Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

1989. február 15., szerda 3 A csőd szélén? Nincs annál izgalmasabb, amikor jön az OTP-től a számla, melyen fehéren-feiketén ott áll, mennyiből költekezhet a ház. Jelen esetben a Juhász Gyula Művelődési Központ. Az igazgató, Juhász Imréné izgatottan tépi fel a borítékot. Fellélegzik, van még kétszázezrük. Ebből kell kifizetniük az adót, a társadalombiztosítási járulékot, a telefonszámlát, a fűtést, a vízdíjat. Itt van február közepe, és még egy fillér állami támogatást nem kaptak. — Nem félnek a bezárástól? — Sajnos ez reális veszély. Mi eddig évente 1 millió 400 ezer forint állami támogatást kaptunk. Nem vártuk a sült galambot, önköltségessé próbáltuk tenni a tanfolyamainkat, a rendezvényeinket. Igyekeztünk együttműködési szerződéseket is kötni különböző cégekkel. Anyagi támogatás fejében felajánlottuk a szolgáltatásainkat. Műsorokat adtunk, programokkal elébük mentünk. — Nem érzi korszerűtlennek a ház profilját? — Meg lehet kérdőjelezni, hogy szükség van-e munkáskórusra, népi diszitókörre, filmstúdióra, színjátszó csoportra, képzőművészkörre, én azonban hosszas töprengés után is azt mondom, igény van ezekre. Mint ahogy látogatottak a családi hétvégék, a gyermekfoglalkozások is. — Ilyen alapon nem lehetne növelni a bevételeket? — Ha emeljük, a díjakat, a kutya sem nyitja ránk az ajtót. — Mennyire kihasznált a ház? — Az irodáinkat bérbe adtuk. A próbatermünkben 45 percenként váltják egymást a csoportok. A színház díszleteit pénzért tároljuk az udvaron. Megfordult a fejünkben, hogy iskolai osztályokat lehetne az épületbe telepíteni. Ehhez csupán vizesblokkokra volna szükség. Nyáron országjáró diákoknak adhatnánk itt szállást, ha vennénk ágyakat, matracokat. — Mekkora a Juhász Gyula stábja? — Van három népművelő — ebből egy gyeden —, egy gazdasági vezető, négy takarító, két portás-karbantartó. A többi állást nem tudjuk betölteni, nincs rá pénz. — A házban működik a tekepálya, kié az tulajdonképpen? — A közalkalmazottaké, a használati jog pedig a SZOT-é. Jelenleg a Szeged SC bérli. Hetente egyszerkétszer használják. — Edzéseket tartanak itt? — Nem. Rapszodikusan versenyeket rendeznek ezen a pályán. — Nem próbálták közhasznúvá tenni? — Többször, több helyen javasoltuk, nyisuk ki a nagyközönség előtt. Ez az ötlet visszhangra nem talált. Pedig miközben például egy apuka a esi mentájára várakozik nálunk, bemehetne addig tekézni. Gondoltunk arra is, hogy szépségszalont nyitunk ezen a helyen. Nem lett belőle semmi. — Hogyan touóbb? — A tavalyi költségvetésünk 5,5 millió forint volt. Fogalmunk sincs, az idén mennyiből kell gazdálkodnunk. Rengeteg múlik a SZOT nagylelkűségén. Nem szívesen válnánk meg az amatőr csoportjainktól, az idejáró törzsközönségtől. Bár ennél sokkal nagyobb házat is bezártak már. Egyik hónapról a másikra élünk. Félő, ezzel kevesen törődnek. Nehéz szívvel gondolok a jövőnkre. B.E. Felmérés az állatállományról A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország szarvasmarha- és sertésállománya valamivel nagyobb, a többi haszonállaté viszont kisebb, mint egy évvel korábban. Az előrejelzések szerint 1989-ben a legtöbb állatfajnál az állomány csökkenése várható. A szarvasmarha-állomány 1988. december 3t-én 1 millió 690 ezer volt, 'az egy évvel korábbinál 26 ezerrel nagyobb. A növekedés elsősorban abból adódott, hogy tavaly a szokásosnál kevesebb marhát vágtak, továbbá lengyel növendékmarhát importáltak. A sertésállomány a múlt év végén meghaladta a 8,3 milliót, a növekedés az előző évhez képest 111 ezer. Az előző esztendőhöz képest tavaly mind a nagyüzemek, mind a kistermelök valamennyivel gyarapították állományukat. A sertések számának ez évi alakulását — várhatóan csökkenését — jelentős mértékben befolyásolja a tavalyi gyenge kukoricatermés és a szójadara világpiaci árának emelkedése. A tenyésztés visszafogására utal, hogy kevesebb kocát tartanak a termelők, mint korábban. Az elmúlt évben tovább tartott a juhtenyésztés viszszaesése; az állomány az év végén 2,2 millió volt. 120 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A .ielék Szerint a vállalatok tovább csökkentik az állományt. Az év végi ö&szeszámláláskor 75 600 ló volt az országban, az egy évvel korábbinál 14 százalékkal kevesebb. Átalakult a baromfitenyésztés termelési szerkezete: tyúkféléből 4 millióval kevesebb — 56,4 millió — volt az év végén, a libaállomány azonban csaknem 30 százalékkal nőtt, a pulykák száma pedig megkétszereződött. A teljes baromfiállomány 62 milliót tett ki az év végén. (MTI) Fejlesztések a fennmaradásért Gazdasági körkép, 1988 Csurran-csöppen, innen-onnan A mezőgazdasági üzemek pénzügyi kapcsolataiban napjainkban is a nagybankok a meghatározók. A tavalyi hitelszűke idején azonban jól jött a „kicsik" besegítése is, hisz a gazdagok egy részét már a teljes fizetési bénultság fenyegette. Az 1987-ben alakult Mezőbanknak is. Az alaptőkét tavaly 2,7 milliárdra növelték a gazdálkodó szervezetek részvényeiből. A megyei szövetkezetek részesedése is így nőtt 56 millióról 146 millió forintra. A szegedi fiók hitelezési lehetőségei is ezzel az aránnyal mérhetők. Tavaly rövid lejáratú hitelt közel félmilliárd forint értékben helyeztek ki, a beruházási hitel nem jelentős, 20 millió forint. A váltóforgalom 77 milliót tett ki. A faktoring, vagyis a más cégekkel szembeni követelés jutalékért történő átvállalása 152 millió forint. A hetven részvényes között a szövetkezeteken kívül egyelőre csak a Zöldért és a Tszker található. A téeszeken kívül kisvállalkozóknak is vezetnek számlát. Ez már erős kötődést fejez ki, így a hitelelbírálásnál is szerepet játszik. A lakossági pénzek bevonására az az elképzelés, hogy az üzemekben ügynöki hálózatot hoznak létre. A nemrégiben kibocsátott Mezőbank letéti jegyből már 20 millió forint értékűt sikerült eladni. Alapvető céljukat, hogy a mezőgazdaságban keletkező jövedelmet oda is pörgessék vissza, a 90 százalékos arányszám is igazolja. Versenyképességüket a gyors kiszolgálásban, reagálásban látják. Az Agrobank szegedi fiókja igen fiatal, idén januártól létezik, megyénk tavaly még a szarvasi fiókhoz tartozott. Az 1,5 milliárdos alaptőkéjű, 7,5 milliárd forint tőkét működtető bank Csongrád megyei szerződésállománya tavaly 1,3 milliárd forint volt. Az összeg nagy része hosszú lejáratra lekötött, konvertibilisexport-pályázatra adott banki és állami álapjuttatás, beruházási hitel és innovációs kölcsön. Rövid lejáratú hiteleik nem számottevőek. Az ügyfélkörben az élelmiszer-ipari vállalatok is jelentős Tészt képviselnek. A szegedi fiók jelenlétével csak akkor növelhető a pénzforgalom, ha részvényesek és betétesek is jelentkeznek. Nem számítanak nagy összegre, a gazdálkodók úgynevezett reszli tőkéjét igyekeznek dde vonzani, s azt forgatni. Aki csak hitelért megy, nem számíthat sok sikerre. Nincs miből adni. A gazdálkodók között ma már nem tiltott a közvetlen, gyors „kisegítés". Természetesen a jogszabályokat betartva, s általában a banki kamatnál magasabb térítésért. A szalmaszálba kapaszkodó, a pillanatnyi lélegzethez jutásért erre is hajlandó. Hosszabb távon a feszültségek csak halmozódnak, a vagyon feléléséhez vezet a mezőgazdasági tevékenység alacsony jövedelemtartalma és a 20 százalék körüli kamat közötti szakadék. Á vállalkozó kicsi es nagy A Röszkei Kossuth Tszben tegnap, kedden megtartott zárszámadó küldött- és közgyűlésen hallottak alapján az a kép alakulhatott ki a résztvevőkben, hogy nincs ok a szégyenkezésre. Az utóbbi három év jelentős beruházásai beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Térségi meliorációra 24 millió forintot fordítottak, a