Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám

1989. február 2., csütörtök 5 Intézkedések a kanyaró ellen Rendkívüli értekezletre hívták össze Csongrád megye főorvosait tegnap, szerdán a megyei köiál székházába. Mint azt László István, a Csongrád Megyei Tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője elmondta, a soron kívüli értekezletre azért került sor, mert sürgős intézkedésekre van szükség a kanyaró megelőzésére, illetve továbbterjedésének megakadályozására. A köjál járványügyi osztályának vezetője, Kiss Ilo" na adott tájékoztatást a megbetegedések számáról Csongrád megyében, valamint a védőoltásokkal kapcsolatos orvosi tennivalókról. A tájékoztatóból megtudtuk, hogy tavaly decemberben Csongrád megye még érintetlennek tűnt s ez év januárjában diagnosztizáltak kanyarós megbetegedéVédőoltás február 15-éig seket. Tegnap délelőtti adat szerint szűkebb hazánkban több mint 500 kanyarós beteg van. Mára ez a szám valószínűleg már több. Az országban egyébként januárban 1390 volt a kanyarós betegek száma. A veszélyeztetett korosztály: a 16—22 évesek. A fiatal felnőtt korban a betegség lefolyása súlyosabb, mint a gyermekkorban. A szövődmények is mások, mint a gyermekkori kanyarós betegség esetében. Eleddig az országiján 7 kanyaróban szenvedő betegnél alakult ki szövődményként agyvelögyulladás. Az országban eddig ketten hal' tak meg a szövődmények következtében. Csongrád megyében haláleset emiatt nem volt. A kanyarós megbetegedések kialakulásának és továbbterjedésének megakadályozása érdekében február 15-éig kötelező védőoltást kap az érintett korcsoport, tehát a 16—22 évesek. Az e korosztályhoz tartozó, gimnáziumban, szakmunkásképző intézetben, valamint felsőoktatási intézményben tanulók saját oktatási intézményükben részesülnek a védőoltásbán. önként kell jelentkezni védőoltásra azoknak a 16— 22 éves fiataloknak, akik nem tanulnak, nem tartoznak egyik oktatási intézményhez sem. Az Angliából érkező oltóanyaggal — ami tegnap még nem volt az országban — Csongrád megyében közel 30 ezer embert kell beoltani február 15-éig. K. K. Alakulóban... Lakásbérlők Szegedi Egyesülete Nincs egy hónapja, hogy az szmt felhívást tett közzé, amelyben kezdeményezte a tanácsi lakásban élők egyesületének megalakítását. Mint köztudott, Budapesten már kettő, lakásbérlőket tömörítő érdekképviselet tevékenykedik, s az országban hasonlóak szerveződtek Dunaújvárosban, Debrecenben és Kecskeméten. Az ok: nő az állami ingatlanokat kezelő vállalatok és a bérlők közötti feszültség. A bérleti szerződések formálisak és az erősebb fél — a bérbeadó — diktálja a feltételeket. A havi lakbérek jelentősen megemelkedtek, 1000-1500 forintok csurognak el ismeretlen célokra. Az OTP-lakásokban élők hasonló összegű törlesztéseket fizetnek, de azoknak a pénzeknek legalább hozadékuk van ... Szóval, az egyik oldalon túlságosan sok sérelem, megoldatlan ügy halmozódott föl. Nem csoda, hogy az szmt felhívására sokan válaszoltak, mégha kevesebben is jöttek el az első, két héttel ezelőtt Szegeden, az szmt-székházban megrendezett tanácskozásra. Létrejött mindenesetre a szervezőbizottság, amely dolgozik az alapszabály-tervezeten, próbálja körülhatárolni a teendőket. A napokban a jelentkezési lappal együtt az alapszabály-tervezetet is megkapják azok, akik írásban vagy telefonon válaszoltak a felhívásra. A nyomtatvány egy bizonyos rubrikájába be lehet írni: ki milyen feladatokban (szervezés, jog, műszaki, valamint közgazdasági-pénzügyi ismeretek) tudna részt venni a jövőben. A leendő Lakásbérlők Szegedi Egyesületének szervezőbizottsága, valamint a majdani elnökség társadalmi munkában tevékenykedik. Aki belép, attól majd tagdíjat szednek (előreláthatóan 200 forintot, nyugdíjastól kevesebbet), hogy az egyesület önfenntartó lehessen. Jelenleg az szmt vállalja a postaköltségeket, valamint az egyéb kiadásokat. Az első közgyűlés dönt majd az egyesület megalakításáról, azt követi a cégbíróságon való bejegyeztetés. Utána meghatározott napon fogadóórákat hirdet meg, előreláthatóan az szmtnél, s a helyiségért természetesen már