Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

,AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK IIa\i előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint 79. évfolyam, 8. szám 1989. január 10., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Forduljon a kocka, |Miklés ha van idő „Lassan elvesztem a kenyeremet" jegyezte meg némi éllel Deák Ágnes, a gumigyár főmérnöke, amikor beszélgetésre hívtam én is. Hogy miért? Ö, mint a városi népfront társadalmi funkcionáriusa, az elnökség tagja — Berta Istvánnal, Martonosi Istvánnal, Tóth Sándornéval, hogy csak néhány „kollégáját" említsem, hosszú hetek óta beszélget. Ne higgyék, könnyed, laza stílben. A városi tanács megüresedett tisztségviselői posztjainak „betöltésén" fáradoznak mindannyian — minthogy a jelenleg érvényes törvény szerint a népfrontnak joga, kötelessége véleményt mondani, javaslatot tenni. S a HNF Szeged Városi Bizottsága élni akar a jogával. — Mondja el, mit értsünk a beszélgetéseken? — Ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel javasoljunk, e jelenlegi szituációban, a tanácsnak végrehajtó bizottságot, elnököt, úgy gondoltuk, megkérdezzük a legilletékesebbeket, mielőtt mi is letennénk a voksunkat. A szegedi tanács tagjait hívtuk beszélgetni arról, kiket latnának szívesen, ezekben a funkciókban, A testület 89 tagú, ami 89 beszélgetést föltételez. Mindenkivel különkülön leültünk. Novemberben kezdtük, s ahogy telik az idő, egyre nehezebb a dolgunk. Rajtunk kívül Kulcsárné Kiss Piroska irányításával a városban működő lakóterületi népfronttitkárok is gyűjtik a véleményeket, mondhatnám mindenkit mozgósítottunk, akit csak tudtunk. Konzultáltunk a témában a KISZ-esekkel és a városi pártbizottsággal. Nem gondoltam, hogy ilyen sok időt és ennyi energiát igényel ez a munka, de azt hiszem megéri. — Hogyan fogadtak a tanácstagok ezt a népfrontos igényt? — Mivel volt már precedens, igaz nem választási céllal, egyáltalán nem ódzkodtak. Legtöbbjük szívesen vállalta! November közepétől karácsonyig úgy 80 emberrel biztos, hogy összejöttünk, többjükkel többször is. Sokan közülük előzőleg megkérdezték választóikat is, aztán akadtak, szerencsére kevesen, akik megpróbáltak megkerülni minden fontos kérdést, mentesülni minden lehetséges felelősség alól. Volt olyan, aki úgy vélte, a tanácstestületnek is le kellett volna mondania. — Mik voltak a fő kérdések? — Legfontosabb célunk a demokratikus jelöltállítás volt, de a beszélgetések közben egyre több elvi és gyakorlati kérdésre bukkantunk. Tudni akartuk, kiket javsolnak a vb-be, ki lenne szerintük alkalmas tanácselnöknek, mi kellene a tanáBeszélgetés Deák Ágnessel, a városi népfrontelnökség tagjával esi munka megreformálása- tett javaslatokról tárgyal, a hoz, milyen szempontok ér- testület joga a nyilvánosságvényesüljenek a jelöléskor, ról is dönteni. — Hogyan összegezné a kapott válaszokat? — A legfontosabbnak tartom, hogy a tanácstagok körében is rendkívüli nagy az igény a demokratizálódásra. Ennek szellemében a személyi kérdések eldöntéséhez szinte elkerülhetetlennek tartják a többes jelölést. A vb működésével kapcsolatban az az igazság, jó néhány tanácstag nem is ismeri pontosan jogosítványait, funkcióját. Altalános volt a véleményük; forduljon a kocka, s ezentúl ne irányító, hanem végrehajtó szerepe legyen. Ne diktáljon a tanácstestületnek, hanem szolgálja azt. összetételéről ne a régi adminisztratív szempontok alapján kelljen dönteni, hanem inkább a szakmák szerinti képviselet érvényesüljön. Vagyis képzett, rátermett vb-tagokat szeretnének, olyanokat, akik megfelelő szakmai, politikai tudással kontrollálják a tanács szakapparátusait. — Nyilván konkrét nevek is elhangzottak. — Természetesen, hisz most, a „második körben" azt a 26 embert keressük újra, akik szóba jöttek. Még nincs jogom nyilvánosságra hozni, kik is ók. Január 12én, csütörtökön a városi népfront elnöksége csak a tanácselnökre és az új vb-re — Január utolsó hetében ülésezik a tanács, akkorra tervezik a tisztújítást. Elég kevés az idő, s az sem biztos, a jelöltek vállalják a megbízatást. — Sajnos, egyharmaduk nemet mondott, de hát még változhat a véleményük. S itt jegyzem meg, a városi népfront bizottságához bárki fordulhat javaslattal, minden segítséget, elképzelést kötelességünknek érezzük meghallgatni. — Hatásköri jogosítványok nem okoznak problémát? — Dehogynem. A tanácselnök személyére a megyei párt-végrehajtóbizottság tesz javaslatot. Az a bökkenő, hogy legjobb tudomásom szerint a Csongrád megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága most van alakulóban. Nehezíti a jelöltállítást, hogy nemsokára tanácsválasztásokat tartunk. A jelöltek közül sokan ezért is mondtak nemet. Tisztában vagyunk a körülményekkel és a lehetőségekkel, úgyhogy nekünk, népfrontosoknak nincs más célunk, mint az, hogy viszonylag nagy fennakadás nélküli működőképes tanácsunk legyen. Mag Edit megbeszélése flndrej Lukanovval Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, hétfőn a Parlamentben fogadta Andrej Lukanovot, a bolgár külgazdasági kapcsolatok miniszterét, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökét, aki a bizottság 23. ülésszakán tartózkodik Budapesten. Andrej Lukanovot a nap folyamán hivatalában fogadta Nyers Re2ső államminiszter. A megbeszéléseken részt vett Berecz Frigyes ipari miniszter, a bizottság magyar társelnöke. Jelen volt Venelin Kocev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) alumíniumipari termékek exportja Sikeres évet zart az Alu- beli öntőgépet állítottak miniumipari Kereskedelmi Vállalat. A Magyar Alumíniumipari Tröszt termekeit értékesítve konvertibilis exportja 1988-ban elérte a 260 millió dollárt, ami 62 millió dollárral haladja meg az előző évit. A szocialista országokba 160 millió rubel értékű árut szállított, ugyanannyit, mint 1987-ben. A szocialista import elérte a 230 milliót, ami 7 millió rubellel több az előző évinél. A tőkés exportból származó bevételek növelését a világpiaci árak jelentős emelkedése, részben pedig a kivitel mennyiségének bővítése tette lehetővé. Az elmúlt évben felgyorsult a műszaki fejlesztés a Magyar Alumíniumipari Trösztnél, korszerűsítették a balassagyarmati és a székesfehérvári gyárat. Balassagyarmaton NSZKmunkaba, s így több mint 30 százalékkal növelték a kapacitást. A székesfehérvári gyárban a szerszámgyártó termelést bővítették, ehhez ugyancsak több modern berendezést helyeztek üzembe. Az Aluker évente 40 ezer tonna feldolgozott alumíniumipari termeket értékesít, ennek 35 százalékát NyugatEurópában adja el. A MAT félgyártmány-feldolgozó kapacitása teljes mértékben lekötött, ezért a késztermékek arányának növelésére csak további műszaki fejlesztéssel van mód. Ennek érdekében az idén is részt vesz a vállalat az expörtbővitő pályázaton, és szorgalmazza, hogy belföldi árait az exportban elért úgynevezett főpiaci árakhoz igazithassa. Folytatja munkáját az Országgyűlés Kedden délelőtt 10 órakor összeül az Országgyűlés, hogy folytassa a tavaly december 23-án felfüggesztett ülésszak munkáját. A törvényhozó testület tanácskozásának napirendjén az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosítására vonatkozó tervezet szerepel. A decemberi ülésszakra benyújtott interpellációk és kérdések száma gyarapodott. A már korábban jelzett témákon kívül előreláthatóan interpelláció hangzik el az adókivetés és végrehajtás, vaÉv eleje a Patyolatnál Somogyi Károlyné íelvételal Az év eleje rendszerint holtszezon a Patyolatnál, a mosni-, tisztítanivalót még az ünnepek előtt rendbe hozatták magánosok és vállalatok. Ebben az időszakban a tmk-sok foglalják el a munkatermeket, kijavítják, fölújítják a berendezéseket. Első felvételünkön: a végy tisztító üzemrész fclsőruhatisztitó automatáját javítják, második a mosodában készült, ahol ezekben a napokban is akad munka a kalandergép mellett .amint a vámkezelés; a hegyeshalmi közúti határátkelőn kialakult forgalmi helyzet; a pedagógusok év közbeni áthelyezése; az állami vállalatok érdekeltségeinek külföldiek részére történő elidegenítése; a kisgazdaságok tápellátása és a tápforgalmazás költségviselése tárgyában. A decemberi ülésszak napirendjén szerepelt témákon kívül kérdést intéznek a képviselők az igazságügy-miniszterhez a feddhetetlenség követelménye, a Sztálin emlékét megörökítő 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezése; a szociális és egészségügyi miniszterhez az új nyugdíjtörvény előkészítése, valamint az ipari miniszterhez a Minő Cipőgyár tiszakeszi gyáregysége további sorsa tárgyában. Az alkotmány módosításáról. az egyesülési jogról, illetve a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokat Kulcsár Kálmán igazságijg.v-miniszter terjeszti a Parlament elé. Az alkotmány módosításával foglalkozó törvénytervezet indoklása leszögezi: a politikai intézményrendszer megfelelő ütemű reformjához az új alkotmány megalkotását megelőzően több olyan törvény, illetőleg magas szintű jogszabály megalkotása, módosítása szükséges, amely időközben is szükségessé teszi az alkotmány módosítását. A javaslat ennek megfelelően az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése. az egyesülesi jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált módosításokat, valamint az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényszintű szabályozásához, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetéséhez szükséges módosításokat tartalmazza. A gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően a javaslat lehetőséget ad arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot. Az egyesülési jogról szór ló törvényjavaslat az embe rí jogok egyetemes nyilatkozatával, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával, valamint a Maéyar Népköztársaság Alkotmányával összhangban határozza meg az egyesülési jog gyakorlására vonatkozó részletes szabaJyokat, illetve azokat a törvényes garanciákat, amelyek lehetöve teszik e szabadságjog zavartalan gyakorlását. Az egyesülési törvénytervezet társadalmi, vitája során felmerült az a kérdés, hogy miért külön törvény állapítja majd meg a politikai párt létrehozására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására és felügyeletére vonatkozó szabályokat. Ennek magyarázatául még a decemberi ülésszak előtt tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a politikai pártok működésének csak az új alkotmány rendelkezései szabnak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény megalkotását, s csak ezután dönthet az alkotmánybíróság arról, hogy összhangban áll-e az alkotmánnyal egy politikai tömörülés programja, tevékenysége vagy sem. A megújuló házszabályok élénk vitát váltottak ki az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségeinek, kötelezettségeinek meghatározója lesz. Az iigyrendmódositást előkészítő parlamenti bizottság 51 szakaszból allé, vaskos tervezetéhez a képviselők módosítások tucatjait fűztek. Számom képviselő olyan indítványt terjesztett elő, amely az alkotmány, illetve más, magas szintű jogszabály újrafogalmazását is szükségessé tenné. Ezeket a javaslatokat egyelőre félretették. Ilyen ideiglenesen elnapolt felvetés volt az is például, hogy határozottan szögezzék le az ügyrendben: a kormány tagjainak kiválasztása a miniszterelnök szuverén joga. és az Országgyűlés e döntést csak tudomásul veszi (MTI)