Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

1989. február 15., szerda 5 A szemészet professzorasszonya A szemészet professzorasszonya, R adnót Magda nyugalmazott egyetemi tanár, állami díjas akadémikus 1989. február 6-án elment 78 éves korában meghalt Budapesten. Vi csápapáti ban (ma Csehszlovákia) született, 1911ben. Budapesten és Pécsett tanult. Tudományos munkát 1933-tól kezdve végzett, Entz professzor intézetében, majd egy évet Bécsben töltött. Ezután a hódmezővásárhelyi születésű Imre professzor mellett, az Állami Szemkórházban dolgozott. Innen a budapesti I. Sz. Szemklinikára került, ahol végigjárta az egyetemi beosztás' minden lépcsőfokát A szegedi tudományegyetemre tanszókvezető egyetemi tanárrá és klini.kaigazgatóvá 1950-ben nevezték ki. Itteni munkássága során korszerűsítette a szemklinika munkáját és megindította a klinika újjáépítéséért folyó harcot. Szegeden Ditrói Gábor professzort követte. Tudományos munkássága elsősorban a szemészeti patológiára terjedt ki, de szaktudománya számos más területén is kiváló eredményeket ért el. Mintegy 300 szakcikket közölt és kilenc könyvet írt. A Szembetegek atlasza c. munkája több nyelven megjelent, és ábráit az amerikai monográfiák is átvették. A szemorvosok közül ő lett elsőként haznkban az orvostudományok doktora (1952). Számos hazai és nemzetközi tudományos szervezetnek volt vezetője, tisztségviselője, sok kitünteté; tulajdonosa. ö az első nő, akit tagjai sorába fogadott az MTA (1961), az első nő, aki egyetemi tanár lett hazai orvosegyetemen, az első nő, aki megszerezte Magyarországon az orvosprofesszori címet, az első nő, aki tudományos munkásságáért Állami Dipat kapott. Az európai szemészeti tudomány legmagasabb diját, a Helmhotz-aranyérmet 1980-ban kapta meg. Tevékenységének, következetes szervezőképességének köszönhető, hogy 1972-ben az I. Sz. Szemészeti Klinika a budapesti Illés utcából a Tömő utcai új. korszerű épületbe költözött. Az ország határain túl is, csakúgv, mint idehaza megbecsülést és rangot szerzett a magvar szemészetnek. Szeged tudományos múltjába is beírta nevét, ha rövid időre is a szemészet p rof esszorass zony a. B. J. A békemozgalom feladatai Az Országos Béketanács legutóbbi fórumain elhangzott — a magyar békemozgalom jövőjét érintő — javaslatok megvitatása, a békemozgalom előtt álló feladatok kidolgozása céljából holnap, február 9-én 14 órakor a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága székházában (Vörösmarty tér 3. szám) nyilvános fórumot tartanak. Javaslatokat, véleményeket várnak a békemozgalom jövőjének formálásáról, egy új típusú együttműködés kialakításáról. Népszavazás az ügyeletről ? Osztrák tévéfilm Ma este 19.30 órai kezdettel az újszegedi Forrás üdülőben az osztrák tévé Romániáról készült filmjét is bemutatják annak a vitaestnek a keretében, melyen a falurendezésről, a nemzeti kisebbségekről és az Erdélyből eltávozottakról lesz szó. Zenei naptár Chopin és Mendelssohn a színházban A hangversenyt a vendégeknek kijáró tiszteletteljes várakozás, és az a remény előzte meg, hogy az Eliahu Inbal keze alatt nemrégiben (Budapesten) fenomenálisan szerepelt együttes nálunk is emlékezeteset alakít. Reményeink azonban csak részben valósultak meg. Chopin zongoraversenyeiről mindenki tudja, hogy a szólóhangszer abszolút uralmára épülnek, így nem volt meglepetés, hogy az e-moll koncert bevezetésében Kovács János a Budapesti Filharmónia Társaság zenekarának élén a témák kifejtése terén nem törekedett különösebb plaszticitásra. A várakozás tehát fokozott súllyal tolódott a szólista belépése felé. Bár a hangversenymester a darab felhangzása előtt szorgos igyekezettel kísérelte az együttest a zongorához illeszkedő hangolásra bírni, a divergencia mégis feltűnő maradt, és ez minden bizonynyal megzavarta pianista vendégünket: Baranyai Lászlót. Nyilván ennek tudható be, hogy az első tétel biztonsági grafikonja csak az utolsó harmadra érte el a megnyugtató szintet, az önfeledt muzsikálás ideje csak később következett el. Pedig az előleg: :a melléktéma világszép dallamának rajza, a benne rejlő iköltői üzenet ihletett hirdetése