Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

3 1989. február 18., szombat Sajtótájékoztató Kamatokról, hitelekről A viszonylag magas kamatnak tulajdonítják az OTP Csongrád Megyei Igazgatóságának vezetői azt, hogy tavaly 570 millióval emelkedett a betétállomány. Ezt a tegnapi sajtótájékoztatón mondták el. Á betéti jegyekből 120 millió forinttal többet adtak el, mint korábban, az átutalási betétek száma 2 eze/rel növekedett. Ez a forma a nehéz gazdasági helyzetben is életképes. A devizaszámla „összesen" rovatába 50 millióval többet jegyezhettek be. Akad persze konkurencia is. Azt állapították meg, hogy a Postabank „belépésével" sokan oda pártolnak, a betétek részaránya ennek ellenére egyelőre nőtt az OTP-nél. A községekben a takarékszövetkezetek uralják a pénzpiacot. Az elmúlt évben, december végén a hitel összege 12 milliárd 800 milliót tett ki. Ha a darabszámot nézzük, a közép- és a rövid lejáratú hitelek csökkentek, az egy kölcsönre jutó összeg viszont nőtt. Érdekes a magyarázata annak, hogy miért kértek lényegesen kevesebb áruvásárlási kölcsönt, mint más években: minden bizonnyal az 1987. évi felvásárlási láz miatt. Am az is lehet, hogy könnyebb „elintézni" a személyi kölcsönt. Házépítésre, gázvezeték szerelésére, toldaléképületek készítésére jelentős mennyiségű hitelt kértek és kaptak az ügyfelek. Családi ház építéséhez például ezer 400 kölcsönt engedélyeztek az OTPnél. Izgalmas adat: tavaly totóés lottószelvényekből 36 és fél millió szelvényt adtak el. Ez már megközelíti az áremelés előtti mennyiséget. A valutahiány Csongrád megyében is éreztette hatását, noha ez a pénzintézet többször kapott pluszvalutát. Az OTP január elsejétől kereskedelmi bankként működik. Lehetőségük — és szándékuk — a termelés finanszírozása a különböző vállalatoknál. A sok bank „ellenfél" lehet, bár keresik az együttműködés lehetőségeit. Egy-két próbálkozás már sikerrel járt. A kényszerűség emelf a lakásárakat. Ebben az évben Rókuson 72 lakást még 18 ezer forintos négyzetméterenkénti áron adnak át. Tehetik, hiszen ezeket még az elmúlt évben építették, és most zömében a hiánypótlást végzik. Ezek után 20 ezer forint fölött lesz egy négyzetméter. A szűkös anyagiak miatt mind kevesebben tudják megvenni a nagyobb lakásokat. Gondot okoz mind az OTP-nek, mind a vevőnek, hogy az új rendelkezések értelmében 18 év alatt nem vásárolhatnak lakást azok, akik ehhez kölcsönt igényelnek, ugyanis a fiatalkorúak nem kaphatnak hitelt. Kereskedőház alakult A magyar—NSZK gazdasági kapcsolatok további élénkülését jelzi, hogy müncheni székhellyel új, az eddigi együttműködést meghaladó formában működő közös vállalkozás alakult az elmúlt hetekben. A Novimpex Trading Haus GmbH elnevezésű vegyes vállalat alaptőkéje viszonylag csekély: 200 ezer nyugatnémet márka, azonban — mint a vállalkozás egyik fő szervezőjének, az Országos Piackutató Intézetnek a munkatársai az MTI-nek elmondták — a széles tevékenységi kör révén már az alapítás évében 2,5 millió márkás, 1990-re pedig 3,4-4 millió márkás forgalomra számítanak. A vállalkozás alaptőkéjéből 16,75—16,75 százalékkal részesedik a Novoplast Kisszövetkezet, valamint az Országos Piackutató Intézet, 16,5 százalékkal a Triász Számítástechnikai Kisszövetkezet, s egyaránt 10—10 százalékkal négy NSZK-beli és egy svájci cég. A vegyes vállalat kereskedőház-jelleggel működik, elsősorban a fa- és a textiliparban, s különleges számítógépes programok értékesítését, menedzselését is vállalja. Munkája a termeltetéstől a piackutatáson, a kiállításszervezésen át egészen a kooperációk közvetítéséig, a műszaki fejlesztésig terjed. Az alapjtók eddig Is kapcsolatban álltak az adott területen működő s a mostani vállalkozásban ugyancsak részt vevő partnerükkel, a kereskedőház létrehozása pedig lehetővé teszi a külön-külön már jól kialakított piaci és üzleti kapcsolatok közös felhasználását. Hit akar a Magyarországi Szociáldemokrata Párt? Nos, ezen a címen — vagyis: Mit akar a Magyarországi Szociáldemokrata Párt? — igazán nem kellett sokáig gondolkodnia a tudósítónak, hiszen a feladat végtelenül egyszerű volt. Átmásolni arról a szórólapról (meghívó?, röplap?), amelyhez ki így, ki úgy juthatott hozzá a szerdai, Ady téri egyetemi épületben megtartott nagygyűlés előtt. S ha már ebből emeltem át a címet, következzék még néhány idézet a válaszok közül: „Jóléti társadalmat: reális árakhoz reális béreket, lakás mindenkinek, valódi ingyenes egészségügyi alapellátást, igazi családi pótlékot, európai színvonalú oktatást, művelődést, szép öregkort biztosító nyugdíjat." s milyen receptet kínálnak az oly sokat kutatott „hogyan"-ra? „Céljaink eléréséért támaszkodni kívánunk a nemzetközi és hazai szociáldemokrácia több mint 100 éves gyakorlati és elméleti tapasztalataira ... Politikai programunk: alkotmányos parlamenti demokrácia, többpártrendszer, valódi közvetlen népképviselet." E néhány gondolat jelentette hát a vita alapját; a vitáét, amely ugyan távolról sem emlékeztetett nagygyűlésre, hiszen az auditórium maximumban jószerivel elvesztek az érdeklődők, de a kérdések és válaszok azért erről a fórumról sem hiányoztak. Kezdjük hát az előbbiekkel! Mit jelent a marxizmus a most szerveződő szoc. dem. párt számára? Miben látják ma egy ilyen párt megalakításának létjogosultságát? Lehet-e a nyugat-európai szociáldemokrata tapasztalatokat magyarországi viszonyokra alkalmazni? Miért a „magyarországi" nevet választották a „magyar" helyett? Lesz-e a pártnak saját újságja? I Milyen viszonyt terveznek a többi párttal? Hogyan értékelik a szoc. dem. párt 1948-as döntését, a két párt egyesülését? Milyen a most alakuló párt szervezeti felépítése, hány tagot tudnak programjuk mögött? Most pedig következzenek a válaszok, amelyeket Márkus László és Csurdi Sándor történész, valamint Szilágyi Gábor újságíró adott az érdeklődőknek. Ami a marxizmust illeti: a most készülő programtervezetben nem szerepel ez a szó, mert olyan meghatározatlan fogalomnak tekintik, mnit például a szocializmust. Többféleképp értelmezhető, ezért nem kötelezhetjük el magunkat mellette — hallhattuk Márkus Lászlótól. „így tehát pártunk nem lesz marxista párt, de ettől függetlenül a szociáldemokrata hagyományok őrzője és folytatója." A pártalakítás indokát így foglalták össze; a mai magyar társadalmi, politikai, gazdasági helyzetből gyökerezik. Mivel gazdaságunk válságban van, megkezdődött a politikai szerveződés, mert csak a politikai struktúra átalakításával képzelhető el a gazdasági, társadalmi problémák megoldása. Ma nagyon fontos a társadalomban meglevő érdekek tiszta kifejeződése — s ennek formája, megvalósítója a párt. A „magyarországi" jelzőn rövid vita is kibontakozott, s végül a következő választ jegyezhettem papírra. A pártot az egységes európai szociáldemokrata mozgalom részeként képzelik el, mint ahogy Magyarországot is egy egységes Európa államának szeretnék látni. A név tehát a nemzetközi kapcsolatokra, a nyitottságra utal. A pártról egyébként megtudtuk még azt is, hogy nem akar tömegpárttá válni, abszolút platíormszabadság alapján végzi munkáját. „Pragmatikus, praktikus, szinte technokrata párt kívánunk lenni" — hallhattuk Szilágyi Gábortól. Majd a gondolat így folytatódott: demokratikus önkormányzat igényével lépünk fel, nem ígérünk semmit, mert az országnak ígéretekből elege van. Egyébként is: a szociáldemokrata mozgalom százéves története során soha nem ígért, hanem akart... Viszony a többi párthoz? „Küzdőtársunknak tekintjük mindazokat, akik a jóléti társadalom kialakítását demokratikus eszközökkel képzelik el." Újság? „Hetilap kiadását tervezzük..." A múlt értékelésé? „1948-ban két lehetőség