Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

5 1989. január 27., péntek A városi pártértekezlet előkészítése Tanácskozott a jelölőbizottság A várcwi pártbizottság zött a pártbizottságon ügye- Proksza János (Gabonakudöntése alapján február 24- letet tartanak délután 2 és tató Intézet), Fekete ZoŐán én, pénteken délután össze- 5 óra között a jelölőbizott- (Kereskedelmi és Vendégül az MSZMP Szeged váró- ság tagjai, akiket személye- látóipari Szakmunkásképző sí értekezlete. Ennek napi- sen és telefonon is felke- Intézőt), Kalivoda Imre rendjén szerepel többek kö- reshetnek mindazok, akik (Domaszéki Szőlőfürt Szakzott a városi pártbizottság javaslattal szeretnének élni szövetkezet), Valastyán Pál új titkárának megvalasztá- az új gazdaságpolitikai tit- (kőolajtermelő vállalat, Alsa is, mivel Fraknóy Gá- kár személyére. A jeb tag- győ). bor korábbi gazdaságpoliti- jai emellett munkahelyü- A jelölés menetrendjéhez kai titkárt a megyei part- kön is felkercshetők, ezért tartozik, hogy a jeb febbizottság titkárává válasz- közöljük a jelölőbizottság ruár 6-án, délután újra osztották. A személyi döntés névsorát: szeül, és a beérkezett véleelőkészítése a jelölőbizott- Kristó Gyula (JATE böl- mények alapján kialakít ság feladata, amely azonos csészettudományi kara), egyfajta álláspontot, majd az október 8-án megtartott Oskó Lajos (Belváros I/A. a javasolt személyekkel városi pártértekezleten meg- pártalapszervezet, Victor konzultál. Ezt követően a választott testülettel. Hugó utca), Berta Istvánné Délmagyarorsaágban közzéA jelölőbizottság tegnap, (Bartók téri virágüzlet), teszik az érintettekkel csütörtökön délután tartotta Takács Imréné (textilmű- egyeztetett * jelölőlistát. A első ülését a városi párt- vek pártbizottsága), Márton tegnapi tanácskozáson szó székházban. Itt döntöttek Andrásné (Szegedi Közieke- volt arról is, hogy kívánaarról, hogy a jeb munkáját dési Vállalat), Bodnár Lász- tos lenne a többes jelölés, a legteljesebb nyilvánosság Ióné (Komplett Ruházati valamint a párt helyi lapjájegyében fogja végezni. Vállalat), Miklós Károly ban bemutatni a jelölteket, Szó volt a jelölés menet- (MSZMP megyei oktatási hogy azok programmal léprendjéről is. Ezek szerint központja), Gyárfás Sándor hessenek a tagság elé. január 30. és február 3. kö- (Mahart Hajójavító, Tápé), B. Z. Mint a mókus fenn a fán... Kié legyen a gyermekmozgalom? Reális helyzetismeretre és egy olyan szakaszhoz ért, társaik és a felnőttek körévan szükség az úttörömozga- hogy a megtorpanás tör- ben egyaránt és teljesen lom mai állapotának meg- vényszerű. mindegy, hogy ezt milyen méretésén, hisz jól tudjuk, A gyermek mozgalom segi- szervezeti névvel tehetik. A hogy változó világunk ko- tői szerint: radikális változ- gyerekek véleménye szerint rábbi értékeket vizsgál fe- tatásra van szükség, és a felnőttek várják meg a lül, régi és új szerveződése- mindent teljesen elölről kei' gyerekek véleményét, is ket hasonlít össze, és arra kezdeni, alulról építkezve, új csak azután döntsenek, több tesz kísérletet, hogy új ala- névvel. Az is igaz, hogy ma felnőtt van az úttörőmozgapokra helyezze ezer arcú már az úttörőcsapatok veze- lomban, mint amennyi keltársadalmi közösségeinket, tése sem olyan népszerű. Hí- lene, helyettük az arra alAz úttörőmozgalomnak p3- ányzik a hit, a lelkesedés, kalmas társaik vezessenek, dig ma már versenyeznie nem párosul érzelmi azono- csak azok legyenek vezetők sulással, anélkül pedig nein akik azt megérdemlik, lehet mozgalmat csinálni. A A legerőteljesebben vitaszülők és gyerekek fáradtnak látják a pedagógusokat, s szerintük ez a mozgalom elkeli — tudjuk —, visszatért a porondra a nagy múltú cserkészmozgalom is. A gyermekmozgalom választott vezetői, pedagógusok, úttörövezetők felismerve ezt, szúrkúléséhez vezet. széles körben gyűjtöttek információkat az úttörőmozgalom jelenlegi megítéléséről, sőt arra is választ szerettek volna kapni: hogyan tovább? A válságjelenségeket jó ideje tapasztaljuk, hisz hányan vettünk mar A közvélemény természetesen a jelenlegi helyzetet mélységében nem ismeri. Az idősebbek tudatában még tott kérdés az iskola és az úttörőcsapat kapcsolata. A pedagógusok és a gyerekek általában ragaszkodnak az iskola intézményéhez, hisz itt a legerősebb a személyi kötődés. Az iskolától való tuggetlenséget ott igénylik, ma is az él, hogy az úttörők abo1, a csapatvezetés és az a párt gyermekszervezete, és iskola vezetői között nem j j a KISZ-szel való kapcsolata a kapcsolat vagy ahol túlsagosan beleavatkoznak a sem egyértelmű. Bizonytareszt mi, felnőttek, szulok ianság Van az úttörővezetökolyan iskolai unnepsegeken, ben akik amenett érvelnek, tanévnyitókon es -zárokon, hogy a párthoz tartozás fonahol pici es nagyobb gyer- tos ettöl a mozgalom anya. mekeink díszként szerepel- gi heiyZetét, politikai súlyátek rövid, vagy hosszú sotel- nak megerősödését várják, kek nadragban, feher ing- merl félnek attól hogy az ben, blúzban, kek es voros esetleg megalakuló új pártok nyakkendőkkel. Társadalmi, á,tal iétrehozott gyermek politikai unnepseg elmarad- szervezetek jobb kondíció hatatlan kelléke volt a min- között végezhetik majd mundig vidám, mint a mókus kájukat. A szervezet jellegét fenn a fant éneklő, mosolygó kisdobos vagy úttöró. Többször köszöntöttek ök, mint mi őket. És azt is tudjuk, hogy történetük több évtizede alatt szinte a mai napig hogyan másolták le a formaságokat testvérszervezetük, a szovjet pionírok sémáit. tekintve, a politikai és a társadalmi szervezeti státus között megoszlanak a vélemények, sok a félreértés, a politikai jelleget tekintve rossz emlékeket idéz és sokan tartanak attól, hogy a gyerekek a politika eszközeivé válhatnak. A társadalmi jelleget tartják inkább elfoA gyermekmozgalom nem gadhatónak, amelyben a diis olyan gyermekbetegségeit rekt politizálástól mentes másként ítéli meg — felnőtt közéletiségre való nevelés és — gyermek. A kispajtások folyik, és kiemelt feladat az da)rTlunké, igazán nem érzik a válsá- érdekvédelem. A szervezet csapat életébe. A szervezeti keretek megválasztásában is önállóságot igényelnek az úttörőcsapatok. Felül kell vizsgálni a gyermekmozgalom apparátusainak helyzetét is Már többféle elképzelés van: kisebb operatívabb testületekre van szükség, melyek mellett tanácsadók, szakemberek, alkalmi jelleggel adott konkrét feladatokban segítenék a testületeket, a másik elképzelés: erősíteni kell az eddigi szakbizottságok munkáját, és hogy ezek vezetői alkossanak testületet. Befejezésül egy szegedi pedagógus így fogalmazott: „Aki nem akar javítani a dolgokon, az a kifogásokat keresi, aki pedig igen, az 3 módszereket!" És még valamit. Tehát kié legyen a gyermekmozgalom? Egész társa Czakó János A Magyar Úttörők