Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám

1989. január 31., kedd 3 Tudománypolitikai munkaközösség Megtartotta alakuló ülését az MSZMP KB tudománypolitikai munkaközössége. Az újonnan létrehozott munkaközösség elnöke Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP KB tagja; tagjai közismert tudósok, az MSZMP KB tagjai; illetve a tudományos közélet képviselői. Az alakuló ülésen a munkaközösség feladatainak, tevékenységének tartalmi, módszertani és szervezeti kérdéseiről folyt érdemi vita. A testület legfontosabb feladatának az MSZMP eddigi tudománypolitikájának áttekintését, értékelését, az új tudománypolitikai koncepció kidolgozását tekinti. Három kérdéskör állt a vita középpontjában. Az egyik az MSZMP 1969-es tudománypolitikai irányelveinek s az azt követő, azzal több vonatkozásban is ellentétes tudománypolitikai gyakorlatnak • az értékelése A munkaközösség tagjai történeti jelentőségűnek tekintik az MSZMP két évtizeddel ezelőtt kidolgozott és elfogadott tudománypolitikai határozatát. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az irányelvek megfogalmazása, de elsősorban a párt tudománypolitikai gyakorlata magán visfeli az akkori politikai berendezkedés és felfogásmód ellentmondásait. 0 vízlépcsőrendszerről Hétfőn Budapesten megalakult az a kutatási és fejlesztési bizottság, amely — a múlt évi parlamenti döntésnek megfelelően — a bős —nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos beavatkozások, döntések tudományos előkészítését, megalapozását segíti. A bizottság elnöke Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter mellett működő testület legfontosabb feladata annak segítése, hogy a kutatási eredmények a lehető leggyorsabban érvényesüljenek. idei tervei Beck Tamás nyilatkozata A gazdasági élet legdinamikusabb területének hosszú évek után tavaly ismét a külkereskedelem bizonyult. Míg az ipari termelés nem érte el az 1987-es szintet sem, s a kívánatos szerkezetátalakulás is a vártnál lassúbb volt, addig a külkereskedelmi forgalom a tervezettet meghaladó mértékben növekedett, és számottevő exporttöbblet alakult. 1U. Az ágazat múlt évi teljesítményéről és idei feladatairól Beck Tamás kereskedelmi miniszter tájékoztatta Pichlcr Ferencet, a Magyar Távirati Iroda munkatársát. A kereskedelmi miniszter elmondotta, hogy a konvertibilis elszámolású külkereskedelem egyenlege 1988-ban az előző esztendőhöz képest 900 millió dollárral javult, s így a vártnál nagyobb, 515 millió dolláros aktívum jött létre. Ezt elsősorban a kivitel gyors növekedése eredményezte, a magyar vállalatok ki tudták használni a külpiaci konjunktúrát. Hoszszú évek óta először javultak a cserearányok is. Néhány termék külpiaci ára rendkívül dinamikusan emelkedett, ami ellensúlyozta a többi árufőcsoportban elszenvedett árveszteséget. Jelentős mértékben emelkedett az alumínium, a műanyagok, valamint a gabona exportára. A kivitel menynyisége — az áremelkedést leszámítva — 9-10 százalékkal bővült. A kivitel értéke az előző esztendőhöz képest 17 százalékkal, 824 millió dollárral nőtt. Az exportot döntően a legigényesebb piacon, a fejlett tőkés országokban sikerült számottevően bővíteni. A legtöbb termékcsoportban nőtt a kivitel, de a többlet egynegyede három terékcsoportból. i, — a vaskohászati, az alumíniumipari termékekből, valamint polietilénből — került ki. Növekedett a gépek kivitele is, ám az exportnövekménynek több mint a fele ipari alapanyagok értékesítéséből, egyharmadrésze pedig élelmiszer-gazdasági