Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

^ VILÁG PROLETÁRJA^ EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 45. szám 1989. február 22., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Befejezte munkáját az MSZMP Központi Bizottságának ülése A tanácskozásról közleményt adnak ki Kedden reggel a KB székházában — Berccz János elnökletével — a párt agrárpolitikai tézistervezetének vitájával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bizottsága. A felszólalók valamennyien nagy jelentőségűnek ítélték, hogy a mezőgazdaság helyzete, az ágazat koncepciója a testület ülésének napirendjére került. Többen is hangsúlyozták, hogy a három évtizeddel ezelőtt meghirdetett agrárpolitika jelentős eredményeket hozott, mégis szükség van az új koncepció kialakítására. Olyannak Ítélték az előterjesztést, amely alapjaiban alkalmas új tézisek megfogalmazására, de voltak, akik úgy vélekedtek: a benne foglalt célrendszert még konkrétabbá, markánsabbá kell formálni. Tizenkilencen fejtették ki véleményüket, ketten pedig írásban adták be felszólalásukat. iványi Pál egyetértett azokkal, akik az agrárpolitika és a széles értelemben vett politika kölcsönös összefüggéseire hívták fel a figyelmet, hiszen — mint mondta — a falu arculata, az ottaniak életkörülménye, létbiztonsága — politikai kérdésként kell, hogy foglalkoztassa a Központi Bizottságot. Még egyszer rávilágított arra, hogy az agrárkoncepciónak szoros egységben kell lennie az egész gazdaság megújulásával kapcsolatos elképzelésekkel. Mint ahogy a mezőgazdaság versenyképességét is befolyásolja, hogy az egész népgazdaság fejlődése, eredményessége hogyan alakul. Az agrárolló szűkítése — amit teljesen jogos igénynek tartott — ugyancsak megköveteli, hogy jelentősen javítsa teljesítményét a gazdaság valamennyi résztvevője. Mivel az állami támogatás lehetőségei végesek, így fogalmazta meg a mezőgazdaság jövőjét befolyásoló alapvető tényezőt: miként sikerül alkalmazkodni a piacokhoz? A dokumentum formálásával kapcsolatos konkrét javaslatokról szólva elmondta, indokoltnak tartja az észrevételek beépítését, az előterjesztés részbeni szerkezeti módosítását. Ezt szerkesztőbizottság végzi majd el. Az ily módon átdolgozott tézistervezet a Népszabadság csütörtöki számában, valamint — az előadói beszéddel kiegészítve — a Magyar Mezőgazdaság című lapban jelenik rpeg. Az így kezdődő párt- és társadalmi vita tapasztalatait összegezve várhatóan április végén dönt a Központi Bizottság az agrárpolitikai koncepcióról. Ezután határozathozatal következett. A testület az írásos előterjesztést, az előadói beszédet, a vita-összefoglalót, valamint azt a javaslatot, hogy a dokumentumot hozzák nyilvánosságra, egyhangúlag elfogadta. Ezután — a napirendnek megfelelően — Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentéssel foglalkozó előadói beszédét. A pártértekezletek és pártbizottsági ülések tapasztalatairól Lukács János előadói beszéde — A pártszervezetek önállósága akkor nyer értelmet, ha a lényegi politikai és szervezeti kérdésekben megfelelő irányítással párosul. Egyszerűbben szólva; a Központi Bizottság nem egyszerűen jogosult, hanem köteles is vezetni a pártot, irányt szabni a pártszervezetek munkájának • — mondotta elöljáróban. — Rendkívül fontos tehát, hogy a Központi Bizottság — ahogyan ezt február 10— U-ei ülésén megkezdte — határozottan, egyértelműen foglaljon állást a lényeges kérdésekben. Ennek hiányában nem születhet egy irányba ható területi, helyi döntés sem. Mutatta ezt az a tény, hogy