Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám

15 1989. január 10., kedd n ki nem beszélt háború Éppen egy éve, hogy Ke­ményffy Béla levelet írt Mihail Gorbacsovnak. Meg­írta, hogy 16 évesen vitték el az oroszul besc.élö kato­nák, előbb szökni próbált, eltogták — és végül össze­sen 8 évet húzott le ama bizonyos lágerekben, me­lyeknek szolzsenyicini gyüj fk I Rádió ­w 1 figyelő sében. A történeteket ama lelakatolt szájak őrzik to­vább. A „málertkij rabótra" hurcolásokat, és nőkkel szembeni erőszakosko­töneve, egyre elfogadottab- dásokat, a győri püspök, ban: Gulag-szigetcsoport. Apor Vilmos vértanúságát ez sorrendben szög és a Muraköz lélek­számban is teljesen más helyzetet teremtett, tehát a veszteségek arányait és va­lódi méreteit is így kellene számba venni. (Nem így tör­tént és részben ma sem így történik.) Ekképpen közel 1,4 milliós az emberveszte­ség és mondjuk ki végre, Für Lajosnak köszönhetően: a Szovjet unió, Németország, Lengyel­ország és Jugoszlávia után következik, ha a veszteség­nek a népességhez mért (Már az is csoda lehetne, hogyan élhet túl egy ilyen Mindkét lába elsorvadt, a don; Mohács iszonyatát, megbénult. Keményffy Béla .söt, magát a teljes, az igazi, arról is írt az SZKP iőtit- a reális emberveszteséget is, kárának, hogy 1961-ben a mint arról most Für Lajos Szovjetunió illetékes szer- történész a véle készített in- százalékos arányát vesszük, veitől igazolást, (szprávka) terjúban beszámolt. ' kapott teljes ártatlanságá­ról, ám mivel az erkölcsi A Vasárnapi Újság rehabilitációt, mint annyi- mert hiszen erről a rövid kis n®P "yen rettenetes ti­szor, az ö esetében sem kö- idő alatt klasszikussá lett, kelést, egy évszázad alatt vette anyagi jóvátétel, kár- nagyszerű rádióműsorról, 'kettőt s még mindehhez térítésért is fordult Gorba- határokon innen és túli ma- Párosult ama bizonyos kol­csovhoz. Az évszázad alig- gyarok egyik legnagyobb 'ektiv büntudatkeltés, „az hanem legnagyobb orosz hétvégi kedvencéről van szó utolsó csatlós", „a bűnös politikusa gyofsan intézke- — legutóbbi számában a nemzet"- a „fasiszta nép" dett Olyannyira, hogy 1988. műsorvezető Györffy Miklós gonosz es aljas indulatu ra­márciusában Keményffy Bé- és a felelős szerkesztő, Gyö- bulisztikája, ami a mar em­la Kisbárapátin, Fő utca 89. rí Béla a programon belüli lített ki nem beszélesi pszi­szám alatti lakásán levelet leginkább „fő műsoridőnek" chozashoz vezetett. Meghoz­kapott a Katonai Főügyész- (bár éppen ezen a napon' za annak minden, máig ségtól, melyben értesítik, még mindig kicsit túl ko- ható rémsegével es kovet­hogy mivel ilyen és ilyen rainak) számító, reggel 7 és kezmenyevel együtt. Erkol­jogszabályok szerint ezt, háromnegyed 8 közötti idő- csileg, néplelektamlag egy­meg amazt kell és lehet be- ben a 'ki nem beszélt hábo- arant- Lam. milyen messzire számítani, végezetül és ösz- rút állította középpontba, szességében egy bizonyos a Für Lajos aitai el. munkabérére joS, £J adottakkal es Keményffy meg is fog kapni, úgy is Bela esetevei. Am szo esett mint kártérítést. Képzeljük a Nyugaton néhány éve csak el, zuhant élő a hang- megjelent, nagykanizsai i,l­szóróból a malíciózus kom- letőségű Rózsás János köte- , . , . . .., . .., . , , zett „elmaradottsagtol , „po­mentar, mit es mennyit ka- terol is, erről az idehaza • . ,,..,., . . .„, ,....,, .,. ., , . „ . litikai kulturalatlansagtol pott volna hosunk, ha nem változatlanul nem ismert, a , , , „ . . , . ... . , egeszen az „ertekzavarig — ilyen magas protektor jar nem szépirodalmi műfajok . . , is vezetnek a mai magyar lakosság „közmegegyezést", „kibontakozást" és hasonló­kat kellőképpen nem értő, nem méltányoló, nehezen elfogadó attitűdjének gyöke­rei, meglehet, az úgyneve­kőzben érdekében ... közül alighanem a magyar . , . , , - . GuLagnak nevezhető műről Az eset, higgyek el, kime­. ... ., ... ... éppúgy, minta tényről: 1943 neteletol függetlenül donto ,„;„ , jelentőségű. Mert jelenség­értékű, az ügy tüneti részét jelentő — a ki nem beszélt háború. A második világ­háborúnak a magyarságot lakodalmas rocktól kiskert­mániáig. Ha ilyen röpke idő, alig és 1949 között minden har- egy órácska alatt ennyire madik magyar ember életé- koncentrált mélységekbe tud ben sorsdöntő változások eljutni egy rádióműsor: zajlottak le. A második világháború ekképpen is megrázó katak- magyar áldozatainak számát lizmája. Az az eseménysor, illetően pedig külön döbbe­amely annyi hazugul szép net volt hallani, a zavar, a beszámoló, hamísitott törté- tudatos torzítás, a homály nelemkönyv és megemléke- elképesztöbb mértékű, zö csinnadratta dacára egy mint gyaníthatnánk. Szán­nép kollektív tudatalattijába dékos összekuszálása, illet­6zorult. Egy háború, amely- ve elhallgatása a ténynek, nek történeteit, mikén Csoó- hogy a világháborús Ma­ri írta a Magyar apokalip- gyarország nem azonos a szisben, lelakatolt szájak mai, trianoni méretű hazá­őrizték. És őrzik még ma is. val: az >1938—1941 között Keményffy Béla a nagy ki- visszacsatolt területek, azaz vétel, a süket csöndet el- a Felvidék déli sávja, szántan megtörő magányos Észak-Erdély, Kárpátalja, hős, a legkisebb fiú a me- Bácska, a baranyai három­olyan bravúr, amelyért csak kemény kézszorítás járhat a Vasárnapi Üjság még korai fölkeltést is megérő műso­rának, a szerkesztőknek, a műsorvezetőknek, akik — legutóbb kibeszéltetni akar­ván a ki nem beszéltet —, minden alkalommal ki­mondják szépen a rettenetet, s Illyéstől tudjuk, ezzel azt föl is oldják. Ügy, hogy se­gítségükkel a vasárnapot, egy hét után a következőre történő erőgyűjtés napját — nem is nagyon lehet em­berhez méltóbban elkezdeni. Domonkos László Kongresszusok után Nyelvében él a nemzetiségi (is) Kongresszusokat tartottak a Magyarországon élő nem­zetiségiek tavaly decemberben. Gondoltuk, most, a politi­kai intézményrendszerünk megújításának idején, különö­sen érdekes lehet: azonosulnak-e a kisebbségek e korsze­rűsítő törekvésekkel, illetve milyen lehetőségeit látják ér­demibb képviseleteiknek, egyáltalán, szükségét érzik-e a változtatásnak? Szegeden élő, dolgozó küldöttektől kértünk véleményeket. Tóth István, Ház történész a fővárosban szlovák kongresszuson részt. lemből szomorú tapasztala­tok figyelmeztetnek, a lel­kiismeretünk legyen a tag­könyv. Gyulán a románok kong­resszusán a szegedi küldött, Botka Tibor volt a legfiata­labb. A tanárképző főiskola román—népművelés szakán a Fekete jes láncú iskolarendszer harmadéves, munkatársa viszaállítása adna egyfajta rendezett garanciát. De mi magunk vett — Mit kapott e magas fó­rumtól? — Az a pletyka járta. tehetünk érte a legtöbbet, ha tanítanánk gyerekeinket — Azt, amit vártam. Egy otthon, olvasnánk, írnánk kongresszus mint formailag szlovákul. Ma már seké- a legmagasabb képviseleti 7 „ ' , , , ""*v *. Jiuii DCIYL- ix iciiuiutiapauu IVCUVIŰCICU Wbtnk ln ™gyarUl tanacs- b-es igényeket elégítenek ki forma, az én képzeletemben wp K. igaz. azok az „önszerveződés űt- úgy él, hogy komoly, fe­— Hallottam a mende- járn" létrejött közösségek, lelös munkát vállal föl, mondákról. Vissza kell uta- mint a klub, a tánccsoport, problémafelvetésekben gaz­sítanom a vádat, mert a 43 Természetesen kell, hogy dag, döntéseket hoz. szlovák nyelvű felszólalás legyenek, de csak a saját mellett öten beszéltek ma- funkcióikat töltsék be, ne — Az elképzelés helyes, de helyettesítsenek másokat. aTra vagyok kíváncsi, mi összességében úgy tapasz- konkretizálódott? taltam, demokratizálódó _ szerintem semmi. Ab­tarsadalmunkban uj sze- szolút formális, demonstra­rep var(na) a kisebbscgiek- tív jenegű Volt, így aztán fölösleges. gyárul — ez legfeljebb szépséghiba lehet. Ha vi­szont azt a kritikát kap_ nánk. hogv csúnyán, olykor szavakat keresve, az anya­nyelvtől gyötrődve nyilat- re is, kezdeményeznünk kel­koztak meg sokan, arra lene azon a jogon, hogy ez az nemigen találnék mentsé- ország a mi hazánk is. get. Anyanyelvünk kellő is­merete, megtartása sok kí­vánnivalót hagv. A szüne­tekben forrongó, pezsgő vi­tákon kesergő véleményt hallottam, már Csabán sin­csenek szlovákok, a foci­meccsen senki sem drukkol már tótul. — A szlovák követség mit teú, tehet az anya­nyelv ápolásáért és tagjai­ért? Lung Milán a délszlávok pécsi kongresszusán auto­matikusan ott ülhetett, sőt különös felelősséggel. — Milyen jogon is? — Választmányi tagsá­gomén, mert ugyanez a társa­mert funkcióm kötelezett — Egy „zöldfülű" felelőt­len megnyilatkozása ez, vagy érvei is vannak? — Hát, a zöldfülű titu­lust Gyulán is megkaptam. Például, mert kétségbe von­tam a jelenlevők kompeten­ciáját. Az az igazság, hogy a 75 küldött „kiválasztását" szövetségünk a népfront­— Nagyon sok bírálat érte a szövetség szervezeti felépítését: túlságosan cent­ralizált, kis apparátussal működik. Egy elképzelés szerint jó volna Békéscsa­bán, a délvidékre ható fiók­központot létrehozni. Szó volt arról is, hogy a me­gyékben szükség lenne nemzetiségi titkárokra, ©gyébként a tisztújitáskor kiderült, elodázhatatlan a személyi változtatás: 51 szá- még a zalékban úi emberek ke- Területi immal a kongresszusunk ra, es a helyi pártszervek­árányelveinek kidolgozására re testálta, vagyis, a jelö­is. Á tanácskozáson bevá- 'és formális volt. Én még lasztottak a jelölőbizottság- a kongresszus előtt elmen­te j& tem románlakta települések­re, Battonyára. Mélykútra, — Jó sajtóvisszhangot Gyulára. Találkozókat szer­kaptak, s számunkra külön veztem, főként fiatalokkal, öröm, hogy a deszki Bánát hogy véleményeket kapjuk, Táncegyüttes és ön meg- amelyeket képviselnem kell. kapta a Szocialista Kultú- Fölsőbb helyeken azt mond­ráért kitüntetést. Mik vol- ták, antipropagandát vég­tflfc a sikerük okai? — Elsősorban, hogy sza­kítottunk a hagyományok­kal. Rendkívül alapos elő- ... . . készítő munkát végeztünk kongresszus előtt, csoportokat alaki­rültek a választmányba. A tottunk. községenként je­kongresszus úgv látta, ed- lölögyűléseket tartottunk, dig a szövetség irodalmi amelyeken egy-egv választ" szekciója tette a legered­ményesebb lépéseket, még­pedig a hazai szlovák iro­dalom megteremtéséért. Nyelvművelési hiányossága­ink pótlására pedig a tel­mányi tag is részt vett. Megjegyzem. a hét körzeti zek, lazítok. Igaz, a találko­zókon hallottakat beépítve fölszólalásomba, kétségbe