Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

JP VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DEIMAGYAR0RSZA6 79. évfolyam, 39. szám 1989. február 15., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ha\i előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Gazdasági körkép -1988 Bemkkeringő Ismét olvasóink eIc tárjuk szokásos évértékelő gazdasági körképünket. A tavalyi év összegező megállapításai, adatai szerepelnek némileg megváltozott formájú öszszeállitásunkban. Megint tollhegyre kínálkozik a megállapítás: „Speciális év volt a nemzetgazdaság cs a Szeged környéki gazdálkodók eletében 1988." A megállapítás igaz, de az egyedi vonások egy folyamatos — inkább lassú, mint elégséges ütemű — változásból adódnak. Az „egyforma" évek korszakától talán végleg elköszöntünk. Ma a kereskedelmi bankok tevékenységét próbáljuk meg jellemezni, a következő három részben az iparvállalatokról akarunk képet rajzolni, a kis szervezetek adatai felvillantásának is szeretnénk egy összeállítást szentelni. Az agrárszektoré lesz két terjedelmes anyagunk. A kereskedelemmel és a vendéglátással kívánjuk zárni sorozatunkat, Amikor az utolsó rész is olvasóink elé kerül már — mivel hetente két anyaggal jelentkezünk —, bőven bent leszünk a márciusban, de talán a tanulságuk levonására még akkor sem lesz késő az időpont. Két éve született döntés a hazai kétszintű bankrendszer létrehozásáról. Ügy éreztük, idei összeállításunkból már a kereskedelmi bankok nem hiányozhatnak. Tevékenységük, munkájuk ellentmondásai, mozgásterük behatároltsága év küzben is gyakran került reflektorfénybe. Tavaly márciusban — a bankrészvényesek közgyűlései idején — a magas, egymást túllicitáló mértékű osztalékokra kapta fel a fejét az ország. Nem a bankok védelmében jegyezzük meg a következőket. Az akkor általában megvilágítatlan háttérre akarjuk zseblámpánk fényét rávillantani az alábbi bekezdésünkkel. Hazánkban a nyereség központosítása alól természetesen a bankok, pénzintézetek sem kivételek. Tehát eredményük 50 százalékát — az idén 54 százalékot — kötelesek az állami költségvetésbe befizetni. A megmaradó profitból részesednek az alaptőkét befizetők részvényeik értékének arányában. A legtöbb bank, lóként a nagybankok legnagyobb részvénytulajdonosa a magyar állam. Tehát az osztalékok meghatározásánál az ő szava döntő. A magas osztalékkal leginkább a költségvetés lyukas zsebéből elpergett forintokat lehet pótolni. Tehát így — áttételesen, de igen intenzív hatással — a magas kamatlábaknak. a szerkezetváltás egy helyben topogásának az oka az államkassza csak bevételre orientált működése. (Nemrégiben hallottuk a hírekben: nyárra új kormányprogram készül. Talán a legfontosabb feladat lenne ma az állami irányításban az előbbiekben vázolt mechanizmuson való változtatás.) Igaz az a megállapítás, hogy a kereskedelmi bankok olyan beruházásokba fogtak, amelyek a gazdaság más szektoraiban, az évente életszínvonalából több tíz százalékot vesztő lakosság előtt luxusnak tűnnek. Ugyancsak feltűnően sokat költenek televízióreklámra is a pénzintézetek. (Fö műsoridőben 30 másodperc sugárzási díja 60 ezer forint!) Elfogadható ellenérv, hogy „bankműveletek folytatására a kóceráj nem ideális helyszín, az üzlethelyisége a pénzintézeteknek a termelőeszköze, a reklámmal pedig az új gazdálkodó egységeket kell belopni a köztudatba, felhívni rájuk a potenciális üzletfelek figyelmét". Az idézőjelek közé szorított sorok részigazságot fogalmaznak me«?. Az igy elköltött pénzek költségként leírhatók, tehát csak töredékük csúszik ki a bank saját eszközállományából. A több forintot az amúgy elosztandó összegből „szívják vissza" ily módon. No, de az általános megállapítások után nézzünk egy kicsit körül a szegedi bankvilágban! Tizenöt bankfiók dolgozik a városban. Ennek az első pillanatra magasnak tűnő számnak kettős oka van: mint régióközpontban nagy, országos bankok a fővárosi központjuk megnyitásával egy időben, vagy azt szorosan követően igyekeztek fiókot nyitni, valamint a város környékén működő erős takarékszövetkezetek a betétgyűjtésnek, hitelnyújtásnak, újabban a valutaeladásnak jó terepét látták a város belső és külső kerületeiben, az új fiókjuk megnyitásához megfelelő tőkeerővel is rendelkeztek. Formalista és valóságidegen