Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

1989. január 5., csütörtök 5 Szobor Dunaföldváron £ • Dunaföldváron, születésének 170. évfordulóján szobrot állítottak — Mészáros Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását — a híres Afrika-kutatónak, Magyar Lászlónak Segilség a felvételizőknek Az Állami Könyvterjesztő Vállalattól kapott tájékoztatás szerint megjelent a Felsőoktatási felvéte'.i tájékoztató című kiadvány, amely a nappali, az esti és a levelező tagozatok lehetséges szakpárjait tartalmazza. A könyv az 1989/90-es tanév felvételi vizsgáira készülők számára összefoglalja a szükséges tudnivalókat, jelezve a következő tanévben várható változásokat is. A tájékoztató a megszokottnál jóval korábban került a könyvesboltokba, így a felvételi lapok beadásának határidejéig — 1989. március 1-jéig — a jelentkezők gondosan áttanulmányozhatják. A továbbtanulóknak segítséget nyújt a Felvételi feladatok és lehetőségek a felsőoktatási intézményekben 1988 című kiadvány is. * Az ÁKV antikvár osztálya tavaszi könyvárverésére január 13-ig vesz át ritka könyveket, sorozatokat, kézikönyveket, kéziratokat, dokumentumokat, térképeket és neves személyeket ábrázoló fényképeket. A felvétel helye: ÁKV antikvár osztály, Budapest, V. Múzeum körút 21. (MTI) lz-lelgető A minikönyvek a nyomdaművészet nagy remekei. Minden 'korok gutenbergjei előszeretettel fitogtatják virtuozitásukat, mellyel 3— 4-szeres kicsinyítésben arányos (aranyos), aprólékosan ínegmunkált köteteket képesek összedolgozni. Kevéssé ismerem a mihiatűrák históriáját, s hogy ez a pici szakácskönyv miképpen illeszkedik közéjük, de gusztusos kis portéka, az biztos, a 6x4-es könyvmanó borítóján színes ételfotó, rajta kis arany betűkkel: Gregor József—Varga Antal: Ízről ízre. A kolofon tanúsága szerint az MTESZ Miniatürkönyv Klub tagjai a Sze,gedi Nyomdával közösen készítették. Első pillantásra is igenigen időszerű kiadvány. A mai papírínséges időkben példamutató takarékossággal e 160 oldalacskához — normál méretben 10 ív — alig több, mint 3 ívet használ csak. Az egyes receptek példásan áttekinthető tördeléssel sem hosszabbak 30 sornál. Innen már csak egy lépés, ami a következő évek szakácskönyveinél nyilván meg is fog valósulni, hogy az anyaghányadokat is csökkentsék a szerzők. Ezek az ételpartitűrák még egy régebbi kor gondolkodásmódját tükrözik, amelyben szájanként 10 dkg bélszín, 12 dkg zsír, 2—3 palacsinta jutott. Ügy tűnik, a következő években Magyarországon nemcsak a könyv-, de az ételminiatúrák is virágozni fognak. A mesterszakácsok harmad-negyedrészére kicsinyített adagokkal lesznek kénytelenek egy normál méretű ebéd illúzióját kifőzni. A kis formák művészete vár ránk. Ami a tartalmat illeti, az híven tükrözi az .írópáros egyéniségét. Gregor József egyéni ízű alakításai mellett zamatos, fűszeres nyilatkozatairól is híres, Varga Antal, a JATE matematikusa pedig velős, néha csípős újságcikkeivel vált közismertté. Receptjeiket, melyeknek egy része a régi magyar konyha szakácskönyveiből való, ugyanez a szokványmentesség, az. ízekbűzök és fűszerek szabadelvű fölfogása jellemzi- oly Gregor József és Varga Antal mini szakácskönyve távol állnak a menzamenünktől, mint o halmazelmélet az operaénekléslől. Anélkül, hogy ízekre szedném az alkotást, ínycsiklandónak néhány név: Vasi madár (természetesen marhahúsból ...), Zsebes hús, Mutykalica, Bosnyák fazék, Kiflifelfűjt, Velőleves. Igen üdvös, hogy a kötet többségét kitevő húsételek gyakorta hivatkoznak marhára, borjúra, bárányra, s a szárnyasokra. Szerintem ugyanisdisznóság, hogy mi, magyarok kizárólag sertésben gondolkodunk. Már épp csak az ajánlás hiányoznak » („Vegyék, vigyék, sussénék-főzzenek belőle!"), ám arra sajnos nem tudok receptet, hogy hol lehet megkapni a kötetet. A könyvesboltok ugyanis nem árulják (ár sincs rajta), ami a magam ínyencségével meggondolandó meggondolatlanság, mert az apróság étel-, akarom mondani életképes vállalkozás, pompás ajándék, kiadónak, szerzőnek, éhes olvasónak, egyaránt jó üzlet, remek mulatság — volna. Márck Tamás A hatszáz éves universitas A tudományok széles körét művelő és tanító intézmények, az egyetemeik sorában az elsőt Bolognában alapították 1158-ban, majd következett a spanyolországi salamancai felsőfokú intézmény. a Sorbonne-i 1215töl, amelynek első fénykorát Abélard és Lombardus adta. Hazánk első egyetemét Nagy Lajos király alapította Pécsett, 1376-ban, és ez kisebb-nagyobb hullámzásokkal mintegy 165 évig állott fenn. Zsigmond (1368— 1437) magyar király és német császár kezdeményezésére alapitóleveiével 1389. januárjában, hatszáz éve ala~kult meg második egyetemünk Óbudán. A királyt ebbéli igyekezetében támogatta őt Stibor vajda és Kanizsai János is, és az akkor még alig ismert Ozorai Pipo tanácsnok, a későbbi hadvezér. Az egyetemalapításban a király kiváló segítséget kapott feleségétől, Máriától, Nagy Lajos leányától is. A mai Budapest területén létesített első egyetemet Zsigomond ho-sszű életűnek képzelte el, azonban csak rövid ideig működött, 1403 körül megszüntették. Azonban a haladó törekvéseknek a király utat adva, 14104>en újra megnyittatta az egyetem kapuit, négy fakultással. Ezt az egyetemet a pápa már felruházta azokkal a privilégiumokkal, amelyekkel a párizsi, az oxfordi és a bolognai universitások már rendelkeztek. Éz, az óbudai egyetem hamarosan nemzetközi viszonylatban is számottevő intézménnyé vált, és ezt mutatja az a tény, hoev a kcmstanzi zsinaton, 1414 és 1418 között tanárainak egész sora részt vett. Ez az egyetem bölcsészeti jellegű intézményként indult, de újrakezdését követően már négy karral rendelkezett, és falai között tanítottak természettudományokat is. Jeles tanítványa volt: Pesti Berech és Temesvári Miklós. Valószínű, hogy ez az egyetem Zsigmond király halála után megszűnt, működéséről nincsenek további adataink. Egyes vélemények szerint oktatói szétszóródtak Európa hasonló intézményeiben. Talán ez volt az első jelentősebb szellemi tőkekiáramlás hazánkból. A következőkben Budán, a domonkos kolostorban alapított egyetemet Mátyás király, 1745 körül, teológiai és bölcseleti fakultással. Az egyetemet a király tartotta fenn, és fejleszteni is igyekezett, de ebbéli törekvésében halála megakadályozta. Utóda, II. László, az egyetemet már nem tudta fenntartani. Átvette a domonkos rend, és saját céljainak megfelelően átalakította. Ekkor rendi teológiai főiskola lett belőle, a domonkos rend szabályai szerint. A budai studium generale 'bolognai mintára működött egészen Buda elfoglalásáig, 1541-ig, s benne csak teológiát és metafizikát tanítottak. A török uralom után hosszú évtizedekig nem volt egyetem Budán. Az ország egyetlen egyeteme 1635 óta (Pázmány Péter alapítása) Nagyszombaton működött. A Budán megtelepedett jezsuiták, Széchenyi György érsek 1687-ben tett alapítványából akadémiát és egyetemi kollégiumot állítottak fel, amelynek filozófia tanfolyamát, ahol metafizikát és logikát tanítottak, 1713-ban, teológiai tanfolyamát 1715-ben nyitották meg. Ez az intézmény a korabeli követelményeknek megfelelően így vált 28 év után teljes akadémiává. Ez az akadémia a jezsuita rend 1773-ban történt feloszlatásával szűnt meg. A piaristák különböző kezdeményezéseit követően (1759), a nagyszombati egyetem 1777-ben Budára került, és ma ezt tekintjük a budapesti tudományegyetem (ELTE) ősének. Egy másik rövidebb életű főiskola, amelyet a pálos rend tartott fenn, 1767.-ben került Pestre. Ezen a kétéves kurzuson logikát, fizikát, matézist cs történelmet tanítottak, elsősorban rendtagok képzésére, de világi hallgatókat is képeztek. A nagyszombati egvetem igazi rangot Budán 1780-ban kapott, és számos új kezdeményezéssel, átszervezéssel tulajdonképpen ettől kezdve számíthatjuk a magyar felsőoktatás és -kutatás kezdetét. Bátyai Jenő Á gyógyszerárak változásai Hallottam, hogy kis házi ünnepségre készül a 600-as számú szakmunkásképző intézet Ságvári Endre MHSZ rádiósklubja. Ünnepségre, amely keretében hét, közelmúltban vizsgázott rádióamatőr kapja meg az úgynevezett adóengedélyt, vagyis az éter hullámain „hajózva" teremthet újabb és újabb kapcsolatokat a világgal. Aki ismeri az adóengedély feltételeit, a vizsgakövetel ményeket, tudja, nem .könnyű ilyen papírhoz jutni. De közismert tény az is, hogy hazánkban ezrek hódolnak e sportnak, s közülük sokan profi szinten űzik a másoknál csak kikapcsolódást jelentő hobbit.. Mi akkor a különleges e hírben? Válaszoljon talán a kérdésre Harcsás László, a Ságvári Endre-klub titkára: „Még 1987-ben történt, hogy egy tagunk kéréssel kereste meg a klubot — segítsünk egy mozgássérült asszonyon azzal, hogy rádióhoz juttatjuk. Amit tudni kell: egy CBállomás felszerelése sokak számára kifizethetetlen összeget jelent, míg, aki MHSZ-vizsgát tesz, olcsóbban juthat egy-egy készülékhez. A segítséget akkor természetesnek tartottunk, mint ahogy azt is, hogy e kapcsolat révén a mozgássérültek szegedi szervezetével együttműHa szól a rádió.. ködve elindítsunk egy tanfolyamot, ahol végül is nyolcan tettek sikeres vizsgát. Nemcsak a szegedi MHSZ-esek vállalták a felkészítés, tanítás, vizsgáztatás munkáját, hanem pesti kollégáink is, akik Szegedre utaztak, hogy az egyébként fővároshoz kötött vizsga megvalósuljon. Volt olyan tanulónk, akinek tudását a klinikán ellenőrizték, hiszen nem a körülményeket, hanem a célt tartottuk fontosnak: segítsünk azokon, akik egészségi állapotuk miatt csak nehezen teremthetnek kapcsolatot a világgal; olyan eszközhöz juttassuk őket, amelylyel akár a határon is átbeszélgethetnek." Harcsás László elmondta azt is, hogy az adóengedély sajnos nem egyenlő magával a rádiózással, hiszen egy-egy készülék beszerzése nem könnyű, s nem is olcsó. Szerencsére önkéntes segítők is akadnak, így például Tóth András, a Telecom Gmk vezetője, aki már eddig is sokat áldozott e cél érdekében. Azonban az ő lehetőségei is végesek, így az MHSZ-rádiósok szívesen vennék olyan szervezetek, intézmények felajánlásait, amelyek rendelkeznek átadható készülékkel. Az sem baj, ha ezek felújításra, átalakításra szoruló rádiók, hiszen a Ságvári-klub tagjai vállalták a készülékek beállítását, esetleges javítását is. „Ilyen összefogás nem először fordul elő az MHSZ-ben, hisz például Budapesten a vakok és gyengénlátók szervezetével együttműködve alakult egy önálló rádiósklub, s az is elképzelhető, hogy amennyiben új tagokkal gyarapodnak, Szegeden is létrejöhet a mozgáskorlátozottak önálló rádióscsoportja. Mi ehhez minden segítséget megadunk, s gondolom, mások is ezt tartják természetesnek ..." Hogy mit lehet ehhez hozzátenni? Talán csak egy rövid, múltból felidézett gondolatot. A mozgáskorlátozottak nemzetközi évének zárásakor írtam én (is) egy rövidke jegyzetet, amelyben arról gondolkodtam, vajon a hirtelen támadt segítőkész felbuzdulás után hányszor és kiknek jut eszébe, hogy ez a bizonyos segítség nem egy nemzetközi év, hanem nagyon is a szürke hétköznapok kötelessége. Nos, egy válasz most érkezett... Bátyi Zoltán Az egészségügy illetékesei az alábbi tájékoztatást adták a gyógyszerárak változásaival kapcsolatban. Január 9-töl megváltozik a gyógyszerek árának és azok támogatásának 1977 óta érvényben levő rendszere. A változtatás oka, hogy ez évtől a gyógyszerek ártámogatását a társadalombiztosítás nyújtja, és így a takarékosabb gyógyszerfelhasználással a megtakarított összeg közvetlenül a lakosság egészségügyi ellátásának javítására fordítható. A gyógyszerek fogyasztói árához a társadalombiztosítás támogatást nyújt. Mértékének meghatározásánál szakmai és szociálpolitikai szempontokat vettek figyelembe. Igy néhány készítménnyel bővült azoknak az orvosságoknak a köre, amelyekért a beteg nem fizet, azaz amelyekhez a társadalombiztosítás 100 százalékos támogatást ad. A tartósan szedendő gyógyszerek egy nagy csoportjánál, igy a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszereinél, a magas vérnyomás kezelésére használatos medicináknál és a nagyon magas fogyasztói árú, tőkés importból származó gyógyszereknél a támogatás 90 százalékos. A vényre kapható orvosságok többségénél a társadalombiztosítási támogatás 80 százalékos, vagyis ezeknél a beteg a fogyasztói ár 20 százalékát fizeti. Nincs viszont támogatás a vény nélkül beszerezhető gyógyszereknél. Az új rendszerben a társadalombiztosítás évi 18 milliárd forintot fordít gyógyszerár-támogatásra. A betegek átlagosan körülbelül 80 százalékkal magasabb térítést fizetnek. A legtöbb gyógyszernek a korábbihoz képest emelkedik az ára, de néhányé csökken. Az árak kialakításánál arra törekedtek, hogy az idős emberek gyógyszerkiadásainak növekedése lehetőség szerint kisebb mértékű legyen. Ezen túlmenően a tanácsoknál emelték a szociális támogatási keretet, és felhívták az orvosok figyelmét, hogy a több, drága gyógyszert fogyasztó, alacsony jövedelmű betegek számára kezdeményezzenek szociális támogatást a gyógyszer vásárlásához. Változott a gyógyszerek felírásának rendje is. A társadalombiztosítás a meghatározott támogatást adja mind a magánorvosi vényre, mind az állami egészségügyi szolgálat receptjére. Ugyanakkor megszűnik a gyógyszerkiváltás ismételhetősége, azaz a vényt a gyógyszer kiadása után a patikában viszszatartják. Változatlan a vények érvényessége: ha a gyógyszer hiánycikk, a vény u gyógyszer beszerzéséig meghosszabbítható. Január 9-e után a korábban felírt vényeket is az új rend szerint váltják be a gyógyszertárak. Amiként várható volt, be is következett, hogy a gyógyszerárak emelkedésének nyilvánosságra hozatalával fokozódik a gyógyszerfelvásárlás. Ez sajnálatosan időben egybeesik az influenzajárvánnyal. Emiatt több gyógyszer részben átmenetileg, részben tartósan hiányzik a gyógyszertárak kínálatából. A hiánylistán elsősorban az antibiotikumok szerepelnek, így például a Maripen tabletta, a Doxycyclin, a Pyassan és a Semicillin kapszula, a Tetran B drazsé. Elegendő lázcsillapító van viszont — az Istopyrin kivételével. Ugyancsak bőségesen kaphatók köhögéscsillapítók, köptetők. Változatlanul hiányzik a KGST-országokból származó néhány gyógyszerkészítmény, ezekből többnyire tavaly sem volt kielégítő az ellátás. Ilyen például a Corinfar drazsé vagy a Stazepin tabletta. A belföldi gyógyszergyárak folyamatosan gyártják az influenzamegbetegedéseknél alkalmazott készítményeket, s a nagykereskedelmi vállalat azonnal továbbítja ezeket a gyógyszertáraknak. Ezért a belföldi előállítású készítmények hiánya nagyobb részt csupán átmeneti jellegű (MTI)