Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

1989. február 27., hétfő 3 Kistelek, Mórahalom Pártbizottsági ülések Tegnap Csongrád megye két városi jogú nagyközségének pártbizottsága is ülést tartott. Kisteleken a gazdasági építőmunka 1988 évi tapasz* Lalatairól, az 1989 évi tervfeladatok összegzéséről Pap István első titkár terjesztett élő jelentést, majd a pártbizottság tavalyi munkaprogramjának végrehajtásáról számolt be Balasi Ferenc, a pártbizottság titkára. Ezt követően az idei munkaprogram és a végrehajtó bizottság első félévi ülésterve volt vitatéma, majd szóbeli tájékoztató hangzott el a munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, feladatairól, a párt választási rendjéről kiadott központi vitaanyag megbeszéléseinek helyi tapasztalatairól, g a pártbizottság e témában állást foglalt tegnapi tanácskozásán. Mórahalmon is a városi jogú nagyközségi bizottság, valamint a végrehajtó bizottság munkarendjét, munkamódszerét vitatta meg a testület Sziics Istvánná titkár előterjesztését követően, s összegezték a közelmúltban lezajlott, a pártalapszervezetek szerepével foglalkozó vitákat is. Ezt követően az MSZMP mórahalmi fegyelmi bizottsága tavaly hozott döntéseiről tartott tájékoztatót Bencstk János. Szociális munkások megyei tagozata A Szociális'Munkások Magyarországi Egyesületének múlt évi megalakulása után fokozatosan szerveződnek az egyesület szákmai szekciói és területi tagozatai. A Csongrád megyei tagozatba eddig közel száz szakember jelentkezett, akik a szociális munka különböző területein dolgoznak: szociális és családgondozók, védőnők, tanácsi és vállalati szociálpolitikai dolgozók, pedagógus, orvos, népművelő, lelkész, önkéntes segitö, társadalmi szervezetek munkatársai, elméleti szakember. Az egyesület egyik célkitűzése, hogy a szociálpolitika széttagolt területein dolgozó, különböző szakképzettségű embereknek fórumot biztosi tsótt, ahol szakttiai problémáikat megbeszélhetik, továbbképzésük irányát kialakíthatják, szakmai érdekvédelmüket megszervezhetik. A másik — a megelőzővel azonos értékű — célkitűzés: aktívan részt venni egy olyan hatékony szociálpolitikai reform kidolgozásában, melyre egyre égetőbb szükség mutatkozik. Emellett megszervezni a szociális szakemberképzést (főiskolai, egyetemi képzés), és a megfelelő szociális (humán) szolgáltatások kiépítésén túl segíteni az öntevékeny társadalmi kezdeményezéseket. Az SZMME Csongrád Megyei Tagozatának szervezői szeretettel várják az egyesületbe mindazon személyek és közösségek jelentkezését, akik cselekvő részesei kívánnak lenni a fenti munkának. A Csongrád megyei tagozat ma, pénteken délután 2 órakor tartja alakutó ülését (Szeged, Eszperantó u. 3—5. sz.). Ki fenyegetőzik? Egyetlen provokátor is lehet a „Vörös Front" Magunk is hallottunk már arról, a feltételezésről, hogy Szegeden működne egy illegális „szervezet", amely1 leszámolással fenyegeti a szerveződő független, vagy alternatív politikai Csoportosulásokat, illetve azok vezetőit Bizonyos „listázásról" is eljutott hozzánk. suttogás. Eddig' azért nem beraéltünk. róla, mert egyáltalán nem volt meggyőző, hogy bármi ilyen szervezet működne a városban, a rendőrség sem erősítette meg a szórványös feltételezést. A Magyar Hírlap tegnapi számában aztán megjelent egy „metszet", amelyen a Vörös Front aláírás iá szerepel, s nyilvánosságra került miféle tartalmúak ezek a fenyegetések. Politikai tartalma szerint a legszélsőségesebb sztálinista diktatórikus tempók fedezhetők fel az állítólagos Vörös Front „üzeneteiben", .ám amint a rendőrfőkapitányság nyilatkozott: inkább egyéni politikai kalandorságról lehet szó, mint valóban létező illegális szervezetről, noha az sem elképzelhetetlen. Mégis inkább azt tartjuk valószínűnek, hogy közönséges provokáció ez, amelynek indítéka éppúgy róvallhat elvakult sztálinistára, mint ellenkező szélsőségesre. Tartalma és szándóka szerint ugyanis megzavarhatja a párbeszédet, az alkotmányos alapon szerveződő mozgalmak és az MSZMP készségét a megegyezésre; bizalmatlanságot és gyanakvást kelt Remélhető, hogy a rendőrség ós a társadalmi közfigyelem előbb-utóbb leleplezi ezeknek a fenyegetéseknek a forrását. Az üggyel összefüggésben szerkesztőségünk tegnap egy levelet is kapott a Tanárképző Főiskola Unió a Demokratikus Szocializmusért csoportjától. Egyebek között a következőket írják: „A megfenyegetett személyeket — nemes egyszerűséggel patkányoknak, a jenki imperializmus bérenceinek titulálják, szervezeteiket pedig politikai alvilágként emlegetik . . . Elitélünk minden olyan megnyilvánulást fenyegetőzést, mely emberek, társadalmi, politikai csoportosulások ellen irányul. . A politikai sokszínűség mellett foglalunk állást. Elutasítjuk a rendpárti diktatúrát, unjuk a hatalomba kapaszkodó görcsös ujjakat a titkolózást. Mi a hatalommegosztás mellett foglalunk állást Az ellenvélemények ütköztetésére nyilvános vitáJk szükségeltetnek. Amennyiben létezik Vörös Front, ezúton hívjuk szócsatára bármilyen nyilvános fórum előtt. A politikai alvilágot mi is elitéliük. Az ellenük folytatott harc előtt azonban tisztázni kell: eszközeik, fellépésük alapján, kiket illetünk ezzel az elnevezéssel?" A főiskolások bizonyára nem számítanak komolyan arra, hogy eljön valaki a „front" neveben és vitára vállalkozik. Esetleg az ő címükre is küld majd inkább valaki egy ijesztő üzenetet Egy ilyen akcióval vagy szervezkedéssel amúgy is esak a rendőrségnek lehet „vitája". Megnyugtató, hógy a rendőrség föl is vállalja ezt a partneriek) ismeretében. Gazdasági körkép —1988 A Medikémia Kisszövetkezet a szegedi bérranglistán 1988-ban bruttó néhány tízezer forinttal megelőzte a korábbi évtizedekben vezető olajipari vállalatokat. A rendesen telepakolt borítékhoz olyan szociális juttatások társulnak, amelyek érthetővé teszik, miért nincs munkásfelvétel a béketelepi vegyipari komplexumban. A másfél száz dolgozó közül senkinek nincs talán ma lakásgondja. Egy munkás 250 ezer forintot kaphat lakástámogatásként a Medikémiától. Ha a házaspár mindkét tagja a cég alkalmazottja, máris 100 ezerrel nagyobb ez az összeg. S természetesen ezenkívül jár az Okisz-támogatás részükre. Békésszentandráson saját üdülőt üzemeltetnek. Néhány hapja érkezett meg a második lakókocsijuk, amely a nyári túrázó kedvű családok körében népszerű. Félmillióval járultak hozzá a béketelepi kerékpárút megépítéséhez. Pénzük van az itteni autóbusz-forduló aszfaltjában. Most a vasúti töltésen túli közvilágítás megteremtésébe szállnak majd be. Az ebédpénzként nagyon kis összeget gyűjtenek öszsze dolgozóiktól. A címben szereplő számadat ezt az alkalmankénti térítést jelöli, ami hovatovább a jegy áfának papírköltségét jelenti. Persze, ha a valóban irigylésre méltó kedvezményeket felsoroltuk, akkor a tisztánlátás miatt le kell jegyezni: itt minden pillanatban, minden beosztásban „hajtás" van. A munkatempó miatt már többen távoztak. Másodálláson senki sem töri a fejét, hiszen a túlórából is rendesen kijut a Medikémiánál dolgozóknak. A szinttartás titka: az állandó műszaki fejlesztés. Várhatóan az idén csökken a festékek iránti kereslet. Nagy a piaci bizonytalanság az autóápolási cikkeknél is. Tehát elköltenek néhány milliót a műszaki fejlesztésre azért, hogy az esetleg kevésbé kelendő áruk helyett legyen miből várni az árbevételük növekedését. A magas jövedelmek és a szociális juttatásokra elköltött milliók ellenére — állítják — tavaly sem vitték haza és nem fogyasztották el a kapun belül a medikémiások a szövetkezet jövőjét. Az ajtók csukódnak! Az Ikarus Szegedi Leányvállalata tekintve, hogy nem kész buszt, hanem alkatrészt gyárt — így többek között ajtót is —, igen szorosan kapcsolódik a nagyvállalathoz. Gyártmányaik 85 százalékát veszik át a szerelőüzemek, a fennmaradó részt pótalkatrészként értékesítik, elsősorban a Mogürtön keresztül. Ez a kötött termékpálya igen sok nehézséget okozott tavaly, hisz évközben több hullámban 280 szállítójuk jelentett be áremelést. Az Ikarus ezt csak a második félévben fokozatosan ismerte el áraiban a szegedi gyárnak. A Mogürt még ilyen feltételekkel sem. Egyes cikkek veszteségessé Váltak, s ezek egy részét az idén megszüntették. A nagyvállalat pénzügyi, likviditási gondjai miatt a szegedieknek több hitelt kellett felvenni, s eZ önmagában 6 millió forint többlet kamatköltséget okozott. Az anyavállalat szorult helyzetét az is mutatja, hogy mostantól az adózott nyereség 30 százalékára is igényt tart. Az éremnek azonban másik oldala is van. A biztos megrendelés ma nagy érték, s az idén is lesz munkája a szegedieknek. Másrészt az alapanyag-szállítókkal az áralkuban egységesen fellépve több sikerben ' reménykedhetnek. Olcsóbb, szocialista importtételek beszerzésével a versenyeztetés kezdeti lépéseit próbálgatják. Az összhangot az alkalmazkodás biztosíthatja anya és leánya között. Ha a tőkés export bővítése az érdek, a helyieknek is ebben az irányban érdemes fejlődni. Az új típusú buszok egyedi és kisszériás alkatrészeire orientálódik a műszaki fejlesztés. Szerszámokra, célgépekre, készülékekre az előző évinek kétszeresét költötték. S hogy gazdaságos, elfogadható ajánlatokat tehessenek, átfogó intézkedéseket vezettek be a szabástervek felülvizsgálatától kezdve a technológiák finomításán keresztül az anyagtakarékosságig. Ezt folytatva lehet csak esély, hogy a szegedi vállalatok gazdálkodási rangsorában az első harmadban maradjanak. Bérolló örvendetes tendencia, hogy a jól gazdálkodóknál tavaly ugrásszerűen megnőtt a mozgóbérek, azaz a teljesítményhez kötött kifizetések aránya. Akadt olyan kisszövetkezet, ahol a prémiumok összege elérte az alapfizetés százszázalékát is. A munkabérek nem ritkán 30-35 százalókkal is felkúsztak tavaly. Igaz, a legtöbb helyen a valós inflációs rátát sem tudták követni. A bérversenyben Szegeden is egyre jobban nyílik az olló. Megváltózott a munkaerőpiac felvevő képessége is tavaly. Ha kell is munkáskéz, két-három teleírt munkakönyvvel hamar tovább küldik a „vándormadarakat". Még mindig jellemző, hogy a többség kevés munkával szeretne sokat keresni. Jellemző az egyik kisszövetkezet laboránsának példája. Kevesebbéit , de jóval lazább helyre igazolt át év közben. Néhány hónap múlva viszont hiányzott a kiesett kereset, s újra kopogtatott a régi cég ajtaján, de hiába... Az összeállítást készítették: Böle István, Rafai Gábor, Tóth Szeles István. A karikatúrát Németh György rajzolta. A termékszerkezet-váltás, a műszaki színvonal korszerűsítése ma már elengedhetetlen az eredményes gazdálkodáshoz. Különösen igaz ez a divattermékeket, kozmetikai cikkeket gyártó Vállalatokra. Az év elején többen úgy tippeltek, hogy az elszegényesedési folyamat következtében a piac beszűkül, a kereslet csökken ezen a területen: -1- De nem (gy történt — mondja a Flórint Kisszövetkezet elnöke, Cselovszki Jánosné —, a piac bizonyos tehetetlenséggel bir. Mi még nem vettük észre, hogy az emberek lemondanának a luxusnak számító kozmetikai cikkekről. így azután a divat változásait a jövőben is követnünk kell. Tavaly, több mint 6 millió forinFlorinnovóció tot fizettünk ki külső szakértőknek a megbízásos kutatásokért. Ha ehhez a szövetkezetben folyó kutatásokra költött pénzt is hozzászámítjuk, átlendültünk a 10 millió forinton. De csak így tudunk a jövőben is a piaéort maradni. Az is motiválja a gyorsított ütemű fejlesztést, hogy a nagy tőkés alapanyaghányaddal dolgozó szövetkezetnek előbb-utóbb ki kell váltania a külföldi alapanyagok jelentős részét, vagy... — ... vagy exportálnunk is kell. Tavaly már sikerült betörnünk a marokkói piacra. Évek óta először sikerült tőkés exportot bónyolítanunk. Ennek köszönhettük, hogy az importkeretünket megtarthattuk. A fejlesztésre kiadott milliók nem számítanak tehát „ablakon kidobott" pénznek. • A jövőben ugyanis Csak ezekre alapozva fejlődhet tovább a szövetkezet. Sőt, a mai kereseteket is döntően befolyásolja, mennyi jut fejlesztésre. Tavaly 43 százalékkal nőttek a Florinban az átlagbérek. S most arra számítanak, hogy hamarosan háromhavi keresetnek megfelelő összeget fizetnek ki nyereségrészesedésként. Az anyagi sikernek többek között a gyorsított fejlesztés a garanciája ... Siker a világpiacon „Nem 'hiszek abban, hogy nekünk magyaroknak jó helyünk lehet a búza világpiacán. Náa 6-8 ember tartja a kezében a világkereskedelem e szeletének a 80 százalékát. Egyáltalán nem nehéz nekik összeülni és mondjuk, a pálmafák alatt minden lényeges kérdést eldönteni, ök a üegaszályosabb évek árait is könnyedén befolyásolhatják." — Ezt a 6zó szerinti idézetet Prohászka Ottónak, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi Vállalat igazgatójának irodájában jegyeztük fel. Bár vendéglátónk hangsúlyozta, hogy az előbbi mondatokban magánvéleményét fogalmazta meg. Nemcsak ezért gondolkodtat el ez a megállapítás, mert napjainkban hír hírt követ az ország születő űj agrárpolitikájáról, hanem azért is, mert önállósodik a „Gsomega". A trösz; — úgy tűnik — hamarosan az önálló vállalatoknak adja át a helyét. S Jó éve volt a szűkebb pátriánkban dolgozó gabonásoknak a tavalyi. Ebben döntő szerepe volt az időben megkezdett stratégiai tervezésnek, a költségmegtakarításoknak (figyelem: ez alól a bér kivételi). Reagáltak a szakmai géphiányra is. Szegeden is beindították a gépgyártást. S a megnövelt kapacitással is alig győzik teljesíteni a megrendeléseket. A számítástechnika már hatékonyan segített döntéseik előkészítésében. Tartalékokat tárt fel az egységeik önállósítása. A szerkezetváltást csak megfelelő béralappal tudják elképzelni. Ha jó szakembereket akarnak 'kapujukon belül tudni, azokat ma — mindenekelőtt — jól meg kell fizetni. Nos, igazán szép volt az előrelépés a kiosztható jövedelemben is a gabonásoknál a2 elmúlt évben. A stratégiai tervezésnek, de méginkább a taktikai döntéseknek meglehetősen nagy rizikója van a jelen magyar gazdaságában. Az igazgató szerint ezt kötelező vállalni egy viszonylag gyorsabb előrejutás lehetőségének reményében. Szegedi „leányok" A fővárosi kötődés, az önállóság hiánya is okozott gondot a szegedieknek tavaly. A kiszolgáltatottság a nehezedő gazdálkodási környezet miatt fokozódott. A nagyvállalatok igyekeznek szorosabbra fűzni kötődésüket „leányaikkal". Az Ikarus szegedi gyára a többszöri anyagár-emelkedes, ellenére is hozta a megszokott eredményt tavaly. A nagyvállalat azonban nehéz helyzetbe került, s januártól a szegedieknek előnytelen szerződést erőltetett a „leányára". Az idén már nyereségük 30 százalékát kénytelenek leadni a szegediek. Egészen másként fest a Kábelgyár példája, ahol a központ év közben jelentős összeggel segítette a szegediék műszaki fejlesztési elképzeléseit. így az idei év második felétől alaposan megemelkedhet az itt gyártott telefonkábelek mennyi* sége.