Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

1989. .január 9., hétfő 7 Meddig marad „fekete" víz a Fehér-part? Kártérítésként 1 milliót fizetnek, a szennyeződés viszont változatlan Létszámát tekintve har- termelőszövetkezet pedig madik az országban Csöng- 220 ezer forint kártérítést rád megye legnagyobb hor- fizetett az egyesületnek, gászegyesülete, a több minHJ Két éyet keUett várnj ötezer tagot számláló Szege- _ hogy jsmét használható Ie_ di Hermán Ottó SE. önálló vizeinek (Fehér-part, vás, Gumis, Tejes, Kera­mit, Lencsés, Búvár-tó, San­cer) 98 hektárnyi területét és minőségét tekintve azon­ban az utolsók között kul­log, az egyik legmostohább körülmények között létező társaság. gyen az említett terület, ami Az egyesület horgászainak amúgy is szűkös lehetőségeit csorbítja, hogy az 1963 óta kezelésében levő 60 hektár­nyi Fehér-parton már igen sokszor volt nagyméretű hal­pusztulás. Emlékeztetőül raj­zolunk térképet a fiatalabb és leendő horgászoknak, tá­jékozódhassanak, hol is te­rül el az ominózus víz, ami örömszerzés helyett oly sok bosszúságot okozott már az egyesületnek és tagjainak. A szóban forgó gyálai Holt­Tisza, aminek igénybe vett szakasza körülbelül 3 kilo­méter hosszú, átlagos mély­sége 2,3 méter, Mihálytelek lakott területe alatt húzó­dik. A Szegedhez közelebb eső, felső részét Fehér-part­nak. alsó részét Szilvásnak nevezték el annak idején. A két részt sűrű nádfal vá­lasztja el egymástól. Amit a későbbiek megértéséhez nem árt megjegyezni: a ré­gi Maty-éri csatorna a szil­vási részen, közvetlenül a halászati szövetkezet vizét elválasztó zsilip mellett tor­kollik a holtágba. A még tisztábban látásért fel kell idéznünk a majd tíz évvel korábban történte­ket. Annak idején jeleztük, hogy 1980 decemberében és 1981 januárjában a Fehér­part nevű vizén csaknem az egész állományt érintő hal­pusztulás volt. A vízügyi, halászati szakembert és a szegedi horgásztábort meg­döbbentő katasztrófa okát feltárták — a mihályteleki Üj Elet Mgtsz üvegháztele­pét energiával ellátó termál­kutainak magas ammónium­tartalmú vize okozta a tete­mes kárt —, a holtágat le­zárták, egészségügyi meg­fontolásból megtiltották hor­gászatát. A vizsgálatok után a vízügyi igazgatóság 2,5 kilométer hosszú elvezető­rendszert épített ki 3,5 mil­lió forintos költséggel, a \Jaz egyesület összes vízfelü­letének 60 százalékát teszi ki! Mindenki azt gondolta, akinek kell, levonják a nem mindennapi eset tanulsága­it, és ilyesmi többé nem fordul elő. Sajnos megis­métlődött a múlt, 1986 de­cemberében a Fehér-part vi­zét újból szennyezés érte, a alelnökével beszélgettünk — közel sem ilyen rózsás. Az alelnök elmondta, kö­tetre rúgó levelezés előzte meg a pereskedést, s erről szívesen lemondtak volna Igaz, hogy pénzük van, de azt racionálisan akarják föl­használni, nem pedig elher­dálni. A Fehér-partot szeny­nyezö források, sajnos, vál­tozatlanul léteznek, tehát is­mételten fönnáll annak ve­szélye, hogy az újbóli hal­telepítés pénzpocsékolássá fajul. A két éve tapasztalt Alakuló ülés Szegeden Munkásőrség baráti köre Szinte zsúfolásig megtelt volt, hogy a párt defenzív munkásőrség létjogosultsá­szombat délelőtt a megyei politikát folytatott, nem tu- gát Végül a szónok hang­tanács épületének nagytér- dott a változások élére állni, súlyozta: a baráti kör léte változatosságért a fertőző aggasztó jelek újfent ész­anyagok köre bővült, a holt­ágba befolyó