kínálkozott a sztálini modellhez igazodva: önfeloszlatás, vagy egyesülés. A történelem bebizonyította — az előbbi lett volna a kisebbik rossz." Végül néhány pontosabb számadat a most szerveződő szociáldemokrata pártról. A területi alapokon szerveződő párt munkáját elnökség és szervezőbizottság irányítja, jelenleg több mint 40 tagcsoportjuk dolgozik, s a taglétszám elérte országos szinten a 2 ezer főt. Ami pedig a szegedi helyzetet illeti: „ma az önszerveződés folyamatát éljük, így a szegedi megalakulás is a helyiek feladata, hiszen a város szociáldemokrata csoportja — ha megalakul — önálló lesz ..." B. Z. Titkárjelöltek Mint arról elmúlt szombati lapszámunkban beszámoltunk, a városi pártértekezlet napirendjén szereplő, személyi üggyel foglalkozó jelölőbizottság a beérkezett javaslatok alapján 17, számításba jöhető jelölttel beszélgetett cl. Közülük végül ketten — Bessenyei Zsolt és Gila Ferenc — úgy nyilatkoztak, hogy a gazdaságpolitikai titkári tisztet főállásban is fölvállalnák, mig Boda Sándor azzal a föltétellel mondott igent a jelölésre, hogy a titkári feladatkört csak társadalmi megbízatásként tudná vállalni, ök vallanak életükről, politikai elképzelésükről, városunk gazdaságáról és az ezzel összefüggő pártmunkáról. Bessenyei Zsolt... ... 1941-ben született Ungváten. Középiskoláit már Szegeden végezte, majd autószerelőként dolgozott. Ezután nyolc év tanácsi munka következett, majd a Szegedi Fémtechnikai Vállalatnál és a megyei tianács munkaügyi osztályán dolgozott. 1974-ben került a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályára, 1985 óta a városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. 1968— 7" között végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet. 1967 óta tagja a pártnak. Nős, három gyermek édesapja. Politikai elképzeléseit a következőkben foglalta öszsze: „Nagyon fontosnak tartom a párt iránt megcsappant bizalom visszaszerzését, s azt, hogy a gazdasági és politikai reform párhuzamosan valósuljpn meg. Ezért úgy érzem, a párt nem vonulhat ki a gazdaságból, de politikai munkájában alapvető módszertani változtatásokra van szükség. A kapcsolat és munkamegosztás átalakítását négy területen látom leginkább szükségesnek. A gazdasági egységeknél meg kell találnunk azokat a pontokat, ahol a pártszervek a legjobban tudják segíteni a termelést. A tanáccsal kialakított kapcsolatunkban is pontosan el kell határolni a feladatokat. A párt alapvető koncepció kidolgozását segítse, míg a konkrét megvalósítás a tanács feladata legyen. Ugyanígy tisztázni kell a megyei és a városi pártszervezetek kapcsolatát is, hisz a legtöbb fölösleges párhuzamosság e területen tapasztalható. A lakóterületeken pedig olyan gazdaságpolitikai tényezővé váljon a pártszervezet, amely a lakosság életkörülményeit befolyásoló dolgokkal foglalkozik. Megítélésem szerint a jövőben pártunk ne vállaljon fel minden, gazdaságpolitikával összefüggő kérdést, hanem csak a súlyponti feladatokkal foglalkozzon. Nagyon fontosnak tartom városunk gazdaságának konkrét feltérképezését, mert csak így dolgozhatunk ki érdemi javaslatokat a további fejlesztésekre. Végül még anynyit: megítélésem szerint a mai politikai, gazdasági helyzetben a gazdaságpolitikai titkári funkciót csak főállású titkár láthatja el. hiszen tovább kell erősíteni az aktív politizálást gazdaságunkban." Boda Sándor... ... 1949-ben született Szekszárdon. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után a JATE politikai gazdaságtan tanszékén dolgozott, majd a vásárhelyi főiskolán oktatott. Ezt követően a szegedi városi tanács mezőgazdasági osztályára került, majd a városi pártbizottság politikai munkatársa volt. Három évet töltött Moszkvában aspirantúrán, s ezután lett a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökhelyettese. Az MSZMP-nek 1972 óta tagja. Nős, két gyermek édesapja. Ami pedig a társadalmi funkcióban végzendő pártmunkát illeti, így indokolta véleményét: „Ha a munkavégzés feladatra orientált, nem pedig munkaidőhöz kötött, már csak szervezés és munkabírás kérdése, hogy valaki a főmunkaidő mellett is becsülettel ellásson ilyen politikai funkciót. A társadalmi titkári poszt mellett szól az is, hogy ha az MSZMP valóban politizáló párt akar lenni, a titkár feladata politikai koncepció alkotása, s ehhez nem kell nyolc órát a pártbizottságon ülnie. Az elmondottak mellett kiemelném: a társadalmi titkár nem csinál egzisztenciális problémát funkciójából, hiszen nem kell anyagi megfontolásból kapaszkodni a székébe. S az sem megvetendő szempont, hogy így alkalma van munkahelyén, alapszervezeténél napról napra a, gyakorlatban ellenőrizni a gazdaságpolitikai elvek megvalósulását. Ami a titkári feladatokat illeti, úgy látom, hogy ma elsősorban várospolitikát kell csinálni. Olyat, amely eredményeként Szeged mind otthonosabbá válik polgárai számára. E politika gyakorlati kivitelezése a tanács feladata, de pártunknak — elsősorban a lakóhelyi pártszervezetekre támaszkodva — részt kell vállalnia a koncepció kidolgozásából. Másik nagy feladat a központi politikai célok helyi megvalósításának menedzselése. Olyan feltételekel kell teremteni gazdasági egységeinknél, hogy azok egyenlő eséllyel tudjanak megjelenni a piacon. Ennek megvalósításéban pedig elsősorban a munkahelyi pártszervezetek segítésére kell támaszkodni. Olyan szegedi pártmunka megvalósítását tartom fontosnak, am.ly ténylegesen segíti a központi vezetést. Vagyis, vagy alátámasztja a gyakorlati megvalósulás alapján egy-egy döntés helyességét, vagy ha az élet úgy kívánja, tevékenyen tudja formálni a központi politikai elképzeléseket". Gila Ferenc... ... 1945-ben született Szegváron. Miután Szegedre költözött, már 14 éves korában munkát vállalt a Szegedi Konzervgyárban. Munkája mellett leérettségizett, elektroműszerész szakmunkásvizsgát tett. Közben az ifjúsági mozgalomban különböző funkciókat látott el. 1971-től a járások megszűnéséig a járási pártbizottság munkatársaként, majd párt- és tömegszervezeti csoport vezetőjekén! dolgozott. Felsőfokú képesítést 1986-ban a politikai főiskola elvégzésével szerzett, jelenleg pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szakközgazdász képzésén vesz részt. Az MSZMP-nek 1968 óta tagja. Nős, két gyermek édesapja. S hogy mit tenne gazdaságpolitikai titkárként? „E funkcióban úgy érzem, vállalni tudnám városunk és környékének gazdaságpolitikai menedzselését. Ügy-, intézője, szervezője lehet a titkár a helyi tennivalók megvalósításának úgy, hogy középpontba állítja a helyi érdekek és lehetőségek feltárását, koordinatív, egyeztető tevékenységgel segíti a kialakított programok megvalósítását, támaszkodva mindenkor a kommunista szakemberek, testületi tagok segítségére. Nélkülözhetetlennek tartom a döntések előkészítésének, a döntéshozatal és a végrehajtás párton belüli korszerűsítését. Hiszem, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva közösen megtaláljuk azokat a feladatokat, amelyek a holnap tennivalóit jelentik. Mindezt csak tiszta közéletiség keretében, a párttagság cselekvő kiállásával érhetjük el, felkészülve a többpártrendszerből adódó versenyhelyzetre is. Elsősorban a gazdaságpolitikai környezet kialakításával, valamint az üzemen belüli politikai befolyásolással kell foglalkozni. Foglalkoztatáspolitikánknak fel kell készülnie a nagy létszámú korosztályok munkába állítására. Az új társasági törvény alapján kell elősegíteni a helyi tőkepiac és az ehhez kapcsolódó munkaerőpiac kialakítását, s a jövőben gazdálkodásunk fő mércéje a jövedelmezőség legyen. Emellett úgy érzem, foglalkoznunk kell a szociálpolitikai és településfejlesztési kérdésekkel is." Bátyi Zoltán