Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

205 1989. január 28., szombat Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának programja A megyei pártbizottság a stratégiai je­lentóségű feladatok mellett azokat a konkrét tennivalókat határozza meg, amelyeknek teljesítésével hozzájárulhat a politikai munka hatékonyságának növelé­séhez, a párt iránti bizalom erősítéséhez. 0 1. A part korábbi gyakorlatát megha­ladó, a parttagsag akaratai kifejező, kor­szerű, demokratikus, politizáló pártot, őszinte; nyílt alkotó légkört akarunk. 2. Radikális változást tartunk szüksé­gesnek a döntési, döntés-elökeszítési me­chanizmusban. Nemcsak a döntések, ha­nem a döntés-elókészitéM folyamata, a műhelymunka is kapjon társadalmi nyil­vánosságot. A sajtó és a tömegkommu­nikáció képviselőinek adjunk reális tájé­koztatást a testületi munkáról. A fontos döntéseket a nyilvánosság elé tárjuk, ez­által helyességüket (vagy helytelenségü­ket) a végrehajtás közegeiben, a társa­dalmi gyakorlatban mérhetjük le. 3. Tisztázzuk a megyei cs városi, váro­si és vonzáskörzeti pártszervek viszony­rendszerét Áttekintjük a testület-appará­lus-alupszervezetek kapcsolatát, elsósor­Ixan az alulról építkezés elvei alapján. Az alapszervezetek véleményét a döntés-elő­készítésben és a döntéshozatalban össze­gezzük. A valós helyzetmegítéléshez, a reális véleménynyilvánításhoz a szüksé­ges segítséget megadjuk. Ezzel is az alap­szervezetek magárahagyatottság-érzetét kívánjuk csökkenteni. 4. A testületi tagok, az apparátus ve­zetői — szakítva az eddigi gyakorlattal — keressék a kapcsolatot a párttagsággal, a lakossággal. Az alapszervezetekkel a te­rületi pártbizottságok közreműködésével, koordinálásával építsék ki kapcsolatukat. A megye választott pártvezetése jusson el vonzáskörzetekbe, a megye perifériá­lis régióiba, ezáltal értékelődjék fel is­mét a személyes agitáció, a politikai meg­győzés és a tájékozódás; Az ismertséget elősegítő sajtószereplést, a kommuniká­ciós fórumok adta lehetőséget e célra kö­rültekintően és megalapozottan használ­juk fel, 5. A testületi tagok véleménynyilvání­tásukhoz kérjék ki — legalább reprezen­tatív módon — választóik véleményét Ezáltal a testületi tagok személyhez kö­tött felelősségét kívánjuk hangsúlyozni. 6. Áttekintettük a testület káderhatós­Icörét, és döntöttünk a hatáskörök leadá­sáról. Az alapszervezetek önállóságának növelése érdekében valóságos jogköröket biztosítunk a helyi döntéshozatal számá­ía. 7. A politikailag kiemelten fontos té­mákkal foglalkozunk testületi üléseinken. Munkánkban kapjon nagyobb teret a szóbeliség — oly módon —, hogy a napi­rendek értékelő része (az operatív, hely­z.etismertetö fejezet) általában szóban ke­rüljön ismertetésre. Írásban csak a fel­adatok, illetve a határozati javaslatok, döntések legyenek rögzítve. 8. A végrehajtó bizottságot és a vá­lasztott tisztségviselőket a XIV. kongresz­szusig legalább két alkalommal beszá­moltatjuk a végzett munkájukról. A pártbizottrági tagok a munkabizottságok tevékenységéről is kapjanak információt A pártértekezlet küldötteinek mandátuma érvényben maradt ezért különösen fon­tosnak ítélt kérdésekben a küldöttek érin­tett csoportját összehívjuk. 9. Következetes harcot kívánunk foly­tatni az etikátlan magatartással, a hata­lommal és a vezetői beosztással vissza­élőkkel szemben Csak a megtisztult párt. és erkölcsileg feddhetetlen kommunisták képesek visszaszerezni a társadalom bi­zalmát. Az ellenőrző és fegyelmi bizottság te­vékenységi köre a pártfegyelmi ügyek­ben történő konkrét állásfoglalások kiala­kításán túl terjedjen ki az általános ta­pasztalatok levonására, értékelésére, a megyei pártbizottság és a megye párttag­ságának konkrét, a megye lakosságának pedig indokolt mértékű tájékoztatására. A bizottság fegyelmi ügyekben hozott döntései, értékelései mellett ellenőrző te­vékenységei is folytasson: elsősorban a párt politikájának megyei szintű érvénye­süléséről. és az alsóbb szintű pártszervek: pártfegyelmi munkájáról. 10. Megvizsgáljuk a párt megyében le­vő objektumai társadalmi hasznosításá­nak helyzetét: hogyan lehetnek ezek ok­tatási, kulturális, sport- és mozgalmi centrumok. Ha a más irányú felhaszná­lás lehetőségei adottak (pl. orvosi rende­lő, egyéb hasznos célú társadalmi igény biztosítása), a pártbizottság legyen kezde­ményező. A megyei pártbizottság alakítja ki a pártgazdálkodás irányait, és ellenőrzi a költségvetés végrehajtását. E 1. A demokratikus szocializmus megte­remtése érdekében megújítjuk szövetségi politikánkat is. Együttműködésre törek­szünk a megye minden progresszív tár­sadalmi csoportjával és rétegével. Felké­szülünk a többpártrendszer viszonyai kö­zötti versenyhelyzetre, az aktív politizá­lásra. 2. Áttekintjük, elemezzük a megye tár­sadalmi struktúráját és települési viszo­nyait — különös tekintettel a megyei sa­játosságokra. Ennek ismeretében egy hosszabb távú megyei koncepciót alakí­tunk ki, az érintett társadalmi csoportok és települések bevonásával. 3. Döntő feladatnak tekintjük az ifjú­ság bevonását céljaink és döntéseink ki­alakításába. Politikai munkánkban — a KISZ mellett — minden baloldali ifjúsá­gi szerveződéssel szoros kapcsolatot épí­tünk ki. 4. Olyan értelmiségi politika kialakítá­sa a feladatunk, amely társadalmi szere­püknek megfelelő, érdekeiket kifejező részvételt biztosít a döntés-előkészítési folyamatokban és a cselekvésben. 5. A társadalmi szervezeteket és moz­galmakat önálló tevékenységre és bélsó megújulásra ösztönözzük. Nyitottak va­gyunk és együttműködésre törekszünk minden olyan alternatív szervezettel, amellyel közös cselekvésre nyílik lehető­ség. 6. A társadalmi-gazdasági fejlődés alap­vető elemének tartjuk az ideológiát, az emberek gondolkodásának, erkölcsi-po­litikai állásfoglalásának alakítását. Az elméleti elbizonytalanodás okainak feltá­rása és megértetése érdekében támoga­tunk és koordinálunk minden olyan tár­sadalomtudományi műhelymunkát, amely ezt elősegíti. Az eredményeket felhasznál­juk a döntés-előkészítés folyamatában. A vitatott kérdésekben — platformszabad­ság, egyenlőség, egyenlőtlenség, tulajdon­viszonyok stb. — szükség szerint a nyil­vánosságra támaszkodva alakítjuk ki ál­láspontunkat. 7. A hatékonyabb propaganda érdeké­ben keressük és támogatjuk az agitáció, a véleménycsere olyan formáit, amelyek módot adnak a közvetlen, nyílt, szemé­lyes információcserére. 8. A közvélemény tájékoztatásában el­sősorban a pártsajtó útján biztosítjuk a pártmunka nyilvánosságát. Áttekintjük a megyei lapstruktúra helyzetét (mutációk, városi lapok) és kidolgozzuk korszerűsí­tésének feladatait. Rendszeres kapcsolat­tartás és tájékoztatás útján együttműkö­désre törekszünk a megyében működő tömegkommunikációs fórumokkal. 9. Kezdeményezzük cs támogatjuk a megye elmúlt évtizedeinek (30—40 év) elemzésére-értékelésére irányuló tudomá­nyos munkálatokat. Az eredmények isme­retében új prioritások meghatározása szükséges, /negőrizve korábbi értékein­ket Elhatároljuk magunkat a múlt hibás irányítási gyakorlatától, döntéseitől. Időszerű például az alábbi kérdések vizsgálata: az elmúlt három évtized párt­határozatainak áttekintése; a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának alakulása, a kölcsönös érdekeltségen alapuló együtt­működés feladatai; elvek és gyakorlat az alkotóműhelyek önállósága fejlesztésében (pl. Tiszatáj). 10. A múlt személyi és tárgyi értékei­nek ápolásával erősítjük a szocialista nemzettudat kibontakozását, a nemzeti identitást Ennek szellemében új módon emlékezünk meg nemzeti ünnepünkről, március 15-éról. A tudományos műhe­lyekkel együttműködve felkészülünk a honfoglalás 1100. és a földosztás 50. év­fordulójára. Politikai eszközökkel támo­gatjuk az Ópusztaszeri Nemzeti Emlék­park teljes kiépítését 11. Szükségesnek tartjuk átfogó megyei művelődéspolitikai koncepció kidolgozá­sát amelynek alapelve a társadalmi-gaz­dasági folyamatokba integrálódó művelő­dési Kezdeményezzük a megye köz- és felsőoktatási rendszerére épülő új közok­tatási modell kidolgozását. Ennek eleme­ként rövid távon meg kell oldani a nagy létszámú korosztályok középfokú iskoláz­tatását úgy, hogy a képzés belső arányai igazodjanak a változó társadalmi szük­ségletekhez. 12. Kiemelt társadalompolitikai felada­tunknak tekintjük a felsőoktatási intéz­mények korszerűsítési törekvéseinek se­gítését, támogatjuk az értékteremtő, -át­adó és -megőrző alkotó munkát. 13. Megszüntetjük a párt- és a tanácsi testületek működésének indokolatlan pár­huzamosságait. A tanácsok munkájába közvetlenül nem avatkozunk be, befolyá­sunkat a tanácsi testületekben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesítjük. Tartalmas és rendszeres munkakapcsola­tot alakítunk ki az országgyűlési képvi­selőkkel. A népképviseleti szervekkel együttműködünk a törvényességet, a köz­élet tisztaságát sértő jelenségek elleni ha­tározott fellépésben. 14. Politikai munkánk egyik fő felada­ta az országgyűlési képviselői és u tanács­tagi választásokra történő felkészülés. Azokat a jelölteket támogatjuk, akik közmegbecsülésük, munkájuk. emberi magatartásuk, új iránti fogékonyságuk alapján képesek korszerű politikai felfo­gásban képviselni törekvéseinket. 15. A politikai intézményrendszer re­formja megvalósításának fontos állomá­sai: az új alkotmány kidolgozása és elfo­gadása, a jogalkotói munka, a mindezzel összefüggő országos véleménycsere. Fon­tosnak tartjuk, hogy ezeken a vitákon a párttagság kezdeményezóen vegyen részt, és véleménye befolyásoló erejű legyen. III. 1. A stabilizáció és a kibontakozás ér­dekében politikai eszközökkel segítjük a gazdaság megújulását, a reformfolyama­tot, és felülvizsgáljuk ennek megyei ter­vét. Figyelemmel kísérjük a gazdasági struktúra alakulását és törekszünk arra, hogy — az érdekeltségi rendszerrel össz­hangban — operatív beavatkozás nélkül segítsük a kedvező folyamatok érvénye­sülését, a hatékony piacgazdaság meg­teremtését. A helyi pártszervek bevoná­sával is tájékozódunk a gazdálkodó egy­ségek helyzetéről, a vállalkozások lehető­ségeiről. A világpiaci hatások erősödése mellett a megye gazdaságának gyorsabb szerkezetváltásával számolunk (élelmi­szer-. bio és vegyipar). Szorgalmazzuk a megye jelentós szelle­mi kapacitásának, tudományos eredmé­nyeinek a gazdaságban történő mind szé­lesebb körű hasznosítását, a körszeTű kezdeményezéseket, tanácsadó testületek létrejöttét. Támogatjuk a vállalkozói ma­gatartás erősítését a tulajdonviszonyok korszerűsítését a vegyes tulajdontr-rálla­latok létrehozását, a kis- ós középüzemek arányának növelését, a nem megyei szék­helyű vállalatok önállóvá válását — amennyiben azt konkrét gazdasági érde­kek indokolják —. a vállalati és a sze­mélyi érdekeltség teljesítményen alapuló korszerűsítésének meggyorsítását. A megye gazdaságpolitikai stratégiája kialakításához tanulmányozzuk a külön­böző társadalmi szervezetek és csoportok programjavaslatait, azokról érdemi vitát kezdeményezünk, és hasznosítható eleme­it beépítjük a koncepciónkba. 2. Bekapcsolódunk az országos gazda­ságpolitika alakításába, és képviseljük megyénk érdekeit. Adottságaink alapján nagy hangsúlyt helyezünk az agrár- és szövetkezetpolitika megújítására. 3. Az életszínvonallal, az életkörülmé­nyekkel kapcsolatos növekvő feszültsé­gek, az országosnál hátrányosabb megyei helyzet új politikai módszerek kialakítá­sát, alkalmazását teszi szükségessé. Ké­szítsünk a KSH bevonásával pontos hely­zetképet arról, hogy a kormányprogram mely rétegeket, milyen mértékben érint regionális és országos összehasonlításban ,'bér- és jövedelemviszonyok, kereskedel­mi ellátás, fogyasztási szerkezet, foglal ­Koztatás stb.). Szociálpolitikai koncepciónk szerint sürgetjük az igazságosabb támogatási rendszer érvényesítését, a szociális gon­doskodás jobb koordinálását, a fiatalok és a kisnyugdíjasok már ma is meglevő súlyos helyzetének enyhítését. A várha­tóan növekvő számú munkanélküli elhe^ lyezkedési gondjainak mérséklésére ke­ressük a helyi megoldás lehetőségeit. Tá­mogatjuk a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa törekvéseit, hogy készül­jön felzárkóztatási program egyes réte­gek hátrányos helyzetének felszámolásá­ra. kerüljön sor mielőbb a költségvetési, a bér- és szociálpolitikai reform megva­lósítására. A megyei egészségmegőrző program teljesítésének társadalompolitikai jelen­tőséget tulajdonítunk. 4. Politikai munkánk hatékony infor­mációs rendszert igényel, figyelemmel az életszínvonal, az életkörülmények, a la­kossági ellátás alakulására, a feszültségek időbeni érzékelésére, jelzésére. A pártta­gok, az alapszervezetek felvetéseire, ja­vaslataira minden esetben érdemben rea­gálunk. 5. A településpolitikában az érdekek jobb összehangolására törekszünk. Ará­nyos településfejlesztést, az anyagi esz­közök igazságos elosztását tartjuk szük­ségesnek. 6. Az infrastruktúra, a környezetvéde­lem sürgető feladataival — a megyei ko­ordinálásban való aktív közreműködéssel — kiemelten foglalkozunk. 7. A Dél-Alföld szellemi és gazdasági potenciáljának célirányosabb hasznosítása érdekében tovább szorgalmazzuk: a me­gyék közti elkülönülés oldását, a regioná­lis gazdasági-kulturális integráció szélesí­tését, az országhatáron túli gazdasági és idegenforgalmi együttműködés fejlesz­tését A válasz: nem! Január 24-i lapunkban tá­jékoztattuk olvasóinkat ar­ról, hogy a Hazafias Nép­front városi bizottsága, a városi tanács, a szegedi párt­ós KISZ-bizottság kezdemé­nyezi: „március 15-én, nem­zeti ünnepünkön széles korú társádalmi összefogás jegyé­ben, méltó módon emlékez­zünk meg az 1848—49-es forradalomról és szabadság­harcról. Tegnap kaptuk kéz­hez a Fidesz Szegedi Regio­nális Szervezete, a Körgát Klub — Szeged, az MDF Szegedi Elnöksége és az SZDSZ Szegedi Szervezete közös válaszát, amely sze­rint elutasítják a felhívás­ban foglaltukat. Ahogy töb­bek közt fogalmaznak: „1989. március 15-ét nem ünnepel­jük a fönti szervezetekkel közösen, mert álláspontunk szerint a társadalom és a hatalom között olyan ellen­tétek feszülnek, amelyekről tisztességtelen volna egy kö­zös ünnepléssel elterelni a figyelmet." Válaszukhoz csak annyit: nem biztos, hogy éppen az első piros betűs március 15-e a legalkalmasabb a politikai különállás és kü­lönvélemény demonstrálásá­ra. Egy nemzetnek kell, hogy legyen legalább egy olyan ünnepe, amelyen a különböző nézetű emberek tiszta szívvel együtt tudnak leülni egy képzeletbeli „kö­zös asztalhoz". A közös ér­dekek jegyében. Sz. I. A téeszekben Foglalkoztatás, munkadíjazás A TOT érdekvédelmi te­vékenységét is érintette az a sajtótájékoztató, amelyet pénteken Budapesten tartot­tak a szervezet székházában. A foglalkoztatás és a mun­kadijazás kérdéseivel kap­csolatban ezúttal olyan részletek is elhangzottak, amelyekről az elmúlt évek­ben nem kaptak ennyire részletes tájékoztatást az újságírók. Egyebek között az érdekvédelem sikertelen próbálkozásairól is beszá­molt Sáray György, a TOT főosztályvezetője, és sorolta azokat a kormányzati dön­téseket is, amelyek rossz visszhangot keltettek a kö­zös gazdaságokban. A tsz-ekben dolgozók lét­száma az elmúlt négy évben 8.5 százalékkal esett vissza, ez nagyobb arányú, mint az ipar területén, és azt jelenti, hogy évente 30—32 ezerrel csökkent a dolgozó tagok és alkalmazottak száma. Nem valamiféle drámai fo­lyamatról van szó, hanem arról, hogy a nyugdíjba vo­nulók helyeit a szövetkeze­tek nem töltik be újakkal Egyelőre van elég munkás­kéz a gazdaságokban. A tsz-dolgozók kereseté­nek növekedése évek óta elmarad az iparban dolgo­zókétól. Tavaly ez a lema­radás havonta mintegy 900 forintot tett ki. Kevesebb pénzhez jutnak a háztáji­ból is a termelők. Sáray György elismerte: a mező­gazdaságban alkalmazotti kormányzati döntésekkel szabályozott munkadíjazás többnyire idegen a szövet­kezeti elvektől, és ennél fogva magán viseli egy sa­játos „államosítás" jegyeit. Hétfőn délután Ülést tart az MSZMP Szeged Városi Bizottsága Január 30-án, hétfőn déjután ülést tart az MSZMP Szeged Városi Bizottsága. A végrehajtó bizottság javasol­ja, hogy a testület vitassa meg a városi pártbizottság feladat- és hatásköréről, működési rendjének továbbfej­lesztéséről szóló előterjesztést. A magyar diplomácia eseményekben gazdag ról szólva, a magyar kül­politika céljait összegezve kiemelte: két- és többoldalú kapcsolatainkban egyaránt a Magyarországon zajló megújulási folyamat külső feltételeit kívánjuk javítani, valamint — lehetőségeinkhez mértan — hozzá akarunk járulni a nemzetközi enyhü­lés térhódításához. A magyar diplomácia rendkívül aktív, események­ben gazdag, eredményes évet tudhat maga mögött — összegezte 1988 tapasztala­tait Várkonyi Péter külügy­miniszter, aki pénteken a Duna Intercontinental Szál­lóban tartott nemzetközi sajtóértekezletet. Várkonyi Péter — az idei feladatok­/

Next

/
Thumbnails
Contents