termékek kiviteléből származik. A nem rubelelszámolású import értékben 70 millió dollárral, mennyiségben 7 százalékkal kisebb az 1987es évinél. A legnagyobb mértékben az energiahordozók behozatala csökkent. Ezt a kedvező időjárás és az tette lehetőve, hogy sikerült az enerigahordozók egy részét a szocialista országokból beszerezni. Visszaesett a gépek és a fogyasztási iparcikkek behozatala is, mert csökkent a vállalatok és a lakosság vásárlóereje. Egyes fogyasztási cikkeknél megnőtt a magánimport szerepe. Ugyanakkor az anyagés alkatrészimport kis mértékben növekedett. A rubelelszámolású külkereskedelemben tovább csökkentek az importtermékek — főként energiahordozók — árai, s így számunkra jelentősen javultak a cserearányok. Mivel azonban ennek megfelelően nem sikerült növelni az importszállításokat, s a népgazdaság helyzete nagyobb mértékű forráskihelyezést nem tesz lehetővé, így elkerülhetetlenné vált az export viszszafogása. Míg az import volumene 4 százalékkal nőtt, addig az export mennyisége gyakorlatilag az előző évi szinten alakult. Rubelben számolva az export és az import egyaránt 1 százalékkal nőtt. A vártnál nagyobb cserearány-javulás hozzájárult ahhoz, hogy az előirányzottat meghaladó mértékű, 183 millió rubeles áruforgalmi aktívum alakult ki 1988-ban. Jelentősen nőtt a kivitel az elemiszer-ipari komplett berendezésekből, híradástechnikai és vákumtechnikai gépekből, orvosi műszerekből. A behozatalban elsősorba a termelési célú anyagok és a fogyasztási cikkek mennyiségének bővülése volt jelentős. Az energiahordozó-vásárlások mennyisége 7 százalékkal haladja meg az 1987-es szintet, ám az árcsökkenés következtében az import értéke 10 százalékkal visszaesett. Mennyiségben 19 százalékkal több földgáz, 15 százalékkal több szén és 3,9 százalékkal több villamos energia érkezett. Bizonyos ipari alapanyagok szállítása továbbra sem volt ütemes, s ez egyes helyeken fennakadásokat okozott a termelésben. Gondok voltak az etilénglikol, a fenyőfűrészáru, a polietilén, a polisztirol importjával. Tizenhétmillió rubellel csökkent — 1987-hez viszonyítva — a személygépkocsi-behozatal értéke. Az árucsereforgalom — elsősorban a fizetésimérleggondok miatt — alapvetően a magyar—szovjet keresőelemben csökkent. Ezt a többi európai szocialista országgal folytatott árucsere növekedése ellensúlyozta. Az előző évinél kedvezőtlenebbek az eredmények az idegenforgalomban. 1988-ban 18 millió külföldi kereste fel hazánkat. Míg a szocialista országokból kevesebben érkeztek, a tőkés országok turistáinak száma 1 millióval, 17,4 százalékkal növekedett. Megnőtt a magyar kiutazók száma is. 11,2 millió magyar állampolgár lépte át a határt, 50 százalékuk Csehszlovákia, 25 százalékuk pedig Ausztria felé. Az idegenforgalomban a devizabevételek várhatóan elérik a 650 millió dollárt, míg a kiadások 530 miliió dollár körül alakulnak. Az egyenleg 100— 120 millió dollár lesz, az 1987. évinek csupán 30 százaléka. Ez elsősorban azzal függ óssze, hogy a világútlevél bevezetésével nagymértékben megnőtt a magyar kiutazók száma. A rubelelszámolású országokból származó devizabevétel 380 millió transzferábilis rubel, míg a kiadás 175 millió körül alakul. Az egyenleg az 1987. évi 296 millióval szemben 205 mjllió transzferábilis rubel körül alakul. Beck Tamás elmondotta hogy a minisztérium irányítása alá tartozó kiskereskedelem forgalma — a belföldi fogyasztás 4—4,5 százaié kos csökkenése következtében — változatlan áron számítva 7 százalékkal eiett vissza. Jelentősen megnövekedett az olcsóbb áruk kereslete. A forgalom a legnagyobb mértékben a vendéglátásban és a ruházati cikkek kereskedelmében esett vissza. Az idén a külkereskedelem a konvertibilis áruforgalomban 400—450 millió dolláros kiviteli többlettel, míg a rubelelszámolású kereskedelemben 100—150 millió rubeles passzívummal számol. A kormány — támogatva a gazdálkodó szervezetek termelési és exportképességének javítását — több éves program keretében teljes egészében liberalizálja a konvertibilis elszámolású importot. Már az idén sor került az import mintegy 40 százalékát kitevő, a fejlett technológiát, technikát képviselő gépek és alkatrészek — s kisebb mértékben fogyasztási és élelmiszeripari cikkek — behozatalának felszabadítására. Az import azonban csak a gazdaságos kivitel bővülésével párhuzamosan növekedhet. A kivitel bővítését szolgálja a korszerűsített exportpályázati • rendszer keretében folyósított támogatás, valamint az ár- és bérrendszer . liberalizálása, a működőtőke beáramlásának ösztönzése. Mivel a szocialista országokban gyártott termékek importját csak korlátozott mértékben lehet növelni, így elkerülhetetlen a rubelexport további mérséklése. Ennek következtében várhatóan néhány gépipari vállalat nehéz helyzetbe kerül. A konvertibilis elszámolású idegenforgalomban is fontos az aktívum növelése. Ezt az ágazat elsősorban a bevételek növelésével, a vendéglátás színvonalának javításával érheti el, de hozzájárulhat a feladat teljesítéséhez a lakossági valutaellátás rendszerének korszerűsítése is. Mivel a támogatások erőteljesen csökkennek, s a hazai termékek termelése várhatóan még nem bővül, ezért a belső jövedelemelosztás múlt évben kialakult arányai az idén is fennmaradnak. Igy nincs lehetőség a belső fogyasztás növelésére. Ennek következtében várhatóan a belföldi értékesítés sem nö. Tanácskozott a városi pártbizottság Tegnap délután a városi pártszékházban Schmidt József titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Szeged Városi Bizottsága. A városi pártbizottság feladat- és hatáskörének, működési rendjének továbbfejlesztéséről Szentgyörgyi Pál, Lukács Árpád és Básthy Gábor terjesztett elő javaslatot, míg a városi pártbizottság hatásköri listáját Oláh Miklós titkár előterjesztését követően tárgyalta meg a testület. Végül Székely Sándor első titkár tartott tájékoztatót a pártélet legfontosabb kérdéseiről, így többek között a párttaglétszám alakulásáról, az országban lezajlott megyei és városi pártértekezletek tapasztalatairól, a pártmunka megújításában tapasztalható törekvésekről, az idei év legfontosabb állami és pártfeladatairól, valamint a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén megvitatott témákról. Ez utóbbi napirend keretében egy szavazásra is sor került: a városi pártbizottság úgy döntött, hogy a tulajdonviszonyok rendezése során a Komócsin Zoltán téri pártház esetében a tanács és a párt közötti megosztott tulajdon létrehozását kezdeményezi a felsőbb pártszervek felé. 4i A legutóbbi pártbizottsági ülésről szóló tudósításunkban beszámoltunk arról, hogy egy munkabizottság előterjesztését követően ugyan megvitatta a városi pártbizottság feladat- és hatáskörének, valamint működési rendjére, továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatot a testület, de ebben a vitában úgy döntött, hogy további pontosításokra van szükség, mivel átgondolásra alkalmas alternatívák merültek fel. A tegnapi tanácskozáson a javaslat átdolgozására felkért munkabizottság tagjai fűztek szóbeli kiegészítést az írásban már korábban a pártbizottság tagjaihoz eljuttatott anyaghoz. Lukács Árpád a javaslat összeállításának menetét vázolta fel. Elmondta: száz oldalnál is több írásos anyag gyűlt össze a javaslatok alapján. Básthy Gábor a pártbizottság munkájától elvárt megújulás elveinek leglényegesebb elemeit foglalta össze. Így szólt arról, hogy csak a párton belüli demokrácia erősítésével érhető el, hogy valóban a lenini elvek alapján dolgozzék a testület, a tagság lényegi beleszólása megvalósuljon a döntések előkészítésénél, s a párt elinduljon a centralizációtól á demokratizmushoz vezető úton. A működési elv kialakítására tett javaslat megfogalmazásakor nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy megvalósuljon az apparátus, a testület és a pártvezetés Kezdeményezés, nyilvánosság, demokratizmus tagság általi közvetlen ellenőrzése, lehetőség nyíljék platformok kidolgozására, s valósággá váljon az alulról építkezés elve. Kezdeményező, nyilvános, demokratikusan és alkotmányosan működő marxista pártra, s ilyen elveknek megfelelő testületre van szükség városunkban is. Szentgyörgyi Pál kiemelte: a javaslat újravitatása nem azt jelenti, hogy a korábbi munkabizottság rosszul dolgozott, csupán ma már több véleményt kell figyelembe venni, s ezt a szegedi pártbizottság meg is teszi. Ez egyben munkastílusának változását is mutatja, ö is elmondta; kezdeményező, nyitott és nyilvános munkát vár a tagság, de hozzátette: ma még nem érzik igazán ezt az új gondolkodásmódot. Tehát a jövőben a városi pártbizottság munkájában nagyobb dinamizmusra van szükség. A testület tagjai építsenek ki szorosabb kapcsolatot a párttagsággal, az apparátus munkája legyen ismertebb a párttagság előtt. Mielőbb sokat kell tenni a bürokrácia csökkentése érdekében éppúgy, mint a döntési mechanizmus nyilvánosságának növeléséért, az információk szabadabb áramlásáért. Oláh Miklós a városi pártbizottság új hatásköri listájának előterjesztése során elmondta; akárcsak országos és megyei szinten, városunkban is a hatáskörök decentralizálása a cél. Ott döntsenek az egyes személyeket érintő ügyekről, ahol azok munkája leginkább értékelhető és ismert, s a jövőben egyértelműbben kell törekedni a felelősségi viszonyok szabályozására. Az előterjesztéseket követő vitában — amelyben felszólalt Bálán Miklós, Mára Péter, papdi József, Anderle Adám, Fekete Zoltán, Bujdosná Lengyel Eszter, Csernay László, Muncz Károly, Nagyváry László, Zoltánfi Zoltán, Székely Sándor, Papp György, Simicz József, Révész Mihály, Nagy Ferenc — a pártbizottság feladat- és hatáskörére, működési rendjére vonatkozó javaslat szinte minden részletét érintették a hozzászólók, vagy ahogy Lukács Árpád összefoglalójában említette: 105 kérdésben tettek javaslatot, mondtak véleményt. Most néhány, többször is fölmerült gondolatot idézünk a mintegy ötórás vitából. Abban mindenki egyetértett, hogy mozgalmi, politizáló, őszinte és nyílt alkotó légkörben dolgozó párttestületre van szükség. Elhangzott az is: olyan munkastílust kell kialakítani, amely egy esetleges többpártrendszer keretében is megállja a helyét. Számosan felvetették a még nagyobb nyilvánosság, a rendszeresebb, pontosabb tájékoztatás kérdését, így például elhangzott javaslat arra, hogy a városi pártbizottság nevezzen ki szóvivőt, aki minden, a közvéleményt érdeklő kérdésben tájékoztatást tud adni, és partneri kapcsolatot épít ki a tömegkommunikáció munkatársaival. Ezt a javaslatot egyébként a testület elfogadta. Volt, aki felvetette: egyre inkább megköveteli a párttagság a kor követelményeihez igazodó értékek megfogalmazását, s elvárja, hogy egy párttestület az eddiginél jóval gyorsabban reagáljon a különböző politikai eseményekre. Jó néhány önkritikus vélemény is megfogalmazódott, például így: ellentmondás mutatkozik az előterjesztett javaslat szándéka és a vita tartalma között, amelyet más így pontosított: sokszor elveszünk a részletekben ahelyett, hogy alapkérdésekben döntenénk. A tegnapi vita során az alternatív javaslatok áttekintését követően úgy döntött a pártbizottság, hogy a jövőben változni fog az apparátus szervezeti felépítése, és a munkabizottságok szervezeti és működési rendje is. (Ezekre a lényegi kérdésekre később részletesebben visszatérünk lapunkban.) Most csak annyit: a korábbi osztálytagozódás szerinti felépítés megszűnik, s a munkatársak a titkárok irányítása mellett látják el a társadalompolitikai, a pártpolitikai, a gazdaság- és szociálpolitikai feladatokból adódó tennivalókat. Végül még néhány gondolat címszavakban: közvetlenebb kapcsolatot az alapszervezetekkel, instruktorok helyett testületi tagok biztosítsák a jobb együttműködést a pártszervezetekkel, a pártbizottság vizsgálja felül lapjához, a Délmagyarországhoz fűződő viszonyát, és adjon meg minden támogatást a szerkesztőség önálló n-unkájához, az előterjesztett javaslatból ne határozat szülessék, hanem jelentse egy új munkarend, gondolkodásmód és politizálás kezdetét. B. Z. Magyar-új-zélandi vegyes vállalat létesült A Nikex Külkereskedelmi Vállalat és a Jászberényi Aprítógépgyár vegyes vállalatot alapított az új-zélandi Tidco céggel, illetve annak angol leányvállalatával. A Tidco Anix Kit., mintegy 40 millió forintos alaptőkével jött létre, 60 százalékban külföldi tőkerészesedéssel. Az első magyar—új-zélandi közös vállalkozás a Tidco cégnél kifejlesztett univerzális törőgépeket gyártja majd a magyar partner üzemében. A .gyártási dokumentációt az új-zélandiak adják át, ennek értéke beleszámít a tőkehozamukba. Az így készülő törőgépek technikai alapelve teljesen eltér az eddig használt berendezésekétől. A kő, kavics, érc, szén. vagy a beton törését nem acélelemekkel végzik majd, mint eddig, mert azok hamar elkopnak, hanem úgynevezett kőágyra röpítve. A kő kővel való törése lényegesen növeli a törögépek élettartamát. A vállalkozás a következő hónapokban készíti el a nullszériát, az első gépet bemutatják a tavaszi BNV-n. A szériagyártás 1990-ben indul, abban az évben 20 berendezést készítenek, később évi 80-at. Addig felmérik a hazai igényeket és az exportlehetőségeket is, mindekelőtt azokon a piacokon, ahol nem gyártanak ilyen gépieket, így a szocialista országokban, továbbá Olaszországban, Ausztriában, illetve Török- és Görögországban. GMTI) Jugoszláv fagyasztóládák A Transelektro kereskedőház 50 ezer Gorenje gyártmányú fagyasztókészülék-szállításra kötött szerződést, 11 millió dollár értékben. A jugoszláv gyár 18 ezer 200 és 300 literes fagyasztószekrény, 26 ezer 200, 300 es 400 literes fagyasztóláda és 6 ezer hűtő-, mélyhütószekrény-kombináció szállítását ez év februártól július végéig — havi egyenlő ütemezésben — teljesíti. Ezek a készülékek hazánkban korábban már ismert és keresett cikkek. Zömében ezeket vásárolták tavaly a magyar turisták Ausztriában. A Kereskedelmi Minisztérium által is ösztönzött Transelektro-import célja az, hogy az e téren mutatkozó hiány és így a magánimport megszűnjön.