Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

1989. február 27., hétfő 3 Gazdasági körkép - 1988 Biciklin..." Szalámi, tonnában VI Változnak az idők, változnak a vállalatok is. A Kéziszerszámgyár szegedi leányvállalata igencsak válogatós „menyecske" volt az elmúlt években. 20-30 ezer darabos megrendelés alatt bele sem vágott egy-egy munkába. A gyártósor felszerszámozása, a célgépek beállítása ugyanis igencsak költséges. — Ma mar kénytelenek vagyunk kisebb megrendeléseket is elfogadni! — mondja Gazdagh Károly igazgató. — Leimentünk o húszezres szérianagyságig. Igaz, emiatt a Tiyereségtartomány szűkült az elmúlt években, de meg kell élnünk valahogyan. A belföldi piac alaposon megcsappant. Ki vesz ma új fogót, míg a régit is meg lehet bütykölni!? A szegénység hamar meglátszik nálunk. Míg néhány éve azon kellett u kéziszerszámosoknak ügyeskedni, hogyan utasítsák vissza a megrendelést kapacitáshiány miatt, most éppen fordított a helyzet. — Az évea munkaellátottságunk ma még csak 50 százalékos, a múnka másik m^íVTai* felet úgy kell összebiciküznünk év köz- Idm,boI? ~ kerd"tuk ben... Azaz nekünk kell a megrendelőkhöz alkalmazkodni és nem fordítva. Hogyan próbáinaki még segíteni magukon? Igyekeznek az eddig kiadott bérmunkákat is házon belül megcsinálni, hogy legyen elég munka, hogy bírják a piaci versenyt. Az elmúlt években ugyanis nem a minőséggel, hanem az árral volt a legtöbb gond. A világpiac a hazai — indokolatlanul magasra kényszerített — árakat nem hajlandó elismerni. Új piacpolitika igénye — Lehetne-e a jelenlegi tobbletetadásra számítamennyiségnél többet eladni nunk. Tehát a feltett kéra világpiacon a szegedi sza- désre a rövid válaszom: Bá- . igen íint Lászlót, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát - Tudnak-e gyorsítani a , . ..... piacjeltarason? A hazat árvezengazgatójat. emelés egészen bizonyosan — Változtatnunk kell a visszaveti az idén a szalámi piacpolitikánkon. Sokkal iránti keresletet. többel tehetünk a korábbi- _ A ^^ eladások nB csökkenését máris érezzük, gek felkutatásaban. Bovit- A £Zalám, tí ú termékek heto az Egyesült AUamok- ,hel t z olcsóbb kolbá_ ban az ertekesítasunk nagy- £Zokból tudunk többet el d_ sagrendje. v an elkepzele~ . , „ , ,... .... .. , , . , ... , ni. A külföldi gyors piachóDe jó ,s lenne ha elobb-utobb a szaba- sunk a kanada, betoresre. dításnak jelentös akadályai lyozoalkotok us biciklire ulnenek vegre! Jelen vagyunk Japanban, vannak Az élelmiszer-ipari Azaz, ok pedaloznanak a gazdasagnak, mégha nem is nagy menny,- termékek beViteléhez szigoes nem fordítva. Egyszer talan ezt 13 meg- seggel egyelőre. S Nyugatérjük ... Európában is lehet Benn az erdőben A fa, az erdő nemzeti kin- döntő szerep az erdögazdacsünk, s manapság az ex- ságé, az új telepítésekben a pírt piacokon is keresettek, mezőgazdasági szövetkezejói értékesíthetóek a fából tek a meghatározók. Ennek készült termékek. A fakiter- egyszerű az oka, ók rend elmelés és az erdőfelújítás, keznek erdősítésre alkial-télepités összhangját azon- mas területtel. Elterjedt ban nem szabad megbonta- módszer, hogy a „kész" érni. Ezzel magyarázható, dót „lábon" veszik meg a hogy az erdőgazdálkodás- téeszéktől, s a fiaanyagot felban megmaradt a miniszté- dolgozzák, riumi direkt irányítás. Létezik egy kassza, amelybe az erdő kivágásáért befizet a •vállalat, a felújítás munkáit viszont elszámolhatja. A kötöttebb gazdálkodási pálya rú hatósági előírások kap® csolódnak. Kanadába például csak hőkezelt termékeket engednek be. Az új termékek bevezetése hatalmas összegeket igényelne. A mi gyakorlatunk pedig akkor engedélyez kiadásokat a piac megdolgozására is, ha már vannak