Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

1989. január 5., csütörtök 3 Változnak a lakáshitelek mekeseknél 400 ezer forint, három- vagy többgyerme­keseknél 500 ezer forint ér­tékű garantált összegű köl­csönre vonatkozik. Ezeknél az első 5 évben egygyerme­kes családok 40, a kétgyer­mekesek 70, a három- vagy többgyermekesek pedig 80 százalékos támogatást kap­nak a törlesztés megfize­téséhez. 'A második 5 évben a támogatás mértéke felére csökken, a 11—15. évben pe­dig egységesen 15 százalék. A teljes törlesztőrészlet­megfizetése tehát csak a 16. évtől terheli az adóst. Fontos tudnivaló az ügy­feleknek, hogy akik a múlt év december 31-éig beadták hitelkérelmüket, választ­hatnak, a -tavalyi vagy az új szisztéma szerint kötik-e meg a szerződést a takarék­pénztárral. A betéti kamatok emelé­séről az Elnöki Tanács a közeljövőben hozza meg döntését. Az OTP azonban január l-jétől — saját nye­resége terhére — már a megemelt kamatokat fizeti. Néhány kedvező változás: a lekötött betétek után ezentúl évi 6 százalékos ka­matot térítenek akkor, ha a lekötési idő letelte előtt fel­veszi a pénzt a betéttulajdo­nos. Az átutalási betétek kamatát megemelik, a számla hó végi egyenlege után évi 7 százalék helyett 10 százalékot fizetnek. Á látra szóló betétek kamata évi 2 százalék helyett ezen­túl évi 8 százalék lesz, a KST-betétek kamata pedig évi 5 százalékról 8 száza­lékra emelkedik. Döntés született a gépkocsifedezeti számlákon szereplő 'összegek kamatozásáról is: ezeket a befizetéseket ezentúl letét­ként kezeli az OTP, s a ka­mat — amennyiben 1 éven belül megkapja a tulajdo­nos az autóját — változat­lanul 2 százalék — 1 éven túli várakozási idő esetén évi 6 százalék. Újdonság az is, hogy ja­nuártól betétszerződést köt az OTP új betétes ügyfelei­vel. A szerződésben egye­ben közt kiköti, hogy a ka­matot megváltoztathatja. Az ügyfelek dönthetnek ar­ról —, s erre 30 napos gon­dolkodási idejük lesz —, hogy fenntartják-e a -beté­tet, vagy felmondják. Az utóbbi esetben a számukra kedvezőbb kamatot kapják a felmondás határidejéig. A vezérigazgató végezetül elmondta, hogy az OTP-nél elhelyezett betétállomány — a múlt év december 31­én — 256 milliárd forint •volt, ez 19 milliárd forinttal ^öbb, mint 1 évvel koráb­ban. A betétállomány növe­kedése a kamatjóváírások­ból származik, amelynek összege 23 milliárd forintot tett ki. A hitelek összege268 milliárd forint volt decem­ber 31-én, 1 év alatt 30 mil­liárd forinttal nőtt: Százki­lencvenezer hitelszerződést kötöttek az elmúlt évben, 17 ezerrel kevesebbet, mint 1987-ben, Látványos növe­kedés a valutaforgalomban tapasztalható: tavaly 2 mil­lió ügyfélnek adtak el kül­földi fizetőeszközt 8,5 mil­liárd forint értékben, ez há­romszor annyi, mint az elő­ző évben. •A kereskedelmi bankká váló OTP számára a jövő­ben az eddigieknél lényege­sen fontosabb lesz a jöve­delmező gazdálkodás, létér­dekévé válik olyan betét- és hitelkonstrukciók kialakí­tása, amelyek találkoznak az ügyfelek igényeivel. Az MTI -munkatársának arra a kérdésére, hogy az idén ér­vényes 18,5 százalékos át­lagkamat kellő nyereséget biztosit-e a pénzintézetnek, Tisza László azt válaszolta: véleménye szerint lényege­sen kevesebb lesz a nyere­ség, mint a többi kereske­delmi banknál, s összege körülbelül a hitelkamatok 2,5-3 százalékát fogja elér­ni. Igazi verseny még nem alakult ki, s ahhoz, hogy az OTP valóban ellássa a ke­reskedelmi banki feladato­kat, hosszabb időre van szükség. Az OTP-nek egye­lőre alkalmazkodnia kell a pénzforgalomban kialakult helyzethez, a fennálló lehe­tőségekhez. (MTI) „Húsgyárak" a bólyi kombinátban Az életszínvonal látvá­nyos zuhanását most már a költségvetési intézmé­nyek is egyre kétségbeeset­tebben érzik, legalábbis ez derül ki különböző ta­nácskozások forró hangu­latú vitáiból, egyes hiva­talvezetők nyílt és egye­nes beszédéből. A helyze­tet valamennyi honfitár­sam, ha másutt nem, ak­kor a saját bőrén, élet­körülményeinek alakulásán tapasztalhatja. Tudósítá­sokban már hírt adtunk a Csongrád megyei előirány­zatokról, nagyjából beszá­moltunk a tavalyi megyei tanácsülés eseményeinek alapján, milyen területre, körülbelül mennyi pénz jut. Hogy most ebben a témában ismét cikket írok, annak következő az oka. Újév óta nagyon sok is­merősöm keresett fel sze­mélyesen vagy telefonon. Meglepett, vezető beosztá­suk ellenére is elég ke­vés fogalmuk van arról, hogy ahol dolgoznak, az a költségvetési intézmény mennyit kap a közös er­szényből. Meghökkentem azon is például, amikor az egyik kulturális műhely igazgatója kijelentette, er­re az évre még mindig nem tud tervezni, mert nem ismeri az előirányza­tok pontos összegeit. A szegedi városi tanács — munkaterve alapján — január végén ül össze jó­váhagyni a költségvetést. Valószínű, akkor nagy vi­ta lesz. és nem is aka­rok elébe vágni. Mégis most, a megyei tanács Mire elég? döntése alapján, a korábbi tudósításunkat kiegészítve, pontosabb képet szeretnék arról rajzolni, mi, mire lesz elég. Kevés számot ismerte­tek, mert ahogy a megyei tanácsülésen is ^lhangzott, a folyamatos központi in­tézkedések miatt, az ada­tok nem tekinthetők vég­legesnek. Am annyi haj­szálpontosan biztos, hogy a tervezett áremelések ha­tásait nagyon sok helyen csak önerőből tudják el­lensúlyozni, mert nem jut pénz a közös büdzséből. A tanácsi intézmények mű­ködésére és fenntartására fordítható pénzkeret 13 százalékkal magasabb, mint a múlt évi előirány­zat, de ismerve az inflá­ció meredek lázgörbéjét, ez a 13 százalékos növe­kedés nem fedezi a pénz hígulásának káros követ­kezményét. Így a megyei tanács őszintén kimond­ta: az alapellátás színvo­nalának csökkenésével is számolni kell. Az egészségügy és köz­oktatás előző években megkezdett szakmai prog­ramjainak finanszírozását a továbbiakban már nem közvetlenül kapják az ál­lami költségvetésből. Pá­lyázat alapján lehet majd kérni a különböző támo­gatásokat. Ez mindenképp hátrányosan érinti az egyes intézményeket. Az egészségügyi ellátásnál a visszafogott gazdálkodás ellenére is arra töreksze­nek, hogy a gyógyító-meg­előző munka szakmai fel­tételei ne romoljanak. Csak hát, elég szerény összegek állnak a kórhá­zak, rendelőintézetek mű­ködtetésére. A szociális se­gélyek előirányzata közel 20 millió forinttal emel­kedik. Vajon, a sok „Ti­borc" panaszát képes-e meghallani valamennyi he­lyi tanács, jut-e elég pénz minden szűkölködőnek? A közművelődési feladatokat ugyanannyi összegből kell ellátni, mint az elmúlt évben. Emelkednek a re­zsiköltségek, az utazási díjtételek, szóval, nem ra­gozom. Biztosan üreseb­bek és kongóbbak lesznek a kultúra palotái. Rend­kívüli feladatot jelent a helyi tanácsoknak a meg­növekedett létszámú kor­osztályok középiskolai el­helyezése. Valószínű, hogy ezen a területen csak a különleges intézkedésekkel tudnak úrrá lenni a hely­zeten. A „különleges" megjelölés helyenként más értelmű, Szegeden például nem elképzelhetetlen, hogy néhány továbbképzési köz­pont összébb húzza magát, társbérletet vállal, hogy az épületet- ideiglenesen át­adja a diákseregnek. Az utak, hidak, felújítására ugyanannyi pénz lesz, mint tavaly volt, és ez már édeskevés ahhoz, hogy a minőséget megőriz­zék. H. M. Az Országos Takarék­pénztár 18,5 százalékra emelte január l-jétől a la­kásvásárlásra és -építésre nyújtott hitelek kamatát, s további évi 1 százalékot számol fel költségeinek fe­dezésére — jelentette be a szerdai sajtótájékoztatón Ti­sza László, a pénzintézet vezérigazgatója. A lakosság bankjaként is­mert pénzintézet fokozato­san üzleti alapon működő kereskedelmi bankká válik. Ezért alapvető követelmény, hogy a hitelek kamatai fe­dezzék a betétekre kifizetett kamatokat, az üzleti ráfor­dításokat. A múlt esztendő­ben tartósan lekötött beté­tek kamata elérte, s eseten­ként meghaladta a 15 száza­lékot, a hitelek kamata pe­dig átlagosan 3,5 százalék volt. A különbséget a költ­ségvetés fedezte, ez az el­múlt esztendőben elérte a 31 milliárd forintot, s az idén több mint 40 milliárd fo­rintos támogatásra lenne szükség. Mivel ez már nem tartható fenn, új kamatpo­litikára van szükség, amely lehetővé teszi az üzleti te­vékenységet az OTP számá­ra is. A hitelkamatok növeke­désének ellensúlyozására I az adósok ezentúl törleszté­si támogatást kapnak, s nö­vekszik a szociálpolitikai kedvezmény összege is. A törlesztési támogatás mérté­ke egygyermekes családok­nál 300 ezer forint, kétgyer­A magas színvonalon megvalósított üzemrekonst­rukció eredményeként az ország egyik legnagyobb sertéstenyésztő gazdasága lett a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. A felújítási mun­kák három évet vettek igénybe, összköltségük meg­haladta a százmillió forintot, amihez állami támogatást kapott a vállalat. A rekonst­rukció során korszerűsítet­ték a sertéságazat üzem- és munkaszervezetét is; felszá­molták a régi, elavult tele­peket, hathatósabbá tették a környezet védelmét, javítot­ták a dolgozók szociális és munkakörülményeit. Valóságos húsgyárak ala­kultak ki a kombinát török­dombi és újmajori üzemé­ben, ahol a teljes sertésállo­mány — 2300 kocát és sza­porulatát — koncentrálták. 1988-ban már érvényesült a rekonstrukció kedvező ha­tása. A két üzemben együtt­véve 64 000 malac született — hatezerrel több, mint a korábbi években, s összesen 5800 tonna sertéshúst állí­tottak elő, ezer tonnával többet, mint a felújítás előt­ti időszakban. A többlettermék részben a kapacitás bővítésének, rész­ben a termelési technológia korszerűsítésének köszönhe­tő. Törökdombon például új, higiénikusabb ellető­rendszert létesítettek, s mindkét üzemben megépült a battériás — ketreces — malacnevelő. A takarmányo­zásnál bevezették a kon­centrált tejpor alkalmazását, ezáltal egészségesebbek, életerősebbek lettek a mala­cok. Az egyik legfontosabb fel­adat most a sertések takar­mányhasznosításának továb­bi javítása. Jelenleg egy ki­ló sertéshús előállításához négy kiló abrakot etetnek meg, ami kedvező aránynak számít Magyarországon. Am a sertéságazat éves takar­mányköltsége így is megha­ladja a 150 millió fprintot, ha tehát a hazai és a nem­zetközi piacon versenyben akarnak maradni a bólyiak, akkor csökkenteniük kell a takarmányozás költségeit is. Belátható időn belül akár tíz-húsz dekával is mérsé­kelhetik a húskilogrammon­kénti abrakfogyasztást, már­pedig minden deka takar­mány megtakarítása 377 ezer forint költségcsökkentést je­lent a kombinátban (MTI) Óév mérlege - s az idei tervek Várhatóan csökken a forgalom Év elején tartunk; az üz­letek jelentős hányada már leltározott, illetve leltáro­zik, valamint leltározóban van .. Kivételek azért akadnak; a Horváth Mihály utca sarkán levő Éliker-bolt üzletvezetője, Pintér István­né elmondta, hogy ők nem ilyenkor készítenek leltárt, náluk szeptembertől szep­temberig tart a kereskedel­mi év. Ettől függetlenül erő­sen érzékelik, másutt med­dig számítják az évet... A rádió például bemondta a minap a vegyi áruk idei ár­emelését — s a vevők meg­rohanták az üzletet. Teg­napelőtt, kedden száztízezer forint értékű vegyi árut ka­pott a bolt a nagykereskede­lemtől, s egy, azaz egy nap alatt el is fogyott az össz­mennyiség. Pedig, mondta az üzletvezető, máskor he­tekig ott áll a pulton a sok szappan, sampon, mosószer, miegyéb. Különben a héten alighanem új szállítmányt kapnak, de hogy mik lesznek ezek, azt nem tudják; attól függ, mit szállít a Füszért. A különféle élelmiszereket — még — kevésbé kapkodják el a vevók, ugyanis nem le­het tudni, minek az ára, és hogyan fog változni. (Csök­kenni nem fog — ez hét­szentség.) A Hunyadi János sugár­úton található üzlet vezetője, Halóf Ferenc elmondta, hogy vegyi árukból — mosópor, kozmetikai cikk, szappan — nem, illetve elég kevés van. Az ok: egyrészt nem szállí­tott a nagyker eleget, más­részt ami volt, most elkap­kodták. S hogy mi jellemez­te az elmúlt évet? Az olcsó dolgokból általában keveset lehetett kapni, ami — mond­ta az üzletvezető — koránt­sem örvendetes, mert Alsó­várost főleg kis jövedelmű emberek, idősek lakják. Élel­miszerekből sem volt zökke­nőmentes az ellátás; elég csak a margarinra, olajra utalni. Megfelelő szállítás híján gyakorta vidékről vol­tak kénytelenek beszerezni ezeket a cikkeket, és más árukat is ... A boltos nem árusítással, hanem árube­szerzéssel kénytelen tölteni idejét, és ez igen kedvezőt­len. Halóf Ferenc egyébként — a lehetőségekhez képest — optimista a jövőt, azaz a je­lenlegi évet illetően. Hogy miért? — Az árak mennek fölfelé, a reálbérek csök­kennek — mondta. — És bár igaz, hogy legkönnyebben az ennivalón spórolhatunk, a magyar szereti a gyomrát, s inkább egyében spórol... Persze, amint ez várható is volt — a drágább élelmisze­reket máris egyre keveseb­ben veszik, így például az ételkonzervek vásárlása je­lentősen visszaesett. A Szeged Nagyáruház első szintjének igazgatója, Azari Zoltán úgy tájékoztatott, hogy a nagykereskedelem­mel máris megállapodtak a szállítást illetően, az üzlet tehát e hét szombatjára kel­lően föl lesz töltve. De már a pár napja befejeződött lel­tár ideje alatt is „befutott" például néhány vagon liszt... A leltári készlet egyébként hatvanmillió fo­rint értékűnek bizonyult; összehasonlításképpen meg­emlfthető, hogy az év eleji készletérték ötven-ötvenöt­millió forint szokott lenni, söt például tavaly januárban csak negyvenmillió volt. S hogy mi lesz, ha az emberek megtudják, minek az ára emelkedik, és mennyire? — A karácsonykor kikölteke­zett vevő aligha fog most so­kat költeni. Szerintem nem lesz nagy fölvásárlás — mondta Azari Zoltán. A Kárász utcai Divatcent­rum üzletvezetője, Takács Ferencné elmondta, hogy az — egyébként a Centrum Áruházhoz tartozó — bolt mintegy 45 milliós forgalom­mal zárta az évet. Ez vala­mivel több a tavalyelőttinél. Az 1987-es vásárlási lázat aligha lehet egyhamar meg­ismételni ... Jelenleg öt és fél milliós értékű árukészlet­tel rendelkezik az üzlet, a szállítás folyik, s a készlet csakhamai eléri a leltározás utáni, szokásos, tízmillió kö­rüli értéket. Arra a kérdésre pedig, hogy ez évben milyen ruhá kat keresnek majd az embe­rek, az üzletvezető így vála­szolt; — Ha nem lesz ke­mény a tél, konfekcióruhák­ból alighanem kevés kel el. A Komplett Ruházati Vál­lalat üzleteiben a leltározást még nem mindenütt fejezték be, de a vállalat igazgató­ja, Farkas Árpád már most átfogó előzetest tudott adni a vállalati mérlegről, s az idei tervekről. Megállapítható — mond­ta az igazgató —, hogy a ta­valyi év nagyjából a tervek szerint sikerült; a forgalom 10 százalékkal volt kevesebb a '87-es évinél. Ezen belül a gyermekruházati cikkek vá­sárlása csökkent legnagyobb mértékben, s e tendencia igen tartósnak látszik. Az ok pedig: a háztartásokban egyre terjed a kötés-fonás, a gyermekruhák csereberélése — ami az árak ismeretében nem csodálható. Ennek el­lentétje — vagyis erőteljes (forgalomnövekedés — figyel­hető meg viszont a méter­áruknál, lakástextíliáknál. Ez szintén a ruhaneműk há­zilagos pótlásával függ ösz­sze, de a múlt évre jellemző választékhiánnyal is. A jövőre nézve — mondta az igazgató — a vállalat to­vábbi forgalomcsökkenésre, mindenekelőtt a lakossági kereslet visszaesésére szá­mít, melynek oka, az előbb vázoltakon túl, az élelmisze­rek árnövekedése. Az embe­rek jelenlegi ruhakészlete általában kibír néhány évet — ugyanakkor táplálkozni mindennap kell. Legkézen­fekvőbb tehát a ruházkodá­son spórolni . .. Csak egy di­vatkövető szűk réteg a kivé­tel — de a vállalat nem tá­maszkodhat csak ennek a rétegnek az igényeire. Ez évben tehát várhatóan csök­ken a forgalom a tavalyihoz képest, s ugyanakkor a nye­reség fele lesz a múlt évi­nek. Ez jelentős visszalépés, csak a túlélésre elég, arra, hogy a vállalat továbbra is működőképes legyen. De az üzlethálózatot megváltoztat­ni, bővíteni — ez nem tarto­zik a közvetlen jövőben megvalósítható föladatok kö­zé. Farkas Csaba Az ünnepek után mindenütt feltöltik a pultokat

Next

/
Thumbnails
Contents