Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

1989. január 5., csütörtök 5 Kiállításra készülnek... a Móra Ferenc Múzeumban. A múltévben mór hírt adtunk a rekonstrukciós munkákról, és arról is, hogy a múzeum keleti szárnya, a régi fényben tündököl. Így, január végén már régészeti, természettudományi és képzőművészeti kiállítás várja az érdeklődőket. A felújítási munkákat most a város felőli oldalon folytatják, és jövő évben fejeződik be. Ujabb lombikbébi született Világra jött a második magyar lombikbébi. A nevezetes újszülött hétfőn délutón sírt fel először a pécsi Orvostudományi Egyetem szülészeti klinikáján. A Ferenc nevű egészséges kisfiú valóságos óriás: 4000 grammal született. A pécsi fia alasszony kilenc éven át élt meddő házasságban. Tavaly tavasszal történt meg a petesejt-visszaültetés, s mór az első beavatkozás sikeresnek bizonyult. Zavartalanul ment végbe a terhesség és komplikáció nélkül zajlott le a szülés. Csaba Imre professzor, a szülészeti klinika igazgatója a továbbiakban elmondta az MTI munkatársának, hogy újabb három lombikbébi „van útban": — két komlói fiatalasszony tavasszal fog szülni, egy szombathelyi kismama pedig nyárra várja az első kicsinyét. A klinikán eddig tíz mesterségesen létrehozott terhességet regisztráltak — ötven százalékos eredménnyel. Az egyik oldalon két egészséges újszülött és három problémamentes terhesség áll, a másik oldalon négy vetélés és egy méhen kívüli terhesség. Mozihelyzet '88/89 Az elmúlt évben a megyében összesen 70 mozi működött — hallhattuk azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap, kedden a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat rendezett a sajtóházban. Petroczi Sándor igazgató elmondta: a költségek növekedése és az érdeklődés hiánya miatt, sajnos, erősen csökkenteni kellett 1988-ban az. előadásokat. Országos méretekben is szűkebb lett. a filmajánlat — az állami támogatások megvonása csak kevesebb film bemutatását tette lehetővé, összességében az előző évinél körülbelül 15 százalékkal, mintegy háromezer előadással volt ikevesebb. Csongrád megye különleges, ám mindenképpen elégedettségre okot adó helyzetét viszont olyan tények bizonyítják, hogy szűkebb hazánkban a fenti szám mindössze 6 százalék, és mivel igen sok filmet vetítettek magasabb helyárral, az 1987-esnél 10 százalékkal, azaz. körülbelül 3 és fél millió forinttal növekedett a jegybevétel. Mindez az országos listán az ötödik, hartodik helyre teszi a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalatot — s az egész országban itt volt a legkissebb a látogatottság csökkenése 1988-ban. A megyében mintegy 500 ezren nézték meg a magyar filmeket: ez a teljes nézőszám több mint 20 százalékát jelenti. A legsikeresebb hazai alkotásnak tavaly Dobray György Szerelem második vérig című filmje bizonyult (44 ezren tekintették meg), majd egy gyermekfilm, Az erdő kapitánya következett 33 ezer nézővel, a harmadik helyre pedig Kósa Ferenc A másik ember című müve került, 17 és fél ezres nézőszámmal. A Gulyás testvérek Törvénysértés nélkül, továbbá Bacsó Péter Titania, Titánia című filmjét 11-11 ezren, Szabó István Hanussenjét tízezren látták. A külföldi filmek közül Sylvester Stallone Kobrája 60 ezres látogatószámmal vezeti a listát, majd — egyaránt 40-40 ezerrel — A bolygó neve: halál és A Nilus gyöngye következik. A moziüzemi vállalatnak több sikeres vállalkozása is volt az 1988-as évben: a Pasolini- és a Bertolucc1sorozatot a budapesti Filmmúzeum mellett csak Szegeden vetítették, és emlékezetes volt a régi szoviet filmeket bemutató, Sztálin mozija című széria, továbbá az immáron tizedik alkalommal megrendezett gyermekfilmnapok vetítéssorozata is. Az elmúlt esztendő leeíelentősebb filmes újdonságai közé a szakma oldaláról feltétlenül besorolandó — lám, a korszellem! — az úgynevezett alternatív filmforgalmazók megjelenése: a Zala megyei Helikon, a fővárosi FÖMO-bóI létrejött Budapest, a Hajdú-Bihar megyei Hajdúfilm. vagv a Bács-Kiskun megyei Hírősfilm egyaránt ezt a lényeges újítást jelzi, s ugyan többször, több helyen propagálták, hogy 1988-ban a Mokép egyeduralma megtört — némileg túlhangsúlyozott még ez a megállapítás: egyelőre nem erezhető túlságosan a változások hatása, noha elvben már majdnem bárki lehet filmforgalmazó Magyarországon. Jelenleg 13 engedélyezett forgalmazó cég létezik, közülük már az idén több elsősorban olyan filmek terjesztését fogja fölvállalni, amelyek eddig egyáltalán nem álltak előtérben: a Filmpremier Kisszövetkezet például a valláisos tárgyú filmek közül a 'Barabbást, a Hírösfilm a Mózest és a Tízparaneso,la>tot fogja vetíteni, de más, !nagy bevételre számító, eddig még nem játszott filmek (például a normandiai partraszállást feldolgozó A leghosszabb nap műsorra tűzéséről is szó van. Általában: akármennyire nagy mozgás is várható 1989-ben a magyar mozik vidékein, félő, hogy néhány, a helyzet következtében előállt veszély is érezteti majd hatását: például hogy a művészetpolitikai megfontolások egészen elkepesz. tő mértékben háttérbe szorulnak. A mintegy 20-25 százalékkal csökkentett állami támogatás — a korábbi 18 milliónál kb. 4 millióval kevesebbet jelent, e ténynek pedig olyan következményei lehetnek, hogy bármennyire is szeretnék fenntartani a községekben a filmvetítéseket, ilyesmire a helyi tanácsok anyagi támogatása nélkül egyre kevésbé lesz lehetőség. (Máris, eddig is jó-néhány, úgynevezett községi kismozi megszűnit, s van olyan prognózis, hogy 1992-re a jelenlegi 2500 magyarországi moziból — kb. 300 lesz.) Ami az idei filmfelhozatalt illeti: a magyar filmek közül Bereményi Géza Eldorádó, András Ferenc Vadon, Jancsó Miklós Jézus Krisztus horoszkópja és Mészáros Márta Ptroska és a farkas című — kanadai koprodukcióban készült — filmje kerül egyebek között a közönség elé. A gyermekfilmek között meg kell említeni Gémes József Vili, a veréb, továbbá Tóth Pál Leó és Fred című művét, s láthatják majd Rózsa János Halász Judittal a főszerepben készített. Ismeretlen ismerősök, Garas Dezső és Schwajda György A rátóti legényanya című filmjeit is. Három, eddig dobozban tartott magyar film is „kiszabadul": Jeles András, Ember Judit és Mész András Alombrigád, Pócspetri, illetve Bebukottak című alkotáA külföldi filmek választékából ki kell emelni az eddig szintén dobozban rejtőzött szovjet Aszja című filmet, de jön az eddig Magyarországon nem látható Superman, Sergio Leone Vőlt egyszer egy Amerikája, Bertolucci Az utolsó császár-a, Tarkovszkij Nosztalgiája — továbbá az Ömen és az Ördögűző is .. . Végezetül pedig két szegedi hír: tavaszra előreláthatólag befejeződik a Szabadság mozi felújítása, amely igy a megye legfontosabb, legnagyobb mozija lesz, egy 70 személyt befogadó harmadik teremmel, — amely egyúttal gyermekmegőrző jelleggel is funkcionál majd... Nyárra pedig az első szegedi autósmozi is megnyílik, egyszóval: úgy tűnik, az új esztendőben a mozihelyzett terén is lesz újdonság bőven ... D.L. Miről vitázzunk ? Magunk mögött tudva az 1988-as év megújuló törekvésektől teli változásait, eredményeit és sajnos, eredménytelenségeit, már az 1989-es év kedvező vagy kedvezőtlen eseményeit latolgathatjuk. S hogy ez inkább jelenünkre, jövőnkre nézve kedvezőbb legyen, mindenfajta „felsőbb" döntéstől függően és függetlenül rajtunk, állampolgárokon, a nagy és mindennapi politika állandó résztvevőin, részesein is múlik. Vagy rajtunk múlik elsősorban? Kellene, hogy múljon, hiszen a történések nem lehetnek tőlünk függetlenek. S hogy ez így legyen, a nehézségekkel, konfliktusokkal egyre sűrűbben szembekerülő állampolgár aktiv részvételét is kívánja, képviselői által, közvetítésével. Magam is képviselői megbízatásom ellátásához új formákat keresve egy új, talán szokatlan módon szeretném tisztelt választóim véleményét megismerni az Országgyűlés januári ülése előtt. Az Országgyűlés két alapvető emberi jogról, az egyesülésről és gyülekezésről fog várhatóan törvényt alkotni. A két jogot biztosítandó törvények tervezeteivel a Magyar Nemzet, illetve a Magyar Hírlap segítségével megismerkedhettünk. A társadalmi vitákon ki-ki elmondhatta véleményét és egyes véleményekkel ellentétben nem hiába. A t. Ház elé már egy mondhatni teljesen új, a vitákon elhangzott véleményeket hasznosító változat kerül. Kár, hogy ezzel már nem ismerkedhettünk meg ugyanilyen széleskörűen. Az új tervezetekről egy összehasonlító, inkább a változásokat tartalmazó rövid ismertetés jelent meg a Magyar Nemzet egyik számában. S úgy tűnik, mostani formájában — szakemberek véleménye szerint is — e két jog biztosítására hivatott törvénytervezet a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának szellemében, ezzel összhangban már megüti a nyugat-európai jogalkotási mércét. Lényegében — mondhatni — egy vitatott kérdés maradt nyitottan. Miszerint: az egyesülési jogról szóló törvénytervezet második szakasza 1. bekezdés értelmében „Az egyesüRendhagyó közvélemény-kutatás... lési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei — tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint — politikai pártot, szakszervezetet, tömegmozgalmat, érdekképviseleti szervezetet, egyesületet vágy más — e törvény rendelkezéseivel nem ellentétes — szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek" — addig a szakasz 2. bekezdése „A politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései, megalakulására (3. § (4.] bek.), nyilvántartásba vételére (4. § (1.1 bek., 24. §), felügyeletére (15—17. §), valamint megszűnésére (21—22. §) külön törvényi rendelkezései az irányadóak." A két, itt kiemelt szöveg talán nemcsak látszólagosan ellentmondó és több mindenre enged következtetni. Ezzel kapcsolatban több, ezt helyeslő és helytelenítő véleményt is hallhattunk. Köszönettel venném, ha önök, tisztelt választóim az alábbi kérdésekre adott válaszaikat eljuttatnák hozzám január 9-ig, akár levélben is, hogy valóban képviselői megbízatásomnak tehessek eleget a törvénytervezet várhatóan e kérdés körül is folytatandó vitájában. ön szerint: 1. A politikai pártok létrehozására, működtetésére az egyesülésről szóló törvényjavaslat rendelkezései vopatkozzanak-e? 2. Szükségesnek tartja-e külön úgynevezett párttörvény meghozatalát? Ha igen, mikorra? 3. Üj pártok kialakulása ön szerint vezethet-e anarchiába? Ezt reális veszélynek tartja? 4. A jelenlegi gazdasági helyzetből való kilábaláshoz szükségesnek tartja-e a többpártrendszert? 5. A gazdasági reformtól függetlenül szükségesnek tartja-e a többpártrendszert? 6. A többpártrendszer léte ön szerint segíti-e a gazdasági és politikai reformok véghezvitelét? 7. Szükségesnek tartja-e, hogy a jövőben hasonló módszerrel is kikérjem véleményét? Tisztelt választóim! A képviselői feladatok ellátásához a ma adott technikai feltételek igen — enyhén szólva — szerények. Ezért az írott sajtó közvetítő szerepével is élve kérem önöket, hogy válaszaikat, véleményüket juttassák el hozzám névvel és lakcímmel, esetleg foglalkozás, életkor megjelölésével egy statisztikai kép érdekében, amit akár a Délmagyar is bemutathatna. Biztos, sokak nemtetszését is kiváltó e szokatlan új formával kapcsolatban megértő, segítő támogatásukat kérem. Talán e sorokat olvasván többen legyintenek, ezt csak felesleges időpocsékolásnak tartván, kérem, ne sajnálják a fáradságot, ne tartsák ezt feleslegesnek. Hiszen ha netán mindenre legyintünk, az események tőlünk függetlenül folyva, ese'tleg számunkra már kedvezőtlen mederbe kerülve zsákutcába torkollhatnak. A demokrácia egyik alapkövetelménye, hogy részt vehessünk saját jövőnk alakításában, és ehhez a feltételek biztosítva legyenek, a másik, hogy vegyünk részt saját jövőnk alakításában, és a feltételeket ehhez mi magunk is legyünk készek megteremteni. Gazdasági bajaink egyre inkább érezhetőek saját bőrünkön is, s a különböző meghirdetett reformtörekvések — melyek nehézségeink enyhülését is ígérik — mellett talán ma leginkább szükséges az emberi kapcsolatok reformja. Hiszen a bajban még inkább alapvető szükséglet a jóindulat, megértés, tolarencia, segítő kritika, hogy sok, egyre nehezebb helyzetbe kerülő honfitársainkért is a magyar reform alatt kifeszített láthatatlan „szociális háló" láncszemei lehessünk mindannyian. Várva válaszaikat: Bödőné Rózsa Edit, a 3. számú választókörzet országgyűlési képviselője, Szeged, Vértói u. 3. 6724 Mikor leltároznak a gyógyszertárak? A Csongrád Megyei Gyógyszertári Központ igazgatójától, Rákos Gyulától megtudtuk, hogy a megyében működő gyógyszertárakban csütörtökön indul a leltár, akkor sem egyszerre persze. A szegedi patikák közül a Klauzál téri Kígyó egészei az árváltozás napjáig, január 9-éig — szokásos ügyeleti rendjét is megtartva — nyitva lesz. Leltározni január 9-e és 12-e között fognak ott, ezalatt az ügyeleti szerepkört (és a külföldi gyógyszerek kiadását) a Dugonics téri gyógyszertár veszi át — ahol addigra már befejezik a leltárt. Szegeden egyébként ötödike és nyolcadika között tíz, hetedike és tizedike között kilenc patikában lesz zárva az ajtó — feltüntetve persze, hogy hol van a legközelebbi, nyitva tartó gyógyszertár. (Ügy szervezték meg, hogy egymáshoz közeli két üzlet ne leltározzon egyszerre.) Csongrád megye többi városában, illetve a községekben az éjjel-nappalos patikák január 9-én zárnak be (tehát addig a régi áron adják ki a gyógyszereket), s 12-éig tart a leltár. A csak nappalos gyógyszertárakban már 9-e előtt befejezik az átárazást. De ezekben a helységekben is törekedtek arra, hogy a vevőknek minél kevesebbet kelljen utazniuk. Például Bordány és Üllés patikái nem egyszerre zárnak be, s nemcsak a vásárlókat tájékoztatják a legközelebbi gyógyszertár helyéről, hanem a vényeket felíró orvosokat is. Ezekről a vényekről egyébként tudni kell, hogy visszakapják utalványjellegüket. Azaz ha térítéses gyógyszerről van szó, a vényt ottfogják a patikában, nem adják vissza a vásárlónak. (E vényekkel számol el ugyanis a gyógyszertár a társadalombiztosításnak.) Ne a gyógyszerészszel veszekedjenek hát a vevők, ha a vényt nem kapják vissza — kérte a gyógyszertári központ igazgatója. Azt már mi tesszük hozzá; a fizetendő összeg láttán se!. .. K. II környezet állapotáért „Hazánk környezetállapotáért" elnevezéssel széles körű, 15 évre szóló társadalmi programot hirdetett meg a múlt év őszén a Magyar Környezetvédelmi Egyesület. Eddig csaknem 50 intézmény, szervezet, iskola csatlakozott ehhez az összefogáshoz. Jelezték, hogy készek a közös cselekvésre, közreműködnek azért, hogy a honfoglalás 1100, valamint az államalapítás, illetve a kereszténység felvételének 1000. évfordulóján a mainál jóval esztétikusabb, gondozottabb lakóhelyi, munkahelyi környezetben emlékezhessünk meg. Szakértői tevékenységgel, közreműködéssel segítik majd a program megvalósítását a Magyar Tudományos Akadémia, több minisztérium, különféle vállalatok, intézménye'.:, egyesületek vezetői, dolgozói, iskolák pedagógusai, diákjai. A programból az MKE az együttműködőkkel közösen minden évben kiválasztja az adott időszakban legfontosabb teendőket. Az 1989-es feladatokról februárban döntenek