bérleti díjat fizet. Szegeden több mint 20 ezer bérlakást tartanak nyilván. Eddig 100 körüli a jelentkezők száma. Koronával vagy anélkül A magyar történelmi címer A magyar történelmi címer visszaállítását javasolja az új alkotmány előkészítésére alakult Nemzeti Jelvények, nevű albizottság Elnöke Kállay István, a történelemtudomány doktora, egyetemi tanár, Molnár Erzsébetnek, az MTI munkatársának elmondta; a bizottság tagjai — a történelemtudomány képviselői, heraldi.kusok, jogászok — most elkészített állásfoglalásukban azt javasolják, hogy a történelmi címer két változata közül válassza ki az ország népe az államcímert. A jelenlegi címer ugyanis nem felel meg sem a hazai, sem a nemzetközi követel ményeknek. Ha a koronás kiscímer mellett döntenek, az alkotmányban így rögzítsék a címer leírását: hegyes talpú, hasított pajzs, első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst (talpas) kettős kereszt. A pajzs felső szélén a magyar korona (Szent Korona) nyugszik. Ezt a javaslatukat a szakemberek azzal indokolták, hogy a koronás címer elemeinek eredete 800 évre, egy pajzsban egyesített, koronás formájában 600 évre nyúlik vissza. Megfelel a nemzeti hagyományoknak, használata elterjedt, a címer műemlékéken, épületeken is látható. A kettős kereszt, az egykori vallási jelkép már 800 évvel ezelőtt világi, állami szimbólummá vált. Hosszú, békés időszakokban volt a magyarság címere. A teljes magyar történelmi múltat, az országépítő, reformkorszakok vállalását fejezi ki. A korona csaknem évezredes államiságunk szimbóluma, sohasem jelentette a királyságot. A nemzet ugyanis mindig azt a hatalmi rendszert tekintette legitimnek, amely a koronát állította az államiság központjába. A korona ezért a magyar államcímer régi, külső heraldikai dísze, állandó eleme. Koronás volt az államcímer az 1386-os országtanács, Bocskai István, Bethlen Gábor és II. Rákóczi Ferenc jelvényein. Ha a koronátlan, ívelt kiscímerre esik a választás, az alkotmány szövegében azt írják majd: enyhén ívelt oldalú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második mezejében zöld hármashalomnak kiemelkedő, középső, aranykoronás részén ezüst (talpas) kettős kereszt. Ez a címer — vélekedtek a szakemberek — elemeiben nyolc évszázados történelmi hagyományt fejez ki. összhangban van a köztársasági államforma hangsúlyozásával. Átmeneti, rövid, tragikusan végződő történeti időszakokban tűnt fel. Az elmúlt másfél évszázadban a 'koronátlan kiscímert enyhén iveit tárcsapajzsban ábrázolták. A nemzeti zászlóról (lobogóról) az aLkotmányban úgy fogalmazhatnának — hangsúlyozták a bizottság tagjai —, hogy a magyar nemzeti zászló (lobogó) a rúddal merőlegesen vörössel, ezüsttel és zölddel (piros-fehérzöld) vágott. A hadi és a kereskedelmi lobogón az ezüst vágásnak a rúd felé eső harmada közepén van az államcímer. Az állami lobogó kivételével az államcímer használata más zászlókon nem kötelező. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy ez megfelel nemzeti hagyományainknak. Az általános nemzeti gyakorlat szerint az állami lobogón fel kell tűnnie az államcímernek. A bizottság javaslata szerint az államfő felségjele az úgynevezett standard. Amikor hivatalában tartózkodik, az épület oromzatát ékesíti. A standard egyszersmind az elnök hivatali és fogadószobájának állandó dísze. A fehér színű standard optikai közepét a színes államcímer díszíti, négy oldalát a nemzeti lobogó színeiből képzett vörös-zöld háromszögek szegélyezik. Az alkotmánynak rendelkeznie kellene — javasolta a bizottság — arról is, hogy nemzeti himnuszunk Kölcsey—Erkel Himnusza legyen, s ünnepélyes alkalmakkor Vörösmarty Mihály Szózata is elhangozhat. A szakértők javaslatait az alkotmányelökészítő koodifikációs bizottság elé terjesztik. (MTI) Eldorádó Színes magyar film. írta és rendezte: Beremcnyi Géza, kép: Kardos Sándor, zene: Darvas Ferenc. A főbb szerepekben: Eperjes Károly, Pogány Judit, Eszenyi Enikő, Andorai Péter. Balkay Géza és Tóth Barnabás. A film nyomasztó, Eperjes pedig zseniális. Ennél részletesebben is szólhatok a műről — figyelembe véve