Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

* 4 Zenei naptár Itt járt Ruggiero Ricci Hetvenen túl Ruggiiro fergeteges száguldása min- tó keringője. És persze a Ricci, a világhírű amerikai dcn kétséget eloszlassonitt ráadások, So.r(LS<it€, Pag&ni­hegedűvirtuóz is megénke- .. . világsztár ni ~~ nem fukarkodott a zett Szegedre. Világhírű? ™ T^T ^ ^' tapsvihart látható megin­Mi kár, hogy a fogalom muzsikál. Nagy Péter igazan ^ annyit koptatta hitelfedeze- választékos, már-már tiszte- űult*agfal auo varazMS kis tét, ha valóban használni lettudóan alkalmazkodó oreg' Valaho8y az volt az elkérj hetetlen, mint most, p,^ (látom a nacionálé- érzésem- csupán azért lett UZ+U^A „ mégis vége, mert az önzőén ját, a nyolcvanas évek ele­jén ugyancsak Bloomington­ban járt, tanult Sebők szertartomány művészvilága Györgynél _ tón innen az felől, tudja kiről van 6zó. joggal kétkedő a tájékozat­lan olvasó. Persze nem a tájékozott. Mert aki csak harangozni hallott e hang Legföljebb azon lepődhet meg, ihogy a „huszadik szá­ismeretségük). R. R. kotta nélkül játszot­vált s fe­ová­még zad Paganinije" (mert hadd ta ezt a Beethoven szonátát. kínáljam meg mindjárt eme Mi több, a rákövetkező De­csöppet sem méltatlan hó- bussyt is, a nagy impresz­doiattal) — nem olasz, mi- szionista egyetlen (g-moll) ként hihette nevének csön- hegedű-zongora szonátáját, gésén. Amerikai. megannyi érzéki színárnya­San Franciscóban szüle- lattal- elbűvölően. Ami épp­tett. „Luis Persinger, Mi- ugy meglepő, miként vára­chel Piastro és George Ku- hozással szembeni, ha a szaeuin sir lenkampff tanítványa volt. virtuóz mamáraaz övére, ^g' S-v* mlnSi 9 éves korában mutatkozott a.^SY Sajátra szánt Paga- * érzékszervének be a New York-i Carnegie Ca£c- JSgJgJ Hallban, Mendelssohn hege- ciókra kerult el° a szem" séeeel megmunkált- anvae­dűversenyével. 1932-ben járt TSndS"rt­először európai. 1957-ben Sn^Tzótó-z^^T W ,a- gondolataimi és érzel­újabb átirat, ezúttal a ldvá- mei™1 Wj££u ló kortárs-kolléga, Nathan >aró1' az életeml Muvesz" Milsteiné: Liszt első Mefisz- Nikolényi István követelőző publikum lassacskán megértővé, jezte ki háláját állva ciókkal — ő maga mindig folytatná. Vagyis hát? Nehéz lenne röviden, tömören elmondani, mit is tud Ruggiero Ricci. Különös ismertető jele mindössze az, hogy hegedül. Akár két kezének természe­tes meghosszabbításaként nőne ki a hangszer teste meg a vonó. Töpreng, be­szél, játszik, száguld, sir, Az évszázad csütörtökig tart Hallban, Mendelssohn hege- "ókm került elő a járt P^P®^ 1957-ben banJa. A hivatalos prog világ körüli hangversenykör- szóló-záradéka egy ütőn. Különösen a 19. szá­zadi virtuóz hegedűreper­toárral arat sikereket. Pa­ganini műveinek egyik leg­avatottabb tolmácsolója, először játszotta lemezre a 24 Caprice-t eredeti változa­tában. Bemutatta Ginastera (1963) és von Einem (1970). hegedűversenyét. 1970—73-ig a bloomingtoni egyetemen, 1975-től a New York-i Juil­liard Schoolban tanít 1734­ben készült Guarneri del Gesu hegedűn játszik". Fön­ti sorokat a műsorfüzetből írtam ki, mint ami föltétle­nül regisztrálásra érdemes azoknak, akik csak annyit láttak, a filharmónia össze­vont bérletsorozatának kon­certjére zsúfolódott a tömeg e szokatlan szerdai estén, a színháziban. A pódiumra (ahová az elmúlt évek során azért hébe-hóba mégiscsak eljutottak világsztárok, Ni­ki ta Magaloff, Dávid Ojszt­rah, Rihter és mások) ki­jött egy kis ember nagy hegedűvel. Mármint méret­re kicsi, valószerűtlenül apró ahhoz képest, amek­korává képes növeszteni a hangszer, ha kezében meg­szólal. Bach-partitát játszott be­melegítésül (h-moll), látszó­lag unottan, mint akinek a könyökén jön már ki, s csu­pán menet közben, úgy a negyedik-ötödik tétel tájé­kán támad az érzésünk, észrevétlenül srófolja ma­gát Amikor pedig a követ­kező számra előlbújnak a vasfüggöny mögül Nagy Pé­terrel, a nyakigláb zongoris­tával — nomen est omen —, már láthatóan földobott hangulatban fog neki a Kreutzer-szonátának. A fó­téma ellenmozgású -kvart­kvint lépéseit mitha túl is pattintaná — 6taccatózná. A másodig tétel egyik-másik variációjában viszont egé­szen elbűvölő dolgokat pro­dukál, hogy aztán a Presto A Sajtóház a hirdetések feldolgozására jól gépelő adminisztrátort keres azonnali belépéssel. Jelentkezni a főkönyvelőnél. Tanácsköztársaság útja 10. Móra Tsz eladásra kínál vágokakasi: 45 Ft/kg, vágócsirkét: 35 Ft/db egységáron és tojást. Érdeklődni; munkanapokon 7-14 óráig. I. üzemegység Nívó Ktsz mogott. A film elején olvasható Széchenyi-idézetet a rende­ző — Balogh Zsolt — mot­tóként kínálta nézőinek, akik ezek után még számít­hattak arra, hogy a remé­nyekkel teli jövendő és az illúziótlan jelen ^ közti visz­szakapcsolásos folyamat lé­nyegét ragadhatják meg. Pedig az alkotók nem kí­vántak tőlük mást, mint hogy megegyék azt az óriás habos süteményt, melyet a szakács — bizonyára szak­mai ártalomban szenvedve — cukormázzal öntött le, és végül, a legtetejére mazsolát potyogtatott. A film egy többszörösen „bevált" ma­gyar filmműfaj, a „histori­kus kommersz" nagyon egy­szerű receptje szerint ké­szült. Vegyünk egy nagy szelet történelmet, s tűzdel­jük meg díszítőelemekkel, gyönyörű metaforákkal, íz­lés szerint: szirmokkal, vi­rágokkal, koszorúkkal, Zrí­nyi vadkanja ellen „küzdő" angyali szárnyakkal, vagy akár (történelmi súlyukat tekintve) kis és nagy nem­zetek esélytelen párviadalát szimbolizáló hamvas ar­cocskákkal. Az egész sava­borsát pedig majd azok a majszolás közben harmó­niává finomodó áthallások adják, melyek gyermetegen direkt módon utalnak a je­lenkor társadalmi, gazdasági és nemzetközi problémáira. Elhangzik például a nem­zet felelős gondolkodóinak szóló felhívás: nem mind­egy, mit hagyunk örökül a felnövekvő nemzedékeknek, egy fejlődésképtelen vagy egy virágzó államot. A nagyhatalmak árnyékában bábu szerepet betöltő nem­zetecskék sanyarú helyzet­elemzéseinek, továbbá mi­litarista és antimilitarista szózatok egymásra csúszta­tott zsongásában (melynek értéke annyi, mintha a rá­dió és a televízió híreit egy időben hallgatnánk) — las­san szövődik egy védelem­re szoruló szerelem. A „shakespeare"-i felépítés szerint ennek tragédiával kell végződnie: Mihálynak, a montenegrói diplomata fiá­nak élete kioltatik a Mo­narchia jeles katonájának (aki mellesleg a Monarchia képviselőjének a lányát vi­gyázza) golyója által. Le­puffantja, mint egy kutyát. Béketárgyalás ide vagy oda. Igen érdekes film ez. Mi­közben lépten-nyomon újabb és újabb történelmi metaío­II) film rákba botlunk, képi világá­ban és rendezői eszköztá­rában folyton „deja vu" él­mények köszönnek vissza. Úgy látszik, a „historikus kommersznek" most már ál­landó rekvizítjmai vannak: Kossuth-zásziók, veterán ba­kák, s még sorolhatnánk. Ugyancsak fantáziátlan a Zeffirelli-féle Rómeó és Jú­lia-filmből átmásolt képi dramaturgia, s a szerelme­sek találkozásának helyszí­nei (sírkamrát idéző pince, a templom, mint találka­hely), amelynek a bugyuta közegben való megjeleníté­se szükségszerűen édeskés­sé, felszínessé tette az alko­tást. S még egy elnéző gri­maszt sem vághatunk, mert úgy tűnik: fertőző beteg­ségről van szó. Nagy Márta Münnich Ferenc Társaság — Szeged „Határozottan szembefordulunk a sztálinizmussal...'' A sorra alakuló különböző szervezetek, társaságok és körök közül az egyik legtöbb értetlenség és aggodalom épp a Münnich Ferenc Tár­saságot fogadta. Volt aki egy sztálinista szervezkedést lá­tott (és lát) benne, más va­lamiféle „pártos fegyveres csapat" csíráját látta felfe­dezni kezdeményezésükben. Mivel lapunk arra törekszik, hogy valamennyi új kezde­ményezés képviselője bemu­tatkozhasson hasábjainkon, így megkerestük a Münnich Ferenc Társaság szegedi cso­portja intézőbizottságának titkárát, Zlatniczky Istvánt, szóljon részletesebben a tár­saság megalakításának kö­rülmépyeiről, a szervezet céljairól. — Társaságunk megalakí­tása a volt budapesti forra­dalmi karhatalmi ezred egy­kori tagjainak felhívása nyo­mán kezdődött, de szó sincs arról, hogy csak egykori karhatalmisták, a fegyveres erők és testületek nyugdíja­sai fogtak össze egy közös cél érdekében. Az alapító ta­gok közt található például Agód József egyetemi ta­nár, Botos János történész, Hantvager Lajos csepeli munkás, Ribánszky Róbert, a HNF Országos Tanácsának példájának szellemében. E célokat szolgáló felvilágosító tevékenységünk mindenek­előtt az ifjúság progresszív csoportosulásai, az ipari, a mezőgazdasági és értelmisé­gi szocia.lista brigádok, a ha­zafias és honvédelmi neve­lést végző politikai aktivis­ták körében, a társadalom nyilvánossága előtt kívánjuk kifejteni... Rendszeres poli­tikai és művelődési progra­mot, társasági életet terem­tünk elsősorban a volt buda­pesti forradalmi karhatal­misták és hozzátartozóik, s a velük szolidaritást vállaló fiatalabb érdeklődő nemze­dék számára. Előadásokat, Sebe János, a megyei párt­bizottság titkára lesz. — A szervezés mellett, úgy tudom, elkészült egy szegedi programtervezet is. Belela­pozhatnék ebbe is? — Természetesen — ka­pom az újabb írásos doku­mentumot. Ebből első olva­sásra kiderül, hogy a pesti­nél jóval több, s konkrétabb politikai elemet tartalmaz. Lényege röviden így foglal­ható össze: az MSZMP-vel a szocializmusért. A részletek pedig: „ ... a Csongrád me­gyéhez, Szegedhez kötődő forradalmárok életútjának feltárása ... rendszeres po­vitákat, veterántaláíkozókat litikai, kulturális, társasági szervezünk, klubéletet kez­deményezünk. Az egykori forradalmi karhatalmisták és hozzátartozóik körében ön­erőből rendszeres szociáíTs, jogsegítő, érdekvédelmi és kegyeleti tevékenységet vég­zünk" — olvasható a prog­ramban, amely leszögezi, hogy a társaság együtt kíván működni a fegyveres erők, a munkásőrség veteránjaival, a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége tagozatai­val, a Münnich Ferenc örök­ségét ápoló történészekkel, a nevét viselő intézményekkel, iskolákkal, brigádokkal, titkára, Sarlós István, az Or szággyűlés nyugalmazott el- egykori harcostársakkal nöke, Szabó Sándor, a Dunai Vasmű brigád vezetője, Szé­csi András törtépész, Lestár József, az Ifjú Gárda orszá­gos parancsnoka — hogy csak néhány nevet említsek az aláírók közül — mondta beszélgetésünk elején Zlat­niczky István, majd meg­kaptam tőle a Budapesten megfogalmazott programot. Most ebből idézek: „ ... az egyesülési törvény előírásaihoz igazodva, az MSZMP megújuló szövetsé­gi politikáját szolgálva szo­cialista elkötelezettségünket kinyilvánítva alakítjuk meg ? Münn'ch Ferenc Társasá­got ... Célja a haladó és ii/rradalmi magyar és nem­zetközi hagyományok ápolá­sa, nem utolsósorban a XX. századi történésekben ki­emelkedő szerepet játszó Í Münnich Ferenc tapasztala­tokban gazdag életútjának, Gondos a gondnokság Facsere és telepítés Néhány napja jelent meg egy rövid tájékoztatás la­punkban arról, hogy miért kurtítják meg Újszegeden a Ebben az évben 1500 fát ültetnek ki. Ezúttal elsősor­ban a főutak mellett. A Makkosházi, Rókusi körútra Bal és a Közép fasor fáit. már nagyobb „csemeték" ke­Irtuk azt is, hogy ezj kény- rülnek, hogy minél hamia­szermunka, ugyanis az ágak rabb lombosodjanak, tisztít­beleérnek az elektromos ve­zetékbe. sák a levegőt. Mint tavaly, az idén is számít a város­Sokan sajnálják a fákat, gondnokság a lakosság se­sokan írnak szerkesztősé- gítségére. günkbe levelet, hogy „ment­sük meg" a fák életét. Ez „adta az ötletet, hogy meg­keressem a városgondnok­ság kertészét. Kovács Já­nost, akit arra kértem, hogy tájékoztasson terveikről. Tavaly 3 millió forintot költött a gondnokság fanye­sésre, -kivágásra, növény­védelemre és pótlásra. Há­romezer fát metszettek­nyestek meg. Ennek a mun­kának 90 százalékát a vil­lanyvezetékek miatt kellett elvégezni, a többi pedig köz­lekedésbiztonság érdekében, illetve lakossági bejelentés miatt volt szükséges. Újszegeden, Móraváros­ban, Alsóvároson és Algyőn nyesik a fákat, azokat, ame­lyeket a Démász „feltérké­pezett". A peremkerületekben a lakókat kérik, hogy a házuk lévő gyümölcsfákat metsszék meg, különösen azokat, amelyek ágai elérik a vezetékeket. Jó ez a gaz­dának is, hiszen a saját íz­lése szerint alakíthatja a koronát. Egy dologra na­gyon figyeljenek, s ez a bal­esetveszély! Végül még annyit: a szak­A kivágásokról: összesen emberek folyamatosan le­220 darabot kellett kivágni, de ezek mind vagy szára­zak, vagy pedig balesetve­szélyesek voltak. A telepí­tésről : ezer fát ültettek köz­területre, főleg oda, azokra a lakóterületekre, ahol sze­gényes az állomány. cserélik az öreg, illetve a vezetékek alatti fákat úgy, hogy a meglévők közé ala­csony növésű csemetéket te­lepítenek, és majd, ha azok kifejlődnek, kiszedik a ré­gieket. A. S. kapcsolat a fegyveres erők és testületek volt tagjaival az ország és a megye politi­kai kérdései iránt érdeklő­dőkkel". Ebben a dokumen­tumban is fellelhető a szo­ciális érdekvédelmi tevé­kenység szándéka, majd az írás így folytatódik: „ ... cé­lunk a szocialista társadalom demokratizmusának, a poli­tikai és gazdasági intéz­ményrendszer korszerűsíté­sének cselekvő támogatása, a nemzeti hagyományok szem előtt tartásával... Cé­lunk az egyetemes emberi jogok és nemzetiségi jogok érvényesítése, a közélet tisz­taságának megteremtése, megvédése, a nemzet jövőjét jelentő közoktatás és közmű­velődés alapvető kiemelt be­ruházássá nyilvánítása, az emberi környezet védel­me ... a mindenkire kiterje­dő létbiztonság újrateremté­se. Most pedig következzék egy kiemelésre igazán érde­mes gondolat: „...határo­zottan és nyilvánosan szem­befordulunk a sztálinizmus­sal, az ultrabaloldali, a szek­tás, a dogmatikus nézetek­kel, hiszen hátrányait mi is elszenvedtük, és határozot­tan ellenzünk fhínden res­taurációs törekvést is, a pol­gári visszarendeződéssel együtt. Kijelentjük, hogy mi nem akarunk a párt fegyve­res testülete lenni, az ilyen jellegű esetleges gondolattal nem értünk egyet". A dokumentumtervezetből (merthogy ez tervezet, a végleges formája csak a vi­ták során alakul ki, megtud­tam Zlatniczky Istvántól) ki­olvasható az is, hogy a tár­saságot szeretnék mozgalom­má szélesíteni, s együttmű­— A társaság 1988 novem­berében megalakult Buda­pesten, mintegy 4 ezer ta­got számlálva. Ugyanebben a hónapban, pontosan 23-án Szggeden is megkezdte mun­káját egy 7 tagú előkészítő bizottság,, majd munkája eredményeként december 8-án megtartották a szegedi alakulóülést is. Következze­nek hát a helyi részletek ... — A szegedi csoportot 5 tagú intézőbizottság vezeti. Elnöke Gyémánt László, tit­kára én vagyok, míg tagjai: Simon József, D. Nagy Já­nos, Székely József, Nagy István. Jelenleg 94-en jelez­ték csatlakozási szándéku­kat, de ma még tulajdonkép­pen a szervező munka ele­jén tartunk. Ez köti le legin­kább időnket, így programok bonyolítására még csak rit­kán'vállalkozunk. De részt vettünk a népfront kezde­ményezte, alternatív csopor­tok megismertetését szolgáló vitán, szeretnénk bekapcso­lódni a március 15-i ünnep­ség előkészítésébe és lebo­nyolításába, míg legközeleb­bi tervünk egy vita, amelyet ködnek mindazokkal^ akik 30-án délután 4 órától tar tunk a városi népfront nagy­termében a megyei pártbi­zottság közelmúltban elfoga­dott feladattervéről, elkép­zeléseiről. Ennek előadója nem retrográd nézetűek, ha­nem a válság mielőbbi meg­szüntetését, a kibontakozást kívánják elősegíteni. B. Z. Madáchosok Köre Ügy mondják, nemigen találni példát ilyesmire a ha­zai alapfokú oktatási intézmények között: Szeged egyik legpatinásabb általános iskolájában, a Madách Imréről elnevezett intézményben a napokban megalakult — a Madáchosok Köre. Annak apropóján, hogy — miként arról keddi lapunk­ban beszámoltunk — egész héten át tartó ünnepségsoro­zattal az úgynevezett Madách-hérten emlékezett névadó­jára az iskola, az egyik rendezvény „a Madách" volt di­ákjainak ós tanárainak találkozója adta az ötletet: léte­süljön bizonyos rendszerességgel működő, egy, nemzedé­kek sorát felnevelő, városszerte jelentős hírnévvel rendel­kező iskola hagyományait, szellemét ápoló kör. A tervek között a legkülönbözőbb elképzelések találhatók, kiadvá­nyoktól rendezvényekig, találkozóktól iskolamúzeumig. A remélhetően méltó figyelmet keltő kezdeményezés, a (to­vább) alakuló Madáchosok Köre természetesen várja aa iskola volt tanulóinak, szülőknek, pedagógusoknak jelent­kezését, az ötleteket, a különböző, minden bizonnyal vál­tozatos terveket a kör munkájára vonatkozóan. Ezek után (mi egyéb maradhat?) e nemes, követésre érdemes vál­lalkozáshoz — csak sikereket lehet kívánni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents