Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

^ VILÁG PROLETÁRJÁÍ, J&YESUL JETEK! JJ DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 47. szám 1989. február 24., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Gazdasági körkép — 1988 Arcmodor Szeged gazdaságában is egyre élesebben elválnak egymástól a gazdálkodó egységek: a jók szűk szelete és a gyengék tábora „megerősödött' a langyos semmilyenek rovására. Lassan, de kezd arca lenni több szegedi vállalatnak, szövetkezetnek. S milyen érdekes, hogy éppen a karakterek, a megkülönböztethetők azok, akik — ha kicsit önkényesen is, — most skatulyáink legjobb rekeszeit foglalhatják el. De vajon ki a jó és ki a rossz gazdálkodó ma? Hiszen azt aligha lehet vitatni, hogy sok vállalatvezető tavaly is jól látta, mit kellett volna tenni, de egészen más kérdés, hogy kinek, mit sikerült megvalósítani. Zabolátlan esztendő volt a tavalyi is, hiszen a rendéletek, szabályozók év közben is sokszor fejreállitották a gazdaságot, a sűrű változás miatt porrá zúztak terveket, elképzeléseket. A spiccen maradni ezért sem volt könnyű. A gyors változás •miatt a „fülesek", az extra •információk sem értek sokat. A jó fül helyett sokkal többet jelentett a vezetői rugalmasság, s a — sokszor ésszerűtlen — rendeletek kiskapuinak felkutatása. Így kerülhetett sor arra, hogy az év elején több szegedi szövetkezét gyorsán formát változtatott. Kisszövetkezetté alakulva, jóval szabadabb bérgazdálkodás mellett, az átlagnál messze maVajon hogyan fogja majd a gazdaságtörténet emlegetni 1988-at? Egy szinte biztos: az előző három esztendővel aligha fogják majd egy kalap alá venni a tavalyit a kutatók. Miért? Nemesak az adóreform miatt lóg ki a sorhói 1988. de abban is hozott némi újat, hogy polarizálódott a hazai gazdaság, hogy minden eddiginél nagyobb szemű rostába kerültek a vállalatok. remtés új elképzeléseket, utakat is takar egyben. A kozmetikai iparban a divat egyébként is gyors tempót diktál. Szinte kivétel nélkül minden gazdálkodó nyeresége csökkent •tavaly. Ez természetes velejárója volt az adóreformnak, de az már nem, hogy a legtöbb helyen igyekeztek alábecsülni saját képességeiket. Azaz a nyereséget jóval óvatosabban tervezték, mint lehetett volna. Az elképzelésekhez képest így kiugró sikerek születhettek, ezek nyomán pedig néhol „így megalapozott" magas vezetői prémiumok. Kockáztatni pedig kell! — módosíthatnák a közmondást, hiszen a sajátos karakter mellett minden sikeA szocialista ipar teljesítményének alakulása 1988-ban Csongrád megyében (1987 = 100 %) A termelés nagysága A foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó termelés Külkereskedelmi értékesítés — folyó áron — összehasonlító áron A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresetének alakulása az iparban: Bruttó átlagkereset (Ft) 8034 Nettó átlagkereset (Ft) 6770 Nettó átlagkereset az előző évi u/u-ban 113,9 (KSH Csongrád Megyei Igazgatósága) 99.6 97-9 (57 887 ró) 101.7 109.8 102 gasabb jövedelmeket tudtak biztosítani, így tagjaik és növekvő számú alkalmazottaik számára. Mi lehet hát az értekmérő a mérlegre tételkor? A nyereség? A vagyon? A bérfejlesztés? Egyik sem! Illetve mindegyik — együtt. A Valódi ítélethez a szegedi gazdaság teljes átvilágítására lenne szükség, hiszen az adatok, számok sokszor csalfák. Év közben ugyanis több vállalat, szövetkezet abból (is) igyékezeett megélni, hogy kiárusította vagyonát, megette jövőjét. A kisszövetkezetek egyrésze szinte csak a bérre koncentrált, a tavalyi jó eredmény után viszont az idén a csőd jó néhány helyen elkerülhetetlen lesz. Akad persze ellenpélda is. A két vegyipari kisszövetkezet — a Florin és a Medikémia — a tavalyi eredmények alapján most (is) a jók kosarába kerül úgy, hogy közben sem adták el fejük fölül a tetőt. Mindkettőnek saját arca Van, s nem véletlen a jó eredmény. Az alaposan körülgondolt üzlet- és piacpolitika meghoztá gyümölcsét. A Florin az év elején esett át a „kozmetikai műtéten". A névváltozás, az arculatteres céget az jellemzett tavaly, hogy komoly kockázatot vállaltak minden egyes forintért. A Taurus szegedi gyára például a mélytengeri tömlők „meghosszabbításával" igyekezett vállalkozni, talán az utolsó pillanatban. Hiszen éppen csak a befektetett forintok csorogtak vissza, az extraprofit ez alkalommal elmaradt. Talán, ha hamarabb belevágnak ... Másoknak is tanulság, hogy egy-egy vállalkozásban a megvalósítás gyorsasága alapvetően meghatározza, hogy siker, vagy bukás szegélyezi-e a vállalat további útját. Szerencse is kellett azért néhány zsákkal a vállalkozóknak. A „kincstár" gondolatmenete ugyanis egyre kiszámíthatatlanabb. Egyetlen vezérelv stabil csak évek óta: az államháztartási hiányt minden áron pótolni kell! A gazdaság pedig kénytelen úgy táncolni, ahogy a kincstári duda szól. Életveszélyes viszont úgy vállalkozni, hogy nincs hitele az adott szónak, hogy évközben, visszamenőleg is megváltoznak a rendeletek. A súrú gyepiórángatás miatt nem is csoda, ha a zabla feltöri olykor a legjobbak száját is... Érdekesen alakult az élelmiszeripar helyzete. A támogatások-elvonások kusza szövevényében még ma sem lehet igazán tisztán látni: ki a jó és ki a rossz? A 60 milliárdos állami elvonással szemben 72 milliárdos befizetést teljesített tavaly az ágazat. A közhiedelemmel ellentétben, nem „alamizsnából" élnek az élelmiszer-ipari vállalatok. Igaz, a Szegedi Konzervgyárat a külpiaci konjunktúra is segítette 1988-ban, de saját elszántságuk és teljesítményük is alaposan közrejátszott abban. hogy eredményes évet zárhattak. Itt is borult a terv év közben. Az előre látható elvonáshoz képest 109 milliós „plusz követelést" nyújtott be a kincstár menet közben. Az elvonások növelésének „legszellemesebb" módját, az emelkedő jegybanki hitelkamatokat felhasználva csapolta meg a vállalat jövedelmét. A íorgöeszköz finanszírozás a hitelek miatt 60 milliós plusz terhet jelentett a konzerveseknek. A műszaki fejlesztés terén sem vehették fel a vállalatok táncrendjükbe a „banki keringőst". Hitelből ugyanis lehetetlen volt a fejlesztés, saját forrás pedig alig-alig akadt. Nem is csoda, ha sokan a túlélésre blazíroztak tavaly (is). A gyorsuló infláció a bérküszöböket is alaposan felnyomta, s egyre kevésbé látszik, meddig birják az iramot a vállalatok, hiszen ma már az is sejthető, hogy az 1989-re beígért szerényebb inflációs ráta sem lesz tartható. Márpedig egy képzett, hasznosítható munkáskéz a bérterhekkel együtt máris elérheti havonta a 60-70 ezer forintot. Ezt nem minden vállalat képes elviselni. Az alaposan megemelt társadalombiztosítási járulék tovább drágítja a munkaerőt, közben változatlanul leértékeli a szaktudást, gúzsba köti a kimagasló képességeket és szorgalmat. A legtöbb szegedi vállalat úgy indult az év elején, hogy a legnehezebb, legkeményebb esztendőt bontja meg 1988-ban. Utólag mégis hallottunk homlokegyenest más véleményt is: „Fantasztikusan jó év volt a tavalyi!" -»• mondták a Medikémiánál . Nekik legalábbis. Hiszen bőven akadtak olyanok is, akik lehetősegek tucatjait szalasztották el az év folyamán. De erről körképünk legközelebbi részében olvashatnak majd ... (összeállításunk folytatása lapunk 3. oldalán.) Fabius találkozott Grósz Károllyal Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Laurent Fabius-t, a francia Nemzetgyűlés elnökét, aki parlamenti küldöttség élén, csütörtökön érkezett hazánkba. Az MSZMP főtitkára és a francia politikus régi ismerősként köszöntötték egymást, felidézték legutóbbi párizsi találkozójukat. Üdvözölték, hogy a magyarfrancia felső szintű párbeszéd folytatásaiként sor került a francia parlament elnökének látogatására. Ma: tanácskozik az MSZMP városi értekeziete Az MSZMP Szeged Városi Bizottságának döntése alapján ma. pénteken délután 3 órától Összeül Szeged párttagjainak városi értekezlete. A javasolt napirend szerint a tanácskozás résztvevői döntenek a pártbizottság új gazdaságpolitikai titkarának személyéről, majd Székely Sándor első titkár számol be a városi párttestületek legutóbbi, 1988. október 8-án tartott városi pártértekezlet óta végzett munkájáról. Ezt követően Oláh Miklós titkár előterjesztését a pártalapszervezetek szereperői, feladatairól, valamint a párt választási rendjéről folytatott pártviták tapasztalatait összegzik a pártértekezlet résztvevői. A tanácskozás — amelyet a megyei tanács nagytermében tartanak: — a városi pártbizottság döntése értelmében nyilvános lesz. A személyi kérdésben döntő zárt ülés kivételével minden érdeklődő párttag figyelemmel kisérheti a fórum munkáját A tanácskozásról videofelvétel készül, s ezt a pártalapszervezetek felhasznalhatják további munkájuk során. flz egészségügy méltatlan helyzetéről A szociális és egészségügyi bizottság ülése A tároa nem kívánja egymaga eldönteni, hogy milyen legyen a hazai szociálpolitika és az egészségügy, a követendő irányok meghatározásához segítségül hívja a közvéleményt, a szakembereket, s természetesen az országgyűlési képviselőket — mondta Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter a Parlament szakbizottságának csütörtöki ülésén, amelyen a résztvevők megvitatták a szociálpolitika és az egészségügyi megújítására kidolgozott javaslatokat. A Pesta László elnökletével ülésező szociális és egészségügyi bizottság tagjai vaskos dokumentumokat kaptak kézhez, amelyek részletesen taglalják az egészségügyi rendszer tágabb társadalmi környezetét, a korábban kialakult szociálpolitikai rendszer ellentmondásait, és a jelen kihívásaira adható válaszokat. A vitairatnak minősített koncepciótervezet az eddigi tudományos és szakmai polémiák összegezése, s mint ilyen, nem lezárt, végleges formába, törvényi paragrafusokba rögzített öszszegezés, hanem egyfajta alapanyag — ezt az előterjesztők is jelezték —, amelyet széles körű társadalmi vitára kell bocsátani. A javaslat erőssége — ez a bizottsági eszmecsere egyik egyöntetű megállapítása is volt — a kendőzetlen helyzetelemzés. Ezzel összefüggő kritikai megállapításaikkal nem fukarkodtak a vita résztvevői sem. Lestár Lászlóné budapesti képviselő például arról szólt, hogy torzult, lezüllesztett és méltatlan állapotok uralkodnak az egészségügyben és a szociálpolitika területén. Eke Károly (Csongrád) — képviselőtársai szerint ügyészi hangvételű hozzászólásában — komor színekkel ecsetelte a manapság nélkülözésre kényszerülő emberek problémáit. A védő szerepét magára osztó Karácsonyi Sándor (Szeged) a jelenlegi kaotikus állapotokért a politikai és a gazdasági intézményrendszert tette fe-f lelőssé. A vitairattal kapcsolatban elhangzott észrevételek többsége ugyan megállapította — így Szentágothai János (országos lista) —, hogy a javaslat gondolatgazdag, a helyes tendenciákat jelöli meg, ám a jelenlegi zetben különösen megvalósítani. Az új dalmi közmegegyezés kritikus pontjaként a ciálpolitikát említette ravesik Ferencné helynehéz társaegyik szoMo(BácsKiskun m.), s rámutatott: hiányzik a dinamizmus az anyagból, amely nézete szerint csak az elosztásra, az újraelosztásra koncentrál. A javaslat hiányosságának minősítette Kovács Lászlóné (Budapest), hogy a reáljövedelmek csökkentését törvényszerűnek tekinti. A vitatott kérdések sorában az egyik központi helyet foglalta el az egészségügy és a szociálpolitika finanszírozásának kérdésköre. Tomsits Erika felvetette, a visszahúzódó, takarékoskodó állam helyett még nem találtak senkit a pénzügyi tárrfogatásra. E téren is különbözött a felszólalók megközelítése, Karácsonyi Sándor például az egészségügy nemzeti jövedelemből való részesedésének növelését tartotta megoldásnak. Az orvosi magángyakorlat szabályozásával foglalkozó előterjesztéshez Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban elmondotta, hogy a szakma képviselőihez eljuttatták az elgondolásokat, javaslatokat tartalmazó tervezetet, s március 15-ig küldhetik el észrevételeiket az orvosok a Szociális és Egészségügyi Minisztériumba. Számadós — új hetilap Számadás címmel új hetilapot indított a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. Az új agrárgazdasági lap a termelőszövetkezetek, valamint az általuk integrált kistermelők gazdálkodásának időszerű kérdéseivel, a szövetkezeti tagok és az alkalmazottak élet- és munkakörülményeivel, a szövetkezeti gazdálkodók érdekvédelmével foglalkozik. Á szovjet hadsereg napján Nagy László felvétele Tegnap, csütörtökön délelőtt, a szovjet hadsereg és hadiflotta napja alkalmából, koszorúzás! ünnepség volt a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél. A tisztelet koszorúit a szegedi honvedhelyörség és társ fegyveres testületek, a Szegeden állomásozó szovjet fegyveres erök, a Hazafias Népfront, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, az MHSZ, a KISZ, valamint a Délép és a kábelgyár MSZBT-tagcsoportjainak képviselői helyezték el