vontam a román szövetség munkáját, mert tisztázatlanok feladata­ik, nincs igazán gazdája az oktatásnak, a könyvkiadás­nak, mert tevékenységük formális. Ezek az észrevé­telek tényleg lázítóak vol­tak. Én a fiatalság gond­jait képviseltem, és arra csoport továbbra is él, mű- " . , „o « akartam figyelmeztetni, hogy szinte tragikusan eltávo Új szakpárok indulnak a JATE-n Pontatlan a tájékoztató A humán és reál szakok merev elkülönítése az egye­iemeken régtől fogva bírá­lat tárgyát képezte, bár két­ségtelen, hogy komoly érvek szóltak mellette is. Az utób­bi időben számos felsőokta­tási intézményben „vegyes' humán-reál szakpárokat is indítanak, ám a hallgatók többsége ezután is humán­humán, illetve reál-reál sza­kokon tanul. Nemrégiben a pécsi egye­tem tanárképző karáról je­lent meg hasonló jellegű közlemény számos országos és megyei lapban, némi hi­bával ugyan, hiszen azt tar­talmazta, hogy idén Pécsett a „hazai felsőoktatás törté­netében először vezetik be a természettudományok és az idegen nyelvek szakpárosí­tását". Nos, például a sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetemen több mint másfél évtizedes hagyomá­nya van az ilyen jellegű képzésnek. Mint Papp György, a JATE TTK dé­kánhelyettese először az tagozatára. Ez szintén nem igaz. Nappali tagozaton ugyanis kétlépcsős képzés folyik, azaz a felvettek pár. A matematika—angol zikát olyasvalaki tanítja, és a matematika—orosz szak aki egyúttal nyelvtanár is. már a harmadik évfolyam- A JATE-n a nem tanári — nál „tart", néhány hallgató vegyész, fizikus, egyéb — azonban egyénileg koráb- szakokon is lehetséges az programozó matematika sza­ban is megpróbálkozott ez- egyetemi évek alatt szakfor- kon kezdik meg tanulmá­zel a párosítással. Ez akkor dítói képesítést szerezni. Az nyaikat, ahol 3 év után fő­csak úgy volt lehetséges, eddigi tapasztalatok szerint iskolai végzettséget szerez­a hallgatók nem élnek ezzel nek. Közülük a legjobbak hogy a hallgató leadta pél­dául másod- vagy harmad­évben a fizika szakot és fel­vett helyette egy idegen nyelvet, ami azzal járt, hogy a második szakjából csak egy-két évvel később kap­hatott diplomát. 1986 óta — az idén is — az érdeklődők már eleve matematika—an­gol, matematika—orosz szakra jelentkezhetnek. Az ilyen irányú lehetőségek ez évben tovább bővültek: 10— 10 fős keretszámmal az idén meghirdették a fizika—an­gol és a kémia—angol sza­kot — ezek a felvételi tájé­koztatóban is szerepelnek —, iövőre pedig biológia—an­gol szak indítását tervezik. Az új párosításoknak azon­elmondta, kívül, hogy csökkenthetik a 1971—72-es humán és reál •műveltség a a lehetőséggel. folytathatják tanulmányai­— —. , .. , .... kat, s újabb 2 év elteltével szoba került az (egyetemJj szintű) program­idei felsooktatasi felvetek tervező matematikus diplo­tájékoztató is, a dékánhe- mát kaphatnak, lyettes felhívta a figyelmet Tavaly indult, s az idén is az ebben található, és a várják a jelentkezőket a szegedi TTK-val kapcsola- közgazdasági programozó tos néhány téves adatra. A matematika szakra, amely könyv szerint levelező ta- szintén kétlépcsős. Az első 3 gozaton a programtervező évben a „sima" programo­matematika szakra 25 főt zókkal közel azonos képzést vesznek fel, programozó kapnak, majd a további 4 matematikus szak pedig félévtől kettőt — a két nem indul. Helyesen: mind- egyetem közti együttmű­kettö indul, a programozó ködési megállapodás alap­25, a programtervező pedig ján — részképzésen Buda­15 fos keretszámmal. Ugyan­csak a könyv szerint 15 főt vesznek fel a programterve­ző matematika szak nappali szerb és a horvát köztársa­ság képviselője, a jugoszlá­viai rádió tudósítója, az NDK-ban élő szerbek szö­vetségének főtitkára — ezek a képviseletek, azt hiszem, néhány évvel ezelőtt egysze­rűen elképzelhetetlenek vol­tak. A kitüntetéseknek örül­tünk, nem tudok mást mon­dani, minthogy reméljük, azért adták, mert megérde­meltük. Nagy tisztesség. — Mi a fő gondjuk a szer­beknek? — Valójában mindaz, ami a magyaroknak, az e hazá­lodtak az anyanyelvüktől. Ez a tény is fontos, nemcsak az, hogy „• • • nagyon örömünk­re vezetik a gázt, építik az utakat..." — Nem gondolja, nap­jainkban jobban meg lehet érteni az óvakodó nemzeti­ségieket? — Az én generációm ugyan ismeri, de nem szen­vedett a történelem atrocitá­saitól. Tudom, ma is ott él az idősebbekben a félelem: iskolai gyakorlat keretében végzett fölmérés kérdéseire románok tagadták meg nem­ban élőknek. Nehezedik zetiségüket, azért, nehogy ki­megélhetésünk, kevés a pi- toloncolják őket. Nyilvánva­henésre maradó ido, kivált lói attój félnek, a kialakult pesten, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egye­temen töltenek. S. I. tanévben indult földrajz elkülönülését, más indítéka —idegen nyelv szakos évfo- is van. Az országban egyre lyam, majd ezután minden több helyűit létesülnek két­évben újra 1977-ig. lAkkor nyelvű gimnáziumok, kö­átmenetileg megszűnt, je- zépiskolai osztályok. Az lenleg azonban ismét léte- ezekben folyó oktatás szín­zik a JATE-n természettu- vonalát nagy mértékben domány—idegen nyelv szak- emeli, ha a matematikát, fi­Elhunyt Zsámhoki Zoltán Megrendüléssel tudatjuk, séről később intézkednek, hogy súlyos betegség követ- A Magyar Írók Szövetsége, keztében, életének 66. évé- a Magyar Népköztársaság ben elhunyt Zsámboki Zol- Művészeti Alap tán író, műfordító. Temeté- irodalmi szakosztálya az önművelésre, nemzetiségi hagyományaink életben tar­tására. Az anyanyelvű ok­tatás kudarca nagy vissz­hangot kapott tanácskozá­sunkon, méghozzá önkriti­kusat. A lehetőségekkel sem élünk, hiába vannak jó törvények meg párthatáro­zatok. Sürgettük az iskolai magyar—román viszony ál­dozatai lehetnek. Így aztán megelégszenek egy táncoló­daloló nemzetiségi szereppel, de azt is egyre kevesebben vállalják. Íme egy nagy lehetőség az ifjabb generáció előtt. — Nem is keseredtem el. szerbhorvát nyelvoktatás ki- Öriási feladataink vannak. A szélesítését, mert talán ez nyelvoktatásért a közössé­is lassítaná a modernizáció- gek életben tartásáért, nem­val járó asszimilálódásun­kat. Szegeddel éppen dicse­kedhettünk, mert a Mérey utcai általános iskolában módjuk van a szülőknek anyanyelvi osztályba írat­ni a kicsiket. Most egy nem­zetiségi bázisiskola kijelölé­sén fáradozunk, hogy Desz­ken vagy Szegeden le­gyen-e? A készülő nemzeti­ségi törvényről sok véle­ményt hallottam. Legtöbben kérték, ne írja elő a tag­sági formát — a történe­zeti kultúránknak a jelen értékeivel való megtöltésé­ért és az általános közöm­bösség ellen tényleg mi, fia­talok tehetünk a legtöbbet. Magyarországon nincs mi­től félni, sőt. Szégyenlem, hogy a kongresszusunkon egy politikai bizottsági tag­nak kellett ösztökélni ben­nünket, hallassuk a hangun­kat, határozzuk meg, ho­gyan képzeljük az érdemibb képviseletünket. Mag Edit

Next

/
Thumbnails
Contents