Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 51. szám 1989. március 1., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Lehmann Istvánt választották a megyei tanács elnökének A Csongrád Megyei Tanács tegnap, kedden Szegeden Gaál Gyula elnökhelyettes vezetésével ülésezett. A tanács munkájában többek között részt vett Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, Vastagh Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Az ülésteremben ott voltak a megye országgyűlési képviselői, a városok, nagyközségek politikai és állami életének vezetői. Szabó Gáborné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökhelyettese javaslatot tett a tanácselnöki pozíció betöltésére. Ismertette a három jelölt életrajzát, valamint az elmúlt hetek korteshadjáratának tapasztalatait. Bódi György, a Hermes Szálloda- és Vendéglátóipari Rt. főosztályvezetője, Lehmann István, a megyei tanács elnökének általános helyettese, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese hat alkalommal mérte össze szónoki képességét, mondta el programját a megye különböző városaiban a tanácstagok és az állami vezetők között. A lakosságnak is volt lehetősége, hogy február 23-ig javasoljon egy újabb személyt a tanácselnöki tisztség betöltésére, ám névre szóló tipp nem érkezett, és mint a népfront beszámolójából kiderült, a korteskörutat általában érdektelenség kísérte. A jelöltek bemutatása után a megyei tanácstagok kérdéseket tettek fel. Dudás Kálmán (Üllés) az iránt érdeklődött, vajon Lehmann István hódmezővásárhelyi állandó lakását felcseréli-e szegedire, ha elnöknek megválasztják. Sebők János (Hódmezővásárhely) azt firtatta, vajon Bódi György alkalmasnak látja-e önmagát, hogy jelölt legyen, és kifogásolta az elmúlt időben többféle vezetői tisztség betöltésére is jelentkezett. (Sebők tanácstag személyeskedő felszólalása méltatlan volt a tanácsülés korrekt szelleméhez, olyan alaphangot ütött meg, amellyel könnyen más vágányra terelhette volna a felnőtt emberekre jellemző párbeszédet. A szerk.) Vecsernyés Ferenc (Pusztamérges) felvetette, vajon Bódi mennyire ismeri a tanácsi munkát, érez-e olyan felkészültséget, ami alkalmassá tenné a tanácselnöki tisztség betöltésére. A kérdések után Lehmann István elmondta (lakonikus tömörséggel): Hódmezővásárhely is Csongrád megyében található. Bódi György higgadt hangon idézte tel a tanácselnökjelöltek korteskörútján hármójuk között korrekt viszony alakult ki, és reményét fejezte ki, hogy a tanácsülésen nem a személyeskedés lesz az uralkodó hangnem. Furcsállotta, életrajzánál nem ismertették, egyetemi diplomát szerzett, doktorált a bölcsészkaron, és ezt nem érzi szégyennek, ezért nem hallgatja el. Felidézte azokat a körülményeket, amelyekre Sebők tanácstag célzott, cáfolta a híreszteléseket, melyek szerint ö nyújtotta volna kezét bármilyen tisztségért Is. Hangsúlyozta, nem szervezkedett, egyedül áll, és semmilyen apparátus nem támogatja a választási küzdelemben. Hozzátette, a másik két jelölttársáról sem tételezi fel, hogy elvtelenül felhasználták volna apparátusuk segítségét. Szólt arról is, 12 éve megyei tanácstag, így ismeri a testületi munkát, szeretné, ha ezt a tapasztalatot nem becsülnék le. Számos bürokratikus vonásra felhívta a figyelmet, amelyen változtatni szeretne, ha elnöknek megválasztják. Lapunkban a választás előkészítése idején szóvá tettük, a korteskörút unalmas volt, a jelöltek túlságosan is „tisztelték" egymást, talán ezért alakult ki érdektelenség a tíznapos körúton. Ám ez a tanácsülés annál több érdekességet és izgalmat hozott. A tanácstagok kertelés nélkül, nyíltan kiálltak a jelöltek mellett. Kovács Imre (Hódmezővásárhely) elmondta, ez az első eset, amikor választanak, és nem szavaznak. Egyedül Lehmann Istvánt találta alkalmasnak elnöki várományosként, az ő személyisége, felkészültsége garancia arra, hogy a pártnak ismét egy jó kádere kerül a vezetöszékbe. Gruberné Jó Marianna (Makó) elsősorban Bódi György alkalmassága mellett tört lándzsát, de a másik két jelöltet is javasolta, hogy vegyék fel a listára. Földesi Ferenc (Hódmezővásárhely) kérte a tanácsot, tartózkodjon a személyeskedéstől, a negatív érzelmek megnyilvánulásától, és ne a szűkkörű lokális érdekből ítélje meg az elnöki cím várományosait. A nyugati polgári demokráciák példája alapján felvetette, a jövőben elképzelhető a megyei tanácselnök választásánál az elektori, tehát a közvetett úton történő szavazás. Ugy jobban kifejeződne a megyei tanácstagot delegáló közösségek akarata. Javasolta, hogy a választott tisztségviselők szakmájukhoz való visszatalálásának útját-módját is meg kell határozni, hiszen a választott funkciók nem nyugdíjas állások, és a közeljövőben ezen a területen is nagyobb rugalmasságra lesz szükség. Vastagh Pál (megyei pb első titkár) felszólalásában rámutatott, a személyi döntés felelőssége a tanácsé, az elnök kiválasztásánál. Ismertette a megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalását. a testület mind a három jelölt politikai alkalmasságát elismerte, és esélyegyenlőséget szavazott meg valamennyiüknek. A párt tehát nem szól bele a kiválasztásba, s a megyei első titkár hangsúlyozottan mutatott rá, a testület a döntésnél mérlegelje a szakmai követelményeket és a stabilitás igényeit. Ismét szót kért Sebők János. Dudás Kálmán, majd Perjési László (Szeged), végül Kiss István (Apátfalva) kérte tanácstagtársait, fejezzék be a vitát, vegyék fel a listára mind a három jelöltet. Nyílt szavazással a testület Bódít, Lehmannt és Szabót tanácselnökjelöltnek nyilvánította, majd titkos szavazásra került sor. Mendebaba Rado, az ügyrendi bizottság képviseletében ismertette, hogy a 81 megyei tanácstagból 73 jelent meg, és a minősített többség, 41 szavazat szükséges ahhoz, hogy bármelyik jelölt is elnök legyen. A titkos szavazás végeredménye; Lehmann István 42, Bódi György 25, Szabó G. László 6 voksot kapott, így a megyei tanács elnöke Lehmann István lett. Gál Zoltán a Minisztertanács és a Belügyminisztérium megbízásából jó munkát kívánt az új elnöknek és a testületnek, reményét fejezte kl, hogy Csongrád megyében lezárult a válságos időszak, és ismertette azokat a varható intézkedéseket, amelyek a helyi tanácsi önkormányzatok megerősödéséhez vezetnek. Lehmann István az ülés végén megtartotta elnöki szuzbeszédét, megköszönte a bizalmat, és részletesen szólt vezetői programjáról. Tanácselnökként egyebek között azon fáradozik, hogy mielőbb megtörténjen a megye gazdaságának termékszerkezet-váltása, az új munkahelyek megteremtésével csökkenjen a munkanélküliség fenyegető veszélye, több városi kórház rekonstrukciója minél hamarabb fejeződjék be. az ópusztaszeri nemzeti emlékpark kiépítését az országos erőforrások bevonásával folytassák, növekedjen a tanácsi munka népszerűsége. A tanácsülés után Gál Zoltán, Lehmann István és Vastagh Pál találkozott a sajtó képviselőivel, és időszerű politikai kérdésekről tartottak tájékoztatót. H. M. Magyar—Finn Társaság alakult A hazánkban működő magyar—finn baráti körök szövetségeként megalakult a Magyar—Finn Társaság. A télutón Kalevala napján tartott alakulóülésnek kedden a fővárosban a Budai Vigadó adott otthont. A társaságot 28 magyarfinn baráti kör hozta létre a két nép közös nyelvi örökségére és hagyományos barátságára alapozva, az országok közötti kapcsolatok ápolása és erősítése érdekében. A jelenleg háromezer tagot számláló országos szervezet a magyar és a finn társadalmi és kulturális együttműködés fejlesztését, a finn történelem, társadalmi és szellemi élet megismertetését, továbbá az ezzel kapcsolatos ismeretek terjesztését tűzte céljóul. A társaság választmánya Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját választotta elnökéül. Kistelek és Morahalom város lett Múltba néző „Kistelek. Hosszú Időn át puszta volt. Úrbéres községként a Buda—Szeged közötti postaút egyik állomásának védelmére telepítette a Város, 1776-ban Népe az ország különböző vidékeiről verődött össze. Zömében, mégis kivándorolt szegedi családokkal, pásztorokkal és felvidéki tótokkal népesült be. Azonban hamarosan a szegedi népélethez, tájszóláshoz asszimilálódott az egész falu. A Város úrbéri joghatóság^ 1848-han megszűnt ugyan, kegyurasága azonban 1945-ig megmaradt. Templomának homlokzatán. mái napig ott van Szeged címere, immár mint történelmi emlék." „Mórahatom. röviden, beszéd közben Móra, a régi snegedi határnak talán legvirágzóbb, leginkább népesedő, új községe, amely Alsókozpont helyén, a régi Mórahalom, Királyhalom, NagyszétaÓG kapitányságok határos részelnek egyesítéséből 1950-ben keletkezett... 1854-ben a Város, részbeni a folyton növekvő mezőgazdasági konjunktúránalt engedve, részben pedig a túlnépesedés szociális problémáinak leküzdésére, 12 ezer hold járásföldet., legelőt kisbérietek formájában felparcelláz. Ide tartozott a mai Mórahatom és környéke is... A nép teljes egészében alsóvárosi sarjadék." E részletek — Bálint Sándor A szogedi nemzet című monográfiájából — máig voltak érvényesek. Az Elnöki Tanács döntése értelmében Kistelek és Mórahatom 198"). március elsejétől Csongrád megye hatodik és hetedik városa. A tegnapi ünnepi tanácsülésekről lapunk 3. oldalán tudósítunk. Zárszámadás kicsiben és nagyban A Rúzsai Népszabadság Tsz elnöke, Ábrahám Vince részt vett a múlt héj végi országos szövetkezeti konferencián. A tegnap, kedden megtartott zárszámadó küldöttgyűlésen az ott tapasztaltakról is elmondta véleményét. E fórumon az álláspontok sokszínűsége volt jellemző. A problémafeltárás alapos volt, de a célkitűzések nem tisztázódtak. Igaz, hogy a tsz-szervezés nem nélkülözte az erőszakot, de a később követett agrárpolitika nemzetközi színvonalra emelte a termelést. Az a tény, hogy mára 500 gazdaság él máról holnapra, s 100 eljutott a felszámolás közelébe, többségében téves és rossz gazdaságpolitikai intézkedésekre vezethető vissza. Ebben nem kis szerepre volt az agrárolló nyílásának, a termelés, értékesítés ós feldolgozás elkülönültségének, és az ebből adódó monopol isztikus vonásoknak és ellentétes érdekviszoTudósítás Rúzsáról Határszéli forgalom Négy új átkelőhely Az egyszerűsített határátlépésre jogosultak március 1 - jétől, szerdától bármely napszakban gyalog, gépjárművel és vonattal ís átléphetik a magyar—szovjet határt — a nemzetközi forga. lom számára is megnyitott — Záhonynál, illetve Csapnál. Csak a kishatárszéli forgatom számára négy új átkelőhelyet Is megnyitnak március l-jén: Lónya— Zvonkovoje, Barabás—Koszini, Beregsurány—Luzsánka és Tiszabecs—Tiszaluna között. E határátkelők naponta 8 és 16 óra között tartanak nyitva. A magyar és a szovjet kormány 1985-ben kötött egyezményt a két ország határterületén élő lakosok egyszerűsített határátálépéseről. Az egyeztető tárgyalások eredményeként március l-jétől a SzabolcsSzatmár megyei állandó lakosoknak — kerelmükre — a rendőrhatóság öt évig érvényes határátlépési engedélyt állit ki, amely további öt