Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! la: 79. évfolyam, 38. szám 1989. február 14., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ha\i előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Létezhet-e szocialista piac? A szocialista piacgazdaság kifejezéstől sokan idegen­kednek. Egyesek azért, mert szerintük egy gazdaság vagy szocialista, vagy piacgazda­ság, s bármennyire is állít­ják. a kettő együtt nem mű­ködik. Vagy a szocialista szabályozás hat, vagy a pi­ac. Mások azért idegenked­nek, mert attól félnék, hogy mi a múlt század végi sza­badversenyes kapitalizmus módszereit kívánjuk átven­ni, amely már réges-régen elavult és egy már önmagá­tól kimúlt rendszer átvétele semmiképpen sem erősítheti a mi gazdaságunkat Nincs teljesen szabályozatlan piac A piac és a szabályozás kapcsán érdemes megemlí­teni, hogy a modern kapita­lizmusban sem létezik tel­jesen szabályozatlan piac. S itt nemcsak arról van szó, hogy Svédországban pe-lda­ul szándékosan államilag beavatkozva, értékük fölött árusítják a szeszt, a cigaret­tát és értékük alatt, példá­ul a kultúrát. Hanem, arról, hogy minden állam tanult a kapitalizmus spontán fejlő­désének zavaraiból —» pél­dául az 1929-es nagy gazda­sági válságból — és meg­próbálja a piac utólagosan szabályozó, ezért néha óriá­si károkat is okozó hatásait bizonyos előrelátással meg­előzni. Ezért, ha az állami gazdasági szervek úgy lát­ják, hogy túlságosan nagy a fejlesztési készség a gazda­ságban, akkor emelik a ka­matlábat, a hitelek kamatát, s ezzel mérsékéli'k az építé­si-fejlesztési keresletet és megfordítva. Ha úgy látják, hogy a gazdaság fejlődése túl lassú, akkor csökkentik u bankkamatot, a vállalko­zók olcsóbban jutnak pénz­hez, s ez növeli a vállalko­zói kedvet, élénkíti a "gaz­daság növekedését. Tehát nem a piacszabá­lyozásban van a hiba, ha­nem a rossz szabályozásban, a túlszabályozásban. A piac szerepének növelése a több­szektorú gazdaság kialakí­tása, a sokféle tulajdonfor­ma együttélése, az egyéni vállalkozói kedv növelése, a kisvállalkozások segítése pedig semmiképpen 6em je­lenti a múlt századi szabad­versenyes kapitalizmus rendszerének átvételét. (Ma­gyarországon a helyes gaz­dasági mechanizmus szem­pontjából már korábban is átvettünk nagyon fontos, és régen idegennek tartott ele­meket. - Korszerűsítettük például a bankrendszert/be­vezettük a csődeljárást, át­alakítottuk az adórendszert. Ezek a fejlett i pia rí orszá­gok piacgazdaságában mű­ködő intézmények és ezeke­ket adaptáltuk, vettük át, hogy a mi gazdaságunk is piacgazdasággá váljék, ab­ban a piac erői megfelelően tudjanak működni és hatni. S amikor a piacgazdaság­hoz szükséges intézmény­rendszerek megteremtésé­ről — például az értékpapír­forgalomról, a tőzsdéről, a váltóról van szó —, akkor ezen semmiképpen sem a régi tőzsde, vagy pénzügyi Tendszer meghonosodása értendő. A cél tehát a fej­lett piacgazdaság, a modern piacgazdaság elérése, olyan körülmények között, ami­lyenek a világon eddig még sehol sem voltak- Hiszen se­hol sem működik piacgazda­ság ott, ahol az állami, a szövetkezeti tulajdon az uralkodó. A gazdaság egész mechanizmusának megváltoztatása Gazdaságunk, intézmény­rendszerünk korszerűsítése szükséges azért, mert ma már mindenki elótt vitatha­tatlan, hogy a magyar gaz­daság a jelenlegi szerkeze­tével nem képes annyi jö­vedelmet létrehozni, ameny­nyi elegendő lenne az or­szág adósságszolgálati kö­telezettségének a teljesítésé­hez, s ugyanakkor a társa­dalmi céljaink megvalósítá­sához, a gazdaság számotte­vő növeléséhez. Az említett célok elérésé­hez az egész gazdaság mű­ködési mechanizmusának megváltozása szükséges. Olyan egységes koncepció megteremtése a cél, amely összefüggésbe és egymással összhangba is hozza a gaz­dasági teendőket- Ez a kon­cepció az, amelyet egyelőre — talán jobb híján, talán kissé pontatlanul — szocia­lista piacgazdaságnak neve­zünk. A jövő dönti él, hogy le­het-e és ha igen, akkor ho­gyan, a nálunk domináns állami tulajdont piaci viszo­nyok között is eredménye­sen, hatékonyan működtet­ni. Mert nyilván erről és nem reprivatizálásról van szó, amikor a többszektorú gazdaság megteremtése a cél. Egy kicsit számolva ugyanis nehéz . elképzelni, hogy rövid időn belül meg­szűnjön az állami tulajdon dominanciája hazánkban. A népgazdaság állóeszközei­nek értéke ugyanis hozzá­vetőlegesen 3 ezer milliárd forint. A lakosság a számí­tások szerint, évente legfel­jebb 10-15 milliárdot tudna fordítani állami tulajdon­ban levő cégek, termelési eszközök megvásárlására. Ennek "következtében egy évtized alatt sem lenne le­hetséges az állami tulajdon 5 százalékánál többet át­vinni az állami szektorból a magánszektorba. A hosszú távú érdekeltség nem illúzió A jelen nagy kérdése te­hát az, hogyan lehet az ál­lami, szövetkezeti szektort anyagilag abban érdekeltté tenni, hogy azok ne csak rö­vid távú nyereségre, hanem 'hosszú távú vagyongyarapí­tásra is törekedjenek, kény­szerüljenek. Sokaknak ez az óhaj il­mét ellentmondásnak tü­ni'k, mert azt mondják: ..vi­lágos, hogy a tőkés vállalko­zó hosszú távra gondolko­dik, mert azt szeretné, hogy -az alapított cégéből az uno­kái is megéljenek. De ho­gyan lehet ez célja egy álla­mi vállalat igazgatójának, akinek a fia nem az apja által vezetett vállalatból fog megélni?" Nem irreális óhaj ez? Valószínűleg nem. Hiszen ma már a kapitaliz­musban sem a tulajdonosok, illetve az alapítók család­tagjai vezetik a jelentós vállalatokat, hanem fizetett menedzserek, igazgatók, ve­zérigazgatók, elnökök. Persze nálunk sok min­dent meg kell fenni annak érdekében, hogy megvaló­suljon a vezetők hosszú tá­vú érdekeltsege. Például engedni kell, hogy a veze­tésre kiválasztott szemé­lyek alkotni tudjanak, meg tudják valósítani gondola­taikat. Érezzék munkájuk örömét és eredményességét. Válós eredményeik anyagi és erkölcsi dicsősége és a kudarcok szégyene segíteni fog bennünket abban, hogy a vezetésre valóban alkal­masak kiválasztódjanak, és hasznosan dolgozhassanak, maguk és a társadalom ja­vára. G. Zs. Ma este MSZMP­reformköri eszmecsere Mint rövid hírben la­punkban közzétettük, a Csongrád megyei párttagok reformköre ma este 5 óra­kor eszmecserét rendez az ifjúsági házban a Központi Bizottság február 10—11-i üléséről. Tájékoztatót mond és kérdésekre válaszol Vas­tagh Pál, a megyei pártbi­zottság elsó titkára. Mi történt a KB ülésén? Volt-e „Pozsgay-ügy"? Ho­gyan ériékelték a történelmi albizottság tanulmányit? Minek tekintsük 1956 októ­berét? Milyen többpártrend­szert akar az MSZMP? Mi­lyen lesz a többpártrend­szerre történő átmenet? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphatnak választ a résztve­vők, akik természetesen sa­ját véleményüket is elmond­hatják mindezekről. A reformköri eszmecsere nyilvános. Minden érdeklő­dőt szívesen látnak a ren­dezők. Magyar-osztrák kormányfők határ menti tárgyalásai Németh Miklus miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár hétfőn délelőtt Nagycenken megkezdte határ menti munkatalálkozóját. Vranitzky kancellár röviddel tíz óra előtt érkezett a mag>iar határra, s onnan közvetlenül a kormányfői meg­beszélés elsó színhelyére, a nagycenki Széchenyi-kastély­hoz hajtatott. A kastély parkjának bejáratánál vendéglá­tója, Németh Miklós üdvözölte a magas nangú látogatót. A két kormányfő és kíséretük ezután a múzeum igazgatójá­nak szakavatott kalauzolásával m'.gtekintette a Széchenyi­emlékkiállítást. A reformkor legnagyobb magyarjának szellemi öröksége előtt tisztelegve, Németh Miklós és Franz Vranitzky bejegyzésével örökítette meg a látogatás emlékét u múzeum vendégkönyvébe. Vranitzky kancellár köszönetét fejezte ki u barátságos fogadtatásért — mint írta —, „ezen a magyar—osztrák összetartozás szempont­jából jelképes helyen". Németh Miklós bejegyzése Szé­chenyi alakját idézve, arra emlékeztetett, hogy „A re­formkor meghatározó szellemi atyjaként, Széchenyi utat és irányt mutatott a magyarságnak, mert hidat épített az akkori Európához és a jövőbe." A rövid múzeumlátogatás után elkezdődött a magyar és az osztrák kormányfő tárgyalása. Ezen magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter-helyettes itt Nagy János bécsi magyar nagykövet is, osztrák részről pedig Erich Schmidt, a külügyminisztérium politikai igaz­gatója és franz Schniid budapesti osztrák nagykövet. A kormányfők sajtóértekezletet tartottak Nagycenken, amit a 2. oldalon ismertetünk. Jön a Skoda Favorit személyautó Az idén tovább növekszik a magyar—csehszlovák ke­reskedelmi forgalom, az áru­forgalmi jegyzőkönyv a műit évinél 4 százalékkal na­gyobb, csaknem 1,8 milliárd rubel értékű forgalmat irá­nyoz elő. A belkereskedel­mi választékcsere-megállapo­dás pedig 2U0—200 millió rubel értékű szállításról szól, s ez a tavalyi válusz­tékcsere-forgalmat 22 száza­lékkal haladja meg. A Kereskedelmi Miniszté­riumban elmondták, hogy a megállapodások mintegy fe­léről a hazai és a csehszlo­vák vállalatok már megkö­tötték a konkrét szerződése­ket. A kölcsönösen szállított termékeknek csaknem a fe­lét gépipari cikkek teszik Fejlődő magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok „KISSZOBÁBAN" KÉSZÜLT A VILAG­SZLNVONALÜ GÉP. A kardvívásban a ta­lálatok megítélésében eddig a zsűri dön­tésére voltak utalva a versenyzők. A nem­zetközi szövetség döntése alapján január l-jétől kötelező a kardtalálatjelző alkalma­zása a világbajnokságokon, olimpiákon és Világ Kupa-versenyeken is. Kiss József villamosmérnök, aki több mint húsz éve kísérletezik a vívásban alkalmazott találat­jelző készülékek fejlesztésével, egy olyan, mikroprocesszoros gépet készített, amely a nemzetközi előírásokat kielégíti. A Magyar Vívószövetség megrendelésére 14 ilyen gép készült a Medicor Medilab nevű leányvál­lalatánál, ezeket január 6-án, a budapesti junior Világ Kupán már alkalmazták:. Ké­pünkön: beszabályozzák a készüléket a Medilab műhelyében. majd ki. Magyar részről folytatódik a szerszámgépek, az erősáramú termékek, élelmiszer- és könnyűipari gépek, a különféle közúti járművekhez szükséges futó­művek és autóbuszok hagyo­mányos szállítása. Emellett várhatóan bővül a műszerek, a finommechanikai termé­kek, a távközlési és számí­tástechnikai berendezések exportja, s növekszik hazánk részvétele a csehszlovák energetikai ipar kapacitásá­nak fejlesztésében is. Csehszlovákia gépipari ter­mékei közül elsősorban köz­úti járműveket, mindenek­előtt különféle haszonjár­müveket, kotrókat, rakodó­kat és tehergépkocsikat, szál­lít Magyarországra. Skoda személygépkocsikból a meg­állapodás értelmében tízez­ret kapunk, s előreláthatóan az év második felében meg­jelennek a magyarországi utakon az első Skoda Favo­rit személyautók is. Ezzel kapcsolatosan még folynak a tárgyalások, az árakról ugyanis még nem szülelett megállapodás. Jelentősen bővül a fogyasz­tási cikkek kölcsönös for­golma: Csehszlovákia egye­bek közt 600 ezer hektoliter sör, 11 ezer mosógép, 31 ezer porszívó, 5 ezer moped szállítását vállalta, a magyar export legnagyobb részét a 130 ezer hektoliternyi bor, a konfekció- és kötöttáru­termékek, illetve bútorok te­szik ki. Fogyasztási cikkek kölcsönös szállítását is elő­irányozza a választékcsere­megállapodás, és tovább bő­vül a két ország között az áruházak közötti csere. En­nek keretében az idén a két országból 103 áruház rendez árusítással egybekötött áru­bemutatót, a másik ország városaiban. A két ország gazdasági szakemberei az ésszerű mun­kamegosztás fokozásában látják a kapcsolatok további javításának lehetőségét. Vé­leményük megegyezik ab­ban: össze kell hangolni a fejlesztésekét, s ennek egyik célszerű útja a közös válla­latok létrehozása. Jó példa a három évvel ezelőtt ala­pított Haldex—Ostrava med­dőhányó feldolgozó, amely nyereségesen működik. Ifjúsági napok, ifjúsági ház A Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged Városi Bi­zottsága tegnap, hétfőn dél­után testületi ülést tartott. A tanácskozás résztvevői először az idei szegedi ifjú­sági napok megrendezésével kapcsolatos elképzeléseket vitatták meg. Végső döntést következő testületi ülésükön hoznak, mert egyelőre a háromnapos rendezvényso­rozat anyagi fedezete nern biztosított, illetve az eddig felajánlott összegek kevésnek bizonyullak. Ezt követően márciusban átadandó kol­lektív kitüntetések javaslatát fogadták el, majd Tóth Ta­más, a városi tanács ifjúsági és sportosztályának helyettes vezetője az ifjúsági garzon­lakások elosztásának elvi lehetőségeiről, tanácsi elkép­zelésekről tájékoztatta a testület tagjait. Az aktuális kérdések között a Szegedi Ifjúsági Ház is szerepelt. Egy 1986-ban megkötött megállapodás alapján az ifjúsági ház két év próba­időre a KISZ „saját" intéz­ménye lett. Nos a „próba­házasság" ideje lejárt és most a testület jóváhagyá­sával együttműködési szer­ződés alapján dolgoznak to­vább

Next

/
Thumbnails
Contents