Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

1989. február 27., hétfő 3 Gazdasági körkép - 1988 Biciklin..." Szalámi, tonnában VI Változnak az idők, változnak a vállala­tok is. A Kéziszerszámgyár szegedi leány­vállalata igencsak válogatós „menyecske" volt az elmúlt években. 20-30 ezer darabos megrendelés alatt bele sem vágott egy-egy munkába. A gyártósor felszerszámozása, a célgépek beállítása ugyanis igencsak költ­séges. — Ma mar kénytelenek vagyunk kisebb megrendeléseket is elfogadni! — mondja Gazdagh Károly igazgató. — Leimentünk o húszezres szérianagyságig. Igaz, emiatt a Tiyereségtartomány szűkült az elmúlt évek­ben, de meg kell élnünk valahogyan. A belföldi piac alaposon megcsappant. Ki vesz ma új fogót, míg a régit is meg le­het bütykölni!? A szegénység hamar meg­látszik nálunk. Míg néhány éve azon kellett u kéziszer­számosoknak ügyeskedni, hogyan utasítsák vissza a megrendelést kapacitáshiány mi­att, most éppen fordított a helyzet. — Az évea munkaellátottságunk ma még csak 50 százalékos, a múnka másik m^íVTai* felet úgy kell összebiciküznünk év köz- Idm,boI? ~ kerd"tuk ben... Azaz nekünk kell a megrendelők­höz alkalmazkodni és nem fordítva. Hogyan próbáinaki még segíteni magu­kon? Igyekeznek az eddig kiadott bér­munkákat is házon belül megcsinálni, hogy legyen elég munka, hogy bírják a piaci versenyt. Az elmúlt években ugyanis nem a minőséggel, hanem az árral volt a leg­több gond. A világpiac a hazai — indo­kolatlanul magasra kényszerített — árakat nem hajlandó elismerni. Új piacpolitika igénye — Lehetne-e a jelenlegi tobbletetadásra számíta­mennyiségnél többet eladni nunk. Tehát a feltett kér­a világpiacon a szegedi sza- désre a rövid válaszom: Bá- . igen íint Lászlót, a Szegedi Sza­lámigyár és Húskombinát - Tudnak-e gyorsítani a , . ..... piacjeltarason? A hazat ár­vezengazgatójat. emelés egészen bizonyosan — Változtatnunk kell a visszaveti az idén a szalámi piacpolitikánkon. Sokkal iránti keresletet. többel tehetünk a korábbi- _ A ^^ eladások nB csökkenését máris érezzük, gek felkutatásaban. Bovit- A £Zalám, tí ú termékek heto az Egyesült AUamok- ,hel t z olcsóbb kolbá_ ban az ertekesítasunk nagy- £Zokból tudunk többet el d_ sagrendje. v an elkepzele­~ . , „ , ,... .... .. , , . , ... , ni. A külföldi gyors piachó­De jó ,s lenne ha elobb-utobb a szaba- sunk a kanada, betoresre. dításnak jelentös akadályai lyozoalkotok us biciklire ulnenek vegre! Jelen vagyunk Japanban, vannak Az élelmiszer-ipari Azaz, ok pedaloznanak a gazdasagnak, mégha nem is nagy menny,- termékek beViteléhez szigo­es nem fordítva. Egyszer talan ezt 13 meg- seggel egyelőre. S Nyugat­érjük ... Európában is lehet Benn az erdőben A fa, az erdő nemzeti kin- döntő szerep az erdögazda­csünk, s manapság az ex- ságé, az új telepítésekben a pírt piacokon is keresettek, mezőgazdasági szövetkeze­jói értékesíthetóek a fából tek a meghatározók. Ennek készült termékek. A fakiter- egyszerű az oka, ók rend el­melés és az erdőfelújítás, keznek erdősítésre alkial­-télepités összhangját azon- mas területtel. Elterjedt ban nem szabad megbonta- módszer, hogy a „kész" ér­ni. Ezzel magyarázható, dót „lábon" veszik meg a hogy az erdőgazdálkodás- téeszéktől, s a fiaanyagot fel­ban megmaradt a miniszté- dolgozzák, riumi direkt irányítás. Léte­zik egy kassza, amelybe az erdő kivágásáért befizet a •vállalat, a felújítás munkáit viszont elszámolhatja. A kö­töttebb gazdálkodási pálya rú hatósági előírások kap­® csolódnak. Kanadába pél­dául csak hőkezelt terméke­ket engednek be. Az új ter­mékek bevezetése hatalmas összegeket igényelne. A mi gyakorlatunk pedig akkor engedélyez kiadásokat a piac megdolgozására is, ha már vannak bevétetlek. Pe­dig csak azért kell 10 ezer dollárt kifizetni egy jól me­nő boltnak, hogy egy láda •nagyságú helyre beengedje a mi termékünket. — Hogyan fizet a szalá­migyárnak az export? — A rubeles exportunk kondíciói kifejezetten ked­vezőtlenek. A dolláros el­adásaink az ágazatunk átla­gánál kicsivel jobb ered­ményt hoznak számunkra. Nincs későn ? Garasszámlálás A Szegedi Textilművek- tékú fejlesztésekről szóltak Ezekben a hetekben a leg- molás az év vége előtt, s ^n+.n^vrvráciM irvirinni ben 440 mülíó forintot köl- az elképzelések. Egyesek azt több munkahelyen döntöt- a „terven felüli" egyszeri euensuiyozasara az iparinaj {enek a t^rmoiZc vnn^r,-. uí-.il. „„ j.. kedvezőbb agrárszabályozás érvényesül. A tBéikés és Csongrád megyében műkö­dő Dél-alföldi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság tavalyi árbevételének egyötöde, 200 rrullió forint származott a termelés korszerű­sítésére. Ez az összeg már elég volt a régi kínai gé­pek harmadának új. tech­nológiával való helyettesíté­sére a hatalmas szövőcsar­nokban. hiszik, az ágazat érdekében tek az idei bérezésről, megfogalmazott parlamenti alábbis meghatározták felszólalásokkal, a „kijárá- a mértéket, melynek leg- kifizetéssel beállítják azt az azt értéket, amit még a mérleg költ- elbír. Az infláció és a la­Százhuszonharom gép már­is dolgozik. Szőnek könnyí­tett ballonanyagokat, exporl vadgazdálkodást is magá- ágynemú-alapanyagoRat és ban foglaló hagyományos dekorszöveteket. Mlg a hú­sok" felélesztésével lehet sége még nem veszélyezteti enyhíteni a szorításon. Fé- a versenyképességet, a jö­lek: későn jött a technoló- vedelmező termelést. Kiin­giai váltás. Félek: elkésnek dulópontnak az Országos Ér­ma jd a vállalati szervezet dekegyeztető Tanács aján korszerűsítésével. Viszont az erdőgazdálkodásból. Minő­ségi fafajiakból 'kevés terem •vidékünkön, elsősorban a lenyó és a nyárfa az ural­kodó. Emiatt az elsődleges faipari termeléshez társvál­gyományos, itteni termékek 25-30 forintért adhatók el négyzetméterenként, addig az új gépeken készültek kb. 100 forintért. A régebbi ter­mékprofillal már nem le­egyetlen vállalatért, gyárért való aggódásban sem sza­bad elfeledkezni arról, hogy a népgazdaság elmozdulását akarva az érzelmeket végre már teljesen figyelmen kí­vül kellene hagyni... lása szolgált a 3—10 száza­lék közötti mozgástérről. Igaz, a felső határt jó tel­jesítmény esetén túl lehet szárnyalni, de kevés az olyan vállalat, amely olyan „vakmerő" lehetne, hogy mindezt előre garantálja. Valószínűen marad a meg­szokott módszer: gyors szá­üalati beszerzés és import is hetne kigazdálkodni a bér­szükséges. Jelenleg a kiter­melésben egy e-8 éves hul­lámvölgy érezhető, ugyanis ti harmincas-negyvenes evekben kevesebb fenyőt te­lepítettek, s az ötvenes években ültetett ártéri nyárfák is fogyóban van­nak. Ez azonban nem olyan mértékű, hogy az erdeszet­•ben létszámleépítésre ad­na okot. A felújításokban a költségek rohamos növeke­dését sem. Valamennyit — talán nagyon sokat — se­gíthet a technológiai vál­tás. Csakhogy a vállalat te­vékenységét évek óta figye­lemmel kísérő krónikás ag­gódik. Az ipari támogatások 1990-től történő nullázása a miniszter által időben be­jelentett cél. Korábban a Panyovától is nagyobb ér­Jelige Az Autofer szakemberei, kel rukkolnak elö. Hogy mi­fejlesztőmérnökei már az vei? Ez egyelőre maradjon Idei BNV-re készülnek. Az meglepetés, új gyártmányok utáni ta- _ A teva, . évünk tulaj_ pogatózust az elmúlt evben dűnképpen a próbálkozások ls folyamatosan igyekeztek beépíteni a vállalat min­dennapjaiba. Nemrégiben egy osztrák céggel kötöt­tek megállapodást, hogy az idei nemzetközi vásáron kö­zös fejlesztéssel, új termék­Bérmérték Ma leginkább azon tud­juk lemérni egy szervezet többiekhez viszonyított helyzetét, ha megnézzük, mekkora keresetet tud ki­fizetni a dolgozóknak, és hogyan tudta növelni a bé­reket. Az árak gyors emel­kedése nyomán kialakult helyzet nyomást gyakorol a vállalati vezetőkre a bé­rek növelésére, de a gazda­sági vezetők se olyan költ­ségként kezelik a bért, mint racionális gazdálko­dás mellett kellene, és a munkaerő megtartása, a vállalati pozíció megőrzése érdekében — olykor erőn felül is — emelik azt. Nézzük meg, hogyan alakult 1988-ban a számot­tevőbb — a megyében 100 főnél többet foglalkoztató — ipari munkahelyek kö­rében a bérezés rangsora. A ranglistát lehel vezetni 11 ezer forint feletti havi nettó átlagkeresettel. Ta­lán sokak számára megle­pő, hogy a második vonal­ba nemrég alakult, rendkí­vül gyorsan fejlődő és je­lentős külpiaci sikereket elérő vegyes vállalat ke­rülhet. Komoly előretörés figyelhető meg nagy elel­miszer-ipari vállalataink­nál. Népes a 8—9 ezresek köre. Az első tíz közé 1988­ban felkerült újoncok ne­hézipari cégeket szorítot­tak ki. A kereseti rangsorban elől álló cégek egy részé­nek azonban nem volt iga­zán sikeres az elmúlt éve, mert — növekvő megélhe­tési költségek mellett — kevesebbet tudott fizetni dolgozóinak, mint egy év­vel korábban. Négy nagy cégnél csökkent a kereset. Az elmúlt évben jó né­hány cégnél korábban szo­katlan, igen kiugró nagy­ságrendű keresetemelésre került sor. Havi 1500—1700 forint körüli nettó havi ke­resetemelést adtak dolgo­zóiknak három nagyválla­latnál. A kép teljességéhez hoz­zátartozik, hogy a megye­ben is örvendetesen szapo­rodnak különböző kisszer­vezetek, vállalkozások, me­lyek egy része többnyire igen kis létszámmal igen eredményes tevékenységet folytat, s dolgozóinak a nagyiparban elérhető átla­gokat messze meghaladó Jövedelmeket tud biztosí­tani. Így például havi 15 ezer forintot meghaladó átlagkeresetet értek el töb­ben az ipari kisszövetkeze­tek közül, kettőnél az egy év alatt elért havi kereset­növekedés 6—8 ezer forint. Klonkai László, a KSH Csongrád megyei igazgatója esztendeje is volt! — mond­ja Balogh Artúr, igazgató. Több új termékkel jelent­keztünk: a hútőfelépitmé­nyeinket korszerűsítettük, Pelikán Midi néven egy új emelőkosaras utánfutót mu­tattunk be. Most külföldi partnereket keresünk a koss^g életkörülményeinek romlása miatt a szakszerve­zet vezetője egy 13. havi fi­zetést indítványozott. Azon­ban a vállalat teherbíró ké­pességét nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Ha általánosságban teret nyer ez az elv, melyik vezető mer kilógni környezetéből? Mert kritikát azt biztosan kap, ha ezt teszi. De miből legyen gaval­lér, ha nem olyan jól megy a szekér, mint azt elkép­zelték? Félő, hogy a szo­rító kényszer itt-ott ha­zárdjátékot indukál a „jobb a békesség" szellemében. S ez a szellem tetten érhető a sok helyen arany középút­nak tekintett tízszázalékos bérfejlesztésben is. Tudok olyanról, hogy mivel min­denkinek „egyformán drá­ga a kenyér", a tíz száza­lékot előre, s mindenkinek kiosztják. Félő, hogy a hú­zóembereket ez lelohasztja, érdektelenné teszi a többlet­teljesítményben. Aztán ott a másik szem­léletbeli vízválasztó: brut­Az Sl­faktor Az idei Gazdasági kör­kép összeállítói tisztában vannak azzal, nogy a ha­gyományos sorozat ko­rábbi években sokak ál­tal nagy érdeklődéssel böngészett rovata volt az a táblázat, amely a város vállalatai 1 főre jutó éves átlagjövedelmét so­rolta. Most mégis -smki­tunk ezzel a hagyomány­nyal. Tesszük ezt azért, mert a bruttósitott jöve­delmek nagyobb szóró­dást mutatnak annál, mint amekkora a felvett pénzek közötti valódi különbség. Igen nagy szóródást mutatnak már 1988-ban a vállalatokon belüli fizetések is. A legnyomósabb indo­kunk a következő: Nem véletlen, hogy a fejlett ipari országokban, a leg­bensőbb titkok egyike a munkavállaló által mun­kája ellenértékeként fel­vett bér. Ez legfeljebb az adóhivatal előtt nyílt ti­tok. Ugyanis a bérmegál­lapodás a cég és a mun­kavállaló üzleti alkujá­nak eredménye. Tehát egy üzleti mozzanat ha­tározza meg r. végered­ményt. Az üzle: pedig akkor funkcionál tartó­san jól, ha belső mecha­nizmusáról a kívülállók mind kevesebbet tudnak. Nálunk pedig ma előbb hördülünk fel a számo­kat látva, mintsem a na­gyobb fizetésért elvárt teljesítményről tudako­zódnánk. (Egyébként rossz gyakorlatnak tart­juk a bérkifizetési ív használatát. Ezen általá­ban először a pénztárhoz járulók a más pénzét vizsgálják végig. A bér­kártya talán jobb mód­szer lenne. Na és a bér­elszámolók, jóváhagyók titoktartása sem lenne utolsó szempont...) Szű­külhetne már a hazai SI (értsd: Sárga Irigység) faktor! Sürgős hívás A Magyar Kábel mű vek az 1985-ös szanálás után bizta­tó fejlődési pályára tért, s ennék a folyamatnak a sze­gedi gyár is tevékeny ré­szese. Egyes termekekböl az export, másokból a belföldi felhasználók igénye jelentő­sen nőtt. Tavaly a gyárak közötti szoros kapcsolat előnyt jelentett, mivel a ká­belművekben a konvertibi­lis export 50 százalékos nö­veléséért járó berpreferen­ciából ide is jutott, s az át­lagbérszín vonal jelentősen javult. Másrészt a szegedi­tóban, vagy nettóban le- _ technológia fejlesztéséhez, gyen-e azonos a jövedelem- ek keresett " termékéből, a Hogy mi lesz a vége, ' még növekedés. Ahány ház, telefonkábelből a posta szín­mi sem tudjuk A jeligénk- annyi megoldás. Arra is van te korlátlan mennyiségetát­példa, hogy mondjuk a vál- venne. Emiatt a vgmk-k ma Minden megoldás érdekel! laIaU" tíz százaiékot Annak ellenére, hogy ta- kakörönként differenciáltan, mun- js kulcsszerepet játszanak valy — a szabályozóváltozá­sok és az adórendszer be­vezetése miatt — felére esett vissza az autóferesek eredménye, úgy tartják, jó év volt az 1988-as. A pia­con maradáshoz, a verseny­képesség megtartásához azonban elengedhetetlenül fontos volt a folyamatos ter­mékkorszerűsítés. Ezt a vo­nalat szeretnénk az idén is továbbvinni. Hasznos ötlet, jó kezdeményezés akad még a tarsolyukban. Problémát jelent viszont, hogy tavaly az addig nagymértékű vgm­tevékenység alaposan visz­szaesett, a túlzottan prog­resszív személyi jövedelem­adó bevezetése miatt. Ter­vek vannak a valóra váltás­hoz azonban a jobb kondí­ciók, a kevesebb elvonás je­lenthetné az igazi alapot. Egyelőre bizakodnak az Autofernél az eszközök teljes ki'haszná­de az adott csoporton be- ,, lül egységesen - mondjuk ^ában. A hét végi fólya­8 vagy 12 százalékban ál- matos munka csak fgy el­lapítják meg. Másutt az képzelhető, összeg felét osztják ki e' százalékos kulcs szerint, s a maradékot meghagyják mozgóbérnek, hogy a ter­melés hullámhegyén is le­gyen mivel rávenni az em­bereket a feszítettebb mun­kára. A választott megol­dások lehetnek egyoldalú döntések, de a vezetők és a szakszervezet közötti komp­Akik intenziven reszt vesznek e munkában, jelen­tós „keresetkiegeszitésre" számithatnak. Erre a telje­sítményre azután is szükség van, ha nem vgmk-ban, ak­kor más formában. Még úgy is, hogy egy új érgyártó gépsorral a második félév­től másfélszeresére nő a ka­pacitásuk! A másik fő ter­romisszum eredménye is. rnékcsoportjuk, az erősára­Ahol az utóbbit választót- mú vezetékek és kábelek ták, nagyobb az esélye, hogy iránt mérsékeltebb az ér­évközben kevesebb civako- deklődés, de szerencsére ez dással megússzák a saras- nem jelent gondot, amíg a számlálás össznépi, véresen „telefonvonal" szabadot je­komoly játékát. lez. Az oldalt összeállította: Bőle István, Rafai Gá­bor, Tóth Szeles István. Karikatúra: Németh György. 4

Next

/
Thumbnails
Contents