esztendőre meghosszabbítható. Ennek birtokában a szabolcsiak meghívólevél nélkül, évente többször is kiutazhatnak a Kárpáton túli terület nagyszölősi, ungvári, munkácsi és beregszászi járásaiba, és ott alkalmanként 7 napig tartózkodhatnak. A szovjet állampolgárok ugyanilyen feltételekkel utazhatnak Szabolcs-Szatmár megyébe (MTI) nyoknak. A mezőgazdasági támogatás a költségvetés függvénye volt, és nem fejezte ki a tényleges gazdasági szükségszerűséget. A normális, piaci viszonyokat •kifejező árrendszer késik. Az állami vállalatokéval azonos mértékű állami beavatkozás lehetetlenné tette az öntevékeny munkát, a tagok szinte bérmunkássá váltak. Az igazi szövetkezés a tulajdonviszonyok tisztázása után képzelhető el. A közös vagyon oszthatatlanságának eddigi elmélete nem •tartható. A jövőkép megfogalmazásában még igen eltérőek a vélemények. Az azonban alapállásnak tekinthető, hogy a nagyüzemi keretek közötti tartalmi változások lesznek 'továbbra is a dominánsak. A föld forgalomképességének megteremtésével azonban az egyéni vállalkozással is számolni kell. Az új szabályozás keretjellegű lesz, s a döntések zöme a helyi közösségeké. Az érdekképviselet munkájában — miután. tisztázódott, hogy a népgazdaságnak szüksége van-e a termelés egyharmadát kitevő exportra — döntő, hogy ennek feltóteleit kiharcol la. A TOT-ban egy éven belül tisztújítás várható, az előrehozott kongresszus döntése szerint. Bármint is alakulnak a dolgok, a lényeg, hogy a parasztság döntsön saját sorsának formálásáról. A szövetkezet élete nem szűkölködött a megpróbáltatásokban. A növénytermesztést tavaly súlyos aszálykár és fagy sújtotta, ráadásul a nagy tömegben termelt burgonyát sem sikerült teljes mértékben értékesíteni. A hatásokat figyelembe véve az idén burgonyaterületet csökkentik, a napraforgóét növelik. Az állattenyésztésben jelentós volt a felfutás. A szarvasmarha-tenyesztés volt a leggazdaságosabb, omellet; a broilercsirke-nevelés tanulóidejével együttjáró nehézségeket leszámítva, sikeres volt ez a tevékenység is •A tojásértékesítés gondjait a tojótyúkok korábbi kivágásával mérsékelték. Az idén a brojlercsirke-kibocsátást növelik, úgy tűnik lesz rá kereslet. Az, hogy 20,5 millió forint nyereségről adhatnak most számot, elsősorban az alaptevékenységen kívülről jött bevételeknek köszönhető. A húgysav üzem kapacitása ugyan csak részben kihasználható. í>. termékért azonban igen jó pénzt adnak. A varroda nem annyira a nyereségben, barom a foglalkoztatásban enyhített a gondokon. A szállítás és a kereskedelem az össz árbevétel egyharmadát adja. s az eredményből is jelentős hányadot. A legnagyobb ellentmondás: hiába a nyereség, az időjárási tényezők miatt nem mindig volt munkája a tagoknak, így nem volt mire bért fizetni. Az egy főre jutó jövedelem emiatt 1 év alatt 4 ezer forinttal csökkent. Ez is az egyik ok, hogy márciustól 20 százalékos bérfejlesztést terveznek. Korom Sándor, a téeszszövetség munkatársa hozzászólásában a szövetkezet eredményét a körülmények'hez képest igen tisztesnek minősítette. Elmondta, vannak ennél nehezebb helyzetben levő gazdaságok. Megyéinkben húsznak komoly fizetósi gondjai vannak, s u Kisteleki Üj Elet Tsz-t szanálni kell. Az évindulás nem túl biztató. A téli aszály, a szőlő fagykára rontja a pozíciót. Az elkülönült érdekeltségi rendszerben a feldolgozó, felvásárló szervezetekkel az érdekképviselet kemény alkut folytat. Ez akkor lehet sikeres, ha a szövetkezetek egységesen lépnek fel. Az idén a megyeben 150 millió forintot sikerült így a mezőgazdaság számára megmenten, S mindez csak arra elég, hogy a termelés feltétele, alapvetően ne romoljanak T. Sz. I.