Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

1989. január 5., csütörtök 3 Változnak a lakáshitelek mekeseknél 400 ezer forint, három- vagy többgyermekeseknél 500 ezer forint értékű garantált összegű kölcsönre vonatkozik. Ezeknél az első 5 évben egygyermekes családok 40, a kétgyermekesek 70, a három- vagy többgyermekesek pedig 80 százalékos támogatást kapnak a törlesztés megfizetéséhez. 'A második 5 évben a támogatás mértéke felére csökken, a 11—15. évben pedig egységesen 15 százalék. A teljes törlesztőrészletmegfizetése tehát csak a 16. évtől terheli az adóst. Fontos tudnivaló az ügyfeleknek, hogy akik a múlt év december 31-éig beadták hitelkérelmüket, választhatnak, a -tavalyi vagy az új szisztéma szerint kötik-e meg a szerződést a takarékpénztárral. A betéti kamatok emeléséről az Elnöki Tanács a közeljövőben hozza meg döntését. Az OTP azonban január l-jétől — saját nyeresége terhére — már a megemelt kamatokat fizeti. Néhány kedvező változás: a lekötött betétek után ezentúl évi 6 százalékos kamatot térítenek akkor, ha a lekötési idő letelte előtt felveszi a pénzt a betéttulajdonos. Az átutalási betétek kamatát megemelik, a számla hó végi egyenlege után évi 7 százalék helyett 10 százalékot fizetnek. Á látra szóló betétek kamata évi 2 százalék helyett ezentúl évi 8 százalék lesz, a KST-betétek kamata pedig évi 5 százalékról 8 százalékra emelkedik. Döntés született a gépkocsifedezeti számlákon szereplő 'összegek kamatozásáról is: ezeket a befizetéseket ezentúl letétként kezeli az OTP, s a kamat — amennyiben 1 éven belül megkapja a tulajdonos az autóját — változatlanul 2 százalék — 1 éven túli várakozási idő esetén évi 6 százalék. Újdonság az is, hogy januártól betétszerződést köt az OTP új betétes ügyfeleivel. A szerződésben egyeben közt kiköti, hogy a kamatot megváltoztathatja. Az ügyfelek dönthetnek arról —, s erre 30 napos gondolkodási idejük lesz —, hogy fenntartják-e a -betétet, vagy felmondják. Az utóbbi esetben a számukra kedvezőbb kamatot kapják a felmondás határidejéig. A vezérigazgató végezetül elmondta, hogy az OTP-nél elhelyezett betétállomány — a múlt év december 31én — 256 milliárd forint •volt, ez 19 milliárd forinttal ^öbb, mint 1 évvel korábban. A betétállomány növekedése a kamatjóváírásokból származik, amelynek összege 23 milliárd forintot tett ki. A hitelek összege268 milliárd forint volt december 31-én, 1 év alatt 30 milliárd forinttal nőtt: Százkilencvenezer hitelszerződést kötöttek az elmúlt évben, 17 ezerrel kevesebbet, mint 1987-ben, Látványos növekedés a valutaforgalomban tapasztalható: tavaly 2 millió ügyfélnek adtak el külföldi fizetőeszközt 8,5 milliárd forint értékben, ez háromszor annyi, mint az előző évben. •A kereskedelmi bankká váló OTP számára a jövőben az eddigieknél lényegesen fontosabb lesz a jövedelmező gazdálkodás, létérdekévé válik olyan betét- és hitelkonstrukciók kialakítása, amelyek találkoznak az ügyfelek igényeivel. Az MTI -munkatársának arra a kérdésére, hogy az idén érvényes 18,5 százalékos átlagkamat kellő nyereséget biztosit-e a pénzintézetnek, Tisza László azt válaszolta: véleménye szerint lényegesen kevesebb lesz a nyereség, mint a többi kereskedelmi banknál, s összege körülbelül a hitelkamatok 2,5-3 százalékát fogja elérni. Igazi verseny még nem alakult ki, s ahhoz, hogy az OTP valóban ellássa a kereskedelmi banki feladatokat, hosszabb időre van szükség. Az OTP-nek egyelőre alkalmazkodnia kell a pénzforgalomban kialakult helyzethez, a fennálló lehetőségekhez. (MTI) „Húsgyárak" a bólyi kombinátban Az életszínvonal látványos zuhanását most már a költségvetési intézmények is egyre kétségbeesettebben érzik, legalábbis ez derül ki különböző tanácskozások forró hangulatú vitáiból, egyes hivatalvezetők nyílt és egyenes beszédéből. A helyzetet valamennyi honfitársam, ha másutt nem, akkor a saját bőrén, életkörülményeinek alakulásán tapasztalhatja. Tudósításokban már hírt adtunk a Csongrád megyei előirányzatokról, nagyjából beszámoltunk a tavalyi megyei tanácsülés eseményeinek alapján, milyen területre, körülbelül mennyi pénz jut. Hogy most ebben a témában ismét cikket írok, annak következő az oka. Újév óta nagyon sok ismerősöm keresett fel személyesen vagy telefonon. Meglepett, vezető beosztásuk ellenére is elég kevés fogalmuk van arról, hogy ahol dolgoznak, az a költségvetési intézmény mennyit kap a közös erszényből. Meghökkentem azon is például, amikor az egyik kulturális műhely igazgatója kijelentette, erre az évre még mindig nem tud tervezni, mert nem ismeri az előirányzatok pontos összegeit. A szegedi városi tanács — munkaterve alapján — január végén ül össze jóváhagyni a költségvetést. Valószínű, akkor nagy vita lesz. és nem is akarok elébe vágni. Mégis most, a megyei tanács Mire elég? döntése alapján, a korábbi tudósításunkat kiegészítve, pontosabb képet szeretnék arról rajzolni, mi, mire lesz elég. Kevés számot ismertetek, mert ahogy a megyei tanácsülésen is ^lhangzott, a folyamatos központi intézkedések miatt, az adatok nem tekinthetők véglegesnek. Am annyi hajszálpontosan biztos, hogy a tervezett áremelések hatásait nagyon sok helyen csak önerőből tudják ellensúlyozni, mert nem jut pénz a közös büdzséből. A tanácsi intézmények működésére és fenntartására fordítható pénzkeret 13 százalékkal magasabb, mint a múlt évi előirányzat, de ismerve az infláció meredek lázgörbéjét, ez a 13 százalékos növekedés nem fedezi a pénz hígulásának káros következményét. Így a megyei tanács őszintén kimondta: az alapellátás színvonalának csökkenésével is számolni kell. Az egészségügy és közoktatás előző években megkezdett szakmai programjainak finanszírozását a továbbiakban már nem közvetlenül kapják az állami költségvetésből. Pályázat alapján lehet majd kérni a különböző támogatásokat. Ez mindenképp hátrányosan érinti az egyes intézményeket. Az egészségügyi ellátásnál a visszafogott gazdálkodás ellenére is arra törekszenek, hogy a gyógyító-megelőző munka szakmai feltételei ne romoljanak. Csak hát, elég szerény összegek állnak a kórházak, rendelőintézetek működtetésére. A szociális segélyek előirányzata közel 20 millió forinttal emelkedik. Vajon, a sok „Tiborc" panaszát képes-e meghallani valamennyi helyi tanács, jut-e elég pénz minden szűkölködőnek? A közművelődési feladatokat ugyanannyi összegből kell ellátni, mint az elmúlt évben. Emelkednek a rezsiköltségek, az utazási díjtételek, szóval, nem ragozom. Biztosan üresebbek és kongóbbak lesznek a kultúra palotái. Rendkívüli feladatot jelent a helyi tanácsoknak a megnövekedett létszámú korosztályok középiskolai elhelyezése. Valószínű, hogy ezen a területen csak a különleges intézkedésekkel tudnak úrrá lenni a helyzeten. A „különleges" megjelölés helyenként más értelmű, Szegeden például nem elképzelhetetlen, hogy néhány továbbképzési központ összébb húzza magát, társbérletet vállal, hogy az épületet- ideiglenesen átadja a diákseregnek. Az utak, hidak, felújítására ugyanannyi pénz lesz, mint tavaly volt, és ez már édeskevés ahhoz, hogy a minőséget megőrizzék. H. M. Az Országos Takarékpénztár 18,5 százalékra emelte január l-jétől a lakásvásárlásra és -építésre nyújtott hitelek kamatát, s további évi 1 százalékot számol fel költségeinek fedezésére — jelentette be a szerdai sajtótájékoztatón Tisza László, a pénzintézet vezérigazgatója. A lakosság bankjaként ismert pénzintézet fokozatosan üzleti alapon működő kereskedelmi bankká válik. Ezért alapvető követelmény, hogy a hitelek kamatai fedezzék a betétekre kifizetett kamatokat, az üzleti ráfordításokat. A múlt esztendőben tartósan lekötött betétek kamata elérte, s esetenként meghaladta a 15 százalékot, a hitelek kamata pedig átlagosan 3,5 százalék volt. A különbséget a költségvetés fedezte, ez az elmúlt esztendőben elérte a 31 milliárd forintot, s az idén több mint 40 milliárd forintos támogatásra lenne szükség. Mivel ez már nem tartható fenn, új kamatpolitikára van szükség, amely lehetővé teszi az üzleti tevékenységet az OTP számára is. A hitelkamatok növekedésének ellensúlyozására I az adósok ezentúl törlesztési támogatást kapnak, s növekszik a szociálpolitikai kedvezmény összege is. A törlesztési támogatás mértéke egygyermekes családoknál 300 ezer forint, kétgyerA magas színvonalon megvalósított üzemrekonstrukció eredményeként az ország egyik legnagyobb sertéstenyésztő gazdasága lett a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. A felújítási munkák három évet vettek igénybe, összköltségük meghaladta a százmillió forintot, amihez állami támogatást kapott a vállalat. A rekonstrukció során korszerűsítették a sertéságazat üzem- és munkaszervezetét is; felszámolták a régi, elavult telepeket, hathatósabbá tették a környezet védelmét, javították a dolgozók szociális és munkakörülményeit. Valóságos húsgyárak alakultak ki a kombinát törökdombi és újmajori üzemében, ahol a teljes sertésállomány — 2300 kocát és szaporulatát — koncentrálták. 1988-ban már érvényesült a rekonstrukció kedvező hatása. A két üzemben együttvéve 64 000 malac született — hatezerrel több, mint a korábbi években, s összesen 5800 tonna sertéshúst állítottak elő, ezer tonnával többet, mint a felújítás előtti időszakban. A többlettermék részben a kapacitás bővítésének, részben a termelési technológia korszerűsítésének köszönhető. Törökdombon például új, higiénikusabb elletőrendszert létesítettek, s mindkét üzemben megépült a battériás — ketreces — malacnevelő. A takarmányozásnál bevezették a koncentrált tejpor alkalmazását, ezáltal egészségesebbek, életerősebbek lettek a malacok. Az egyik legfontosabb feladat most a sertések takarmányhasznosításának további javítása. Jelenleg egy kiló sertéshús előállításához négy kiló abrakot etetnek meg, ami kedvező aránynak számít Magyarországon. Am a sertéságazat éves takarmányköltsége így is meghaladja a 150 millió fprintot, ha tehát a hazai és a nemzetközi piacon versenyben akarnak maradni a bólyiak, akkor csökkenteniük kell a takarmányozás költségeit is. Belátható időn belül akár tíz-húsz dekával is mérsékelhetik a húskilogrammonkénti abrakfogyasztást, márpedig minden deka takarmány megtakarítása 377 ezer forint költségcsökkentést jelent a kombinátban (MTI) Óév mérlege - s az idei tervek Várhatóan csökken a forgalom Év elején tartunk; az üzletek jelentős hányada már leltározott, illetve leltározik, valamint leltározóban van .. Kivételek azért akadnak; a Horváth Mihály utca sarkán levő Éliker-bolt üzletvezetője, Pintér Istvánné elmondta, hogy ők nem ilyenkor készítenek leltárt, náluk szeptembertől szeptemberig tart a kereskedelmi év. Ettől függetlenül erősen érzékelik, másutt meddig számítják az évet... A rádió például bemondta a minap a vegyi áruk idei áremelését — s a vevők megrohanták az üzletet. Tegnapelőtt, kedden száztízezer forint értékű vegyi árut kapott a bolt a nagykereskedelemtől, s egy, azaz egy nap alatt el is fogyott az összmennyiség. Pedig, mondta az üzletvezető, máskor hetekig ott áll a pulton a sok szappan, sampon, mosószer, miegyéb. Különben a héten alighanem új szállítmányt kapnak, de hogy mik lesznek ezek, azt nem tudják; attól függ, mit szállít a Füszért. A különféle élelmiszereket — még — kevésbé kapkodják el a vevók, ugyanis nem lehet tudni, minek az ára, és hogyan fog változni. (Csökkenni nem fog — ez hétszentség.) A Hunyadi János sugárúton található üzlet vezetője, Halóf Ferenc elmondta, hogy vegyi árukból — mosópor, kozmetikai cikk, szappan — nem, illetve elég kevés van. Az ok: egyrészt nem szállított a nagyker eleget, másrészt ami volt, most elkapkodták. S hogy mi jellemezte az elmúlt évet? Az olcsó dolgokból általában keveset lehetett kapni, ami — mondta az üzletvezető — korántsem örvendetes, mert Alsóvárost főleg kis jövedelmű emberek, idősek lakják. Élelmiszerekből sem volt zökkenőmentes az ellátás; elég csak a margarinra, olajra utalni. Megfelelő szállítás híján gyakorta vidékről voltak kénytelenek beszerezni ezeket a cikkeket, és más árukat is ... A boltos nem árusítással, hanem árubeszerzéssel kénytelen tölteni idejét, és ez igen kedvezőtlen. Halóf Ferenc egyébként — a lehetőségekhez képest — optimista a jövőt, azaz a jelenlegi évet illetően. Hogy miért? — Az árak mennek fölfelé, a reálbérek csökkennek — mondta. — És bár igaz, hogy legkönnyebben az ennivalón spórolhatunk, a magyar szereti a gyomrát, s inkább egyében spórol... Persze, amint ez várható is volt — a drágább élelmiszereket máris egyre kevesebben veszik, így például az ételkonzervek vásárlása jelentősen visszaesett. A Szeged Nagyáruház első szintjének igazgatója, Azari Zoltán úgy tájékoztatott, hogy a nagykereskedelemmel máris megállapodtak a szállítást illetően, az üzlet tehát e hét szombatjára kellően föl lesz töltve. De már a pár napja befejeződött leltár ideje alatt is „befutott" például néhány vagon liszt... A leltári készlet egyébként hatvanmillió forint értékűnek bizonyult; összehasonlításképpen megemlfthető, hogy az év eleji készletérték ötven-ötvenötmillió forint szokott lenni, söt például tavaly januárban csak negyvenmillió volt. S hogy mi lesz, ha az emberek megtudják, minek az ára emelkedik, és mennyire? — A karácsonykor kiköltekezett vevő aligha fog most sokat költeni. Szerintem nem lesz nagy fölvásárlás — mondta Azari Zoltán. A Kárász utcai Divatcentrum üzletvezetője, Takács Ferencné elmondta, hogy az — egyébként a Centrum Áruházhoz tartozó — bolt mintegy 45 milliós forgalommal zárta az évet. Ez valamivel több a tavalyelőttinél. Az 1987-es vásárlási lázat aligha lehet egyhamar megismételni ... Jelenleg öt és fél milliós értékű árukészlettel rendelkezik az üzlet, a szállítás folyik, s a készlet csakhamai eléri a leltározás utáni, szokásos, tízmillió körüli értéket. Arra a kérdésre pedig, hogy ez évben milyen ruhá kat keresnek majd az emberek, az üzletvezető így válaszolt; — Ha nem lesz kemény a tél, konfekcióruhákból alighanem kevés kel el. A Komplett Ruházati Vállalat üzleteiben a leltározást még nem mindenütt fejezték be, de a vállalat igazgatója, Farkas Árpád már most átfogó előzetest tudott adni a vállalati mérlegről, s az idei tervekről. Megállapítható — mondta az igazgató —, hogy a tavalyi év nagyjából a tervek szerint sikerült; a forgalom 10 százalékkal volt kevesebb a '87-es évinél. Ezen belül a gyermekruházati cikkek vásárlása csökkent legnagyobb mértékben, s e tendencia igen tartósnak látszik. Az ok pedig: a háztartásokban egyre terjed a kötés-fonás, a gyermekruhák csereberélése — ami az árak ismeretében nem csodálható. Ennek ellentétje — vagyis erőteljes (forgalomnövekedés — figyelhető meg viszont a méteráruknál, lakástextíliáknál. Ez szintén a ruhaneműk házilagos pótlásával függ öszsze, de a múlt évre jellemző választékhiánnyal is. A jövőre nézve — mondta az igazgató — a vállalat további forgalomcsökkenésre, mindenekelőtt a lakossági kereslet visszaesésére számít, melynek oka, az előbb vázoltakon túl, az élelmiszerek árnövekedése. Az emberek jelenlegi ruhakészlete általában kibír néhány évet — ugyanakkor táplálkozni mindennap kell. Legkézenfekvőbb tehát a ruházkodáson spórolni . .. Csak egy divatkövető szűk réteg a kivétel — de a vállalat nem támaszkodhat csak ennek a rétegnek az igényeire. Ez évben tehát várhatóan csökken a forgalom a tavalyihoz képest, s ugyanakkor a nyereség fele lesz a múlt évinek. Ez jelentős visszalépés, csak a túlélésre elég, arra, hogy a vállalat továbbra is működőképes legyen. De az üzlethálózatot megváltoztatni, bővíteni — ez nem tartozik a közvetlen jövőben megvalósítható föladatok közé. Farkas Csaba Az ünnepek után mindenütt feltöltik a pultokat