bevétetlek. Pedig csak azért kell 10 ezer dollárt kifizetni egy jól menő boltnak, hogy egy láda •nagyságú helyre beengedje a mi termékünket. — Hogyan fizet a szalámigyárnak az export? — A rubeles exportunk kondíciói kifejezetten kedvezőtlenek. A dolláros eladásaink az ágazatunk átlagánál kicsivel jobb eredményt hoznak számunkra. Nincs későn ? Garasszámlálás A Szegedi Textilművek- tékú fejlesztésekről szóltak Ezekben a hetekben a leg- molás az év vége előtt, s ^n+.n^vrvráciM irvirinni ben 440 mülíó forintot köl- az elképzelések. Egyesek azt több munkahelyen döntöt- a „terven felüli" egyszeri euensuiyozasara az iparinaj {enek a t^rmoiZc vnn^r,-. uí-.il. „„ j.. kedvezőbb agrárszabályozás érvényesül. A tBéikés és Csongrád megyében működő Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tavalyi árbevételének egyötöde, 200 rrullió forint származott a termelés korszerűsítésére. Ez az összeg már elég volt a régi kínai gépek harmadának új. technológiával való helyettesítésére a hatalmas szövőcsarnokban. hiszik, az ágazat érdekében tek az idei bérezésről, megfogalmazott parlamenti alábbis meghatározták felszólalásokkal, a „kijárá- a mértéket, melynek leg- kifizetéssel beállítják azt az azt értéket, amit még a mérleg költ- elbír. Az infláció és a laSzázhuszonharom gép máris dolgozik. Szőnek könnyített ballonanyagokat, exporl vadgazdálkodást is magá- ágynemú-alapanyagoRat és ban foglaló hagyományos dekorszöveteket. Mlg a húsok" felélesztésével lehet sége még nem veszélyezteti enyhíteni a szorításon. Fé- a versenyképességet, a jölek: későn jött a technoló- vedelmező termelést. Kiingiai váltás. Félek: elkésnek dulópontnak az Országos Érma jd a vállalati szervezet dekegyeztető Tanács aján korszerűsítésével. Viszont az erdőgazdálkodásból. Minőségi fafajiakból 'kevés terem •vidékünkön, elsősorban a lenyó és a nyárfa az uralkodó. Emiatt az elsődleges faipari termeléshez társválgyományos, itteni termékek 25-30 forintért adhatók el négyzetméterenként, addig az új gépeken készültek kb. 100 forintért. A régebbi termékprofillal már nem leegyetlen vállalatért, gyárért való aggódásban sem szabad elfeledkezni arról, hogy a népgazdaság elmozdulását akarva az érzelmeket végre már teljesen figyelmen kívül kellene hagyni... lása szolgált a 3—10 százalék közötti mozgástérről. Igaz, a felső határt jó teljesítmény esetén túl lehet szárnyalni, de kevés az olyan vállalat, amely olyan „vakmerő" lehetne, hogy mindezt előre garantálja. Valószínűen marad a megszokott módszer: gyors száüalati beszerzés és import is hetne kigazdálkodni a bérszükséges. Jelenleg a kitermelésben egy e-8 éves hullámvölgy érezhető, ugyanis ti harmincas-negyvenes evekben kevesebb fenyőt telepítettek, s az ötvenes években ültetett ártéri nyárfák is fogyóban vannak. Ez azonban nem olyan mértékű, hogy az erdeszet•ben létszámleépítésre adna okot. A felújításokban a költségek rohamos növekedését sem. Valamennyit — talán nagyon sokat — segíthet a technológiai váltás. Csakhogy a vállalat tevékenységét évek óta figyelemmel kísérő krónikás aggódik. Az ipari támogatások 1990-től történő nullázása a miniszter által időben bejelentett cél. Korábban a Panyovától is nagyobb érJelige Az Autofer szakemberei, kel rukkolnak elö. Hogy mifejlesztőmérnökei már az vei? Ez egyelőre maradjon Idei BNV-re készülnek. Az meglepetés, új gyártmányok utáni ta- _ A teva, . évünk tulaj_ pogatózust az elmúlt evben dűnképpen a próbálkozások ls folyamatosan igyekeztek beépíteni a vállalat mindennapjaiba. Nemrégiben egy osztrák céggel kötöttek megállapodást, hogy az idei nemzetközi vásáron közös fejlesztéssel, új termékBérmérték Ma leginkább azon tudjuk lemérni egy szervezet többiekhez viszonyított helyzetét, ha megnézzük, mekkora keresetet tud kifizetni a dolgozóknak, és hogyan tudta növelni a béreket. Az árak gyors emelkedése nyomán kialakult helyzet nyomást gyakorol a vállalati vezetőkre a bérek növelésére, de a gazdasági vezetők se olyan költségként kezelik a bért, mint racionális gazdálkodás mellett kellene, és a munkaerő megtartása, a vállalati pozíció megőrzése érdekében — olykor erőn felül is — emelik azt. Nézzük meg, hogyan alakult 1988-ban a számottevőbb — a megyében 100 főnél többet foglalkoztató — ipari munkahelyek körében a bérezés rangsora. A ranglistát lehel vezetni 11 ezer forint feletti havi nettó átlagkeresettel. Talán sokak számára meglepő, hogy a második vonalba nemrég alakult, rendkívül gyorsan fejlődő és jelentős külpiaci sikereket elérő vegyes vállalat kerülhet. Komoly előretörés figyelhető meg nagy elelmiszer-ipari vállalatainknál. Népes a 8—9 ezresek köre. Az első tíz közé 1988ban felkerült újoncok nehézipari cégeket szorítottak ki. A kereseti rangsorban elől álló cégek egy részének azonban nem volt igazán sikeres az elmúlt éve, mert — növekvő megélhetési költségek mellett — kevesebbet tudott fizetni dolgozóinak, mint egy évvel korábban. Négy nagy cégnél csökkent a kereset. Az elmúlt évben jó néhány cégnél korábban szokatlan, igen kiugró nagyságrendű keresetemelésre került sor. Havi 1500—1700 forint körüli nettó havi keresetemelést adtak dolgozóiknak három nagyvállalatnál. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a megyeben is örvendetesen szaporodnak különböző kisszervezetek, vállalkozások, melyek egy része többnyire igen kis létszámmal igen eredményes tevékenységet folytat, s dolgozóinak a nagyiparban elérhető átlagokat messze meghaladó Jövedelmeket tud biztosítani. Így például havi 15 ezer forintot meghaladó átlagkeresetet értek el többen az ipari kisszövetkezetek közül, kettőnél az egy év alatt elért havi keresetnövekedés 6—8 ezer forint. Klonkai László, a KSH Csongrád megyei igazgatója esztendeje is volt! — mondja Balogh Artúr, igazgató. Több új termékkel jelentkeztünk: a hútőfelépitményeinket korszerűsítettük, Pelikán Midi néven egy új emelőkosaras utánfutót mutattunk be. Most külföldi partnereket keresünk a koss^g életkörülményeinek romlása miatt a szakszervezet vezetője egy 13. havi fizetést indítványozott. Azonban a vállalat teherbíró képességét nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha általánosságban teret nyer ez az elv, melyik vezető mer kilógni környezetéből? Mert kritikát azt biztosan kap, ha ezt teszi. De miből legyen gavallér, ha nem olyan jól megy a szekér, mint azt elképzelték? Félő, hogy a szorító kényszer itt-ott hazárdjátékot indukál a „jobb a békesség" szellemében. S ez a szellem tetten érhető a sok helyen arany középútnak tekintett tízszázalékos bérfejlesztésben is. Tudok olyanról, hogy mivel mindenkinek „egyformán drága a kenyér", a tíz százalékot előre, s mindenkinek kiosztják. Félő, hogy a húzóembereket ez lelohasztja, érdektelenné teszi a többletteljesítményben. Aztán ott a másik szemléletbeli vízválasztó: brutAz Slfaktor Az idei Gazdasági körkép összeállítói tisztában vannak azzal, nogy a hagyományos sorozat korábbi években sokak által nagy érdeklődéssel böngészett rovata volt az a táblázat, amely a város vállalatai 1 főre jutó éves átlagjövedelmét sorolta. Most mégis -smkitunk ezzel a hagyománynyal. Tesszük ezt azért, mert a bruttósitott jövedelmek nagyobb szóródást mutatnak annál, mint amekkora a felvett pénzek közötti valódi különbség. Igen nagy szóródást mutatnak már 1988-ban a vállalatokon belüli fizetések is. A legnyomósabb indokunk a következő: Nem véletlen, hogy a fejlett ipari országokban, a legbensőbb titkok egyike a munkavállaló által munkája ellenértékeként felvett bér. Ez legfeljebb az adóhivatal előtt nyílt titok. Ugyanis a bérmegállapodás a cég és a munkavállaló üzleti alkujának eredménye. Tehát egy üzleti mozzanat határozza meg r. végeredményt. Az üzle: pedig akkor funkcionál tartósan jól, ha belső mechanizmusáról a kívülállók mind kevesebbet tudnak. Nálunk pedig ma előbb hördülünk fel a számokat látva, mintsem a nagyobb fizetésért elvárt teljesítményről tudakozódnánk. (Egyébként rossz gyakorlatnak tartjuk a bérkifizetési ív használatát. Ezen általában először a pénztárhoz járulók a más pénzét vizsgálják végig. A bérkártya talán jobb módszer lenne. Na és a bérelszámolók, jóváhagyók titoktartása sem lenne utolsó szempont...) Szűkülhetne már a hazai SI (értsd: Sárga Irigység) faktor! Sürgős hívás A Magyar Kábel mű vek az 1985-ös szanálás után biztató fejlődési pályára tért, s ennék a folyamatnak a szegedi gyár is tevékeny részese. Egyes termekekböl az export, másokból a belföldi felhasználók igénye jelentősen nőtt. Tavaly a gyárak közötti szoros kapcsolat előnyt jelentett, mivel a kábelművekben a konvertibilis export 50 százalékos növeléséért járó berpreferenciából ide is jutott, s az átlagbérszín vonal jelentősen javult. Másrészt a szegeditóban, vagy nettóban le- _ technológia fejlesztéséhez, gyen-e azonos a jövedelem- ek keresett " termékéből, a Hogy mi lesz a vége, ' még növekedés. Ahány ház, telefonkábelből a posta színmi sem tudjuk A jeligénk- annyi megoldás. Arra is van te korlátlan mennyiségetátpélda, hogy mondjuk a vál- venne. Emiatt a vgmk-k ma Minden megoldás érdekel! laIaU" tíz százaiékot Annak ellenére, hogy ta- kakörönként differenciáltan, mun- js kulcsszerepet játszanak valy — a szabályozóváltozások és az adórendszer bevezetése miatt — felére esett vissza az autóferesek eredménye, úgy tartják, jó év volt az 1988-as. A piacon maradáshoz, a versenyképesség megtartásához azonban elengedhetetlenül fontos volt a folyamatos termékkorszerűsítés. Ezt a vonalat szeretnénk az idén is továbbvinni. Hasznos ötlet, jó kezdeményezés akad még a tarsolyukban. Problémát jelent viszont, hogy tavaly az addig nagymértékű vgmtevékenység alaposan viszszaesett, a túlzottan progresszív személyi jövedelemadó bevezetése miatt. Tervek vannak a valóra váltáshoz azonban a jobb kondíciók, a kevesebb elvonás jelenthetné az igazi alapot. Egyelőre bizakodnak az Autofernél az eszközök teljes ki'hasznáde az adott csoporton be- ,, lül egységesen - mondjuk ^ában. A hét végi fólya8 vagy 12 százalékban ál- matos munka csak fgy ellapítják meg. Másutt az képzelhető, összeg felét osztják ki e' százalékos kulcs szerint, s a maradékot meghagyják mozgóbérnek, hogy a termelés hullámhegyén is legyen mivel rávenni az embereket a feszítettebb munkára. A választott megoldások lehetnek egyoldalú döntések, de a vezetők és a szakszervezet közötti kompAkik intenziven reszt vesznek e munkában, jelentós „keresetkiegeszitésre" számithatnak. Erre a teljesítményre azután is szükség van, ha nem vgmk-ban, akkor más formában. Még úgy is, hogy egy új érgyártó gépsorral a második félévtől másfélszeresére nő a kapacitásuk! A másik fő terromisszum eredménye is. rnékcsoportjuk, az erősáraAhol az utóbbit választót- mú vezetékek és kábelek ták, nagyobb az esélye, hogy iránt mérsékeltebb az érévközben kevesebb civako- deklődés, de szerencsére ez dással megússzák a saras- nem jelent gondot, amíg a számlálás össznépi, véresen „telefonvonal" szabadot jekomoly játékát. lez. Az oldalt összeállította: Bőle István, Rafai Gábor, Tóth Szeles István. Karikatúra: Németh György. 4