Szövetségének Csongrád megyei elnöksége tegnap, csütörtökön megtartotta soros üléséi. A testület az úttörőmozgalom jelenlegi helyzetéről és got, mert nincs viszonyítási célját, szerepét az alapvető lehetőségük. Természetesnek emberi, erkölcsi normákra veszik a kialakult helyzetet, nevelésben, a közösségi tebár a nagyobbak, a piros- vékenységben látják, nyakkendősök, megfogai- A köztudatban még minmazzák kívánságaikat, kriti- dig él, hogy egy-egy úttörőkai észrevételeiket is. A fel- csapatnak mindennel kell nőttek egy része azt vallja, a foglalkoznia, ha elismerést további feladatairól tanácsproblémák mindig is meg- akar kivívni. így aztán a hoztak voltak, csak nem beszéltünk csapatprogramok nagy része róluk. Egy úttörővezető sze- ma is az ünnepekre épül. rint pedig: ma divat, hogy Sokszor felmerül az a kérdés minden válságban van, ez az is, szükség van-e bizonyos úttörőmozgalomra nem igaz, formaságokra. Igen, akkor, csak felülről mesterségesen ha ezzel a gyerekek érzelkezdeményezett nézet, mileg is azonosulni tudnak, amelytől el kell határolódni. Szükség van az összetartoEgy közel két évtizede doi- zást kifejező jelképekre, a gozó csapatvezető pedig úgy kisebb-nagyobb közösségekgondolja, az oktatásügy ben. És az sem új dolog gondjainak hatása az állam hogy a programjaik kialakíés a párt támogatásának hiá- tásában a szabadban szervenya mesterségesen sorvaszt- zett programok iránt érdekja a mozgalmat. Jó néhá- lödnek, és kikívánkoznak az nyan megfogalmazták, hogy iskola és a lakásuk szűk via szovjet mintára épülő ke- lágából. Igenis vágynak a reteket a mozgalom kinőtte, személyes kötődésre, sajái Tisza táj - tiszta táj Mintegy másfél hónapja, hogy határvonalhoz érkezett megyénk pártélete, s a korábban csak törések és botrányok által változó helyi közélet lassan elmozdulni látszik Némely elvetemült álmodozók fejében megképződik a gondolat, miszerint újmódi nyilvánosság lehetőségével élve? Netán meszszebb tekintve, zúdítsuk eddig kényszerűen visszafogott indulataink tüzes nyilait a politikai döntést hozók pártjára? Kövezzük günk, mely túlnyomónak mondható, csupán olvasója volt annak a Tiszatájnak, s titkon vagy sem, szégyen vagy sem, igyekezett enyhimeg az egész rezsimet, botozzuk Ságoknak? Telefon zsinór- vissza a sérelmeket? Az egyszer csa:k eljutnánk oda hangján rángatott árnyfigu- igazi vétkesek megtalálásáitt mifelénk, hogy megbe- rák, árnyék király hadsere- ig se vesztegetve időnket, átszélnénk közös dolgain- géből? De hiszen akkor már kozódjunk széltében? Óikat . . . Nem kioktatnánk, Gorbacsov-szakaszban volt a vasva az egyik Tiszatájnem utasítanánk, nem indu- világ innenső fele! Vagy ügyhöz szóló írást, újra érlattól fehéren dadognánk — egészen máshol az igazság tetlenséget, sőt fenyegetést beszélgetnénk, mint a föl- és az ítélethirdetők hitbéli érzek. Mintha a régi hang nőttek. Persze tudom, mesz- okokból nem lehettek pa- támadna újra, amelyiknek sze van még eme elképzelt rancs megtagadók? Tényleg csak alkalom kínálkozik, világ, de mintha újabban elhitték a fenyegető vesze- hogy ismét véleményt, mit mind több jel mutatna delem közelítését, afféle jó- véleményt, ítéletet mondilyen irányba. Végül is az a solt világvég dátumának te- hasson rólunk, valamennyinéhány vélemény is ebbéli kintve a közelítő októbert? ünkről, akik szolgák volhitünket erősítheti, ami Ti- Akár hogyan is volt, ami tunk mindahányan ily iköltészataj-ügyben napvilágot lá- történt, megesett. Az akko- szet elleni döntéseket hortott e hasábokon. Ha a ko- rí Tiszatáj szerkesztőségét dozó korban. Holott többsérábbi szakaszra gondolok, szétzavarta az akkori hataúgy már azt is haladásnak lom, igaz, látszat szerint huvélem, hogy erről a helyi mánusan. Végül is állásválügyröl itteni újságban lehe- toztatással ugyan, a hivatatett szót váltani. losságtól megbélyegezetten, Emlékszem a 86-os nyár- de túlélték. Legalább meg- teni a gőggel okozott kárt. ra, amikor a Tiszatáj körül tanulták, hol lakik az Ür— Felelősek lennénk? Ezért hirtelen „ügy" támadt. A mondhatták volna róluk há- semmiképpen. Voltunk bár fenyegetések, hitetlenkedő- tuk mögött, de nem mond- akkoriban párttagok vagy sek, értetlenségek felhőire, ták már akkoriban sem. Ér- kívüliek, aligha kérdezték A tízszer, sokszor újraolva- tetlen csodálkozással, felhá- véleményünket. Megjegysott versre, amelynek már borodással fogadtuk akkori- zem, aki értő szemmel fielőtalálása is irodalmi telje- ban az eseményeket, s nem gyelte azt a világot, s megsítményt kívánt, hiszen ak- emlékszem, hogy akár ki is őrizte elméjében tapasztakoriban kedvelt olvasói já- oly módon fejezte volna ki lásait, .tudja mennyit, s mely ték volt próbára tenni mást, tiltakozását itt mifelénk, ugyan kitalálja-e, megleli-e amit politikai demonstráa botránykövet? iLehet-e DÍ- ciónak mondhatnánk. Kürulás nélkül az ügy hatalmi lönben sem a Tiszatáj volt résztvevőinek akkori önma- az első a megregulázott fogukra visszatekinteni? Fel- lyóiratok közül, bár tán itt adatot teljesítettek, mint lett legmélyebb a seb. Itéle- szik segíteni katonák, de -milyen háború- tűkkel megalázták e rrüfe- környül-állásán. ban győztek? Egy poéta lénk oly kedves tiszai táj versezete volt az ellen, egyébként is érzékeny szelmelytől kivont szablyával lemi életét. Sőt többet tett, dicsőség védeni a hont? Ne- nagyobbat ártott a botos tán a költői képek mögött .ítész, névtelen páncélos; derengő vád sejtése okozta széttörte a Tiszatáj messzee bundás indulatot? Ne fe- messze más határba ívelő ledjük ama lidérces évszá- hídjait, azt a nehezen épített, szeretettel ápolt közlemot, mely '86-ból marad, ha kivonjuk ... Valóban igaz lenne a híresztelés, hogy idős, hatalomba öregedett irányba fordult azóta a kerék. Ezért az értő ember ma indulatait nem pusztító tüzek szításába fogja, már csak nemzetféltésből sem így cselekszik, hanem igyeka dolgok Amíg lehetséges számára égi, s földi hatalmaktól. Különösebb csodálkozásra persze nincsen okunk, hiszen egy folytonosan önsebeit gyógyító nép lelke tán még lassabban heged, mint csillapulnak testi gyötrelmei. Ahol megszokott lehetett, hogy kedő rendszert, amelyen át csak törések és szakadások áramlott oda, s vissza a közép-európai reménység. EruraLkodó módjára jártak el délyről, a Vajdaságról beodafönt, ki tudhatná meg egyszer is, milyen cselszövésekbe fonódva? Hiszen híresztelték, nem is a verssel volt bajuk, de a rákövetkező szélünk, ahonnan 'költők üzentek az olvasóknak. Fönn lehetett volna még tovább is tartani, s ha igen, változtatott volna e zord viáltal változik a helyzet, ott hosszú időn át kisértenek a régről ismert hagyományok. Most mégis fordulatot remélünk sokan, éppen az új megyei politikáról, amelynek formálói — miként olvasható volt a megyei pb számmal, az interjút adó lágon a poéta sípja — ki üléséről szóló tudósításban személyével, akit egy betiltott folyóirat által hittek hálójukba rántani... S mind eme tőrvetésekben vajon milyen tényleges szeretudhatná ma már? A kérdés is — végre ismét úgy tekinfelhőkben járó, hiszen a vá- tenek az irodalomra, mint laszt adható folyóirat abban illik, s nálunk boldogabb az alakjában megszűnt... csillagzatok alatt élőknél Mármost kit átkozzunk, szokás: irodalomként . púk volt a helyi hatalmas- kinek fejét követeljük ez Tráser László Olivér — Olivérről Végre. Hosszú idő után először megy minden előadáson át telt házzal és vastapsssal egy darab a Szegedi Nemzeti Színházban. Ez az Olivér című musical, melynek fo erőforrása a gyerekek lendületes játéka. A két szereposztású darab két főszereplőjét, a hatodikos Palatinus Ferencet (Makkosházi verekszünk egy kicsit. Jószívű. Nagyon jól játszik. — Hogyan esett rátok a választás? Sz. A. — Egyszer a rendező bejött a próba után, és általanos mondta, .jöjjünk el másnap iskola) és az ötödikes Széli a Kisszinházba. Azt hittük, Andort (Madach általános mindenki jön, de csak néiskola) kérdezem a ról és egymásról. — Mi a egymásról? darab- gy€n voltunk itt. Akkor mondta a rendező, hogy véleményetek szerepeket tanulunk. — A többiek mit szóltak, mikor kiderült, hogy ti játszP. F. — Szerintem Andor szátok a főszerepet? jól játszik elsősorban. Ren- p. F. — Eleinte örültek, des. Szokott utalatoskodni, irigykedett meg a ruháját nom teszi .. , ' • m i™. . -hí-, r : „„ Most mar ez megszűnt. vissza a valifara. Ennyi az " egész — Kedvenc jelenetetek? P. F. — A dologház és az Sz. A.: A Feri nagyon álomkép, rendes szokott lenni. Néha wJó hallgatni. SzóTelefax Somogyban A korszerű információát- léket, amely — a kétlépcsős vitel újabb eszközeként a közigazgatási rendszer folytávmásoló — telefax — be- tán — közvetlen kapcsolatrendezéseket is a közigazga- ba került a megyei szervetás szolgálatába állítjá"k So- zettel. A szerényebb anyagi mogy megyében. A megyei lehetőségekkel rendelkező tanács döntése értelmében első lépésként még az idén minden olyan városi és nagyközségi tanácson üzembe állítják a telefax készühelyi tanácsok a készülék megvásárlásához ötven szászaiékos támogatást is kapnak a megyétől. . Sz. A. — Nekem is. — Melyik jelenetet próbáltátok legszívesebben? P. F. — Mikor a Dörzsölt és Olivér találkozik. Sz. A. — Én a koporsókészítő jelenetét. — A verekedést? Sz. A. — Igen. — Ez a „bunyó" menynyire megy „élesben"? P.F. — Ez játszott in- _ _ kább, mert élethűen, hát is- vérnek hívnak'. Nem tudják tenem, nem tudom mi len- megérteni, hogy attól fügne- getlenül nem kereszteltek Sz. A. — Csak ez a bácsi, még át... akivel verekedni kiell, a Csűri Akos Kátó Sándor, mindig azt mondja, hogy nyugodtan üssetek csak ide, meg minden. Egyszer, amikor próbán a Feri véletlenül teljesen oda ütött, akkor már alig bírt kitámolyogni. Elfelejtette megfeszíteni a hasát. — Milyen érzés ez har a színpadról? P.F. val jó. Sz. A. — Én nagyon szeretem. — Az előadás másnapján felelésnél a tanárok hogyan viselkednek? P. F. — Hat, általában elnézőek. Sz. A. — Nálunk nem annyira ... — Mi leszel, ha nagy leszel? P. F. — Színész vagy történész. Sz. A. — Én színész. — S végezetül, mi a becenevetek? P. F. — A lányok Olinak neveznek, a fiúk Ferinek. Sz. A. — Engem is Oli-