a helyi pártszervek rendkívül serények voltak a helyzet kritikus és önkritikus elemzésében, a gondok feltárásában, az ellentmondások bemutatásában, de a személyi és szervezeti változtatásokon túl — ami ném kevés és nem lebecsülendő — csak szerény eredményeket értek el a jövő feladatainak kimunkálásában, a párttagság által képviselhető álláspontok kialakításában, a pártegység helyreállításában. Számunkra nagy tanulság, hogy a megfelelő feltételek megteremtése nélkül nem várhatunk öntevékenységet, önállóságot, s e feltételek egy részéről az irányító párttestületeknek, a Központi Bizottságnak kell gondoskodnia. Melyek ezek a feltételek? Elöször is az, hogy az alapvető politikai és társadalmi kérdésekben a Központi Bizottság — mind a távlatos célokat, mind a megvalósításukat lehetővé tevő utat illetően — fogalmazza meg álláspontját és javaslatait. Ezen az úton elindultunk, s mostani ülésünkkel — az alkotmány koncepciójának, illetve agrárpolitikai elgondolások megtárgyalásával — tovább haladtunk előre. Folytatni fogjuk ezt a rhunkát; a soron következő üléseken napirendre tűzve a rövid távú célokat, a gazdasági stratégia, a szociál- és egészségügy-politika, a politikai nyilvánosság, a választási törvény, a nemzetközi integrációs folyamatokhoz való viszonyunk kérdéseit. A második feltétel, amelynek szavatolásáért a Központi Bizottság felel, az, hogy a párttagság véleményének szabad, korlátozásoktól mentes kifejtését, a nevükben születő állásfoglalások befolyásolását egyértelmű garanciák biztosítsák. A harmadik feltétel, amelynek megteremtéséért közösen is felelünk, a központi bizottsági tagok, a párt tisztségviselőinek, a vezetők rendszeres, személyes jelenléte a különböző pártfórumokon, aktív részvétele a közéleti vitákban — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Ezután arról szólt, hogy meg kell gyorsítani pártunk új és stabil működési szabályainak kimunkálását. Az új szervezeti szabályzat elfogadása természetesen a kongresszus hatásköre — emelte ki, majd így folytatta: — A mindennapi gyakorlat új problémái azonban több érvényes szabályt áttörtek. Emiatt manapság kétféle szélsőséges felfogás tapasztalható a pártban, AZ egyik: merev ragaszkodás a szervezeti szabályzat minden betűjéhez, és szembeszállás új szervezeti megoldásokkal. A másik már érvénytelennek tekinti a szervezeti szabályzat egészét, mint amit túlhaladott az élet. E felfogás képviselői azt javasolják, hogy a következő kongresszusig tegyük úgymond szabaddá a párt szervezeteinek működését. Mi egyik felfogást sem támogathatjuk. Az első megbénítaná, a másik anarchikussá tenné a párt működését. Azt javasoljuk, hogy a Központi Bizottság támogassa azokat az új megoldásokat, amelyek a párttagság kezdeményezésére, általános egyetértésével épültek be a pártmunka gyakorlatába, és az elmúlt kilenc hónap során lényegében mindenütt elfogadottá váltak. E vállalás jelentse azt, hogy ezek a kezdeményezések szabállyá válnak, s hogy a Központi Bizottság soron következő ülésein állást foglal ezekben. Ennek szellemében javasoljuk napirendre tűzni az alapszervezeti munka és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítését, a párt választási rendszerének megújítását, az egyéni és csoportos kezdeményezés, véleménynyilvánítás, a platformok szabadságának elvi és gyakorlati kérdéseit. A fenti szervezeti témákban történő állásfoglalás egyrészt törvényesítené a már kialakult gyakorlatot, másrészt elemét képezné a kidolgozás előtt levő új szervezeti szabályzatnak. A továbbiakban kifejtette: — Indítványozzuk, hogy mondja ki a Központi Bizottság: azokban a városokban és megyékben, ahol már előrehaladott állapotban van a tagság véleményének kikérése, arról, hogy milyen fórumon, milyen feladatokat jelöljenek meg az országos pártértekezlet határozatának végrehajtására, gyorsítsák meg a döntést, és — ha pártértekezlet összehívása mellett döntenek — április vége előtt rendezzék meg azt. Elemi érdekünk, hogy lezárjuk ezt a folyamatot, és figyelmünket az új feladatok megoldására összpontosítsuk. Lehet, hogy javasolt döntésünk kritikusai azt vetik majd szemünkre, hogy a Központi Bizottság, úgymond megállítja a megyei és a helyi politikai megújulást. A valóság azonban az, hogy 'épp az érdemi, politikai megújulás érdekében kell megállítani a döntésképtelenség, a befelé fordulás, az önmarcangolás tartósulását. Természetesen a jövőben is szükség lesz arra, hogy a pártszervek saját döntésük, vagy a tagság kezdeményezése alapján, a jelenleginél változatosabb munkaformák alkalmazásával, összehívjanak a pártbizottságoknál szélesebb összetételű tanácskozásokat, és ott a helyileg aktuális politikai témákról széles körű vitát folytassanak, szükség esetén döntsenek. Erre sokféle ok késztetheti a pártszervezeteket. Ezután is szükség lesz — jobban, mint eddig — helyi, konkrét politikai programok kimunkálására. Helyben is meg kell vitatni: hogyan dolgozzanak a pártszervezetek a többpártrendszer körülményei között? Mit tartalmazzon a helyi pártszerv választási programja, pártszerveink milyen módon vegyenek részt a tanácstagi és képviselői választásban ? Hogyan készüljenek fel a sokszor egy időben zajló eseményekre, hogyan osszák el erőiket a legcélszerűbben? Mindez rugalmasabb, változatosabb munkaformák alkalmazását Igényli. Ezek közül mostani állásfoglalásunk sem zárja ki a világos, konkrétan megfogalmazható, célra orientált — a hoszszas politikai beszámolókat és választási ütközeteket mellőző — programadó pártértekezleteket. A későbbiekre nézve viszont javasoljuk szabályozni az értekezletek kezdeményezésének és öszszehívásának rendjét. Ennek lényege az, hogy pártértekezletet általában a pártbizottságok mérlegelése alapján kell összehívni. Kötelező összehívni az értekezletet — külön mérlegelés mellőzésével —, ha azt a párttagok egyharmada egyéni vagy csoportos kezdeményezés útján igényli. Javasoljuk az állásfoglalásban is rögzíteni; a kezdeményezők kötelesek világosan megjelölni az összehívásra javasolt pártfórum célját és pontos napirendjét, valamint kezdeményezésükről tájékoztatni alapszervezetüket, és azt a pártbizottságot, amelynek a kötelezettsége lehet az értekezlet összehívása és előkészítése. Döntésünk megerősítené a párttagok egyéni és csoportos jogait; ugyanakkor értelmes és szabályozott kereteket adna azok gyakorlásához. Joggal elvárható ugyanis. például (Folytatás a 2. oldalon.) Straub F. Brúnó Japánba utazott Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke kedden Japánba utazott. A magyar államfő a néhai Hirohito császár február 24-én tartandó gyászszertartásán vesz részt Tokióban. Kíséretében van Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. Az Elnöki Tanács elnökét a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Ryozo Mogi budapesti japán nagykövet búcsúztatta. (MTI) IPU-konferencia Budapesten Március 13—18. között Budapest ad otthont az Interparlamentáris Unió 81. konferenciájának. A centenáriumát az idén ünneplő nemzetközi szervezet budapesti tanácskozására eddig 82 tagszervezet jelezte részvételét. A rendezők várakozása szerint azonban csaknem 100 ország törvényhozói csoportjai képviseltetik magukat a konferencián. Az előkészületekről a konferencia magyar házigazdái kedden az Országházban tájékoztatták a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit. Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának elnöke elmondta: ez alkalommal két időszerű témát tűznek napirendre a budapesti találkozó résztvevői. Elsőként a gyermekek, helyzetét vitatják meg — különös tekintettel az UNICEF jelentésére, miszerint évente 38 ezer kisgyermek hal éhen Földünkön —. majd az apartheid rendszerrel, illetve a nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos álláspontjukat fogalmazzák meg. Élénkítik az együttműködést Budapesten megkezdődött a Magyar Külkereskedelmi Bank—FIAT vállalatközi vegyes bizottság budapesti ülése. A Külkereskedelmi Bank 1977-ben kötött megállapodást a FIATtal a legnagyobb olasz magáncég magyarországi kapcsolatainak fejlesztésére, kooperációk szervezésére. Azóta minden évben, Budapesten vagy Olaszországban, a vegyes bizottság tagjai áttekintik az elért gazdasági eredményeket, s meghatározzák a tennivalókat. A mostani budapesti ülésen elhangzott: az együttműködésben részt vevő magyar vállalatok a FIAT-cégeknek 1988-ban, mintegy 18 millió dollár értékben exportáltak különböző termékeket. A vásárlások értéke 17 millió dollár körül alakult. A FI AT-tói összesen 400 Iveco kamion érkezett Magyarországra, ebből 1988ban 150-et vásároltak meg a magyar fuvarozási vállalatok. Az idén — a tervek szerint — további száz érkezik. Élénkíteni kívánják az együttműködést a magyar és az olasz cégek a mezőgazdasági gépgyártásban, valamint az építőipari gépek előállításában. Tervezik a FIAT Uno importjának felújítását is. Évekkel ezelőtt magyar termékek ellenében száz FIAT Uno érkezett Magyarországra, s ezeket a Merkúr forintért árusította. Ez az együttműködés azonban időközben abbamaradt. Az előzetes tárgyalások alapján most úgy tűnik, hogy a csereüzletet a korábbinál jobb feltételek közepette, ismét fel lehet újítani. Ujabb titkárjelölt a városi pártértekezletre Mint köztudomású, péntekre hívták, össze a szegedi városi pártértekezletet, amelynek feladata lesz többek kőzött a megüresedett várost gazdaságpolitikai titkári tisztség' betöltése. Tiz napja adtunk hirt lapunkban arról, hogy a jelölárA előkészítő bizottság — széles körű konzultációk alapján — három javaslatot kíván az értekezlet elé terjeszteni. Az egyik szerint főállású titkárt válasszanak, amire a javaslat: Bessenyei Zsolt és Gila Ferenc. A másik szerint társadalmi megbízással kellene betölteni ezt a tisztséget, amely variánsra Boda Sándor neve merült föl. (A jelölteket a múlt héten lapunkban 'bemutattuk.) A harmadik lehetőség pedig: ne válasszon új titkárt a pártértekezlet, az ügyeket vigye a jelenlegi három tisztségviselő. Az azóta eltelt időszakban is számos vélemeny jutott a jelöléselőkészítő bizottság tudomására, amely tegnap tartott megbeszélést a városi pártbizottság epületében Kristó Gyula elnökletével. Ezek alapján a bizottság úgy döntött, hogy mindenekelőtt társadalmi megbízással javasolja betölteni a megüresedett titkári posztot. A bizottság tagjai emellett nagyszámú javaslatot kaptak egy újabb jelöltre, aki ugyancsak társadalmi megbízatású titkárjelöltként kerölt szóba. Pártszervezetek és párttagok egyaránt sokan javasolták Valastyán Pál olajmérnököt, az algyői gázüzem vezetőjét, e posztra, aki vállalja a jelölést. Valastyán Pált holnapi lapunkban mutatjuk be olvasóinknak.