a hagyományokat —, de nem hiszem, hogy túl okosakat írhatnék ide, mivel a film hatása alá kerülve remeg a gyomrom. A kritikus tehát privatizál, ami tűrhetetlen egy bizonyos határon túl, s most alighanem átléptük ezt a vonalat, mint 56 hideg telén a menekülők. Szóval a főhősünk, Monori Sándor egy agresszív dúvad, egy gátlástalan gengszter, mellesleg ügyes kereskedő és nagyapa, ö a Teleki tér királya, jöjjenek vagy menjenek az oroszok, üssenek vagy rimánkodjanak az ávósok, szülessenek vagy haljanak körülötte élete mellékszereplői. Monori igazi pénzember, aranyat halmoz, és mindenkit megvásárol. Egyetlen lányától megveszi annak fiát, hogy ő neveljen belőle embert. Amikor a kis Valkó Imikét elragadja a halálos ragály, Monori arannyal tör utat magának a hullaházba, és arannyal meg pofonnal kényszeríti az orvost, hogy keltse életre a gyereket. A gégemetszés, az újraélesztés sikerül, a gyerek föléled, az arany csodát tett. Igy, és hasonlóképp peregnek az események 1944től 1956-ig a filmben, melyben Monori indulata, ösztöne és pénzéhsége az egyetlen szervezőerő. Megszokhattuk — mert okot adott rá a magyar filmes szakma —, hogy az ávós időkről vagy kíméletlen kegyetlenséggel, vagy az abszurd eszközeivel szólnak. Itt, akár egy kettős spirálban, a riasztó történet tárgyszerű közvetítése együtt halad, összefonódik egy különös látásmóddal, mely az egész folyamat abszurditását hangsúlyozza. A kamera aláfekszik a beszélőnek, az orrlikát látjuk, azután négy emelet magasból rátámad a bérház udvarán beszélőre, majd lentről egy totált ad a folyosón tanakodó lakókról. Mindez még inkább nyomaszt, s valahogy az az érzése támad az embernek, hogy ez egy pedagógiai célzatú film: hogy soha ne legyünk ilyenek, mint Monori, soha ne keveredjünk a polgárháború tragédiájába, mint itt minden hős, és soha ne engedjünk az erőszaknak, mely szolgává zülleszti az embert. Ha Bereményi ezt üzente, akkor jól beszél, oda kell figyelni rá. De mi mást mondhatna ezzel a nyomasztó filmmel? Dlusztus Imre Szervezett bűnözés hazánkban Az utóbbi években -r- főleg a betöréses lopásokhoz, részben a vám- és deviza-bűncselekményekhez és a prostitúcióhoz kapcsolódóan — kialakult a szervezett bűnözés a fővárosban; Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, valamint Bács-Kiskun megyében pedig kezdeti jelenségei tapasztalhatók — állapítja meg a Legfőbb Ügyészség most nyilvánosságra hozott jelentése. A főügyészségek az 1987. második, valamint 1988. első félévében befejezett büntetőeljárásokat vizsgálták, hogy megállapítsák a szervezett bűnözés hazai jellemzőit. Hazánkban az ilyen jellegű bűnözésre specializálódott szervezetek hosszú ideig ismeretlenek voltak. A bűncselekmények számának egy évtizede tartó emelkedése, összetételének változása azonban arra utal, hogy ezekkel már jelenleg is, de főképp a jövőben számolni kell. Az elemzések feltárták, hogy a vizsgált időszakban a fővárosban 169 bűnszövetkezet működött, közülük 122 Gondolkodásra szólította fel szerkesztőségünk munkatársait — közülük is leginkább e sorok íróját — a minap érkezett levele végén V. Gy. olvasónk. (Bővebbet róla, mint hogy több mint négy évtizede párttag — s gondolom, nem a „soha meg sem szűnt" kisgazdapártra célzott — nem tudni meg a levélből, ugyanis teljes nevét és címét valahogy sehol sem találtuk . ..) Szóval gondolkodjunk el — írja — azon, hogy az elmúlt évek eredményei tették lehetővé újságíróvá válásunkat, éppenséggel háládatlanság hát tőlünk ugyanezen elmúlt évek hibáinak fölhánytorgatása. Tettük volna pedig ezt azzal, hegy a párt — remélem, az MSZMP-t érti párt alatt a levélíró! — lapjának munkatársaiként polgármesternek tituláltuk a város tanácselnökét. Elgondolkodtunk... Hogy eme cselekedettel a múlt hibáit hánytorgattuk volna föl, azt ugyan kétlenénk — inkább valószínű, hogy a levélíró szeretné e szóhasználatot hibánkul fölróni. így fogalmaz ugyanis: „honnan veszi a bátorságot" (ti. a DM munkatársa) „a törvénysértésre, a törvény önkényes megváltoztatására?... Ha jól tudom, a tanácsokról szóló törvény még érvényben van, és nem szüntette