Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-13 / 37. szám

^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DEIMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 37. szám 1989. február 13., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA Mutók^SPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Haw előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 10—11-ei üléséről i. A Központi Bizottság sürgető feladatnak tartja, hogy az MSZMP kezdeményezően lépjen fel a gazdaságpolitikai és erkölcsi válság felszámolásáért. A megújulás alapfeltétele: a gazdaság törvényszerűségeit, a modern világgazdaság követelményeit •érvényesítő, teljesítményelvű, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszer kialakítása. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a piaci viszonyók következetes fejlesztése. A gazdasági átalakítás és stabilizáció elkerülhetetlen hátrányos mellékhatásait vállalni kell. Hasonló folyamatok ez idáig sehol sem vezettek eredményre átmeneti feszültségek, olykor súlyos áldozatok nélkül. A Központi Bizottság ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy a gazdasági átalakítás járjon együtt a szociálpolitika átfogó reformjával. Az új szociálpolitika vegye figyelembe a társadalmi igazságosság, a közösségi szolidaritás, az önsegélyezés elvét. Mindent tegyen meg az esélykülönbségek mérséklésére. Fordítson különös figyelmet a fiatalság helyzetére, valamint a nehéz körülmények között élő rétegek biztonságának megteremtésére. A demokrácia széles körű kibontakoztatása érdekében, a népszuverenitás és a jogállamiság elvéből kiindulva a Központi Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy folytatódjék a politikai intézményrendszer mélyreható reformja. Meggyőződése, hogy a politikai rendszer pluralizálása — az adott hazai helyzetben — a többpártrendszer keretei között valósítható meg. Ezzel, a történelmi tapasztalatok alapján, jobb biztosíték teremthető a kormányzati munka kontrolljára és a hatalommal való visszaélés lehetősége ellen. Mivel a társadalom nincs felkészülve a többpártrendszerre épülő politikai hatalom azonnali megvalósítására, ezért fennáll a veszélye a folyamatok destabilizálódásának, ellenőrizhetetlenné válásának. Ez az országért felelősséget érző egyetlen erőnek sem érdeke. Ezért fokozatos, folyamatos átmenetre, a politikai átalakulás kiszámítható keretek között tartására van szükség. Egyaránt veszélyes a változások kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges akadályozása. A társadalom szétzilálódását csak valamennyi politikai tényező kölcsönös felelősségével, A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 10—11-én kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül — tanácskozási joggal — részt veitek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke cs titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai és a KB osztályvezetői, valamint az Országgyűlés elnöke. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztésében — 1988. december 15-i határozatának megfelelően — időszerű politikai kérdéseket vitatott meg. Az előterjesztés vitájában 47-en vettek részt, és 7-en írásban fogalmazták meg véleményüket. A Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetet fogadott el, amelyet vitára bocsát. mértéktartásával lehet megelőzni. A többpártrendszerhez számos illúzió is tapad, mindenekelőtt a gazdasági, társadalmi problémák megoldását illetően. Alapvető jelentőségű: a politikai reform nem helyettesitheti, de ne is akadályozza a gazdasági feladatok megoldását, az ehhez szükséges erőteljes kormányzati és vállalati munkát. A politikai átalakításnak társulnia kell a gazdaság átfogó reformjával, hogy kedvező hatásaik felerősödjenek. A Központi Bizottság mindezen célok és feladatok valóra váltása érdekében megegyezésre és együttműködésre kész minden felelős politikai tényezővel. Ebben a folyamatban a párt meghatározó szerepre törekszik, ezt politikai eszközökkel kívánja érvényesíteni. Mindazokkal szemben, akik az ország destabilizálására, nemzetközi érdekeinek veszélyeztetésére, a békés átalakítás zavartalanságának akadályozására, a társadalom nyugalmának megbontására törekszenek, éles politikai harcot folytat. A Központi Bizottság történelmi felelősségének tudatában vallja és vállalja, hogy az átalakítás csakis a társadalmi feltételeinknek megfelelő fokozatossággal és sorrendben, a kiegyensúlyozott és következetes haladás eredményeként valósítható meg. Meggyőződése, hogy ez felel meg a magyar nép érdekeinek. Rend és nyugalom nélkül nincs értékteremtő munka, márpedig az ország másként nem boldogul. A Központi Bizottság az 1988. májusi pártértekezleten elfogadott irányelvek jegyében és az ott kialakult munkastílusnak megfelelően felkéri a pártszerveket, a pártalapszervezeteket, a párttag, ságot, hogy a nyilvános, ságra kerülő állásfoglalás tervezetét vitassák meg. A párttagságnak a javasolt vita révén is fel kell készülnie az előttünk álló tennivalókra, /.bban a tudatban cselekcd netünk, hogy történelmi feladat megvalósításának részesei vagyunk. A demokratikus szocializmus új hazai modelljének m teremtésével népünk boldogulását, s egyben a nemzetközi progressziót segítjük. A múltunkkal való őszinte szembenézés, történelmi eredményeink, de illúzióink és tévedéseink alapos elem. zése is ezt szolgálja. ii. A Központi Bizottság megismerkedett azzal a tanulmánnyal, amely az általa kiküldött bizottság keretében az elmúlt évtizedek történelmi útjának vizsgálatról készült. Egészében elismerően nyugtázta, hogy az már jelenlegi formájában is nagyobbrészt árnyalt, tudományos igényű áttekintést nyújt közelmúltunkról. A Központi Bizottság helyesli a tanulmány vitára bocsátását, hangsúlyozza a további alapos tényfeltáró és kutatómunka folytatásának fontosságát. E munka része, ként szükségesnek tartja az 1956-os nemzeti tragédia további tényeken és nemzetközi dokumentumokon is alapuló, a bonyolult ellentmondásokat tükröző és az eddigieknél árnyaltabb értékelését. A Központi Bizottság a vitában megerősítette: 1936ban a vezetés megújuláskép. telensége vezetett politikai robbanáshoz. Valóságos felkelés, népfelkelés tört ki, melyben szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői, de a kezdetektől fogva elkülöníthetetlenül jelen voltak a restaurációra törekvő erők, deklasszálódott és lumpen elemek, s október végétől felerősödtek az ellenforradalmi cselekmények. A testület elsietettnek itéli, hogy Pozsgay Imre a történelmi albizottság vizsgálatának eddigi eredményét a Központi Bizottság vitáját megelőzően hozta nyilvánosságra. Sajnálatosnak tartja, hogy a nyilatkozata kapcsán történt leegyszerűsítés félreértésekre adott okot. A Központi Bizottság ugyanakkor bizalmáról biztosította Pozsgay Imre elvtársat. Az elmúlt napokban a Központi Bizottsághoz, a főtitkárhoz és a különböző pártszervekhez számos kollektív és egyéni véleményt kifejező levél érkezett, amelyek szenvedélyes vitókat tükröztek, és igen sok tanulmányozásra, hasznosításra méltó véleményt, észrevételt tartalmaztak. A Központi Bizottság ezeket köszönettel veszi, és kéri, hogy a bennük foglaltakat a történelmi albizottság mérlegelje és hasznosítsa. A testület változatlanul igényli, hogy az 1988. június 23-ai ülésen létrehozott munkabizottság — amelynek feladata a társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó tudományos, politikai elemzése, valamint a párt programnyilatkozatának felülvizsgálata — gyorsított ütemű, de körültekintő, alapos munkát végezzen. Szükséges, hogy a Központi Bizottság megismerkedjen más albizottságok tanulmányaival, és ezek is kapjanak nyilvánosságot. III. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot egy akcióprogram elkészítésével: „Mit akar a Magyar Szocialista Munkáspárt?" címmel, amelyet a testület márciusi ülésén megtárgyal. A Központi Bizottság a főtitkár vezetésével bizottságot hozott létre azzal a föladattal, hogy tekintse át a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkastílusát, munkamódszerét, s tapasztalatairól tegyen jelentést. A Központi Bizottság munkacsoportot bízott mog a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel való két- és többoldalú tárgyalások előkészítésére. A tanácskozáson, a megtárgyalt témakörökben nagyszámú javaslat hangzott el, melyekre a testület a következő ülésein visszatér. A Központi Bízottság nyilvánosságra hozza Grósz Károly előadói beszédét, a pártvitára bocsátott állásfoglalásának tervezetét, valamint az Üj Márciusi Front felhívására adott válaszát. Az Alapszervezeti Tájékoztató ismerteti a testület vitáját. (MTI) Áz El-Fatah küldöttségének látogatása A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására február 8—10. között látogatást tett hazánkban az El-Fa'ah palasztin szervezet küldöttsége Hajeh Abdel Hamid KB-tag vezetésével. A Ribánszki Róbert országos titkár vezette tárgyaló küldöttséggel áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, 'különös tekintettel a közel-keleti térség problémáira és megállapodtak a két szervezet közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A küldöttséget fogadta Huszár Is'.vár:, a HNF OT főtitkára és Kótai Géza, az MSZMP KB nemze közi pártkapcsolalok osztályának vezetője. A küldöttség szombaton elutazott Budapestről. Hegalakul a Hagyar Néppárt A Veres Péter Társaság közgyűlésén — amelyet szombaton, a Ráday Kollégiumban tartottak — a tagok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a mezőgazdasági dolgozókat, a falvak lakosait és az agrárérdekeket egyaránt képviselő pártot alakítanak, s ennek előkészítésével megbíztak egy bizottságot. A közgyűlésen Kónya László, a társaság titkáia terjesztette elő a beszámolót a múlt évi tevékenységről is az ez évi feladatokról. Elmondta, hogy a nyáron tartják a Veres Péter Társaság ünnepi közgyűlését. A Nemzeti Paraszt Párt megalakulására emlékeznek jú. nius 29-én, ez alkalomból az Erdei Ferenc Társasággal karöltve, Makón rendeznek ünnepi gyűlést. Ismertette a társaság elnökségének állásfoglalását az Új Márciusi Front javaslatáról: a vezetőség szerint ez nem időszerű, és nem is helyeslik, mivel egy, bizonyos mértékig munkájában esetleg elmarasztalható szervezet — a jelenlegi Országgyűlés — helyett egy hátaskor nélküi szerv, Országos Nemzeti Bizottság alakítását javasolnák. „Képletesen szólva, ha tárgyalnunk kell, akkor nem a gyerekkel, hanem a gyerek apjával tárgyalunk" — tette hozzá a titkár. A VPT agrárpolitikai koncepciójának főbb elemeit a közgyűlésen Márton János, a társaság alelnöke mondta el. Kiemelte, hogy az agrár- és a falupolitikát egymástól elválaszthatatlan egésznek tekintik. Minden olyan törekvést elvetnek, ami a faluból kiszakítva kezelné a mezőgazdaságot. Ennek megfelelően dolgozzák ki településkoncepciójukat is. A jelenlegi laerárpolitika — mondotta Márton János — egyre inkább primitív szabályozó rendszerré silányul, hiszen elveti azt az alapelvet, hogy az agrárpolitika központi alapja a termelő, a faluban élő ember. Hangsúlyosan szólt arról, hogy nem lenne hasznos, ha most szétvernék a létező üzemi formákat, de akik tagjai a téesznek, bevitték oda földjüket, s mos jogot formálnak ra, hogy azt újra használják, azoknak ezt — megfelelő törvényes és jogi formák között, amennyiben a termelőszövetkezetek közössége egyhangú vagy többségi határozatot hoz erre — lehe. tővé kell tenni. A leghatékonyabbnak a sokféle, vegyes tulajdonú gazdálkodást látja a Veres Péter Társaság. A továbbiakban a felszólaló kitért rá: nem helyeslik, hogy a mezőgazdaságban termelődő haszon a mezőgazdaságot odahagyva más; ágazatot gazdagí son. Ez a tőkeáramlás számukra elfogadhatatlan. Javasolta Márton János egy mezőgazdasági bank, egy mezőgazdasági országos biztosító intézet létrehozását, illetőleg a Magyar Gazdasági Kamaráéhoz hasonló jogosítvánnyal rendelkező Magyar Mezőgazdasági Kamara felállítását. S. Hegedűs László, a tár. saság elnöke Magyar Néppárt ideiglenes néven a Nemzeti Parasztpárt, illetőleg az 1956-ban ennek jogutódjaként megalakult Petőfi Párt újjászervezésére tett javaslatot az elnökség nevében. Rámutatott, hogy a válság megállítása és a kibontakozás ma már nem képzelhető el egypártrendszeren belül. A VPT nagy szellemi és jelentős politikai örökséggel rendelkezik; az elődpártalakulatok nem szűntök meg, önmagukat nem oszlatták fel, tevékenységük fölfiiggesztését egyoldalú politikai határozat mondta csak ki Az elnök ismertette az előzetes programtervezetet is. Ebben kimondják, hogy a leendő párt a népi gondolat, Veres Péter, Illyés Gyula, Erdei Ferenc, Kovács Imre, Bibó István szellemi örököse, és mindazok pártja, akik a földet művelik. A parlamenti demokrácia, a korszerű jogrendszer. a "radikális politikai, gazdasági és társadalmi reform, a nyílt vitákban érlelt döntések és a határozott haladás hívei. Szorgalmazzák majd — a mai realitásokból kiindulva — az állami gazdaságok ós a téeszek átalakítását, valamint az önkéntes szövetkezés térnyerését. Az egész napos vitában felszólalt többek között Fekete Gyula iró, a Magvir Demokrata Fórum nevében is köszöntve a résztvevőket. Szerinte 1989 fejezetcím lesz, ha r.em is a világtörténelemben, de a hazaiban feltétlenül. Csáky Csaba, a városközség védő és szépítő egyesü'etek szövetségének titkára azt javasolta, hogy a VPT, illetve a leendő párt segítse elő egy magyar faluszövetcég létrehozatalát. A Veres Péter Társ óság közgyűlése elfogadva a beszámolót az elmúlt évi munkáról, egyhangúlag megszavazta a párt előkészítő bizottságának megalakítását, illetőleg munkája megkezdését.