rögtön meggyőzött mindenkit, hogy Baranyai László — akit közönsége mindig a hazatérő számára tartogatott szeretettel fogad —r felkent szószólója a chopini világnak. A románc fellépő „h-gisz" hangzata ismét hangolási nézetkülönbségek tanújele, volt, de rpost már nem zavarta meg zongoristánkat abban, hogy kifejtse Chopin bölcsődalszerű líráját, meg azt, hogy ez a zene még feltétlen hisz önnön hatalmában, máguserejében. A kulisszává csitított operazenekar érzékenyen vett részt ebben a folyamatban, s a tétel végére a zongora terceivel satírozott dallamfoltok szerves egységgé álltak össze. A harmadik tétel rondótémája számomra kissé túlstilizáltnak hatott, a húszéves, hazájától búcsúzó Frederic tán elevenebben érezte népe zenéjének ritmuserejét, de a • második epizód ismét meggyőzött arról, hogv átgondolt építkezés tanúi vagyunk. Baranyai művészete — furcsa módon — a két ráadásban fénylett fel abszolút töretlenül: a a chopini cisz-moll etűd elegáns nergésében, és Schumann Miért? című daMeghalt Csajtai Miklós Szomorúan tudatjuk, hogy Csajtai Miklós, a Csongrád Megyei Köjál egészségnevelési osztályának vezetője 1989. január 28-án rövid, súlyos betegség után, életének 60. évében elhunyt. Békés megyéből származott, itt töltötte gyerekkorát. Egyetemi diplomáját 1953-ban szerezte Szegeden a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karán. Az egyetemi évek ulán Békés megyében gyógyszerészként, majd szakfelügyelőként dolgozott. 1973-ban a SZOTE Szervezéstani Intézet tanársegédje, majd adjunktusa. Az oktatói munkán kívül aktív tudományos tevékenységet fe.itett ki, melynek eredményét számtalan tudományos előadás és közlemény jelezte. Kandidátusi értekezését 1980-ban védte meg. A köjál egészségnevelési osztálya élére 1981-ben nevezték ki. Munkásságának elismeréseként 1985-ben címzetes főiskolai tanár lett. Elete tartalmas és gazdag volt, eredményesen szolgálta az egészségügy fejlődését. Az egészségnevelés terén elért eredményeit országszerte elismerték. A MOTESZ és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság •vezetőségi tagjaként éppolyan lelkes munkát végzett, mint a népfrontban és a Vöröskeresztben, melynek vezetőségi tagja volt. Csongrád Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya, Csongrád Megyei Köjál Csajtai Miklóstól 1989. február 9-én, 11 órakor búcsúzunk a Belvárosi temető ravatalozójában. rabjában, ahol színérzékének és dallamalakító képességének elbűvölő bizonyságát adta. Mendelssohn Skót szimfóniája Verdi ii-buccójával és Wagner Bolygó hollandijával nagyjából egyidőben keletkezett. A három szerző által képviselt romantika nyilván alapvetően más megjelenési formája a közös ideálnak, és közülük éppen Mendelssohn az, aki a költői formákban álmodozó abszolút kultúrember varázsszemüvegének fénytörésén át láttatja világát, mégis úgy éreztem, hogy Kovács János megfogalmazása a kelleténél jobban szobába zárja, megzabolázza ezt a zenét, túlféltő gondja nem engedi szabad levegőre, pedig a mendelssohni tündérek, regehősök éB álmok mégiscsak falak nélküli térben — habár mesetájon — érzik igazán otthon magukat. Dirigensünk tudja a darabot, sajátos csuklómozgással, és kígyózva hajlékony ' bal kézzel gondot visel minden belépésre, ritmus- és melódiaalakzatra; a lassú bevezetés szépszínű, szabadon éneklő vonósdallamai jó reményekre jogosítottak, az előtérbe került brácsák tömör magot adtak a vonóshangzásnak, a zárótétel krőzusi gazdagságát kellő változatossággal tálalták, az ábrázolt világ teljességéhez azonban olykor több súlyt, valósabb nyomatékot vártam volna — a zárórész például akkor nem kedélyes ringással. hanem evilágra való igazi A-dúr ragyogással zárult volna. Persze ez tán csak neveltetés és az ebből származó megközelítésmód dolga, és az is igaz. hogy az immár meglévő hangvető mennyezet ellenére a fafúvós hangzás most is gvakran elveszelödik a térben, kivált, ha nem ünnepi. hanem csak hétköz"api meggyőződ ^ebri jszü'etik. Meszlényi László A legutóbbi tanácsülésen többek között Papp István interpellált. Elmondta: Doroasma polgárai ellenzik, hógy a városrészt a szegedi éjszakai központi körzeti orvosi ügyelethez kapcsolják. Vajon miért vannak elle«e a Szegedet környező községekben már ellenállás nélkül bevezetett köaoontosításnak? A kérdés válaszáért mentem „ki" Dorozsmára. Volt egy gyanúm. A peremkörzetben lakóknak valószínűleg fogalmuk sincs, milyen „merényletre" készülnek az egészségügy helyi irányítói. Az orvosi rendelő várója látszott a legalkalmasabb terepnek. a közvélemény-kutatáshoz. Vártak elegen a délutáni rendelésen. Közéjük ültem, s faggatóztam: ki mit tud a központi ügyeletről? Csokorba kötve a következő vélemények summázhatok. Kérdezettjeim közül néhányan az újságból — a mar említett tanácsülés tudósításából — értesültek arról, hogy Dorozsma lakóinak képviseletében,, tanácstagjuk ellenzi a központi ügyeletet. S mindannyian úgy vélték, hogy nem ok nélkül tette ezt képviselőjük. Egyébiránt beszélgetőpartnereim többségének fogalma sem volt, mi az a központi körzeti ügyelet. Egy fiatalember tudott ugyan valamit, csak hát nem a valódit Beszélt kihelyezett jól felszerelt mentőautóról, átkéDzett körzeti orvosokról, meg arról, hogy ha már úgy lenne. ahocvan még nincs, akkor őnéki bizony nem kellett volna Szegedre mennie EKG-vizsgálatra. Megint mások a telefonok hiányát emlegették. Néhányan viszont attól rettegnek, hogy már az orvost is elviszik Dorozsmáról. Egyesek úgy hiszik, majd a hátukon kell vinniük a beteget Szegedre. Az őszinték bevallják, fogalmuk sincs az egészről, csak annyit tudnak, változás készül, s ezt a változást ők nem ismerik. Néhányan vannak csupán — akiket a körzeti orvosok felvilágosítottak —. mi hasznuk származna az egészből. Egyszóval káosz a fejekben és a lelkekben, pedig hát az ember semmitől sem retteg jobban, mint a hirtelen rosszulléttől, és senkit mást nem szeretne ilyenkor maga mellett tudni a valaha istenként tisztelt orvosnál. Csoda-e, ha a bizonytalanság rettegéssé, a rettegés a biztos múlt iránti ragaszkodássá, a bizonytalan jövőtől való félelemmé lett a dorozsmaiak körében. Információkért Németh Gizellához, a rendelőintézet igazgató főorvosához mentem, és kértem, mondja el, mi is az éjszakai központi körzeti orvosi ügyelet? — Amikor a körzeti rendelők bezárnak, akkor kezdi meg munkáját az éjszakai központi körzeti orvosi ügyelet. A Hunyadi János sugárúti rendelőben délután fél 6-tól reggel fél 8-ig három orvos — hétvégeken kilenc — látja el a sürgős orvosi eseteket. Egyikőjük a rendelőben fogadja a betegeket, a másik kettő a gépkocsikkal hívásra házhoz megy. Ezt a központi rendszert terjesztettük ki fokozatosan a Szeged környéki községekre is. — Dorozsmára miért csak most gondoltak? — A feltételek határozták meg, hogy hány embert bír felvállalni éjszakánként és hétvégeken a központi ügyelet. Az elmúlt évben bővült a gépkocsiállományunk, és a meglevőhöz még egy URH adó-vevővel, valamint életmentő készülékekkel felszerelt terepjáró autót kaptunk. Változás még, hogy korábban kezdhetjük az éjszakai „műszakot", mert a felnőtt ideggyógyászat elköltözése óta időt nyertünk, hiszen nem kell megvárnunk, amíg e nappali szakrendelés befejezi munkáját. Ez év második hónapjára tudtunk tehát olyan körülményeket teremteni, amelyek lehetővé tennék Dorozsma központi ügyelethez kapcsolását is. — A dorozsmaiak a felvilágosítás, illetve tájékoztatás elmaradása miatt a többi között attól is félnek, hogy a központi ügyelethez kapcsolással egyszersmind elveszik tőlük a körzeti orvosaikat. Tartanak attól is, hogy ez a lépés gátja lesz a Szegedtől tervezett különválásuknak. — Egyik dologhoz sincs köze az orvosi ügyeletnek. Tovabbra is a most ott dolgozó négy körzeti orvos látná el őket napközben, a szokásos rendelési időben. A központi körzeti ügyelet csak éjszakai, illetve hétvégi sürgős esetekre vonatkozik, amikor is az eddigi szokástól eltérően nem a dorozsmai körzeti orvosok tartanának éjszaka készenlétet. A Szegedtől való elszakadást pedig végképp nem befolyásolja, hogy milyen az orvosi ügyeleti rendszer. — Az elmaradt tájékoztatást pótland, kérem, mondja el, miért lenne ipbb — ha jobb — a betegek számára ez az újfajta ügyeleti rendszer? — Lényegesen biztonságosabb. Mint már mondottam, két ügyeleti gépkocsink van. A hívást követő néhány perc múlva a helyszínre tudnak érni az orvosok. A központból — a kocsik bárhol vannak is — az URH-val utolérhetők és az újabb címre irányíthatók. A kocsik életmentő készülékkel felszereltek, tehát az ezzel érkező orvos pillanatok alatt — életveszélyes helyzetben is — segíteni tud. Az eddigi készenlétet a dorozsmai körzeti orvosok valamelyike látta el. De ha például gyors egymásutánban két be.teghez hívták, akkor órák is eltelhettek, míg a harmadik beteghez eljutott. — Sokan attól rettegnek, hogy nem tudnak honnan telefonálni, és így reménytelenül távoli a szegedi segítség. — Tudomásom szerint Dorozsmán hat nyilvános telefon van, és két vagy három üzemi telephely, éjszakai portaszolgálattal, telefon kés zü lékkel. — Mi történik, ha a dorozsmaiak nemet mondanak? — Ha az itt lakók nemmel szavaznak, akkor nem vezetjük be az éjszakai központi körzeti ügyeletet. De felelősséget sem vállalhatunk a biztonságosabb, a korszerűbb orvosi segítség elutasítása esetén. Az emberi jogok teljes tiszteletben tartása mellett is azt kell mondjam: szakmai kérdésekben engedtessék meg, hogy szakemberek dönthessenek, a betegek érdekeit szem előtt tartva, egv jobb megoldás mellett. Egyébiránt az egészségügyi miniszter 1984-es rendelete írja elő számunkra, hogy a városokban, 'illetve környező községeikben a központi ügyeleti rendszert ki kell alakítani, mégpedig a korszerű ellátás érdekében. — Magam nem hiszem, hogy ez ügyben népszavazással lehetne dönteni. Mégpedig azért nem, mert a dorozsmai polgárok csak akkor tudnak felelősséggel határozni, ha a választható megoldások mindegyikéről kellő ismereteik vannak. Ismereteik pedig nincsenek, hiszen egy újságcikk az apró részletekre is kiterjedő ismertetésre nem vállalkozhat. Mi a megoldás? — Magam, az ott dolgozó körzeti orvosokkal együtt részt vennék olyan lakossági fórumon, ahol lehetőséget kapunk a központi ügyeleti rendszeijel kapcsolatos részletes tájékoztatásra. Kalocsai Katalin HNF-vita A Hazafias Népfront megújulása és feladatai című vitaanyag feldolgozása és véleményezése során ma délután öt órakor a Tarján I. és IV. körzeti bizottsága a Csongor téri pártházban várja az. érdeklődőket és az elképzeléseiket kifejteni óhajtókat. Cikkünk visszhangja Indignált hangú levelel kapott szerkesztőségünk, melynek írója a pusztaszeri •vb-titkár, Vinnai Gyula. Egy húszsoros szösszenetre reagált, melynek címe: A falu orgonája. Többek között ezt írja. Felháborodást váltott ki, hogy a cikk írója egyoldalúan kiragadott példával igyekszik bemutatni a községi pedagógusok helyzetét. Növelte az ellenérzéseket az a tény, hogy községünkben kiemelt támogatásban részesülnek a pedagógusok. Meggyőződésem, hogy a cikkben fellelhető szintnél jobb a pedagógusok elismertsége. A nevelők fizetésének átlaga 7001 forint. A cikkben felhozott egyedi eset sértő a községi tanács testületeire nézve. Ezúttal ajánlom fel — amennyiben az érintett pedagógusnak közcélra — oktatáshoz, művelődéshez van szüksége az orgonára —, hogy a községi tanács az általános iskolának vagy a művelődési háznak vásárol megfelelő hangszert. A cikk alapvető problémájának azt tartom, hogy megalapozatlanul keveri a magánügyet a közügynek számító valós problémákkal. Vinnai Gyula Kedves Vinnai Gyula, újra elővettem annak a pusztaszeri pedagógusnak a levelét, aki kérésével megtisztelte szerkesztőségünket. Most sem mondhatok mást, cseppet sem magánügyről van szó. Mit is ir a tanár úr? „30 évig volt itt egy kis népi zenekarunk. A lakásrenoválás miatt el kellett adnom a villanyorgonámat. Így megszűnt a zenekar. Most újra szeretném összehozni az együttest. Valamikor a falu rendezvényein mindig mi zenéltünk." A fenti sorokból az is kiderül, hogy nem önös céljaira akarja használni az orgonát a tanár úr. Ami pedig a szösszenetet illeti, eszem ágában sem volt ecsetelni a községi pedagógusok helyzetét, pláne nem a pusztaszeriekét! Csupán arról van szó, hogy ha a községnek valóban szüksége lenne egy népi zenekarra — ilyen pénzszűke időben — a köz, a kultúrát mecénáló erők hátha tudnának. segíteni. Bodzsár Erzsébet