meg a tanácselnöki tisztséget." Igy igaz, kedves, minden apró részletre ügyelő olvasónk! De az is igaz ám, hogy a köznyelv — hála mindenkinek érte! — nem veszi át a törvények minden jogi kifejezését! Egyeseket közérthetőbbé, másokat színesebbé téve: helyettesít. Ne vegye hát zokon, de úgy érezzük, sem „az egyértelmű kibontakozás" gátjaivá, sem „az egyre terebélyesedő anarchia" serkentőivé, sem „az önkényeskedés és fegyelmezetlenség" apostolaivá nem lettünk a polgármester szó használatával. (Az idézöjeles szavak a levélből valók!) S ha mégis múltba nézésnek tekintené, kérjük, vegye számításba: éppen napjainkban dolgozzák ki a Legfőbb Állami Számvevőszék feladatkörét, jövőbeli funkcióját. S mint minden apró részletre ügyelő olvasónk is tudja, a számvevőszék elnevezés sem új a hazai államigazgatás gyakorlatában. Postacíme ugyan még nincs, de — messzemenő következtetésekre jutó újabb — levelét kedves V. Gy. lassanként kezdheti fogalmazni! * Pálfy Katalin lopásokat követett el, ebből is 72 betöréses lopásokra specializálódott. Szervezett csempészetért, illetve vámorgazdaságért kilenc alkalommal folytattak eljárást. Huszonkét esetben volt szervezett az úgynevezett „fehérgalléros" bűnözés (ide sorolja a kriminológia például a minőségrontást, a hitel- és adómanipulációkat, a számitógépcsalásokat) . Az ország más területein ugyancsak a lopásoknál mutatták ki a szervezettség jellemzőit, de esetenként előfordult üzérkedés, valamint vám- és deviza-bűncselekmény is. Tökeerős, jól szervezett, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező bandák működésére derült fény, amikor a hazánkba érkező vasúti szerelvényekben elrejtve milliós értékű csempészárukat foglaltak le a hatóságok. Ezek a kurrens cikkek minden bizonnyal komoly hálózaton keresztül jutottak volna el az illegális piacokra. A tapasztalatok szerint családi, rokoni alapon jött létre a hazai bűnszervezetek nagy része, s ezeket általában alacsony technikai színvonal jellemzi. A vizsgált ügyekben a budapesti bűnszervezetekben 2 és 49, vidéken 2 és 30 között váltakozott a tagok száma. A fővárosban általában 4—8, a megyékben 3—5 résztvevővel működtek e csoportok. A bandák tagjainak többsége már korábban is összeütközésbe került a törvénnyel, nagy részük különös és többszörös visszaesőként követett el újabb bűncselekményt, s állt ismét a bíróság előtt. A Legfőbb Ügyészség vizsgálata kiterjedt arra is, hogy létezik-e hivatásos bűnözőréteg Magyarországon. A felderített bűnszervezetekre általában az volt a jellemző, hogy minden ötödik elkövető kizárólag bűnözésből származó pénzből élt. Feltűnően magas e szervezetekben azok aránya, akiknek volt ugyan legális foglalkozásuk, de keresetük elenyésző a tisztességtelen úton szerzett jövedelmükhöz képest. A rendelkezésre álló adatok azt igazolják, hogy — főként Budapesten — kialakult egy profi bűnözöréteg, szinte kizárólag büntetett előéletűekből. A szervezett bűnözők — irányító, kezdeményező szerepük miatt — fokozottan veszélyesek a társadalomra. Teratológiai telefontájékoztató 632-229 Hívható minden munkanapon 8—16 óráig Születendő gyermekeink egészségének védelmében indult 2 évvel ezelőtt a teratológiai tanácsadó telefonszolgálat. (Üzemeltetését a Magyar Posta biztosítja.) A terhesség alatt az anyát ért külső környezeti hatások (pl. gyógyszer, fertőzésveszély, sugárzás, káros szenvedélyek, vegyszer, munkakör stb.) esetleges magzati ártalmaságáról tájékozódhatnak az érdeklődők: leendő szülők, aggódó kismamák, orvosok, egészségügyi szakemberek. A „teratológia" (kevéssé ismert idegen szó, erre megfelelő magyar kifejezés még nincs; teras — csodaszörny; leges — tudomány) a terhesség alatt, a magzat fejlődése során, külső eredetű ártalmak hatására létrejövő testi — tehát nem öröklődő — veleszületett rendellenességekkel foglalkozó tudományág. Ez a szolgáltatás élő telefonvonalon kíván könnyen elérhető segítséget adni az aggódó kismamáknak, családtagoknak: egyértelmű eligazító és megnyugtató válasszal a közvéleményben még tisztázatlan kérdésekre, a tévhitek, felesleges aggodalmak elosztásával.