budapesti húsfeldolgozó üzemük teljes rekonstrukciója 12 millió forintba került. A szakosított szarvasmarhatelepet is átépítik, ez jövőre készül el teljes egészében. A melioráció lehetővé tette az öntözésfejlesztést, korszerű lineárberendezést szereztek be lízingben, s az idén is érkezik egy. A tavalyi aszályos időszakban az öntözött területek terméshozamai igazolták a befektetés szükségességét és hasznát. Az alaptevékenységben a búza és a süldő kivételével nőtt a termékek önköltsége. Ennek oka a növekvő bérköltségek, közterhek mellett az aszály hozamcsökkentő hatása, az állattenyésztésben felhasznált takarmányok drágulása. A termelésben résztvevők létszáma tavaly tíz százalékkal, 270-re csökkent, ugyanZárszámadás Röszkén akkor a hozzáadott értéket sikerült növelni. Ennek elismerését szolgálja a bruttósítással együtt közel 22 százalékos keresetemelés. A 9,3 millió forintnyi nyereség a gazdálkodásra nehezedő szorításokat figyelembe véve tisztes végösszeg. E pozíciók megtartásához feltétlen nagyobb költségtakarékosság, hatékony, teljesítményösztönzó bérgazdálkodás és a veszteségforrások fokozatos leépítése, fegyelmezett pénzgazdálkodás szükséges. Az öntözési lehetőséget kihasználva növekszik az intenzív árukukor ica-termesztés aránya, s az átlagnál jobban fizető vetőmagvak köre. A takarmányellátás érdekében a silónakvalókból is növelik a területet. A vetőmagvak, zc'dségnövények egy részét a háztáji gazdaságokban termelik, a szövetkezet érdeke és feladata, hogy ehhez az öntözés feltételeit továbbra is biztosítsa. A magas mútrágyaárak miatt, a megvásárolt mennyiséget ott hasznosítják, ahol az vélhetően megtérül, így a gyengébb homoki területektől vonják meg a hatóanyagot. Az állattenyésztés jövedelmezőségét remélhetően javítja majd a saját takarmánykeverő működése. A sertés- és szarvasmarhatartásban a befektetéseket javuló termelékenységi mutatók révén szeretnék viszontlátni. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységnek az eddigieknél nagyobb szerepet szánnak a gazdaságstabilitás megőrzésében. Ez egyben kritikája is a hagyományos mezőgazdasági termékek jövedelmezőségének, jelenlegi agrárpolitikánknak. A húsfeldolgozó üzem 80-féle termékével állja a sarat a fővárosi versengésben, a felvásárlótelepen az idén már nagykereskedelmi tevékenységgel is próbálkoznak. A mikroelektronikai és a gépjármű-villajnossági részlegeikben további hiánypótló termékek gyártásába kezdenek. Az elképzelések megvannak, így ha a múlt esztendő a nehézségek ellenére sikeres volt, akkor az idei miért ne lehetne az. T. Sz. I. A Szőregi Takarékszövetkezetnél — kis túlzással — már tradíciói vannak a különböző vállalkozási formákba való belépésnek. Több korlátolt felelősségű társaság résztvevőiként jegyzik a nevüket a cégbíróságon. Sőt, olyan kft.-jük is van, ami egy másik kft.-nek a tagja. Tevékenységük ilyen bővítésénél tagjaik érdekeit is figyelembe veszik. Például nemcsak a tőkéjük visszatérülése vezette azt a döntésüket, hogy a családi házak szennyvízülepítöinek ürítésére szippantós autókat vásároltak. Ez a döntés tevékenységi körzetük egyik akut problémájának megoldásához is hozzásegített. S lám a haszonbérlők fél év Kötvénykrach Az elmúlt években a hazai értékpapírpiacot szinte csak a kötvénykibocsátások jellemezték. Már lassan kezdett megteremtődni a lakossági bizalom ebben a befektetési formában, a másodlagos piacnak is voltak biztató vonásai. 1988 viszont törést jelentett ebben a folyamatban Altalános gazdasági törvény, hogy minden inflációs időszakban a fix kamatozású értékpapírok veszítenek „népszerűségükből" S ráadásul a hazai kötvénypiac — talán éppen hagyományai híján is — minden előzetesen számítottnál ellentétesebben viselkedett. A csökkenő árfolyamoknak — a formális pénzügyi logika szerint — a keresletet, a vásárlásokat kellett volna élénkíteniük. Ehelyett a lakosság pánikba esett, és a csökkenő indexeket látva még inkább szabadulni igyekezett a kötvényektől. A probléma kezelésére a bankok között nem alakult ki ésszerű munkamegosztás. Szinte a teljes teher a Budapest Bankra szakadt. S természetesen itt ebből az üzletágból az év végén veszteséget voltak kénytelenek regisztrálni. De úgy gondolták a bank szakemberei, hogy rövidebb távú meggondolások alapján nem szabad visszatáncolni, netán felszámolni ezt az ágazatot. Ha most bedobják a törülközőt, idehaza a befektethető tőkével rendelkezők előtt 10 évig a kötvény nevét sem szabadna megemlíteni. Ráadásul rossz indítást kapna a kapuban most kopogtató idehaza „új" értékpapírforma : a részvény. alatt közel négyszázezer forintot fizettek be a takarékszövetkezet számára eredményrészesedésként. A Budapest Banknál 1987hez képest a forrásszűke és az áfa költségnövelő hatására 1988-ban visszaesett a lízingtevékenység. öt rt.-ben, kft.-ben szerepelnek tőkével az elmúlt évtől. Ezen a területen ügyfeleik érdeklődése jelentős. Belépésük ellenében minimálisan akkora osztalékot várnak el, mint amekkorát a bank a saját részvényeseinek fizet. A belépésről a döntés nem szegeden születik, hanem ez a központi keretgazdálkodás része. Most a vegyes vállalati forma csábító a bank számára igazán. Ingatag ingatlanok A banki verseny kiéleződésével egyre több takarékszövetkezet igyekszik, más területeken isi megvetni a lábát. Ami hasznot hoz, azt érdemes csinálni! — vallják többen. Ügy tűnt az algyői takarékszövetkezetnél, hogy jó üzlet lesz az ingatlanforgalmazás. Tavaly 4 hónap alatt 650 ézer forint tiszta hasznot húztak ebből a vállalkozásból, mégis abbahagyták. Miért? — Mert mi nem tudunk szociálpolitikai (kedvezményt adni. Ezért a legtöbben az OTP-hez fordulnak. Az üzleti versengésben — az egyenlőtlen feltételek miatt — alulmaradtunk: Márpedig ki vesz ma készpénzért lakást? — morfondírozik Pintér Gábor elnök. Sebaj, gondolták AJgyőn, megpróbálkoznak mással: a lakáséletjánadék-konstrukció is jó hasznot ígért. — Mi fizetnénk a jánadék összegét, közben, idevonzanánk a betétes fiatalokat. Mindenki jól járna. A takarékszövetkezet pénzügyi gananciát adna. Csak ... csak éppen a részletekben nincs tapasztalatunk. Megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot azzal a budapesti bankkal, aki ezt a formát már alkalmazza a fővárosban A haszonból persze tisztességes százalékot ígértünk, az ötletért, a lebonyolítás részleteiért, de szó ha se álltak velünk. Mit lehet ezek után csinálni? Nos, az algyőiek juszt se adják fel. Maguk látnak hozzá, hogy a mechanizmust kimunkálják. Pedig lehetett volna sokkai. egyszerűbben is Kilóg a kamatláb? A bankszakma a magas kamatlábakat azzal magyarázza, hogy az infláció miatt legalább a reálértéket igyekszik megőrizni szerény haszon mellett. Róka fogta csuka! — mondhatnánk, az inflációs spirál viszont közben csavarodik egyre feljebb-feljebb. Nos, alapvetően az a kincstári-fiskális szemlélet lassítja továbbra is a gazdaság növekedési pá> lyára állítását, amely szűklátókörűén csak azt veszi figyelembe, hogy a jegybankon, azaz a Magyar Nemzeti Bankon keresztül, mennyi folyik be a kincstár kasszájába. Holott! Alacsonyabb kamatlábakkal, megszelídített inflációval a gazdálkodók jóval nagyobb teljesítményre, s (gy jóval nagyobb adóteher megfizetésére lennének képesek. Csak éppen ehhez türelem, olykor bizalom, és jóval nagyobb gazdálkodói szabadság kellene. Akkor talán nem lógna ki ennyire a kamatláb a jövőben. A kereskedelmi bankok ugyanis a 18 százalékos kamattal felvett jegybanki kölcsönt aligha adhatják „áron alul"... Arról már nem is beszélve, hogy igazi banki versenyről ilyen körülmények között aligha lehet szó. Az összeállítást készítette: Bőié István, Rafai Gábor, és Tóth Szeles István