Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

188 1989. január 19., csütörtök Az ENSZ menekültügyi főbiztosával is tárgyalt Horn Gyula © Genf (MTI) Horn Gyula külügyi ál­lamtitkár, aki január 23— 24-én látogatást tett Genf­ben, tárgyalt Jan Martenson ENSZ főtitkárhelyettessel, az emberi jogi központ vezető­jével. Az emberi jogok kap­csán kiemelték Magyaror­szág és az ENSZ érintett szervei közötti együttműkö­dés fejlesztésének fontossá­gát. Horn Gyula Gerald Hinte­reggerrel, az Európai Gazda­sági Bizottság főtitkárával áttekintette a kelet—nyuga­ti gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit. Horn Gyula megbeszélést folytatott Jean-Pierre Hoc­kéval, az ENSZ menekült­ügyi főbiztosával a Magyar­országon tartózkodó romá­niai menekültek helyzetéről. Áttekintették a szervezettel 1988. júniusa óta kialakult kapcsolatok további erősíté­sének kérdéseit. Tárgyaltak a Magyar Népköztársaság­nak az ENSZ menekültügyi konvenciójához való csatla­kozásáról is. © Szófia (MTI) „A megújulás gyümölcsei" címmel, „Űj szakasz a ro­mán falu fejlődésében" al­címmel a szófiai Otecseszt­ven Front szerdai száma cik­ket közöl egy román újság­író — a Romania Libera munkatársa — tollából, fi lap olvasói egyebek között megtudhatják belőle, hogy „a román falvak átszervezé­se és modernizálása az egyik legközvetlenebb módja a dolgozók anyagi és szellemi környezete megjavításának". A bolgár közönség a hazai tömegtájékoztatásból ez ide­ig arról nem értesült, hogy ezt a „modernizálást" a vi­lágsajtóban falurombolásnak nevezik, s világszerte tilta­koznak ellene. A mintegy 7000 falu megsemmisítésé nek terve érdekes módon a. román szerző cikkéből i& kifelejtődött. Befejezték a mentési munkálatokat D Dusanbe (MTI) Az agyaggal betemetett Saiora faluban kedden be­fejezték a mentési munká­latokat, minthogy a lakos­ság és a helyi vezetés úgy vélekedett, nincs remény túlélők megtalálására — kö­zölték szerdán reggel a helyszínre érkezett külföldi újságírókkal, köztük a Ma­gyar Távirati Iroda tudó­sítójával. A döntésben fon­tos szerepet játszott az isz­lám egyház is, amely ugyancsak állást foglalt az elhunytak kihantolása el­len. A falu egy részét szinte Román biztonsági embernek véltek egy magyar rendőrtisztet Megkezdték az ügy bírósági tárgyalását A román biztonsági szer­vek emberének, vélt egy ma­gyar rendőrtisztet az 1979 óta hazánkban élő, román állampolgárságú Vásárhelyi Antal, ezért megtámadta. A tavaly szeptemberi eset tár­gyalását szerdán kezdte meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az ügyészség a fér­fit és szintén román állam­polgárságú társát hivatalos személy elleni erőszak bűn­tettével vádolja. Vásárhelyi Antal a bíró­ság előtt e'mondta, hogy a Románia Libera (Szabad Románia) Csoport, valamint a Menedék Bizottság össze­jövetelein többször észre­vették, hogy „gyanús" sze­mélyek követik őket. Előfor­dult már, hogy ők hívták fel a magyar hatóságok fi­gyelmét a román állambiz­tonsági szervek emberéi e. Tavaly szeptemberben gyü­lekezési helyükön többször láttak egy ismeretlen férfit, akit Vásárhelyi kérdőre is vont. A férfi akkor azt mondta, turista. Szeptember 20-án a vádlott és két társa ismét megpillantotta az is­meretlent a Ráday utcában. Elhatározták, hogy kiderítik, ki js valójában, s miért kö­veti őket. Vásárhelyi Antal a férfi nyomába eredt. Egy olyan helyen, ahol sok em­ber gyűlt össze, megragadta a kabátját, arcába gázsprayt fújt, a földre nyomta, s kérte, értesítsék a rendőr­séget. Amikor a megtáma­dott férfi felmutatta rendőr­ségi igazolványát, eleresz­tette. Vásárhelyi Antal azt állította, egyedül ő dulako­dott a rendőrrel, s ezzel egybehangzóan nyilatkozott a másodrendű vádlott is. A bíróság ezt követően a tanúkat hallgatta meg. Mivel a sértett nem je­lent meg, a bíróság a tár­gyalást elnapolta. (MTI) teljesen maga alá temette az alig öt másodperc alatt lezúdult agyaglavina. He­lyenként csak a tetők lát­szanak ki a földből. A tér­ség inkább agyagbányára, semmint emberi településre emlékeztet. Sarora többi ré­sze viszonylag komolyabb károk nélkül vészelte át a földrengést, csak imitt­amott lehet látni beomlott házfalakat, ledőlt kerítése­ket. A hétfő hajnali földrengés után azonnal megkezdődtek a mentési munkálatok. A romba dőlt házak alól ed­dig 58 embert sikerült élve kimenteni, a? agyag által betemetett házak alól azon­ban csak egyet. Eddig ösz­szesen 41 holttestet emeltek ki, s továbbiakat nem fog­nak már kiemelni, mert tö­megsírrá nyilvánítják a te­rületet, s ott űj építkezése­ket nem fognak folytatni. Grósz Károly 1 megbeszélései Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában találkozott a hazánkban tar­tózkodó Georges Hauival, a Libanoni Kommunista Párt főtitkárával. A szívélyes, baráti légkörű találkozón tájékoztatta partnerét a ha­zánkban végbemenő társa­dalmi, gazdasági reformfo­lyamatról. Kiemelte, hogy gondjaink leküzdésének el­engedhetetlen feltétele a tervbe vett nagy horderejű reformok következetes, vég­hezvitele. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös figye­lemmel a közel-keleti vál­sággóc legújabb fejlemé­nyeire. Grósz Károly, a Köz­ponti Bizottság székhá­zában találkozott Jarmö Wahlströmmel, a Finn Kom­munista Párt elnökével, aki az MSZMP Központi Bizott­sága meghívására pártkül­döttség élén vasárnao óta tartózkodik hazánkban. Kí­séretében volt Irina Linde­berg, a párt külügyi titkára, valamint Mikko Kulmula és Kari Váhátalo, a kb tagja. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen részle­tesen szóltak a közös elvi alapokon nyugvó, hagyomá­nyosan igen jó pártközi kapcsolatokról. Rámutattak, hogy az MSZMP és az FKP együttműködése a két ország baráti viszonyának fontos Hegalakult a Környezetpolitikai Tanács A Környezetpolitikai Ta­nács — amely a környezet­védelmi és vízgazdálkodási miniszter mellett létrejött döntés-előkészítő és tanács­adó testület — szerdán tar­totta alakuló ülését az MTA Országház utcai kong­resszusi termében. Maróthy László miniszter nyitotta meg az ülést, kö­szönetet mondva a testület tagjainak e fontos társadal­mi megbízatás elvállalásá­ért. A vitában nagy hangsúlyt kapott az a rendező elv és stratégiai cél, hogy a testü­let minden tevékenységé^ a lakosság számára optimális környezet megteremtésének szolgálata vezérelje. Az ülés második napiren­di pontjaként az ország környezeti állapotáról ké­szített minisztériumi je­lentést és vitaanyagot tár­gyalta meg a testület. Var­ga Miklós, a Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára ismertette a helyzetértéke­lést. Megállapította, hogy Magyarország környezetvé­delme a közepesen fejlett országokéhoz hasonló. Az állapotfelmérés adatai nyil­vánosak, s a minisztérium lehetővé teszi, hogy folya­matosan az újabb adatok is nyilvánosságra kerüljenek. Rz ORI-botrányról Súlyos visszaélésekre: jogtalan haszonszerzésre, pa­zarló gazdálkodásra, a jegy­bevételekkel való manipulá­lásra, s okirat-hamisításra derített fényt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az Országos Rendező Irodánál végzett vizsgálat során. Mihály Sándor, a KNEB főosztályvezetője elmondta, hogy a népi ellenőrzés több bejelentés után tavaly no­vemberben kezdte meg a vizsgálatot az QRI-nál. Szin­te valamennyi jelzés megfe­lelt a valóságnak, bebizo­nyosodott: 1985 januárjában az ORI és az OKISZ Labor közös szervezésű szilveszteri műsorainak jegybevételei­ről nem készült pontos el­számolás, a bevételek egy részét 25 magán-takarék­könyvben helyezték el. Az ORI az OKISZ Laborral 1987 végén nem a véleges, hanem a fiktív adatok alap­ján számolta el a költsége­ket és a bevételeket. A ren­dezőiroda, bár a reklámokon hirdetett anyagok után 25 százalékos általános forgal­mi adót kellett volna fizet­nie, a költségeket — vezetői utasításra — nulla kulccsal számlázta, s így több millió forintos adóhátralék kelet­kezett. A KNEB ellenőrei a jegy­elszámolás rendjét szúró­próbaszerűen — a bejelentő „sugalmazására" — a „Ka­bos Laci és barátai" című Erkel Színházbeli, illetve „A Józsi hol vagy" című Fővá­rosi Operett Színházi elő­adásnál vizsgálták. Az utób­bi műsornál nem fedeztek fel szabálytalanságot, az Erkel Színházban azonban a produkciós jelentés és az utókalkulációs nyilvántar­tás szerint a fizető nézők és az eladott, illetve a megma­radt jegyek száma jelentő­sen eltért egymástól. Az ORI-nál — műsorpolitikai okokra hivatkozva — rend­szeressé vált, hogy művé­szeknek, illetve hozzátarto­zóiknak, akik rendszerint műsorszerkesztöként szere­peltek a könyvelésben, — főként év végeken — nagy összegű előleget fizettek. Ennek jogszerűsége is vi­tatható, hiszen szabálysze­rű szerződés nem készült. A kifizetett összegek nyilván­tartását is szabálytalanul vé­gezték. A vizsgálat azt is feltárta, hogy az úgyneve­zett szerkesztői díjazások jelentősen — legalább 50 százalékkal — meghaladták a fellépő művész honoráriu­mát. A főosztályvezető ne­veket is említett, de hozzá­tette: ebben az ügyben — amely nyilvánvalóan csak a jéghegy csúcsát jelenti — nem a név, hanem a jelen­ség fontos. 'Mégis megemlí­tette Sas Józsefet, Sasnó A PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáoak közleménye A Szovjetunióban 1989. február l-jétől néhány köz­szükségleti cikk nem keres­kedelmi forgalmában új ki­viteli szabályok lépnek élet­be. Ezek szerint a Szovjet­unióban turistaként, magán­jelleggel (meghívással) tar­tózkodó külföldi állampolgá­rok nem vihetnek ki a Szov­jetunióból valódi és instant kávét, tokhal- és lazacikrát, szines és fekete-fehér tele­víziót, hűtőszekrényt, fa­gyasztót, mosógépet, varró­gépet, gyermekruházati termékeket és gyermekcipő­ket. 100 százalékos vám meg­fizetése mellett vihető ki a Szovjetunióból porszívó, ventillátor, kávédaráló, ká­véfőző, elektromos húsda­ráló, konyhai robotgép, elektromos gyümolcsfacsa­ró, vasaló, elektromos hab­verő, ostyasütő, fagylaltgép, kenyérpirító és rószter, elektromos szivattyú, varró­géphajtás, mikrohullámú itő, kötőgép, kézikötőgép, háztartási centrifuga, leve­gőtisztító, bojler, orvosi ref­lektor, elektromos fűtőbe­rendezések, elektromos sütő, fa- és fémmegmunkáló gép. 50 százalékos vámot kell fizetni elektromos szamovár, elektromos vasalógép, laka­tosszerszámok, személy­gépkocsi-atlkatrészek, ab­roncsok, gépiszövésű sző­nyegek kivitele esetén. 30 százalékos vám megfizetése mellett vihetők ki a Szov­jetunióból szőrmék és szőr­meáruk, valamint természe­tes bőrből készült ruházati termékek. Háztartási klímaberende­zés és szórakoztató-elektro­nikai berendezések (televí­zió kivételével) kivitele ese­tén 25 százalékos vám fize­tendő. A vám kiszámításá­nak alapja minden esetben a Szovjetunióban érvényes kiskereskedelmi ár. A vám­mentesen kivihető közszük­ségleti cikkek összértéke utasonként nem haladhatja meg a 100 rubelt a Szovjet­unióban érvényes kiskeres­kedelmi árakon számolva. A Szovjetunióban dolgozó és tanuló külföldi állampolgá­rok a kiviteli tilalom, illet­ve korlátozás alá eső cik­kekből családonként és nap­tári évenként 1—1 darabot vihetnek ki, a kávéra és kaviárra vonatkozó tilalom azonban rájuk is érvényes. A tilalmak és korlátozások nem vonatkoznak azonban a Szovjetunióban külföldi va­lutáért árusító üzletekben vásárolt termékekre. A Szovjeunión átutazó ál­lampolgárok tárgyai a Szov­jetunióba történő beutazás­kor szabadon bevihetők. Ha azonban tulajdonosuk eze­ket a tárgyakat kiutazáskor nem *viszi ki, a ki nem vitt tárgyak értékének 100 szá­zalékát kitevő vámot köteles fizetni az ott érvényes kis­kereskedelmi árak alapján. Változtak a külföldre utazó szovjet állampolgárokra vonatkozó kiviteli szabályok is. A bevezetett intézkedé­sek ideiglenes jellegűek, 1991. január 1-jéig marad­nak érvényben. Oz akció hajrája Alig egy hete hirdetett a Vidia Kereskedőház többféle árucsoportra ár­engedményes akciót. Aján­latából talán a legcsábí­tóbb az MZ motorok árá­ból adott 8 ezer forintos engedmény volt — Eladható-e a motor­kerékpár télen? — kér­deztük Juhász Jánostól, a szegedi kirendeltség igaz­gatóhelyettesétől. — A tények azt bizo­nyítják, hogy megfelelő kereskedelempolitikával szezonon kívül is felkelt­hető a szunnyadó kereslet. Ha a vevő megtalálja a számítását, szívesen tá­rolja a járművet még két­három hónapig a saját garázsában. Egyenként a 150 és a 250 köbcentinvé­'tares motorkerékpárokból már egyetlen darab sincs a raktárainkban. a 125­ösökből még néhány bolt­jaink eladóterében várja vevőjét. — Más árucikkekre is hirdettek árengedményt. — Most is tudom aján­lani az Qbjekta mix exk. luzív egykaros csaptelep­családot. Van mosdóra, mosogatóra, zuhanyra és kádtöltőnek felszerelhető változatban is, mindez az eredeti árnál 40 százalék­kal olcsóbban. Az olasz rozsdamentes evőeszköze­inket darabonként is meg­vásárolhatják vevőink, de a díszdobozos készlet ki­váló ajándéktárgy. Itt az árengedmény 30 százalék. Féláron kínálunk import baltákat és fejszéket. Ez a cikkcsoport talán a ta­vaszra készülődő kiskert­tulajdonosok figyelmére érdemes. Az akció — a gyorsan fogyó készletekből ítélve — még néh.ány napig tart. A vállalat haszna, hogy gyorsabban cseré­lődnek a készletei, a most V'szegyűlt pénzből máris frissíthetik kínálatukat A vevőknek a jelentős ár­engedmény miatt is érde­mes mostanában benyitni a Vidia összes árusítóhe­lyére. (x) Komjáti Zsuzsát, Árkus Jó­zsefet, Bedecs Évát, Korda Györgyöt, Balázs Klárit és Barna Istvánt. Az utalványozások rend­jét vizsgálva megállapítot­ták: a pénzkifizetéseket nem ellenőrizték. Igy for­dulhatott elő, hogy az ORJ­nál a juttatásokat szerkesz­tőként és technikai munka­társként nyilvántartott idős nyugdíjasok nevére megha­talmazás útján vettek fel. Az elmúlt évi Interpop Fesztivál költségeit vizsgál­va megállapították: tételes költségvetés nem készült, a tervlapot utólag írták meg. A fesztivál tényleges költsé­geit tehát nem sikerült meg­állapítani, annyi azonban bebizonyosodott: a megren­delt szolgáltatásokat szám­lák nélkül, honoráriumként fizették ki. A zsűri tagjai a fesztivál ideje alatt ingyen szálltak meg a Balaton partján, munkájukért 27 500 forint tiszteletdíjban része­sültek. A zsűri elnökének, Kormos Sándornak, a Mű­velődési Minisztérium fő­osztályvezetőjének 30 ezer forint adóköteles tiszteletdí­jat és 7 ezer forint adómen­tes költségtérítést számoltál: el. Ez utóbbi üggyel kapcso­latban a sajtótájékoztatón jelen levő Stark Antal műve­lődési minisztériumi állam­titkár elmondta: bár a fő­osztályvezető jogilag nem volt elmarasztalható, fel­mentését kérte állásából, s azt a miniszter azonnal elfo­gadta. Az államtitkár leszö­gezte: az ORI-nál kipattant botrány a minisztériumban mély döbbenetet váltott ki. Sajnálkozását fejezte ki, hogy művészek, köztük olya­nok is, akik műsoraikban a közélet tisztaságáért szálltak síkra, jogilag és etikailag is elfogadhatatlanul magas jö­vedelemre tettek szert. Rámutatott arra is, hogy a feltárt esetek felmérhetetlen erkölcsi kárt okoztak az egész művésztársadalom­nak, hiszen minden ilyen ügy aLkalmat adhat indoko­latlan általánosításokra, a művészek, s egyáltalán az értelmiség elleni hangulat­keltésre. Stark Antal kérdésekre válaszolva elmondta: elke­rülhetetlen az elmúlt évek­ben kifizetett tiszteletdíjak teljes körű vizsgálata. Egyeztetés kérdése, hogy azt hány évre visszamenőleg te­gyék meg, mindenesetre 20 évnél régebbre nem fognak visszatekinteni. Gál Iván, az ORI jelenlegi megbízott igazgatója, aki tavaly az In­terpop 'Fesztivál irodaveze­tője volt, s így érintett az ügyben, elhatárolta magát a szabálytalanságoktól. Mint mondta: ő szakmailag vett részt a programban, a gaz­dasági rész nem tartozott hozzá. Az ORI vezetésével Bulányi László bízta meg, amikor hosszabb betegsza­badságra ment, a volt igaz­gató az iroda zavaros ügyei­nek tisztázása előtt önkezé­vel vetett véget életének. Szálkái Tóth István, a KNEB elnökhelyettese vége­zetül elmondta, hogy a KNEB befejezettnek tekinti a vizsgálatot, s az áltla ösz­szegyűjtött dokumentumokat átadja a BRPK-nak. A JCNEB felkéri az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal elnökét, hogy rendelje el ez ORI és az OKISZ Labor soron kívüli adóellenőrzését. A Sajtóház a hirdetések feldolgozására jól gépelő adminisztrátort keres azonnali belépéssel. Jelentkezni a főkönyvelőnél. Tanácsköztársaság útja 10.

Next

/
Thumbnails
Contents