szennyvízben szerves trágya és silóié, am­mónia, vágóhídi véres lé stb. volt található. Bekö­vetkezhetett mindez azért, mert a város nyugati ipar­körzetébek és Kiskundorozs­ma belvizeinek elvezető rendszere is kapcsolódik a holtág szóban forgó szaka­szához. Évek tapasztalata, a kriti­kus időszakot az utolsó, il­letve első hónapok jelentik, ugyanis akkor kezdik le­ereszteni a szennyezett bel­vizet az említett rendsze­ren. Súlyosbítja a helyze­tet, hogy a víz végcélja felé haladva tovább dúsul a ter­melőszövetkezet áltat oko­zott szennyezéssel (régi ter­málhűtő, galvanizáló, ba­romfi-f eldolgozó, silódepó stb.) és ezáltal olyannyira toxikussá válik, hogy ha­talmas méretű halpusztulást zott környezeti okoz. Ezt a hatást egyértel- d.ést. ártalmat, müvé teszi a hirtelen hi­degre forduló időjárással já­ró vízbefagyás. Az 1986-os eset azonban nem a holtág befagyásával, hanem előtte jó két héttel mérgezéssel kezdődött, amit alapos la­boratóriumi vizsgálatokkal sikerült bizonyítania az egyesületnek. lelhetők, az elmúlt napok­ban megint volt halpusztu­lás! A vízügyi igazgatóság tőle telhetően segíti az egyesületet, motorcsónakkal törték a jeget, levegőztették a vizet, de aligha ez a vég­leges megoldás. A szennyezéseket előidéző forrásokat így vagy úgy, de meg kellene szüntetni. Terv készült, kivitelezni azonban az anyagiak hiá­nya miatt nem lehet, ma­rad minden a régiben, de vajon, meddig? Tipikus patthelyzet, ami egyben fi­gyelmeztet: környezetünket pusztítva önmagunk pusz­tulását siettetjük! Holott ettől törvény is óv (?) bennünket. „... aki tevékenységével vagy mu­lasztásával az emberi kör­nyezet szennyeződését, ár­talmát vagy károsodását idé­zi elő, köteles az általa oko­szennyező­károsodást korlátozni vagy megszüntet­ni, továbbá megfelelő vé­dekezést kialakítani. ... A környezetvédelmi bírság fi­zetése nem mentesít a bün­tetőjogi, vagy a szabálysér­tési, továbbá a kártérítési felelősség, ... a megfelelő védekezés kialakítására vo­natkozó kötelezettség tel­jesítése alól." Ezért lett az ügyből majd­hogy tengerikígyóvá nőtt per, aminek végére nemrég a Legfelső Bíróság tett pon­tat - Mégpedig azt az ítéle­tet hozva, hogy a Szegedi Üj Elet Mgtsz és a Csongrád Megyei Városellátó Közös Vállalat összesen 1 millió 21 ezer 530 forint kártérítést köteles fizetni a Hermán Ottó HE-nek! Az alperesek fizetnek, tehát minden a legnagyobb rendben — gon­dolhatná a kívülálló. A ki­alakult helyzet — amiről Káté Lajossal, az egyesület Vagy mégis? Gyürki Ernő rr.e abból az alkalomból, hogy több hónapos előké­szítő munka után megtar­tották a Munkásőrség Sze­ged és Környékié Baráti Körének) alakuló gyűlését. előbbi megalakítást indokol­ta: a,.alakuló politikai viszo­nyaink között többször is megkérdőjeleződött a mun­kásőrség fenntartásának: s ez elbizonytalanodáshoz kifejezi a szocializmus meg­vezetett a párttagságon be- őrzésének szándékát, a job­lül is. Megkérdőjeleződött bitás iránti törekvéseket; a szocializmus léte, s az erőt ad a munkásörségnek utóbbi évtizedek értékelése- munkája mind színvonala­kor egyre több sommás, ne- sabb ellátásához, s tárr.oga­A megjelenteket Ozvald lm- gatív minősítés születik, tást adhat a pártnak ahhoz, re köszöntötte, majd el- Ilyen légkörben vetődött fel hogy élére tudjon állni ai mondta: szeptember 6-án a munkásőrség megszűnte- társadalom szocialista elvi határozták el a baráti kör tésének igénye is. Létjogo- alapokon történő megűjítá­megalakítását, de a gondo- sultságát három szempont- sának. I lat már régebbi — a mun- ból is vitatják: mint fegy- Az ünnepi beszédet köve­kásőrség fennállásának 30. veres testület, mint politikai tőén Dáni Mihály ismertet­évfordulója idején is töb- formáció, s mint gazdasági te a baráti kör működési ben kezdeményezték, egy teher is fölösleges — han- szabályzatát Ebből kitűnt ilyen közösség létrehozá- goztatják. ellenzői. — a már emiitett célok sát. Ami pedig az előkészí- „Pedig ha valamelyik megfogalmazása mellett —, tő bizottság' szerint a mi- szervezet hát a munkásőr- hogy a baráti kör 1989. ja­ség emelt fővel vállalhatja nuár 7-étől számítja mükö­több mint három évtizedes dését székhelye Tábor ut­műltját" — mondta Szi- ca 4.. munkáját 13 tagú in­lárd János —. „hiszen el is- tézőbizottság irányítja, tag­merést kiváltó módon vé- jai tagdíjat nem fizetnek, szükségessége, ezért egyesíte- gezte munkáját, tisztán, lát- csupán önkénties adomái ni kívánták azokat az erő- hatóan dolgozott és nevelt." nyolcra támaszkodik a szer­ket, amelyek támogatást Grósz Károlyt idézve, el- vezet. Természetesen, a ba­nyújtanak a párt fegyveres hangzott: A munkásőrség ráti kör számíthat a mun­testületének, aktív politikai nemzetünk politikai egysé- kásőrség segítségére is — munkát fejtenek ki a mun- gét is kifejezi, hiszen a tes- tűnt ki Szabó János hozzá­kásőrség meilett. tületen belül politikai egyet- szólásából. A munkásőrség E célok figyelembevételé- értésben végzik munkájukat megyei parancsnokhelyette­vel fogalmazódott meg a a legkülönbözőbb társadal- se köszöntötte ugyanis az új mi rétegek, korosztályok. szervezetet, s rövid áttekin­A továbbiakban Szilárd tést adott a közel 3 ezer János szólt a munkásőrség munkásőrt tömörítő megyei változó feladatairól, arról, munkásőrség mindennapi hogy a testület tagjai mai is életéről. Mint elmondta: a számos területen segíthetik párt fegyveres testületének fő feladataink — így a köz- tagjai ma is az aktív köz­rend védelme, a különböző életű gondolkodású embe­természeti csapások elhárí- rekből kerülnek ki. lelkiis­tása, a közösségi életre ne- meretesen teljesítik a szol­velés, a párttagutánpótlás gálát támasztotta követei­biztosítása — megoldását. A ményeket, s a fiatalok ma­szerű formában végzi, prog- gazdasági kérdésekről szólva gas száma mutatja, hogy az ramját a munkásőrség kü- elhangzott: a munkásőrség ifiabb korosztály is szívesen lönböző szintű parancsnok- ma hazánkban a legolcsóbb vállal önként társadalmi ságaival együttműködve dol- fegyveres testület, hisz tag- megbízatást, ha látja mun­gozza ki. A tervek szerint jai ingyen, minden anyagi kája értleimét, s jól érzi tájékoztatók, vitaestek meg- ellenszolgáltatás nélkül vég- magát közösségében, szervezésére kerülne sor a zik munkájukat. Az alakuló ülésen több jövőben, s évente 3-4 alka- Felvetődött korábban az felszólaló támogatta a mun­lommal (vagy ahogv a vita a gondolat is. hogy ne ' a kásőrség baráti körének során indítványozták: igény part, hanem a nemzet fegy­veres csapata legyen a mun­kásőrség — hangzott el a beszédben. Amennyiben a párt a nemzet pártjává tud válni — ahogy ezt a törek­vést már számtalanszor meg is fogalmazódott — ez baráti kör alapító levele is, amelyet a szombati tanács­kozáson Kószó József olva­sott fel. Ebből kitűnt: a ba­ráti kör szervezetileg füg­getlen a munkásőrség testü­letétol. tagja lehet minden­ki, aki támogatja a mun­kásőrség munkáját. A ba­ráti kör mentes a hagyo­mányos szervezeti kötöttsé­gektől, tevékenységét klub­szer int) ülésezne. Az alakuló ülést köszöntő beszédében Szilárd János, a Szent-Györgyi Albert' Or­vostudományi Egyetem rek­tora szólt a felgyorsuló po­litikai változásokról, s ki­emelte: az elmúlt időszak az ellentmondás feloldható, egyik legnagyobb gondja az s mind többen fogadják el a létrehozását, szólt a szocia­lizmus eredményeinek meg­őrzéséről, az aktív politizá­lás fontosságáról, majd a tanácskozás választással fe­jeződött be. A baráti kör­munkáját irányító intézőbi­zottság elnöke Kraikó Gyu­la. titkára Ozvald Imre lett. B. Z. Uj tévé-átjátszóadó Sikeres próbaüzem ut-'n január 9-én új tv-átjátszó­adó kezdi meg a rendszeres sugárzást Egerben. Az adó a Magyar Tele-'zió 2-es programját 150 waitos telje­sítménnyel sugározza a 33. csatornán. Az adót — amely javítja a városiak számára a vételi lehetőségeket — UHF-csatornára méretezett antennával lehet venni Eger­ben. Az Eged-hegyen mű­ködő 24. csatornán sugárzó adó üzemeltetését január 31-től megszüntetik. Móra Fcrcnc Mgtsz szerződéses üzemeltetésre kiadja Szeged. Marx teri vásár­csarnokban lévő zöldséges­pavilonját. Pályázatokat a tsz központjába (Szeged. Bocskai u. 3/B.) 3(1 napon belül lehet leadni. A Kéziszerszámgyár szegedi leányvállalata felvesz gép­ipari vagy vasipari végzett­ségű minőségi ellenőri két műszakos munkahelyre. Felsőfokú műszaki végzett­séggel és gyakorlattal ren­delkező technológiai csoportvezetőt. Ezenkívül marós szakmunkásokat valamint két műszakos mun­karendbe női és férfi betanított dolgozókat. Jelentkezni lehet a gyár telep­helyen: Szeged. Rigó utca 38. Markovics Horváth Gé­zának. a Délép 58 éves jogi főosztályvezetőjének ügyével kétszer is foglal­koztunk már lapunkban, először csaknem 1 évvel ezelőtt. Hogy újból e ha­sábokra kerül a neve, an­nak oka: jogerős ítélet született ügyében, •még nem indokolna hosz­szabb „megemlékezést", mégis vannak azonban olyan érdekességei, amik megérnek egy áttekintést. Előbb talán röviden nézzük, miért is állt Mar­kovics Horváth Géza bí­róság előtt. A rendőrségi vizsgálat azt állapította meg: a főosztályvezető a Somogyi Könyvtárból olyan közlönyöket, tör­vénytárakat, rendelet­gyűjteményeket kölcsön­zött ki, melyek a Délép­könyvtárában nem voltak fellelhetők. Ezeket a vál­lalat saját sokszorosító üzemének nyomdászaival lemásoltatta, a másolato­tokat beköttette. Nem kis munkáról volt szó: az el­sődleges megállapítások szerint a másolatoknak pusztán az anyagköltsége 300 ezer forint volt. Ké­sőbb, amikor a cég helyze­te nehezebbé vált, épüle­teik egy részét eladták, óriási selejtezés indult. Ekkor a lemásoltatott tör­vénytárak Markovics Horváth Géza lakására vándoroltak. A vizsgálat­ban részt vevőknek az volt a gyanújuk: a vállalat szá­mára szükségtelen tör­vénygyűjteményeket a fő­osztályvezető eleve saját magának másoltatta — ál­lami költségen. Lényegé­Enyhébb ítélet let indoklásának további részéből is idézni: „Téve­c ben erről szólt első künk. cik­Hosszas vizsgálat, bizo­nyítási eljárás után 1988 régóta húzódó szeptemberében tárgyal­Ez önmagában la a bíróság a korkedvez­ményes nyugdíjas főosz­tályvezető perét. Erről írt tudósításunkból kiderült, a Délépnek semmi szüksé­ge nem volt a százezreket fölemésztő másolatokra, ám a szakmai körökben jó hírnek örvendő Markovics Horváth. Géza több olyan bizottság munkájában részt vett, melyek vezetői nagy szaktudást igénylő fel­adatokkal bízták meg. Er­re hivatkozással készíttet­te a másolatokat. Tanú­ként kihallgatták a tár­gyaláson a vállalat akkori vezérigazgatóját is, aki úgy nyilatkozott: néhány közlöny másoltatásara adott engedélyt, de fogal­ma sem volt ekkora hord­erejű munkáról. Ugyanúgy a selejtezéskor sem tudta, hogy a „néhány könyv", aminek a hazavitelére en­gedélyt adott, mekkora mennyiség. Igaz, a Délép legnehezebb időszakában nem is ez volt a fő prob­léma. A városi bíróságon le­zajlott tárgyaláson az ügyészség képviselője 212 ezer forintos hűtlen keze­lésben tartotta bűnösnek a főosztályvezetőt, s hozzá­tette: a művekre a válla­latnak — bizonyíthatóan — nem volt szüksége. Mel­lesleg a vádlott nemcsak könyveket másoltatott. Mint egy kisszövetkezet egyik vezetője, a szövetke­zet részére szükséges iro­mányokat is gépírójával íratta, nyomdászaival sok­szorosíttatta. A városi bí­róság Markovics Horváth Gézát 169 ezer forintos hűtlen kezelés bűntettében találta bűnösnek, s ezért 42 ezer forint pénzbírság­ra ítélte, s kötelezte az okozott kár (169 ezer fo­rint) megtérítésére. Fellebbezés folytán az ügyet 1988 decemberében tárgyalta a Csongrád Me­gyei Bíróság id. Sós József tanácsa. Az elsőfokú bíró­ság ítéletét részben meg­változtatva, Markovics Horváth Géza cselekményét folytatólagosan hűtlen kezelés amikor a közlönyök lemá­soltatását a vádlott terhé­re, mint bűncselekményt megállapította. A vádlott ezen cselekményét az elkö­vetés időpontjában kell megítélni. 1984—1986 kö­zött a szegedi Délép vál­lalat jól működő, gazdasá­gilag egyensúlyban levő, az ország egyik legna­gyobb építőipari vállalata volt. A vádlott, mint az igazgatási és jogi főosztály vezetője, vállalati munká­ja mellett eredményes ku­tatási munkát is végzett. Ehhez szükség volt a köz­lönyök hiányzó példányai­nak másoltatására. Ezen másolatok a vállalat szak­könyvtárába kerültek, elkövetett Evekig a vállalat dolgozói­vétségének nak rendelkezésére áll­minősitette, s a pénzbün- tak. A vádlott ezeket csak tetést 15 ezer forintra akkor szállította a lakásá­csökkentette. A Délép vál- ra, amikor a vállalat le­lalatnak megfizetendő kár- építése során megindult a térítést pedig 1836 forint selejtezés. A lakására tőr­összegben tartotta jogos­nak. Az eljárás során ugyanis a megyei bíróság megítélése szerint nem volt megállapítható olyan szándékos kötelességsze­gés a vádlott részéről, mely okozati összefüggés­ben állna a bekövetkezett vagyoni hátránnyal. Az ítélet szerint „a vádlott­nak a közlönyök másolá­sával kapcsolatos döntése helytelen gazdasági dön­tésnek látszik, ez a tevé­kenysége azonban nem va­lósít meg . bűncselek­ményt." Erre figyelemmel a bíróság csak a kisszövet­kezet részére végeztetett munkát rótta a vádlott ter­hére. Érdemes még az íté­ténö szállításhoz is ren­delkezett azonban a válla­lat vezérigazgatójának en­gedélyével." Az ítélet jogerős. (Két megjegyzés, ami persze a fentiekkel semmi­téle összefüggésben nincs. Mondhatnám, most jutott eszembe. Egy: prosperáló vállalatnál szabad a pénzt herdálni, veszteségesnél nem. Vagy lehet, hogy a herdálás és a veszteség összefügg? 2. Elképzelem a vállalatok dolgozóit, amint éppen ostromolják mun­kahelvük könyvtárát egy 1940-es magyar törvény­tárért.) Balogh Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents