Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám

1989. február 2., csütörtök 3 Magyar-szovjet tárgyalások Szerdán hazaérkezett az a magyar delegáció, amely Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­niszter vezetésével Moszk­vában folytatott megbeszé­léseket. A tanácskozások so­rán áttekintették az együtt­működés lehetőségeit; szó volt például a szovjet fél be­vonásáról a budapesti met­róépítésbe. Megegyeztek az átrakás nélküli belvízi ha­lé tesítmények építésében való magyar részvételről. Tanácskoztak a légügyi kap­csolatok továbbfejlesztésé­nek kérdéseiről, valamint a vasúti forgalomban .tapasz­talható nehézségek áthida­lásáról. Derzsi András part­nereivel megállapodott szovjet és magyar vállalatok közötti kapcsolatok korsze­rűsítéséről, továbbá megbe­széléseket folytatott a KGST józás feltételeinek megte- kereteiben végzett tevé­remtéséről és a szovjetunió- kenységek megújításáról, beli szállodák, illetve egyéb (MTI) Munkalátogatás a pártbizottságon Tegnap, szerdán a gödöl­lői pártbizottság vezetői Sze­gedre látogattak. Meghall­gatták Székely Sándornak, az MSZMP Szeged Városi Párt­bizottság első titkárának tá­jékoztatóját, amely az el­múlt év októberében meg­rendezett városi pártérte­kezlet előkészítéséről, a fó­rumon elhatározottakról szólt. A gödöllőiek ez év áp­rilisában tartják meg párt­értekezletüket, így az itt ta­pasztaltak a feltett kérdé­seikre kapott válaszok se­gítséget nyújthatnak szá­mukra A betelek titkosak, adómentesek Január utolsó hetében a Magyar Népköztársaság El- mátok és az átlagkamat­nöki Tanácsa törvényerejű rendeletet fogadott el a taka- szint jelentős emelése, a rékbelétekröl. Az űj törvényerejű rendelet tulajdonképpen várható inflációs rátához módosítás, a takarékbetétekről és a betétesek jogairól való felzárkózása növelni majd négy évtizeddel korábban, 1952-ben elfogadott tvr.-t fogja a lakosság betétmeg­váltja fel. Igazság szerint nem a takarékbetétről és a be- takarításait. Vannak ugyanis telesekről szóló paragrafusok avultak el, hanem a pénz- olyan befektetési lehetősé­ügyi-banki környezet változott oly nagy mértékben, hogy gek is, amelyeknek hozama szükségessé vált az újbóli szabályozás. pozitív reálkamatot eredmé­nyez. Az elmúlt esztendő , ,, . ,, . második felében kibocsátott tétek alapvető jellemzői: a üj kötvények már 20 száza­betetek titkosak, adomente- ]ékos _ nettóban 16 száza­sek, nem évülnek el, és lékos _ kamatot fizetnek, visszafizetésükét az állam s6t megjelent az első 20 szá­szává tolja zalékot meghaladó bruttó Az ügyfelet, a lakossagot kamathozam - megközelí­az uj torvenyereju rendelet- tóen nettó 20 százalékos hő­ben foglalt szabályozásból kizárólag az érdekli, hogy betétként elhelyezett pénz­megtakarításai — a kama­tok közvetítésével — meg tudják-e őrizni reálértékü­A legfrissebb idevágó változás: a bankreform ki­teljesedése napirendre tűzte a gazdálkodó és a lakossági szféra pénzügyeinek keres­kedelmi bankoknál törté­nő intézését. Ez január else­je óta. történik: a jelenlegi és a majdani újabb keres­kedelmi bankok jogosultak a lakosságot mind passzív, mind aktív bankművele­tekkel kiszolgálni. Azaz: be­téteket fogadhatnak el a la­kosságtól, hiteleket, kölcsö­nöket nyújthatnak magán­személyeknek. Tulajdon­képpen ebből a változásból is levezethető az új törvény­erejű rendelet megalkotásá­nak szükségessége. Megszűnik a betét­gyűjtés monopóliuma A múlt év végéig a lakos­sági banktevékenység az OTP és a takarékszövetke­zelek monopóliuma volt, s minthogy az OTP a Pénz­ügyminisztérium szakválla­lataként működött, a betéti és a hitelkamatok mértékét az alapító képviseletében a pénzügyminiszter állapí­totta meg. A részvénytársa­sági formában működő ke­reskedelmi bankok önállóak, s noha részvényeseik kö­zött a Pénzügyminisztérium is szerepel, a kereskedelmi bankoknak nem adhat uta­sításokat, jogköre csak a szakfelügyeletre vonatkozik. A monetáris irányítás kere­tében viszont a Magyar Nemzeti Bank elnökének kamatmeghatározási jo­ga van. Az idei év­re az MNB elnöke kamat­plafonokat rögzített: az 1 éven belüli lejáratú betétek kamatplafonja évi 12%, az 1-3 évre lekötött betéteké pedig évi 20 százalék. Lé­nyeges momentum, s ez ré­Romlottak a reform esélyei zamot kínáló kötvény. (Hát­rányuk viszont az átlag 5 éves lejárat, s közben több­nyire árfolyamveszteséggel forgathatók). Versenytár­ket. A lakosság pénzmegta- sak a 3-6-9 havi lejárattal karítási hajlandósága — bár helyesebb lenne kész­ségről és képességről beszél­ni — az utóbbi években csökkent. Ennek okai kö­zött előkelő helyen szerepel az a fény, hogy ebben az évtizedben a fogyasztói ár­index minden esztendőben magasabb volt, mint a la­kossági betétek átlagkama­ta, következésképpen 1980 kibocsátott kincstárjegyek is, amelyekből idén legalább 10 milliárd forint összegű kibocsátás lesz. A megtakarítási hajlandó­ság alakulásánál mégis an­nak van perdöntő jelentősé­ge, hogy a lakosság összes pénzbevételének növekedé­se már a második esztende­.... .. je nem tud lépést tartani a sekrü5Sabpl.nea6r f°gyaSZtÓÍ árSZÍnt — tétek átlagkamata 12,6 szá­zalék volt, a reálkamatláb pedig kb mínusz 3 lék.) Az elmúlt esztendő nega­sével. Egyébként bizonyítha­tóan megnőtt az áru- és szolgáltatás-vásárlások szaza- készpénzszükséglete, bele­értve ennek rövid távú kész­pénzkészletét. Hiába áll tív tapasztalaimból, okulva re"ndrfke"zésre a tavalyinál es postafi­csökkent — den betétfajta kamatlába ók emelkednek a kamitlá emelkedik. (Egyes esetekben ^.^e^St evi kamatprémium nygjj körűimé' tények azt sugallják, 1-2-3 évre lekötött betétek 13,5-14-15 százalékkal ka­matoznak, a takaréklevél­betétek 1 éves lekötésnél 14 százalékkal indulnak, s évente 0,5 százalékponttal emelkedve a 6. év után el­jutnak a 16,5 százalékig. Evi 10 százalékra emelkedett az átutalási betét kamatlába. Mindezek nettó kamatok, mert a kamatok utáni 20 százalékos mértékű adót a pénzintézetek 1989-ben is magukra vállalják. (Az 1988. sze az új szabályozásnak, évi betétállomány kamata az 1988. kamatlábba történő beol­vasztásával.) A látraszóló vekszLk a lakosság bankok­betetek evi nyolc, az 6 hogy az idei évben sem nö­ban kamatozó pénzmegtaka­rítása. G. I. A Csongrád megyei párt­tagok reformkörének kedd esti vitafórumán, amelyet az ifjúsági házban tartottak, a reform esélyeiről és az MSZMP pillanatnyi politi­kai helyzetéről beszéltek a megjelentek. Kovács László egyetemi adjunktus azt mondta, a re­formelkötelezett párttagok egyetértenek abban, hogy romlottak a reform esélyei Magyarországon. Az okok közé sorolta, hogy a pártnak jelenleg nincs konzekvens reformprogramja. A tavaly szeptemberi KB-ülés óta a Központi Bizottság és a Po­litikai Bizottság fontos stra­tégiai kérdésekben döntés­képtelen. Politikai alterna­tívák hiányában a pártta­goknak nincs módjuk ezek közül — demokratikus viták után — választani. Egyidejű­leg mégis kemény hatalmi harc dúl a párt felső vezeté­sében — de nem politikai koncepciók ütköznek. Az egy helyben topogás további oka, hogy a reformelkötelezett párttagok nem képesek poli­tikai erővé szerveződni; az ún. rendpártiak viszont sok­kal szervezettebben és