Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

VILÁG/ IQjLETAltJAI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 24. szám 1989. január 28., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kavi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 forint Új tanácselnök Szegeden Minden eddiginél többen foglaltak helyet a szegedi tanácsháza dísztermének karzatán: tegnap délelőtti iilcsének napirendje szerint elnököt és új végrehajtó bizottságot választott a város 89 tanácstagja. A fél kilenckor kezdődött nyilvános ülésen, a választás után az idei gazdálkodási tervről — melyet tegnapi lapunkban ismertettünk — folyt a vita, majd a testület és a városi népi ellenőrzési bizottság idei munkaprogramját hagyták jóvá. Döntött a testület arról is, hogy a 14 lakóterületi központ iközül hatban teljeskörüen, •kettőben részlegesen megszavazott. településfejlesztési hozzájárulásról szóló 19116-os tanácsrendeletet hatályon kívül helyezi. Igy a teho „intézménye", ha a megyei tanács végrehajtó bizottsága e döntést szentesíti, 1989-tol megszűnik. A célok egy része már megvalósult, illetve elindult útjára, a teho kifizetése — a megélhetési költségek növekedése miatt — egyre nagyobb ellenállásba ütközött a befizetések és elmaradások nyilvántartása aránytalan többletköltséggel és teherrel jár — íme az okok, melyek e rendelet hatályon kívül helyezéséhez vezettek. Elöljáróban még egy közérdekű változásról szólunk: február l-jétől — a tanács vb hivatal tevékenységének korszerűsítési folyamatában — bővül az ügyfélszolgálati iroda feladatköre. Elsősorban azért hogy a város lakói a hét munkanapjain lehetőleg az azonnali ügyintézéssel intézhető dolgaikban találjanak megfelelő fórumot. Az új szolgáltatások: kisipari és magánkereskedelmi ügyintézés, mezőgazdasági és birtokháboritásí ügyek, tartási szerződések, többlettulajdonnal kapcsolatos ügyek, fizetővendéglátó igazolványok és közterülethasználati engedélyek kiadása, fakivágások engedélyezése, anyakönyvi ügyek és népességnyilvántartással kapcsolatos ügyek intézése. A megnövekedett feladatokra tekintettel az ügyfélszolgálati iroda munkatársi köre 15-ről 39-re bővül. (Olvasóink jó, ha tudják: a vb-hivatal egészségügyi osztálya szintén ügyfélszolgálati rendszerben, állandó ügyfélfogadással működik — a szociálpolitikai ügyek fontosságára tekintettel.) Az elnökválasztás A tanácsülés kezdetén 81, a szavazáskor már 86 tanácstag volt jelen. Az elnöklő Müller Józsefnsnek — sajátságos módon — nem azért kellett többször is közbeavatkoznia, mert a népfrontjelöltek bemutatása után a vita túlzottan kiéleződött volna, hanem mert nem arról szólt, amiért megnyitották. Vagyis nem a jelöltekről, hanem tanácstagok közti . ellentétekről és véleménykülönbségekről,, arról, hogy az előzetesen jelölt, de utóbb népfront-jelöA polgármester: Csonka István Űj végrehajtó bizottság Vita 3,7 milliárd elosztásáról Hatályon kívül a tehóról szóló tanácsrendelet lést nem kapott tanácstagok kínosan érzik ma.gu'kat, néhányuknak munkahelyi konfliktusuk támadt. Többen sérelmezték a népfront jelölőmunkájának nyilvános — lapunkban nvomon követhető — voltát. S azt hogy a választási előkészületeket még azzal is bonyolították, hogy egy meg nem választható — mert nem tanácstag — jelöltet is ajánlottak Csonka István és Vámosiné Karsay Éva mellett harmadikként. (Tegnap egyébként Deák Ágnes, a Népfront jelölőbizottságának vezetője már csak kettejük nacionáléját ismertette a tanácstagokkal.) Más, spontán jelölt neve nem vetődött föl. Vélemények sem, legalábbis nem a várt számban: csak kevesen kértek szót azért, hogy a két jelölt egyikét nyíltan támogassák, illetve megválasztásukat ellenezzék. (A tudósító egy kezén megszámolhatja, Ijányan voltak a Csonka Istvánt vagy Vámosiné Karsay Évát egyértelműen igenlők és tagadók.) A jelölőlistára a felvételüket mindenesetre megszavazták. A titkos választás végeredménye: a 86 tanácstag közül öten egyik jelöltre sem voksoltak, 24-en Vámosiné Karsay Évára, 57-en pedig Csonka Istvánra — a polgármesterré választáshoz egyébként legalább 45 igenlő szavazat kellett. 18-ból kilencet Hosszadalmasabbnak ígérkezett a végrehajtó bizottság 9 tagjának megválasztása, még akkor is, ha egy fordulóban sikerül a döntés. Hiszen a népfront eleve már 11 jelöltet állított, s a tanácstagok még bővítették is — hét jelölttel — a listát. (Mint ismeretes, a vb 13 tagú, a tanácselnök, két helyettese és a vb-titkár hivatalból tagja, azért kellett csak 9 tagot választani.) A népfrontjelölteken kívül — akiknek névsorát lapunkban már korábban közzétettük — a tanácsülésen vették fel a jelölőlistára Szőcs Lajost, Link Mihályt, Bánfalvi Gér zát, Mendebaba Rádót, Hörömpő Józsefet, Frányó Józsefet és Ruzicska Lászlót — ók ugyanis vállalták is a jelölést, (öt másik tanácstag neve is szóba került ugyan, de ők nem vállalták volna a vb-tagságot.) E lista vitája sem volt mentes ugyan a személyeskedésektől, de érdemibb megjegyzések és észrevételek jellemezték, mint az elnökválasztást megelőzőt. Végül is 12 óra után néhány perccel kiosztották a 18 nevet tartalmazó szavazólapokat. Az összeszámlálás után derült ki: első körben 7 jelölt kapta meg a szükséges szavazattöbbséget. Az újabb fordulóban négy, a szavazattöbbséghez legközelebb sorolt jelölt nevét írták fel a szavazólapra. Közülük ketten aztán a kívánatos többséggel kerültek az új vb-be, melynek tagjai tehát (zárójelben a szavazatszámok): Bartha István j,ogász (66), Gyimesi József közgazdász (63), Hörömpő József mérnök (49), Kálmánná Nagypál Katalin orvos (48), Ruzicska László jogász (49, a második fordulóban). Takács Máté mérnök (69), Tényi Mária orvos (60), Tóth Csaba tanár (56, a második fordulóban), Vámosiné Karsay Eva közgazdász (63). A figyelmes olvasó nyilván észrevette mar, hogy az új végrehajtó bizottság tagjai valamennyien értelmiségiek, s négy foglalkozási ágat párban képviselnek. Ketten, Barthá István és Tényi Mária a régi vb-nek is tagjai voltak. Két mozzanat kapcsolódott még a választáshoz: esküt tett az új tanácselnök, és a vb minden tagja, majd — a szünetben — első ülésüket is megtartották. Mint utóbb arról a tanácstagokat tájékoztatta Lehmann István, a megyei tanácselnök helyettese, a megyei tanács javaslata szerint a tanácselnök fizetése 35 ezer forint (bruttó), az új vb javaslata szerint pedig az elnökhelyettes, Müller Józsefné fizetése 28 ezer forint (bruttó) legyen. Mindkettőt megszavazta a tanács. A gazdálkodás kérdőjelei Fél négy volt már délután, araikor a költségvetés és fejlesztés idei tervének vitája eUipzdődhetett. Ennek, keretében egyes kérdésekben külön is döntés előtt állt a tanács, hiszen a településfejlesztési hozzájárulás „eltörlése" vagy megtartása, illetve a kábeltelevíziós hálózat nyolcmilliós fejlesztése vagy ennek elhagyása mellett a vitában is többen tettek javaslatot egyes tételek csökkentésére vagy éppenséggel növelésére. Javaslata volt a Fiatal Demokraták Szövetsége szegedi szervezetének, a Körgát Klubnak, az MDF szegedi elnökségének, a Szabad Demokraták Szövetsége szegedi szervezetének is. A gazdálkodási terv vitájában megbízottjukként Ökrös Tamás kért szót. Véleményük szerint a szegedi pártbizottság által felajánlott fél pártszékházat a tanácsnak úgy kellene hasznosítania, hogy azzal más, fejlesztési források szabadulhassanak fel, s azokkal a lakóház-felújítási alap egészülhessen ki. (Szó-, ba hozta a megyei ifjúsági központ ügyét is, de Csonka István válaszából kiderült: a tanácsnak ott közvetlen befektetése nem volt.) Végül a Fidesz képviselője azt javasolta a tanácsnak, hogy — idézzük —: „mivel a'Délmagyarország nem képes eleget tenni a korrekt tájékoztatás követelményének, ezért legyen a tanácsnak önálló napilapja". Erre reagálva — szivünkből szólva — a tanácselnök elmondta: a DM korrektségét a lap gazdájának, a városi pártbizottságnak kell megítélnie. Ami a pártházat illeti, a közös hasznosításról a tárgyalások után a tanácsot tájékoztatják — ígérte az üléselnök. A közeli középiskolák zsúfoltságának enyhítése látszik jó megoídásnak. A gazdálkodási terv vitája az esti órákban zárult le azzal, hogy a tehó-tanácsrendeletet hatályon kívül helyezték; a kábeltelevíziós hálózat fejlesztésére áldoz a város. Még ebben az évben tájékoztatást kér a testület a tanácsi intézmények működésének gazdaságosságáról. A megyei ifjúsági központ ügyében azt a véleményét fogalmazta meg a tanács, hogy az a kezelői jog tisztázása után megyei és városi ifjúsági érdekeket szolgáljon. A tanács, f " kérte a városi ügyészséget, vizsgálódjon a KISZ-iskola ügyében. A több mint háromórás vitában felmerült észrevételek alapján (gondolhatja az olvasó, volt ezekből bőven), a terv egyes összefüggéseit felülvizsgálják, és ha érdemi változtatásra van szükség, a módosítást a tanács fogja jóváhagyni. Interpellációk A tanácsülés elhúzódása miatt egyes interpellációkat a felszólalni szándékozók egyetértésével, a következő alkalomra halasztottak. Papp István felvetését azonban nem: mert a dorozsmaiak körében nagy ellenkezés mutatkozik a városrésznek a központi orvosi ügyelethez kapcsolása miatt. Eredetileg ugy tervezték, február l-jétől a helyi ügyelet helyett a magasabb szintű ellátást nyújtó központit vehetik majd igénybe a dorozsmaiak. De mert tanácstagjuk interpellált, abban maradtak, megvárják a dorozsmaiak lakossági fórumát, és az ott kialakult véleménytől teszik függővé az ügyeleti rendszer változtatását. A legutóbbi tanácsülésen a volt lakáshivatali vezető, Timár László áthelyezésével, munkabérével és mel(Folytatás a 2. oldalon.) Az Elnöki Tanács ülése Kistelek és Mórahalom városi rangot kapott Rendelet a takarékbetétekről és a takarékszövetkezetekről — Állampolgársági ügyek tapasztalatai A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott a takarékbetétekről és módosította a takarékszövetkezetekről szóló, 1978. évben alkotott törvényerejű rendeletét. A takarékbetétekkel összefüggő kérdéseket 1952-ben szabályozták átfogóan. Azóta számos jogszabály született, amely érintette a takarékbetét kamatainak feltételeit és mértékét. A szabályozás alapjául szolgáló viszonyok is jelentősen megváltoztak. Több olyan törvényi szintű szabályozás lépett életbe — illetéktörvény, személyi jövedelemadóról szóló törvény —, amely a takarékbetétről szóló korábbi törvényerejű rendeletet módosította, illetve azzal ellentétes rendelkezéseket tartalmazott. A megváltozott befektetési lehetőségek, a takarékbetétek mellett megjelenő alternativ pénzelhelyezési módok: a kibocsátott értékpapírok, kötvények, vagyonjegyek, kincstárjegyek, letéti jegyek, valamint a gazdasági társaságokban való részvétel és ezekbe történő befektetés lehetősége új szabályozást igényeltek. A betételhelyezők számára fontos biztosítékok — a takarékbetét titkossága, adómentessége és az állami garancia — változatlanok maradtak. A törvényerejű rendelet alapján a pénzpiac lehetőségeihez igazodva az egyes bankoknak kell kidolgozniuk és meghirdetniük az egyes betétkonstrukciók feltételeit is. Az új szabályozás 1989. február l-jén lép hatályba. A takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosítását az e téren szerzett tapasztalatok hasznosítása, a szövetkezetekre vonatkozó új jogszabályokkal való összhang megteremtése tette indokolttá. Ez a szabályozás egyben feloldja a takarékszövetkezeteknél a társadalmi és a gazdasági szféra bankműveleteinek eddigi' elkülönülését. A jogszabály, amely február l-jén lép hatályba, magában foglalja a szövetkezetekről szóló törvény módosítása miatt időszerű változásokat is. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1988-ban előterjesztett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Az előző évhez viszonyítva 11 százalékkal volt kevesebb az ügyekben érintett személyek száma. A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős többségét a Romániából áttelepültek nyújtották be, és azt a magyar állampolgárral kötött házassággal, rokoni, családi kapcsolataikkal indokolták. A honosítási és visszahonosítási kérelmeket mindössze 15 esetben (1,6 százalék) kellett elutasítani a törvényben előírt feltételek hiánya miatt. Az állampolgári kötelékből való elbocsátási kérelmek az előző évhez viszonyítva csaknem 10%-kal csökkentek. Az elbocsátási kérelmek szintén személyi és családi körülményekhez kapcsolódtak. Ilyen kérelmek elutasítására az esetek 6 százalékában került sor, amikor is a kérelmezők büntető ítélet hatálya alatt álltak. illetve külföldön való letelepedési szándék nélkül kérték a magyar állampol(Folytatás a 2. oldalon.) MSZMP-szmt megbeszélés Tegnap, pénteken a szakszervezetek megyei tanácsának szegedi székházában tartottak megbeszélést a megyei pártbizottság és az szmt vezető tisztségviselői. A párt részéről Vastagh Pál első titkár, a szakszervezet részéről pedig Horváth Károly vezető titkár vezette a megbeszélésen részt vevő csoportokat. Az szmt vezetői a szakszervezeti niunkáról és az őket különösen foglalkoztató kérdésekről, a pártbizottság tisztségviselői pedig a január 23-án elfogadott megyei pártbizottsági programról adtak tájékoztatást. Megállapodtak abban, hogy amiben lehet, a két szervezet közös stratégiát igyekszik kialakítani, konkrét kérdésekben pedig (kölcsönösen informálják egymást, illetve szükség szerint (konzultálnak. Ilyenek például a foglalkoztatáspolitika, a megye települései kö* zötti aránytalanságok csöikkentésének kérdésköre, a kistelepülések népességmegtartó képességének javítása. Ilyen találkozóra különben a választások óta első ízben került sor. Q munkásőrség megyei törzsének ünnepi ülése A munkásőrség Csongrád megyei törzse tegnap, pénteken Szegeden ünnepi gyűlést tartott. Beszámoló hangzott el a munkásőrség elmúlt évéről. Kinevezték a munkásőrség új Csongrád megyei parancsnokát. Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancsnoka kitüntetéseket adott át. Részletes tudósításunk a 2. oldalon.