az a megállapítás, hogy a letelepülő bankok akkora plusztőkét hoztak magukkal, amelyre a térség gazdasága a fellendülés reményében bizton számíthat. A dél-alföldi régióban, Csongrád megyében a kihelyezett hitelek összege a többszöröse évtizedek óta a betétállománynak. Ez a tény az élelmiszer- és a könnyűipar döntő súlyából egyenesen következik. Az újonnan megjelent bankok többsége még a kapcsolatépítések kezdeteinél, lehetőségei felmérésénél tart. Nem kis gondot jelentett, jelent számukra a megfelelő helyiség megtalálása. A kereskedelmi bankok számára az 1988-as év nagy feladata a központi elhatározásból eredó hitelszűkítés gondjának elhárítása volt. Az OKHB Rt. szegedi bankszervénél a hltelájlomány 27 százalékkal apadt pillanatok alatt. Ezen belül még drasztikusabb volt a rövid lejáratú kölcsönök leépítése. Ez utóbbi egy éven belül 39 százalékos mértékű volt. A pénzügyi feszültségeket távfinanszirozással mérsékelni tudták, de partnereik fizetési fegyelme és fizetőképessége az év végére igencsak romlott. Az előző évj többszörösére nőtt a fedezethiány miatti sorbanállás öszszege. A Budapest Bank Rt.nél azoknak a cégeknek a hitelezését, amelyeknek az egyszámláját vezetik, el tudták látni. Persze, a pénzkölcsönadási feltételek szigorúbbak voltak a korábbi évinél. A váltó — amely a hitelszűkében egyfajta megoldás lehetett volna — nem volt képes a neki szánt szerep betöltésére. A gazdálkodó egységek többsége bizalmatlanul fogadta. A többszöri forgatás helyett a lehető leggyorsabban igyekeztek a vállalatok, szövetkezetek a bankhoz „menekíteni", leszámítolásra ezt az értékpapírt. S most két előretekintő megjegyzés. Az idéntől a kereskedelmi bankok valamennyien jogosítványt kaptak a lakossági bankműveletek végzésére ls. Ezek a hónapok a döntésé, a felkészülésé. Ezek a szolgáltatások nagy eszközigényűek, és meglehetősen sok alkalmazott számára adnak munkát. Ugyanakkor a jelenlegi kondíciókkal nem Ígérnek nagy hasznot, tehát igencsak meggondolják, hogy ezt a színt felveszik-e palettájukra. A Posta Bank például több száz postahivatalban gyűjt betéteket térségünkben, ehhez hitelműveleteknek is kapcsolódni kell. Ez viszont csak alapos előkészítés;számítástechnikai eszközök beszerzése, megbízottaik, alkalmazottaik alapos felkészítése után elképzelhető. Március második felére, a Budapesti Kongresszusi Központban a részvényesek közgyűléseire már lefoglalták a nagytermet. Az alaptőke-növeléssel 1988-ban nőtt az ezen az eseményen részvételre jogosultak köre. Olyannyira, hogy egyre több kereskedelmi bank számára már csak ebben a teremben van elegendő férőhely. Az osztalékok mértéke akár a tavalyi évit is felülmúlhatja, hiszen a banki eredmények nem csökkentek abban a mértékben, ahogy a tervezésnél várták. (Ez az elképzelt eredmény-visszacsúszás egyébként a termelővállalatok mérlegeiben is kisebb a prognosztizált mértéknél.) A sokszínű szegedi bankvilág minden árnyalata nem fért el mostani —, még oly terjedelmes — összeállításunkban. Néhány általunk fontosnak vélt vonás bemutatásával — az OTP vállalkozási politikájával, a Külkereskedelmi Bank szegedi fiókalapításával... — a közeljövőben külön anyagokban foglalkozunk. ' Összegezve: az új bankoknak tétovák még néha a tánclépései, a harmonikus mozgás kialakulásához viszont a magyar nemzetgazdaság táncparkettjén is van .még mit elsimítani. (Összeállításunk folytatása lapunk 3. oldalán) Kárpáti Ferenc Moszkvába utazott Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Pacsek József altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes a Varsói Szerződés honvédelmi minisztereinek és vezérkari főnökeinek munkamegbeszéléseire kedden Moszkvába utazott. (MTI) Magyar-dél-koreai megbeszélés Stadinger István, az Országgyűlés elnöke kedden az Országházban fogadta Kim De Dzsungot, a Koreai Köztársaság ellenzékben levő Béke és Demokrácia Pártja elnökét és a kíséretében lévő vezető politikusokat. Kim De Dzsung és az általa vezetett küldöttség magán látogatáson tartózkodik Magyarországon. A koreai küldöttség itttartózkodása során találkozott az Országgyűlés külügyi, valamint kereskedelmi bizottságának néhány tagjával ls. A eszmecserén főként a két ország köz/üti kereskedelmi kapcsolatokról esett szó. A vendégek nem titkolták azon szándékukat, hogy magyar vállalatok közreműködésevei szeretnének piaci pozíciókat szerezni Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Lengyelországban és természetesen a Szovjetunióban is. (MTI) Ötleteket, javaslatokat várnak Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a munkanélküliségtől leginkább veszélyeztetettek számára új képzési formák bevezetésén dolgozik. Kiindulva abból, hogy főként azok találnak maguknak nehezen új munkahelyet, akik semmiféle szakmával nem rendelkeznek. A munkaügyi kormányzat célja, hogy az érintettek viszonylag rövid idő alatt olyan szakismeretekre tegyenek szert, amivel lakóhelyükön vagy annak közelében munkát tudnák vállalni. A tanfolyamokat a helyi tanácsi és állami munkaügyi szervek elsósorhan munkanélküliek számára szervezik; ók a képzés idejére a kezdők fizetését megközelítő munkabért kapnak. A tanfolyamok költségeit a foglalkoztatási alapból fedezik. Az ABMH pályázatokkal támogatja az új képzési formákhoz szükséges Oktatási tematikák, tananyagok kialakítását. A hagyományos ifjúsági és felnőttképzés módszerei ugyanis időigényességük, illetve bizonyos fcukú szakmai gyakorlatot feltételező tananyaguk miatt nem alkalmasak e célra. A munkanélküliek sajátos helyzetéhez igazodó elsó oktatási programok elkészültek, s azok alapján több városban a képzés is megkezdődött. Ezek a tanfolyamok az iskolából kikerült, de elhelyezkedni nem tudó fiatalok munkavállalási esélyeit javítják. Igy például Békéscsabán, Pécsett, Zalaegerszegen, Kecskeméten és Nyíregyházán nyújtanak érettségizett fiatáloknak 618 hónapos egészségügyi, szociális, pénzügyi, illetve számítástechnikai szakismereteket adó képzést. Néhány szakmában külön oktatási program készült a középiskolát abbahagyott, vagy az általános iskola 4Jtán eleve tovább nem tanuló fiataloknak; ők 16éves •kortól varrónői, cipőjavító, eladó, esztergályos, valamint építőipari szakmákat sajátíthatnak el rövidített tanfolyamokon. A rövidebb képzési idő nem jelenti azt, hogy ezek a fiatalok kevesebbet tanulnának szakmájukról, mint a hagyományos iskolákban végzettek; a tanfolyamokon az oktatás a szakismeretekre koncentrálódik, viszont a hallgatók nem foglalkoznak a hagyoTanfolyam ok munkanélkülieknek mányos közismereti, az általános műveltséghez tartozó tantárgyakkal. A már rendelkezésre álló tananyagok alapján igény szerint az országban bárhol megkezdhetik a munkanélküliek oktatását. Az ABMH szakemberei azonban a jövőt illetően ennél szélesebb körben gondolkodnak. Továbbra is várják az ötleteket, javaslatokat újabb képzési lehetőségekre, s a vállalkozókat azok megvalósításához. Elképzelhetőnek tartják, hogy részszakmákban is indítsanak tanfolyamokat — igy például a festő-mázoló-tapétázó foglalkozásból csak az egyikre tanítanák meg a jelentkezőket. Am bármiféle képzésre csak akkor van mód, ha a jelentkezők legalább írni-olvasni tudnak, s ismerik a számtani alapmüveleteket. A munkanélküliek között viszont sok az iskolázatlan. Ezért az ABMH olyan tanfolyamokat is szükségesnek tárt, ahol az alapvető ismeretekhez juttatják a jelentkezőket, esélyt adva a továbbiakban valamilyen egyszerűbb betanított munka tudnivalóinak elsajátítására. A munkaügyi szakemberek véleménye szerint jobban kell élni az át- és továbbképzés lehetőségével a munkanélküliség megelőzése érdekeben is. Ezért szorgalmazzák a második szakmát adó tanfolyamokat, főként azokban a körzetekben és azoknál a vállalatoknál, ahol a szerkezetváltás, a termelés csökkenése miatt jelentős létszámleépítések várhatók. (MTI) Burgonyabőség Schmldt Andrea felvitele Burgonyavásár! — hirdeti az újságban a megyei zöldért. Több kereskedelmi vállalat üzletében 8 forintért kínálják ezt az alapvető élelmiszert. Így, tavasz felé közeledve, igen szolid ár, tükrözi, hogy bőven lehet belőle a tárolókban, raktárakban. A Forráskút: Haladás Tsz-ben az ősszel 400 vagonnyit spájzoltak be. Eddig felét értékesítették. A maradék jelentős részét a közeljövőben a miskolci hűtőházba szállítják, ipari feldolgozásra. A többi biztonságos értékesítése sem kis gond, ezért exportra is visznek belőle, ha létrejön az ehhez szükséges megállapodás. Az enyhe tél miatt hamarabb csírázásnak indultak a gumók, így a válogatás, a tételek piacképességének megőrzése a megszokottnál több munkával jar