erő­teljesebben hallatják hang­jukat, képesek a párttestüle­ti döntéseket befolyásolni, avagy a vezető testületek hajlamosak a „rendterem­tőkre" jobban figyelni. Az utóbbi egy év alatt gyorsan devalválódtak korábban ér­téknek, igaznak hitt politikai stratégiák és személyiségek; az egypártrendszer viszonyai közötti pluralizmus gondola­ta például mára — túlhala­dott. E devalválódott „érté­kekre" ma nem lehet politi­kai stratégiát alapozni. Géczi József egyetemi ad­junktus az utóbbi napok ese­ményeire utalva (Pozsgay Imre nyilatkozata 1956-ról, más pártvezetők reagálása erre) a többi között kifejtet­te: nem kellő ütemben ha­lad a múlt átértékelése, tisz­tázása, sem az ideológia re­Párttagok vitafóruma ­Levél a KB-tagoknak tüntetik föl véleményüket a „hallgatag többség" vélemé­nyeként. Keserű Imre középiskolai tanár elmondta, egyáltalán nem keltett megütközést benne, hogy Pozsgay Imre nyilvánosságra hozta a véle­ményét 1956-ról, ellenkező­leg, üdvözli. Megütközést sokk"), a legitimációs válság, a párt megosztottsága, az új politikai szerveződésekhez való viszony tisztázatlansága („kölcsönös félelem") is csökkenti a reform esélyeit. A párt reformja elodázha­tatlan, újra kell definiálnia önmagát. Addig is, amíg nincs új — stratégiai és rö­keltett viszont a pártfőtit- vid távra szóló — pártprog­kár és más pártvezetők rea gálása. Tudományos nem lehet politikai, lyes, hatalmi harci kérdéssé degradálni. Ugyancsak ab­szurd módszer valamiféle li­la értelmiségi gőzként föl­tüntetni a reformigényt, olyannak láttatni, mint ami nem érdekli a tömegeket. Mindeddig észérveket hasz­náltak a reformerei(, amire a rendpárti'' indulatosság fe­ram, következetesen reform­témát irányú állásfoglalásokra len­szemé- ne szükség. A további véleménymon­dók más-más megközelítés­ből, de megerősítették a vi­ta fő témáiban kialakult ál­láspontokat: a reformesély — és a párt tekintélye — csökkent; a pártreform ha­laszthatatlan, sürgősen tisz­tázni kell, hogy a biankó­bizalmat kapott új vezetők lelt. Ezeket az indulatokat közül kik a reformeIkötele­nem csitították, inkább szí­tották egyes pártvezetők nyi­latkozatai, ami megengedhe­tetlen. Lovászi Józsefnek, a Csongrád megyei pártbizott­ság munkatársának vélemé­nye szerint a növekvő társa­zettek, és kik azok, akik re­formretorikával leplezik konzervativizmusukat. A jelenlevők levelet fogal­maztak meg, amelyet a hol­napi KB-ülésnek, s a Csong­rád megyei KB-tagoknak juttatnak el. A levélben a dalmi elégedetlenség („ár- következőket írták: „A Központi Bizottság mindmáig képtelennek bizo­nyult valódi koncepcionális döntésekre a reformokkal kapcsolatban. A párt belső reformjának csak egyes rész­elemeit és azokat is időben egymástól elszakítva bocsá­tották tagsági vitára. Újratermelődött a bizalmi válság a párttagság körében. A pártszakadás veszélye is fennáll — mielőtt még az álláspontok tisztázódtak volna. A párt­ban továbbra sincs tényleges politizálás, ezért nem is vált felismerhetővé a reform párton belüli bázisa. Aggasztó jelenség, hogy a továbbélő régi mechaniz­musok és béidegződések megkönnyítik a konzervatív­dogmatikus szerveződéseket a pártban, valamint a párt mentén. A „rendpárti" visszarendeződés veszélye erősödik. Egyetértünk azzal, hogy a történelmi albizottság nyilvánosság eló tárta munkájának részeredményeit; ugyanakkor megengedhetetlennek tartjuk, hogy politikai alternatívákat mérlegelő viták helyett ezt használják fel a pártvezetésen belüli hatalmi küzdelem eldöntésére. Meggyőződésünk, hogy demokratikus viták, a párton belüli nyílt politizálás révén a ma még akarva-alkaratla­nul a reformmal szembehelyezkedő párttagok jelentős re­formja. Pedig ez utóbbi az sze ^ meggyőzhető lenne a reform szükségességéről.' otfir mrolifciri nne7n ne" őln. . . . . .. ,egy nyelven beszélés" elö feltétele. Sokan még mindig az eddig létrejött struktúrát tekintik szocializmusnak, ezért továbbra is homályos, hogy milyen „szocialista vív­mányokat" és értékeket akar megvédeni a párttagok egy egyre hangosabb köre, és az is, hogy kikkel szemben. So­kan — egyértelmű koncep­ciókról való nyílt viták hiá­nyában — fel sem ismerik a Mindezek szellemében követeljük: 1) Az MSZMP Központi Bizottsága február 10-ei és február 20-ai ülésének vitája kapjon teljes nyilvánossá­got! 2) A megtárgyalandó kérdésekben a Központi Bizott­ság mindkét ülésén hozzanak határozottan reformirányú döntéseket! 3) Olyan fontos stratégiai kérdésekben, mint például az új politikai szervezetekhez való viszony, a párt re­formja, az MSZMP tevékenységének irányai a többpárt­rendszer keretei között, alakítsanak ki politikai alterna­tívákat, és ezeket rövid időn belül bocsássák pártvitára. E nyilvános és teljes körű vita alapján készüljön új párt­reformhoz fűződő érdekelt- program, amelynek végső megformálásához elengiedhetet­ségüket, nincs módjuk saját len egy új választási rend alapján összehívott rendkívüli pártértekezlet vagy pártkongresszus megtartása még 1989-ben. Ezek nélkül senki nem hivatkozhat a párttag­kus erők viszont gyakran ság többségének véleményére, akaratára!" véleményük megformálású ra. A konzervatív-dogmati hogy a lakossági bankmüve­letek végzésében közremű­iküdő bank a kamatplafono­kon belül önállóan állapít­hatják meg az egyes betét­fajták kamatfeltételeit, amelyeket — ha a betétet szerződésben kikötötték — egyoldalúan is módosíthat­nak. (A betétes viszont nem köteles a módosítást elfo­gadni). Az egyoldalú módosítás lehetőséget ad arra, hogy a bankok rugalmas kamatpo­litikát érvényesíthessenek, a kamatlábat a pénzpiaci körülmények figyelembe­vételével a kamatplafonon módosíthassák. (Nyilván fel­felé, mert az infláció erőtel­jes mérséklődésének „ve­szélye" a mostani évtized­ben nem fenyeget.) A betétek titkosak maradnak Ugyancsak lényeges, hogy a betétgyűjtés decentrali­zálása közep>ette is érvény­ben maradnak a takarékbe­után az OTP 9 milliárd fo­rint ún. forrásadót fizetett.) A kamatlábak nem érik el az inflációs rátát A már meghirdetett ka­matmértékekből arra lehet következtetni, hogy a la­kossági betétek átlagkama­ta az 1988. évi 12,6 százalék­ról kb 14-15 százalékra emelkedik. Jóval nehezebb a reálkamat jellegét prog­nosztizálni, mert annak meghatározója a fogyasztói árindex alakulása lesz. Az valószínűsíthető hogv a betéti kamat legalább 1 százalékkal alacsonyabb lesz az árindexnél, bár az 1988. évihez képest ugyan a nega­tív reálkamatláb mértéke csökkenni fog, de ez a ja­vulás csak statisztikailag mutatható majd ki, a lakos­ság, a betétes aligha érzé­keli, hogy pénzmegtakarítá­sa kevésbé devalválódik. Több okból sem valószí­nűsíthető, hogy a betéti ka­Patthelyzetben ? Mit akart a rcndeletfo- a lakás eladásához kell. OTP azért nem veszi meg adni. (A környékünkön a galmazó? címmel a Délma- (December 30-án kifizettük a lakást, mert mi nem tő­gyarország február 7-ei szá- a lakás hátralevő OTP-köl- le vásárolunk, tehát a m' mában foglalkoztunk a la- csőriét, illetve az 55 száza- lakásunk következő tulajdo­kásmobilitást gúzsba kötő, lékot, hiszen 45 százalékot nosánák nem adhat sem nehezen értelmezhető új elengednek — így a lakás szociálpolitikai kedvez­jogszabállyal. Olvasónk — tehermentessé vált.) ményt, sem hitelt. Így vi­ehhez kapcsolódóan — sa- Hamarosan megtudtuk, szont félő, hogy nem tudja legtöbb 4. és 5. emeleti la­kás többszőr is gazdát cse­rélt már, nagy részük az OTP-n keresztül.) 3. Papí­rokkal Igazolhatóan még decemberben megkezdett ügyekben büntethető-e •'/. jót kellemetlenségeit vázol- hogy a ház vásárlásához a eladni a lakást. Annyit váj- állampolgár azzal, i."i ja hozzánk küldött levelé- két gyermekünk után még faltak, hogy adjunk be egy megváltoztak a jogszaba­ben. Sorait az állampolgári járó szociálpolitikai ked- lakásfelajánlási napírt, majd lyok, a hivataloknak nem kiszolgáltatottság példája- vezményből csak a decem- egy bizottság eldönti., hogy áll módjukban az eredeti ként közöljük. A jogsza- beri Összeget vehetjük megvásárolják-e vagy sem. feltételek szerint lebonyo­bályalkotók félreérthető igénybe, 90 ezer forintot, A legutolsó variáció az lítani az ügyeket? 4. Miért megfogalmazásai, avagy elő- nem pedig a "januárban fel- áthidaló kölcsön lett volna, az egyes lakáshoz re be nem jelentett szándé- emeltet, a 140 ezer forintot, ihiszen azt megtoldva egy szociálpolitikai kai ilyen lehetetlen helyze- Egy hét múlva az is kide- csomó rokoni, baráti köl­tet idézhetnek elő. Ha kis rült, hogy a szövetkezet csönnel ki tudnánk fizetni országunk a jogállamiság nem veszi meg a lakást, a házat, s a lakás eladását megoldás? felé határozott lépéseket ki- mert nem adhat sem szoci- csak két éven belül kellene Természetesen nem a ta­rán tenni, az ilyen jelensé- álpolitikai kedvezményt, megoldani. Sajnos, már át- karéksaövetkezetet vagy az gek tapasztalatait is minél sem hitelt, tehát félő, hogy hidaló kölcsönt sem adnak. OTP-t hibáztatom a jelen­előbb figyelembe kell venni, a nyakán marad. Azt java- Ügyünk a következő kér- legi helyzetért. kötik a kedvez­ményt, miért nem az állam­polgárnak jár az? 5. Mi a 1988, december 27-én ad- solták, adjuk el szabadfor- déseket veti föl: telenek ők is kény­alkalmazkodni a tunk be készpénzes pályá- galomban. zatot egy magánházra az 1. Jár-e szociálpolitikai megváltozott jogszabályok­hoz. Jó volna, ha az válilal­Igen ám, de 1-2 hét alatt kedvezmény az állampol­algyői takarékszövetkezet- lehetetlen vevőt találni rá, párnak, ha ő teljesíti a rá nú a következményeket, aki hez. Egyidejűleg felajánlót- mert mindenki az OTP-át- kiszabott feltételeket — te- a változtatásokat kieszeli, tuk a szövetkezetnek meg- vállalásos lakásokat keresi, hát gyermeket hoz a világ- Higgyék el, nem passzióból vételre 2 szoba hallos OTP- hogy minél kevesebb kész- ra — vagy sem? 2. Büntet- akarunk magánházat venni, lakásunkat. December 29-én p>ónzt kelljen leszurkolnia, hető-e az állampolgár az- hanem mert a két szoba, A mi lakásunk viszont te- zal, hogy az OTP által épit­hermentes. tetett és eladott házakban a megkaptuk a magánházra a vevőkijelölői határozatot 1989. január 9-én a szövet­kezet szakértői megnézték a hallos lakás négyünknek is kicsi lesz lassanként. Idős, A következő elképzelés az 3. emelettől fölfelé lakik? beteges szüleinket nem tud­volt. hogy visszaadjuk az Ez is hivatkozási lakást, megvásárolhatónak OTP-nek. Igen, csakhogy a ugyanis az OTP-nél, alap juk támogatni, magunkhoz hogy venni, mert nincs hová ... találták. Közben beszerez- jogszabályváltozások ezt a efölött nem vesz meg laká- Horváthné Szálpál Mária tűnik minden igazolást, ami lehetőséget is eltörölték. Az sokat, mert nem tudja el- Szeged, Hont Ferenc u. 10/B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents