Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

1989. január 5., csütörtök 5 Szobor Dunaföldváron £ • ­Dunaföldváron, születésének 170. évfordulóján szobrot ál­lítottak — Mészáros Sándor Munkácsy-díjas szobrászmű­vész alkotását — a híres Afrika-kutatónak, Magyar Lászlónak Segilség a felvételizőknek Az Állami Könyvterjesztő Vállalattól kapott tájékozta­tás szerint megjelent a Fel­sőoktatási felvéte'.i tájé­koztató című kiadvány, amely a nappali, az esti és a levelező tagozatok lehet­séges szakpárjait tartalmaz­za. A könyv az 1989/90-es tanév felvételi vizsgáira ké­szülők számára összefoglal­ja a szükséges tudnivaló­kat, jelezve a következő tanévben várható változá­sokat is. A tájékoztató a megszokottnál jóval koráb­ban került a könyvesbol­tokba, így a felvételi lapok beadásának határidejéig — 1989. március 1-jéig — a jelentkezők gondosan átta­nulmányozhatják. A tovább­tanulóknak segítséget nyújt a Felvételi feladatok és le­hetőségek a felsőoktatási in­tézményekben 1988 című kiadvány is. * Az ÁKV antikvár osztálya tavaszi könyvárverésére ja­nuár 13-ig vesz át ritka könyveket, sorozatokat, ké­zikönyveket, kéziratokat, do­kumentumokat, térképeket és neves személyeket ábrá­zoló fényképeket. A felvé­tel helye: ÁKV antikvár osztály, Budapest, V. Mú­zeum körút 21. (MTI) lz-lelgető A minikönyvek a nyomda­művészet nagy remekei. Minden 'korok gutenbergjei előszeretettel fitogtatják virtuozitásukat, mellyel 3— 4-szeres kicsinyítésben ará­nyos (aranyos), aprólékosan ínegmunkált köteteket ké­pesek összedolgozni. Kevés­sé ismerem a mihiatűrák históriáját, s hogy ez a pici szakácskönyv miképpen il­leszkedik közéjük, de gusz­tusos kis portéka, az biztos, a 6x4-es könyvmanó borí­tóján színes ételfotó, rajta kis arany betűkkel: Gregor József—Varga Antal: Ízről ízre. A kolofon tanúsága szerint az MTESZ Minia­türkönyv Klub tagjai a Sze­,gedi Nyomdával közösen készítették. Első pillantásra is igen­igen időszerű kiadvány. A mai papírínséges időkben példamutató takarékossággal e 160 oldalacskához — nor­mál méretben 10 ív — alig több, mint 3 ívet használ csak. Az egyes receptek pél­dásan áttekinthető tördelés­sel sem hosszabbak 30 sor­nál. Innen már csak egy lépés, ami a következő évek szakácskönyveinél nyilván meg is fog valósulni, hogy az anyaghányadokat is csök­kentsék a szerzők. Ezek az ételpartitűrák még egy ré­gebbi kor gondolkodásmód­ját tükrözik, amelyben szá­janként 10 dkg bélszín, 12 dkg zsír, 2—3 palacsinta ju­tott. Ügy tűnik, a követke­ző években Magyarországon nemcsak a könyv-, de az ételminiatúrák is virágozni fognak. A mesterszakácsok harmad-negyedrészére ki­csinyített adagokkal lesznek kénytelenek egy normál mé­retű ebéd illúzióját kifőzni. A kis formák művészete vár ránk. Ami a tartalmat illeti, az híven tükrözi az .írópáros egyéniségét. Gregor József egyéni ízű alakításai mel­lett zamatos, fűszeres nyi­latkozatairól is híres, Varga Antal, a JATE matematiku­sa pedig velős, néha csípős újságcikkeivel vált közis­mertté. Receptjeiket, me­lyeknek egy része a régi magyar konyha szakács­könyveiből való, ugyanez a szokványmentesség, az. ízek­bűzök és fűszerek szabad­elvű fölfogása jellemzi- oly Gregor József és Varga Antal mini szakácskönyve távol állnak a menzame­nünktől, mint o halmazel­mélet az operaénekléslől. Anélkül, hogy ízekre szed­ném az alkotást, ínycsik­landónak néhány név: Vasi madár (természetesen mar­hahúsból ...), Zsebes hús, Mutykalica, Bosnyák fazék, Kiflifelfűjt, Velőleves. Igen üdvös, hogy a kötet több­ségét kitevő húsételek gya­korta hivatkoznak marhára, borjúra, bárányra, s a szár­nyasokra. Szerintem ugyanis­disznóság, hogy mi, magya­rok kizárólag sertésben gondolkodunk. Már épp csak az ajánlás hiányoznak » („Vegyék, vi­gyék, sussénék-főzzenek be­lőle!"), ám arra sajnos nem tudok receptet, hogy hol le­het megkapni a kötetet. A könyvesboltok ugyanis nem árulják (ár sincs rajta), ami a magam ínyencségével meggondolandó meggondo­latlanság, mert az apróság étel-, akarom mondani élet­képes vállalkozás, pompás ajándék, kiadónak, szerző­nek, éhes olvasónak, egy­aránt jó üzlet, remek mu­latság — volna. Márck Tamás A hatszáz éves universitas A tudományok széles kö­rét művelő és tanító intéz­mények, az egyetemeik sorá­ban az elsőt Bolognában alapították 1158-ban, majd következett a spanyolorszá­gi salamancai felsőfokú in­tézmény. a Sorbonne-i 1215­töl, amelynek első fénykorát Abélard és Lombardus adta. Hazánk első egyetemét Nagy Lajos király alapítot­ta Pécsett, 1376-ban, és ez kisebb-nagyobb hullámzá­sokkal mintegy 165 évig ál­lott fenn. Zsigmond (1368— 1437) magyar király és né­met császár kezdeményezé­sére alapitóleveiével 1389. januárjában, hatszáz éve ala~kult meg második egye­temünk Óbudán. A királyt ebbéli igyekezetében támo­gatta őt Stibor vajda és Kanizsai János is, és az akkor még alig ismert Ozo­rai Pipo tanácsnok, a ké­sőbbi hadvezér. Az egye­temalapításban a király ki­váló segítséget kapott fele­ségétől, Máriától, Nagy La­jos leányától is. A mai Budapest terüle­tén létesített első egyete­met Zsigomond ho-sszű életűnek képzelte el, azon­ban csak rövid ideig mű­ködött, 1403 körül meg­szüntették. Azonban a hala­dó törekvéseknek a király utat adva, 14104>en újra megnyittatta az egyetem kapuit, négy fakultással. Ezt az egyetemet a pápa már felruházta azokkal a privi­légiumokkal, amelyekkel a párizsi, az oxfordi és a bo­lognai universitások már rendelkeztek. Éz, az óbudai egyetem ha­marosan nemzetközi vi­szonylatban is számottevő intézménnyé vált, és ezt mutatja az a tény, hoev a kcmstanzi zsinaton, 1414 és 1418 között tanárainak egész sora részt vett. Ez az egye­tem bölcsészeti jellegű in­tézményként indult, de új­rakezdését követően már négy karral rendelkezett, és falai között tanítottak ter­mészettudományokat is. Je­les tanítványa volt: Pesti Berech és Temesvári Mik­lós. Valószínű, hogy ez az egyetem Zsigmond király halála után megszűnt, mű­ködéséről nincsenek továb­bi adataink. Egyes vélemé­nyek szerint oktatói szét­szóródtak Európa hasonló intézményeiben. Talán ez volt az első jelentősebb szellemi tőkekiáramlás ha­zánkból. A következőkben Budán, a domonkos kolostorban alapított egyetemet Mátyás király, 1745 körül, teológiai és bölcseleti fakultással. Az egyetemet a király tartotta fenn, és fejleszteni is igye­kezett, de ebbéli törekvésé­ben halála megakadályozta. Utóda, II. László, az egyete­met már nem tudta fenn­tartani. Átvette a domon­kos rend, és saját céljainak megfelelően átalakította. Ekkor rendi teológiai főis­kola lett belőle, a domonkos rend szabályai szerint. A budai studium generale 'bo­lognai mintára működött egészen Buda elfoglalásáig, 1541-ig, s benne csak teo­lógiát és metafizikát taní­tottak. A török uralom után hosszú évtizedekig nem volt egyetem Budán. Az ország egyetlen egyeteme 1635 óta (Pázmány Péter alapítása) Nagyszombaton működött. A Budán megtelepedett je­zsuiták, Széchenyi György érsek 1687-ben tett alapít­ványából akadémiát és egyetemi kollégiumot állí­tottak fel, amelynek filozó­fia tanfolyamát, ahol meta­fizikát és logikát tanítottak, 1713-ban, teológiai tanfolya­mát 1715-ben nyitották meg. Ez az intézmény a ko­rabeli követelményeknek megfelelően így vált 28 év után teljes akadémiává. Ez az akadémia a jezsuita rend 1773-ban történt feloszlatá­sával szűnt meg. A piaristák különböző kezdeményezéseit követően (1759), a nagyszom­bati egyetem 1777-ben Budára került, és ma ezt tekintjük a budapesti tudo­mányegyetem (ELTE) ősé­nek. Egy másik rövidebb életű főiskola, amelyet a pálos rend tartott fenn, 1767.-ben került Pestre. Ezen a kétéves kurzuson logikát, fizikát, matézist cs törté­nelmet tanítottak, elsősor­ban rendtagok képzésére, de világi hallgatókat is képez­tek. A nagyszombati egve­tem igazi rangot Budán 1780-ban kapott, és számos új kezdeményezéssel, át­szervezéssel tulajdonképpen ettől kezdve számíthatjuk a magyar felsőoktatás és -ku­tatás kezdetét. Bátyai Jenő Á gyógyszerárak változásai Hallottam, hogy kis há­zi ünnepségre készül a 600-as számú szakmun­kásképző intézet Ságvári Endre MHSZ rádiós­klubja. Ünnepségre, amely keretében hét, közelmúlt­ban vizsgázott rádióama­tőr kapja meg az úgyne­vezett adóengedélyt, vagy­is az éter hullámain „ha­józva" teremthet újabb és újabb kapcsolatokat a vi­lággal. Aki ismeri az adó­engedély feltételeit, a vizsgakövetel ményeket, tudja, nem .könnyű ilyen papírhoz jutni. De közis­mert tény az is, hogy ha­zánkban ezrek hódolnak e sportnak, s közülük sokan profi szinten űzik a má­soknál csak kikapcsoló­dást jelentő hobbit.. Mi akkor a különleges e hír­ben? Válaszoljon talán a kérdésre Harcsás László, a Ságvári Endre-klub titká­ra: „Még 1987-ben történt, hogy egy tagunk kéréssel kereste meg a klubot — segítsünk egy mozgássé­rült asszonyon azzal, hogy rádióhoz juttatjuk. Amit tudni kell: egy CB­állomás felszerelése so­kak számára kifizethetet­len összeget jelent, míg, aki MHSZ-vizsgát tesz, olcsóbban juthat egy-egy készülékhez. A segítséget akkor természetesnek tar­tottunk, mint ahogy azt is, hogy e kapcsolat révén a mozgássérültek szegedi szervezetével együttmű­Ha szól a rádió.. ködve elindítsunk egy tanfolyamot, ahol végül is nyolcan tettek sikeres vizsgát. Nemcsak a szege­di MHSZ-esek vállalták a felkészítés, tanítás, vizs­gáztatás munkáját, hanem pesti kollégáink is, akik Szegedre utaztak, hogy az egyébként fővároshoz kö­tött vizsga megvalósuljon. Volt olyan tanulónk, aki­nek tudását a klinikán el­lenőrizték, hiszen nem a körülményeket, hanem a célt tartottuk fontos­nak: segítsünk azokon, akik egészségi állapotuk miatt csak nehezen te­remthetnek kapcsolatot a világgal; olyan eszköz­höz juttassuk őket, amely­lyel akár a határon is át­beszélgethetnek." Harcsás László elmond­ta azt is, hogy az adóen­gedély sajnos nem egyen­lő magával a rádiózással, hiszen egy-egy készülék beszerzése nem könnyű, s nem is olcsó. Szerencsére önkéntes segítők is akad­nak, így például Tóth András, a Telecom Gmk vezetője, aki már eddig is sokat áldozott e cél érde­kében. Azonban az ő le­hetőségei is végesek, így az MHSZ-rádiósok szíve­sen vennék olyan szerve­zetek, intézmények fel­ajánlásait, amelyek ren­delkeznek átadható készü­lékkel. Az sem baj, ha ezek felújításra, átalakí­tásra szoruló rádiók, hi­szen a Ságvári-klub tag­jai vállalták a készülékek beállítását, esetleges javí­tását is. „Ilyen összefogás nem először fordul elő az MHSZ-ben, hisz például Budapesten a vakok és gyengénlátók szervezeté­vel együttműködve ala­kult egy önálló rádiós­klub, s az is elképzelhető, hogy amennyiben új ta­gokkal gyarapodnak, Sze­geden is létrejöhet a moz­gáskorlátozottak önálló rádióscsoportja. Mi eh­hez minden segítséget megadunk, s gondolom, mások is ezt tartják ter­mészetesnek ..." Hogy mit lehet ehhez hozzátenni? Talán csak egy rövid, múltból felidé­zett gondolatot. A moz­gáskorlátozottak nemzet­közi évének zárásakor ír­tam én (is) egy rövidke jegyzetet, amelyben arról gondolkodtam, vajon a hirtelen támadt segítőkész felbuzdulás után hányszor és kiknek jut eszébe, hogy ez a bizonyos se­gítség nem egy nemzetkö­zi év, hanem nagyon is a szürke hétköznapok köte­lessége. Nos, egy válasz most érkezett... Bátyi Zoltán Az egészségügy illetékesei az alábbi tájékoztatást ad­ták a gyógyszerárak változá­saival kapcsolatban. Január 9-töl megváltozik a gyógy­szerek árának és azok támo­gatásának 1977 óta érvény­ben levő rendszere. A vál­toztatás oka, hogy ez évtől a gyógyszerek ártámogatá­sát a társadalombiztosítás nyújtja, és így a takaréko­sabb gyógyszerfelhasználás­sal a megtakarított összeg közvetlenül a lakosság egészségügyi ellátásának ja­vítására fordítható. A gyógyszerek fogyasztói árához a társadalombiztosí­tás támogatást nyújt. Mér­tékének meghatározásánál szakmai és szociálpolitikai szempontokat vettek figye­lembe. Igy néhány készít­ménnyel bővült azoknak az orvosságoknak a köre, ame­lyekért a beteg nem fizet, azaz amelyekhez a társada­lombiztosítás 100 százalé­kos támogatást ad. A tartó­san szedendő gyógyszerek egy nagy csoportjánál, igy a szív- és érrendszeri be­tegségek gyógyszereinél, a magas vérnyomás kezelésére használatos medicináknál és a nagyon magas fogyasztói árú, tőkés importból szár­mazó gyógyszereknél a tá­mogatás 90 százalékos. A vényre kapható orvosságok többségénél a társadalom­biztosítási támogatás 80 százalékos, vagyis ezeknél a beteg a fogyasztói ár 20 szá­zalékát fizeti. Nincs viszont támogatás a vény nélkül be­szerezhető gyógyszereknél. Az új rendszerben a társa­dalombiztosítás évi 18 mil­liárd forintot fordít gyógy­szerár-támogatásra. A bete­gek átlagosan körülbelül 80 százalékkal magasabb térí­tést fizetnek. A legtöbb gyógyszernek a korábbihoz képest emelkedik az ára, de néhányé csökken. Az árak kialakításánál arra töreked­tek, hogy az idős emberek gyógyszerkiadásainak növe­kedése lehetőség szerint ki­sebb mértékű legyen. Ezen túlmenően a tanácsoknál emelték a szociális támoga­tási keretet, és felhívták az orvosok figyelmét, hogy a több, drága gyógyszert fo­gyasztó, alacsony jövedelmű betegek számára kezdemé­nyezzenek szociális támoga­tást a gyógyszer vásárlásá­hoz. Változott a gyógyszerek felírásának rendje is. A tár­sadalombiztosítás a megha­tározott támogatást adja mind a magánorvosi vényre, mind az állami egészségügyi szolgálat receptjére. Ugyan­akkor megszűnik a gyógy­szerkiváltás ismételhetősége, azaz a vényt a gyógyszer ki­adása után a patikában visz­szatartják. Változatlan a vé­nyek érvényessége: ha a gyógyszer hiánycikk, a vény u gyógyszer beszerzéséig meghosszabbítható. Január 9-e után a koráb­ban felírt vényeket is az új rend szerint váltják be a gyógyszertárak. Amiként várható volt, be is következett, hogy a gyógyszerárak emelkedésé­nek nyilvánosságra hozata­lával fokozódik a gyógy­szerfelvásárlás. Ez sajnála­tosan időben egybeesik az influenzajárvánnyal. Emiatt több gyógyszer részben át­menetileg, részben tartósan hiányzik a gyógyszertárak kínálatából. A hiánylistán elsősorban az antibiotiku­mok szerepelnek, így példá­ul a Maripen tabletta, a Do­xycyclin, a Pyassan és a Se­micillin kapszula, a Tetran B drazsé. Elegendő lázcsil­lapító van viszont — az Is­topyrin kivételével. Ugyan­csak bőségesen kaphatók kö­högéscsillapítók, köptetők. Változatlanul hiányzik a KGST-országokból származó néhány gyógyszerkészít­mény, ezekből többnyire ta­valy sem volt kielégítő az ellátás. Ilyen például a Co­rinfar drazsé vagy a Staze­pin tabletta. A belföldi gyógyszergyá­rak folyamatosan gyártják az influenzamegbetegedé­seknél alkalmazott készít­ményeket, s a nagykereske­delmi vállalat azonnal to­vábbítja ezeket a gyógyszer­táraknak. Ezért a belföldi előállítású készítmények hiánya nagyobb részt csupán átmeneti jellegű (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents