Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

1989. január 14., szombat 13 Turnén az operatársulat Tegnap elutazott a Hoffmann meséi szereplőgárdája, az énekkar, a zenekar tagjai, és persze a műszaki stáb — összesen 141-en. Az idei turné során négy ország — NSZK, Belgium, Luxemburg, Svájc — nyolc városában összesen huszonnégy előadáson lépnek fel a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Az Offenbaoh-művet német •nyelven mutatják be — a fordítás Oberfrank Géza munkája, aki Cser Miklóssal felváltva vezényel a külföldi bemutatókon. A mostani a szegedi operatársulat hetedik nyugat-európai előadás-sorozata: 1981 óta — az 1985-ös év kivételével — minden esztendő elején az ország és Szeged zenekultúrájának utazó nagyköveteivé tépnek elő, a I.andgráf ügynökség szervezésében. Egy kis statisztika: mostanáig 0 ország 44 városóban szerepeltek, hét operát 119 előadáson, több mint 100 ezer külföldi nézőnek mutattak be. Az idei turné első állomása: Rosenheim, amelynek színházában ma este 8-kor: Hoffmann meséi. Szombaton Böbl ingenben, vasárnap pedig már egy luxemburgi városkában lesz előadás. A 21 napjából 'kilencet a Frankfurt melletti Aschaffenburgban tölthet a stáb — amúgy mindennap utazni kell. A megerőltető szerepléssorozat február 3-án zárul, remélhetni, sikerrel. Mária Ferenc kitüntetése Az Elnöki Tanács Márta Ferenc állami díjas akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézete főigazgatójának több évtizedes tudományos és vezetői munkássága, tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. r Ali a bál az Adyban ? Névtelen levelek, az igazgató önérzetét sértő megjegyzések, lekezelő stílus. Dargó Ferenc, az újszegedi Ady kollégium igazgatója volt a címzett. Ugyanilyen küldemények a városi tanács művelődési osztálya vezetőjének, Matusik Sándornak asztalán is Gondoltam, nem nagy ügy, ilyesmi bárkivel megeshet. Aztán érkezett egy újabb jelzés, miszerint viharos szakszervezeti taggyűlés volt a fenti kollégiumban. Gondoltam, elkérem a jegyzőkönyvet, a feljegyzést, de hiába, három hét alatt nem készült el a taggyűlés emlékeztetője. Akkor lássuk, mit mondanak a résztvevők? Mivelhogy a főbizalmi személye állt a középpontban, aki egyébként a kollégium élelmezésvezetője, kezdtem a konyhában. Beretka Imrénét, Rózsika nénit nem kellett különösebben kérlelni, hogy beszéljen. — Az élelmezésvezetőnk, Györgyi Ilona engem többször megfenyegetett, hogy kivon a forgalomból. A megkérdezésem nélkül küldött el többször pihenőre. Ennek az volt az oka, hogy én megkérdeztem, mi lett a nyári vendégcsoportoktól kapott összegekkel. Három hét végén dolgoztam — hat napon át —, és kaptam érte 46 forintot. Kiszámíthatatlan volt, hogy fizet. Máskor lakodalmat rendeztünk, a konyhásoknak fejenként felajánlottak ezer forintot, megkaptunk belőle ötszázat, majd miután reklamáltunk hatot. Máig nem tudjuk, mi lett a többi pénzzel. Kérem, mi nem lehettünk betegek, nem fogadta el a táppénzes papirt, a szabadnapunkat kellett kivenni. Sánta Petemé sem dicsérte Györgyi Ilonát. — Kétszínű volt, szembefordította egymással az embereket. Nem lehetett az irodájába bemenni. Magára hagyta a társaságot, ha hibáztunk, rajtunk csattant az ostor, örülünk, hogy most nincs itt, jelenleg nyugodt és nagyon jó a légkör. Sose felejtem el, velem megfizettetett 50 liter tejet, mert az összement. A munkatársaim azt mondták, beszállnak, nem engedte meg. Fegyelmi felfüggesztése idején néha bejött, és azt mondta, hogy kis drágáim, jövök. Ezt ő nem fenyegetésnek szánta, de mi annak vettük. Egyszer, amikor már táppénzen volt azt üzente, szüntessük be a munkát, és követeljük, állítsák vissza a helyére, és álljunk ki mellette. Ez eszünk ágában sem volt. — Mi történik ebben a kollégiumban? — kérdeztem Dargó Ferenc igazgatót, aki 1988. augusztus l-jétől áll az intézmény élén. — Györgyi Ilonának, a kollégium élelmezésvezetőjének fegyelmit adtam. A döntésem ellen ő a munkaügyi bíróságnál fellebbezett. Érveim a következők: a raktárban nagy mennyiségű — 351 kilogramm — lejárt szavatosságú árut találtunk. Alapos gyanú merült fel, hogy megsértette a munkakörével kapcsolatos számviteli, pénzügyi előírásokat és az okmányfegyelmet. Az anyagkiadásokon a kiadta, átvette rubrikák aláírása sorozatosan hiányzik. A magántermelőktől felvásárolt egyes áruféleségek ára indokolatlanul magas. Élelmezésvezetői munkakörben való további alkalmazása veszélyeztetné az élelmezési feladatok jogszabályoknak, pénzügyi számviteli előírásoknak megfelelő betartását. Ezért havi munkabérét 93Ö0 forintról 8950-re csökkentem, és gazdasági ügyintézői munkakörbe helyezem. — Úgy tudom, Györgyi Ilona kiváló dolgozó hírében áll... — Ha a felvett jutalmakat nézi, valóban. Mindez annak ellenére következett be, hogy munkaköri kötelessége vétkes megszegése miatt 1987. február 11-én írásbeli figyelmeztetésben, 1987. december 14-én megrovás fegyelmi büntetésben, 1988. júniusában szóbeli figyelmeztetésben részesült. Az élelmezés szabálytalan bizonylatolása, az élelmezési raktár nem megfelelő ellenőrzése évek óta visszatérő megállapítása a revizori jegyzőkönyvnek. — A fegyelmi határozat kelte 1988. október 27. Mi történt azóta Györgyi Ilonával? — A raktárban átadó-átvevő leltárt akartunk tartani 1988. szeptember 7-én, azonban sem az élelmezésvezető, sem pedig a raktáros nem jelent meg. Akkor Györgyi Ilona beteget jelentett. Majd szeptember 21-én jött dolgozni, itt volt négy napig, azóta újra beteg. * Csengetem Györgyi Ilonát. — Tudja, hogy öntől félnek a .munkatársai? — Amíg dolgoztak, nem féltek?! — Azt is állítják, a hét végi munkáért nem a teljesítmények arányában fizetett. — Miért nem szóltak akkor rögtön? — Hogyan értelmezi az ön ellen hozott fegyelmi határozatot? — Ki akarnak nyírni. — Kicsoda? — Az új igazgató. — De hiszen önt többször figyelmeztették korábban, fegyelmit is kapott... — Ki nem hibázik? Azzal búcsúztunk, hogy bízunk az igazságban. A fentiekről mit tud Aíatusik Sándor, a városi tanács művelődési osztályának vezetője? — Nem új keletűek a bajok az Ady-kollégiumban. Az elmúlt öt év alatt például 8 gazdasági vezető, 7 raktáros ment el az intézményből. Hozzánk is érkezett számos névtelen bejelentés, több feljelentés. — Mit tett erre az osztály? — öt évvel ezelőtt kineveztük igazgatónak Kopasz Lajost. Két évvel ezelőtt kezdtek megmutatkozni a gyengeségei. Ekkor , szaporodtak meg az élelmezésvezetéssel kapcsolatos kritikák. Az ellenőrzések során "hiányosságokat találtunk. Kezdeményeztük Györgyi Hona felelősségre vonását. Majd pedig nem támogattuk Kopasz Lajos megbízásának hosszabbítását. De most áll a bál az Adyban . . . — Abban reménykedünk, hogy a munkaügyi bíróság döntése után lezárul egy hosszú időszak, megnyugszanak a kedélyek, és ez jó hatással lesz a munkára is. Végre rendet kellene teremteni abban a kollégiumban. Dargó Ferencet alkalmasnak tartjuk erre a feladatra. * Akárhogy is döntsön a bíróság, Györgyi Ilonának lesz a legnehezebb, különösen a régi munkakörében, régi munkahelyén. A dolgozók félnek tőle, nem tartják jó vezetőnek. Tartozik is nekik, legfőképpen forintokkal! Nem vagyok bíró, csupán annyit érzékelek, amennyit a kedves olvasó. A kollégium dolgozóinak szemében sérelmeik kompenzálásaként enyhe büntetés a 350 forintnyi bércsökkenés és az áthelyezés. A legnagyobb kérdés pedig az: hogyan tovább, együtt Györgyi Ilonával? A bíróság mellett lesz-e szavazata vajon az Ady kollektívájának?. Bodzsár Erzsébet Kiállítási napló Év-forduló III. Mesék FÜLÖP ILONA grafikusművész a negyvenesek generációjának eredeti, markáns egyénisége. Pedig nem könnyű dolog a hazai grafikai mezőnyben eredeti életművet építeni, annyi a nagyszerű művész, és annyi az epigon. Vajon, mi az orosházi születésű, 1977-ben az Iparművészeti Főiskolán Kass János növendékeként diplomázott grafikus legszembetűnőbb sajátossága? Az a művészi alapállás, mely alkotásait másokéval össze nem téveszthetővé emeli?! Mindenekelőtt egy átlagosnál komplexebb szemlélet, melynek összetevője tipográfia (és minden sokszorosító technika ismeretéből adódó fegyelmezettség), a választott tustechnika egyedisége, valamint a szellemi tájékozódás határozottsága. Ha sorba vesszük az említett összetevőket, mindjárt hozzá kell tennünk a megállapításhoz: Fülöp Ilona nem csupán tusrajzokat, de rézkarcokat és ecsetrajzokat is készít. Illusztrációi — bibliai lapok, irodalmi asszociációk, Kalevala-illusztrációk, Psalmus-megjelenítések — mellett igen szuverén grafikai világot is teremtett. Maga nevezi munkáit rajzos meséknek, pedig ezek az alkotások éppúgy nélkülözik az epikusságot, mint eredeti humorú sorozatának, az eddig fel nem fedezett madaraknak szellemes „portréi". Talán ezen a ponton jelennek meg Fülöp Ilona legfőbb erényei. A gyermeki játékosságba burkolt felelős és felnőtt humor, a groteszk. A kompozíciók eredetisége, a horizontális elemek nyugalmának és a vertikális futamoknak izgékony párbeszéde, a stilizáció bátorsága és az asszociációk szabad áramlása. Ecsetrajzai őszinte örömről, érzelmi tisztaságról tanúskodnak. Bevallottan is A lélek varázslatait keresi — eredménnyel. Legjobb alkotásain olyan lélekrezdüléseket, mély emberi titkokat ér tetten, melyre sokan vadásznak: lehet, hogy erőteljesebb vértezetben és hatásosabb fegyverekkel, de szerényebb eredménnyel. A Képtárban rendezett tárlat meggyőzhette a látogatókat, az írásbeliség hegemóniája közepette is érvényre juttatható a lélek hiteles képi ábrázolata. Einstein BÁNVÖLGYI LASZLÖ, aki a Tömörkény gimnázium és szakközépiskola művészeti tagozatos hallgatója volt, a szobrász—restaurátor szakon szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán, majd visszatért az alma mater falai közé. Első, művészként jegyzett kiállítását az ifjúsági ház minigalériájában rendezte meg. Hatásos és szép, reményekre jogosító tárlat ez, nem titkolja a fölkészülés hatásait, nem rejti véka alá tájékozódási terepeit, nem tagadja meg az indítóközeg inspiráló élményeit. így aztán' színes és realista fogantatású a bemutatkozótárlat. Emberléptékű, humánus tartalmú, lírai alapállású, intellektuális tájékozódást is fölvállalj műveket sorakoztat fel. Portréi — márványból faragott Önarcképe, finom, popos hatással élő Lány türkizzel, merengő Judit és Szilvi — a mesterség fogásainak birtoklásáról győztek meg. Nagyméretű szobrai — Ábrándra keresztelt, széken ülő, vonzó aktja, és a rejtőzködő modellt megörökítő Nő lepellel című szobra — egy más léptékben való gondolkodás biztonságára is utal. Sorozatnak is fölfogható az á néhány kisplasztikája, melyen a természettudományok történetének kiemelkedő személyiségeit — Einstein padon elkönyöklő alakját, Newton álló figuráját. Kepler dolgozóasztalánál ülő töprengő portréját (kár, hogy a márványlap karcolt betűi méltatlanok a megidézett tudóshoz éppúgy, mint magához a műhöz) — örökíti meg, részint historizálási alázattal, részint a mai kor emberének kritikai szemszögéből. Végül szólni kell azokról a vállalkozásokról, melyek egyesíteni szándékoznak a realista ábrázolás mesterségbeli erényeit a gondolkodás jelképteremtő szándékával. Konstruktivista elemek és szimbolikus figurák szembesülnek olyan műveken, mint Az út vége, a Csillagász, az Ikarusz, a Magány, vagy a Hegesztő. Reményteli indulás, intellektuális tájékozódás, mesterségbeli biztonság, anyagismeret, filozofikus* gondolkodás fedezhető fel Bánvölgyi alkotásain, ha nem is letisztultán, ha még erőteljes hatások alatt, de egy tartalmas művészpálya ígérete. Madarak PÁSZTOR CSABA is a Tömörkény diákja volt, csakhogy, ő még nem végzett. Grafikusnak készül, de szinte teljes vértezetben mutatkozik be Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban. A linómetszeteket kedveli, ám ennek a műfajnak igényes, részletgazdag, finom faktúrákat is teremtő válfaját képviseli. E technikai biztonságnál többet ér azonban eredeti látásmódja, a szelleme által pásztázott valóság. Mindenekelőtt a madarakról készített „emberi portrésorözata", melyeknek lapjain a túzoknak, a kakasnak, a kiskacsának képes személyiséget kölcsönözni. Hasonlóan eredetiek a HalakTsorozat darabjai, s ex-libriseinek kis kompozíciói. Négy evangélistája négy kortársi portré, négy huszadik századvégi arcmás,, sűrítve korunk minden szorongását, reményét, mártíriumát. Szárnyakat kívánunk Pásztor Csabának, a magyar grafika és a szegedi képzőművészet gazdagodására. Tandi Lajos Francz Nyolcvanadik születésnapja alkalmából tegnap a városi pártszékházban Novákné Halász Anna, a megyei pártbizottság, és Schmidt József, a városi pártbizottság titkára köszöntötte Francz Gusztávné Mátyás Juliannát, a munkásmozgalom ismert szegedi személyiségét. Francz Gusztávné 1909. január 11-én született Toron tál vásárhelyen. Édesapja, Mátyás Mihály kötélgyártó szakmunkás, a textilmunkások szakszervezetének elnöke volt, ígv szinte természetes, hogy négv testvérével egvütt munkásmozgalmi szellemben nevelkedett Julianna lánvuk is. öt elemi isikola elvégzése után a család anvagi gondjai miatt már tizenegy éves korában dolgoznia kellett. Több munkahelye is volt. még 1927-ben könyv.kötőta' I • nuló lett a Szegedi Sajtó Vállalatnál, ahol 1950-ig dolgozott. Ettől az évtől a SZOTE könyvtárának volt alkalmazottja. 1930-ban ment férjhez, egy leánygyermeke született. A munkásmozgalomba aktívabban 1927-től kapcsolódott be. Tagja lett a könyvkötök szakszervezetének, s már ebben az évben a szociáldemokrata pártnak is. A szakszervezetben hosz-' szú évekig ellenőr, majd pénztáros volt. és tagja, valamint választmányi tagia lett a Szegedi Munkás Testedző Egyesületnek, pártoló tagja volt a munkásénekkarnak. Rendszeresen részt vett a szociáldemokrata párt választási agitációjában. Az SZDP-nek a két munkáspárt egyesüléséig volt tagja, majd az MDPben folytatta politikai munkáját. 1956-ban elsők kőzött vett részt munkahelye pártszervezetének újjászervezésében. Francz Gusztávné munkásságát a párt és a kormány több magas kitüntetéssel ismerte el. így tulaidonosa a Szocialista Hazáért Érdemrendnek és a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek is. Lengyelországi vámszabályok A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága tájékoztatja a Lengyelországba utazókat, hogy ez év január l-jétől megváltoztak a" magánforgalmi behozatali és kiviteli vámtarifák egyes tételei. A főbb változásuk a következők: 200-ról 300 százalékra nőtt a felsőruházati, az alsóruházati cikkek, a lábbelik vámja. Százról 200 százalékra emelkedett a gépkocsik és pótalkatrészeik vámtétele. Százról 50 százalékra csökkent a kristályáruk vámtétele. Vámmentesek a díszüvegek és a háztartási üvegáruk, a lengyel népviselet, a bor és szeszes italok, a köpyvek, atlaszok, hanglemezek, valamint a hagyomány anyagokból kisiparilag készített dísz- és emléktárgyak kivitele, ha azok összértéke nem haladja meg a 100 ezer zlotyt. Finn fajátékok „Ös-öreg fenyőből örömre" címmel finn fajátékokat állit ki a Móra Ferenc Múzeum a Horváth Mihály utcai Képtárban. Tuomo Lahdelma professzor mond megnyitó beszédet, szombaton délelőtt 10 órakor. Az érdeklődő felnőttek mellett a múzeumi matinékra ' '"-ó gyerekeket is varjúk, ugy mis Osi és mai játékok címmel Szekeres Ferenc tart foglalkozást a stílszerű környezetben.