Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám

119 1989. január 10., kedd Hegújult az ajtógyár Egymilliárd forintos költséggel, 23 hónap alatt teljes egészében megújította gyártástechnológiáját a Lenti Épületasztalos- és Faipari Vállalat. A lakisajtó készítésére szakosodott üzem termelőkapacitása évi 280 ezerről 350 ezer darabra nőtt, s az eddiginél jobb minőségű, tetszetősebb, igy exportképes ajtókat állithatnak elő Példatár Hogy mi ez az irás? Ez az írás példatár, mely a pozitivizmus korrekt, szikár eszközeivel mutatja be, s láttatja, miként vágják át az embert a vendéglátóipari egységek egy részében — ha adódik mód reá. A megyei tanács kereskedelmi felügyelősége a közelmúltban vizsgálta az italboltok és eszpresszók fogyasztói érdekvédelmének helyzetét. Nem kevesebb, mint hatvankét egységbe látogattak el az ellenőrök; ezek közt két állami vállalat 13, tíz szövetkezet 44, s három magánkereskedő 5 üzlete kapott helyet. Következzenek hát a szivet melengető példák... A sándorfalvi, havonta 400450 ezer forint forgalmat lebonyolító harmadosztályú Strand büfé raktárában több, mint egy hektoliter, fogyasztásra alkalmatlan bort találtak az ellenőrök. Hogy honnét származott ide a bor, beszerzési bizonylat híján nem lehetett meghatározni ... A söntéspulban tíz liter vörösbor volt készleten, minősége kideríthetetlen volt, nyilván az íze is. Bizonylatot erről sem tudott fölmutatni a büfés, márpedig a bizonylat manapság eléggé fontos, mert hiánya azt mutatja, hogy a kocsmáros az illető termék után egy fillért sem adózik. A pult alatt helyet foglaló, 14 liter vegyes pálinkáról például biztos nem tudott az adóhatóság ... Mellesleg volt a helyiségben 3 kiló kávé is, melynek minőségmegőrzési ideje lejárt; ezt másként úgy fejezhetnénk ki, hogy a kávé bizony megromlott. Haszontalan és fölösleges optimizmusra vallana föltételezni, hogy a kocsmáros a romlott kávét nem szolgálta volna ki, mert bizony megfőzte és kiszolgálta volna hiba nélkül, mind a három kilót. Gyerünk egy kisteleki italboltba, melynek száma 107., osztálya negyed, s az Egység Áfész tulajdonátképezi. Az ellenőrzés idején folyó vörösbort nem lehetett kapni (kaphatatlan volt), a vásárlók könyve pedig hozzáférhetetlen. Hozzáférhető volt viszont 20 liter, bizonytalan származású vegyes pálinka, melyről beszerzési bizonylatot bemutatni nem tudtak. Dél-Tisza Menti Afész 564. számú, harmadosztályú italboltja, Tápé... Az ártábla elé sörösrekeszeket raktak — persze, „véletlenül" —, ennélfogva az árakat nem lehetett látni. A vásárlók könyve mellett irószerszám nem volt; a vendégek itt az ujjukkal írnak .. . Lejárt minöségmegórzesi idejű kávé itt is volt, a hűtőben penészes pörköltet tároltak, maga a raktár koszos, piszkos jelleget mutatott. Gyerünk most mar preszszóba is! A vendéglátó vállalat 323. számú, harmadosztályú észpresszójában készleten volt háromszor fél kiló Karaván kávé, amiről bizonylattal nem rendelkeztek, viszont 4:1 arányban keverték az Omnia kávéval. A forgalmazott 11-féle sütemény árát nem írták ki — az eladó gyakorlatilag olyan árat mondhatott, amilyet nem szégyellt... A 333. számú, negyedosztályú italboltban két üveg 48 forintos Etűd narancsléért 56 forintot, egy deci 36,50-es unikumért 38 forintot számoltak föl. Az árak persze az eladótérben nem voltak föltüntetve ... Ugorjunk át Dorozsmára! A Dél-Tisza Menti Afész negyedosztályú, 265. számú italboltjában a fogyasztói árak föltüntetése hiányzott, s nem írták ki az üvegbetéti díjakat sem ... A vásárlók könyve elérhetetlen helyen tartózkodott, a készJeten levő másfél kiló kávéról, s a több, mint 10 liter vegyes pálinkáról beszerzési bizonylatot bemutatni nem tudtak, ugyanakkor a vezető elmondta, hogy 20 liter pálinkát vásárolt bizonylat nélkül... A vendéglátó vállalat „Körúti" italboltjának cégtábláján a „söröző" föliral szerepel, holott az egység •ténylegesen italbolt. A próbavásárlásnál kiszolgált pálinka a szabványnál kevesebb volt, ugyanakkor 5,80-nal többet számítottak föl érte a kiirt árnál. A bortégely tetején a fajta- és az ármegjelölés hiányzott... Térjünk azonban vissza Vásárhelyre, ahol a 327. számú Torony italbolt cégtábláján „büfé" megjelölés szerepel, ami igen helytelen. A vegyes pálinka ára a nyilvántartás és az ártábla szerint más és más. Most akkor melyik?... Az üvegbetéti díjak nincsenek kiírva, a tégelyeken a bor fajtája és ára szintén nincs föltüntetve... A Muskátli presszó — az ellenőrzésig — két árnyüvántartást vezetett... Az egyik szerint a literes Pepsi kóla ára 24,70 — a másik szerint 21,50. Próbavásárláskor teát nem adtak; viszont kiderült, hogy beszerzési bizonylat nélkül készleteztek pontyot, harcsát, keszeget, törpeharcsát, valamint két és fél kiló törött paprikát. Veszelovszki László másodosztályú, hódmezővásárhelyi kaszinó-sörözőjében 32 doboz bizonylat nélküli Gold fassl sört találtak az ellenőrök, melynek bolti ára 30 forint volt, fogyasztói ára 42 forint... A Dél-Tisza Menti Afész 182. számú italboltjában a kommersz brandyt és a rumot jócskán föl vizezték; a vizezés mértéke egyébként 22 százalékos volt... És a sort még folytathatnánk. Itt ez nem jó, ott az helytelen, amott amaz romlott... Az egyik üzletben az ár nincs kiírva, a másikon bár ne is írták volna ki... Az ellenőrök tapasztalatai azt mutatják, hogy majdnem minden üzletben megkárosítják a fogyasztókat — lásd a fönti példatárat —, tehát arra, hogy a vásárlókat nem vágják meg, gyakorlatilag jóval kevesebb az esély, mint az ellenkezőjére... A leírt tények által ábrázolt riasztó valóság aligha tart igényt értelmezésre — no comment! —, csak kissé fejbe vág. F. Cs. Január 23-án ülést tart a megyei pártbizottság A jelölőbizottság javaslata a vb tagjaira és a munkabizottságok vezetőire Az elmúlt év decemberében lezajlott megyei pártértekezlet záróakkordjaként az újonnan választott 79 tagú pártbizottság megbízást adott az ott funkcionált jelölőbizottságnak, hogy munkáját folytatva készítse elö a végrehajtó bizottság megválasztását. Ugyancsak kiterjedt e megbízás arra, hogy a pártbizottság mellett majdan működő munkabizottságok vezetőire, sőt tagjaira is gyűjtsön javaslatokat a jelölőbizottság. A pártértekezlet óta eltelt, több mint egy hónap alatt a megye kommunistáinak bizalmát élvező vezető testület valamennyi tagjával elbeszélgetett a jelölőbizottság. Mi több, a teljes pártnyilvánosság jegyében számos párttagot is megkérdeztek, kiket tartanak leginkább alkalmasnak vb-tagságra, vagy valamely munkabizottságban végzendő tevékenységre. Most, néhány nappal az új végrehajtó bizottság megválasztására hivatott megyei pártbizottsági ülés előtt nyilatkozott lapunknak Szilárd János professzor, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora, a jelölőbizottság elnöke az elmúlt hetekben végzett munkáról. — Hadd kérdezzük elsőnek azt, mennyire oszlottak meg a vélemények, hányféle szempont érvényesülését igényelték a pb tagjai, netán a párttagok a vb összeállítását illetően? — Kis túlzással azt mondhatom, ahány beszélgetést folytattunk, annyiféle megfontolást érdemlő elgondolással ismerkedtünk meg. Kezdve a vb létszámától, folytatva annak összetételével, és persze a munkabizottságokról is nagyon tarka elképzeléseket tártak elénk. Ezt a jelölőbizottság nagyon természetesnek tekintette, hiszen a decemberi pártértekezletet nem feledve, a megújulás iránti igény változatlanul erős. Ugyanakkor élő, és nem hagyható figyelmen kívül az úgynevezett területi képviselet igénye. Bizottságunk igyekezett is érvényesíteni mindazokat a szempontokat, amelyek a megkérdezettek nagy többségének igényét fejezték ki. Ügy vélem, ennek kifejeződése az is például, hogy négy harmincöt éven alulit javasoltak a végrehajtó bizottságba. Praktikus. éppen ezért érvényesítendő javaslatnak tekintettük azt is, hogy a megyei pártbizottság első titkára mellett még egy titkár legyen tagja a végrehajtó bizottságnak, hiszen ez a szükség szerinti helyettesítést is biztosítja. Amenynyiben a kérdés a személyi megoszlásra is vonatkozott, elmondhatom, összesen 25 név szerinti javaslatot kaptunk. Mindezek összegezéseként a jelölőbizottság elkészítette a maga javaslatát. — Kérjük, ismertesse ezt. — Január 23-án azt fogjuk javasolni a megyei pártbizottságnak, hogy 15 tagú végrehajtó bizottságot válasszon az alábbi személyi összetételben: Vastagh Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Fraknóy Gábor, a megyei pártbizottság titkára, Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Kiss Péter, a Csongrádi Vörös Csillag Termelőszövetkezet pártbizottsági titkára, Seres Gyula, a Makói Kossuth Termelőszövetkezet elnöke, Szalay István, a József Attila Tudományegyetem docense, Szarvas Pál, a Szentesi Felszabadulás Termelőszövetkezet elnöke, Kánitz Zoltán, a kisteleki kábelgyár igazgatója, Szabó Gyuláné, a vásárhelyi kórház pártbizottsági titkára, Halmosi Károly, á szegedi Taurus gumigyár üzemvezetője, Gilicze Éva, a Szegedi Konzervgyár energetikusa, Keserű Imre szentesi középiskolai tanár, pálmai Antal, a Szegedi Medikémia Ipari Szövetkezet elnöke, Szűcs Tibor, a Szegedi Postaigazgatóság technikusa és Szilárd János, a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora. — Mint az a párttagság körében közismert, a megyei pártértekezlet saját hatáskörében megválasztotta a megyei fegyelmi és pártellenőrző bizottság elnökének Koczkás Ferencet. A jelölőbizottság tiszte szerint további munkabizottságok alakítására, és azok vezetőire, illetve tagjaira tesz javaslatot a január 23-i pártbizottsági ülésen. Kérjük, ismertesse a javasolt munkabizottságokat, és a vezetőikre vonatkozó jelöléseket is. — Általános igény szerint további négy munkabizottság kialakítása szükséges a pártmozgalomban aktuális tennivalók minél szakszerűbb, zavartalan irányítása érdekében. 1. Pártpolitikai munkabizottság, amelynek vezetésére Novákné Halász Annát, a megyei pártbizottság titkárát javasoljuk. 2. Társadalom- és ifjúságpolitikai munkabizottság, amelynek elnökéül Sebe Jánost, a megyei pártbizottság titkárát javasoljuk. 3. Oktatásés művelődéspolitikai bizottságot, amelynek élére Szalay Istvánt ajánljuk megválasztani. 4. Gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottság, amelynek elnökéül Fraknóy Gábort javasoljuk. Ügy véljük, helyes, ha a pártbizottság egy-egy munkabizottság létszámát 13—15 főben határozza meg. E munkabizottságok személyi összetételére ma még nincsen kész javaslatunk, ám a soron következő pártbizottsági ülésre valamennyi testület teljes egészében kialakítható; mint javaslat, mert tényleges megválasztásuk, csakúgy mint a végrehajtó bizottság megválasztása a pártbizottság joga és feladata. Szegedi párldelegáció Szabadkán A testvérvárosi (kapcsolatok jegyébea január 12—14. között Szabadkára látogatott a szegedi városi pártbizottság küldöttsége, amelyet Oláh Miklós titkár vezetett, tagja volt Kissné Nóvák Éva és Kalivoda Imre, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja A megbeszélések során kölcsönös tájékoztatók hangzottak el a városi pártértekezletek munkájáról (Szabadkán e fórum, hasonlóan a szegedihez, az elmúlt év végén ült össze), és a beszélgetésekből kiderült, hogy a testvérvárosok vezetőit és lakóit hasonló problémák foglalkoztatják. Szabadkán, csakúgy. mint Szegeden, alapvető feladat a gazdaság megújítása, a pártélet gyakorlatának mai igényekhez való igazítása. A vajdasági kommunisták ugyanugy vitáznak például a pártalapsze: vezetek feladatairól. a többpártrendszer kérdéseiről. a politikai pluralizmus bevezetéséről, mint városunkban. Mint Oláh Miklós elmondta, Szabadkán is fő feladatnak tartják a pártde>mokrácia fejlesztését, hiszen ez alapvető feltétele annak, hogy a párt újra a társadalmi folyamatok vezető erejévé váljon. Szó volt a tárgyalások során a két város gazdasági együttműködéséről is. Jugoszláviában, akárcsak nálunk, olyan új törvények születtek, amelyek a korábbinál nagyobb lehetőséget biztosítanak arra. hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a két ország termelő vállalatai és kereskedelmi egységei között. A szegedi küldöttség szabadkai látogatása során ellátogatott a város közgazdasági egyetemére és munkásegyetemére is, majd megbeszélést folytattak a város csokoládégyárában, ahol szintén azt emelték ki a vállalat vezetői: a korábbinál tartalmasabb együttműködésre törekednek, szeretnék rendszeresebbé tenni a szakemberek cseréjét, valamint erősíteni a gyár és a szegedi élelmiszer-ipari főiskola közötti kapcsolatot. B. Z. Népfrontmozgalmak tanácskozása A Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezésében hétfőn megkezdődött a szocialista országok népfrontmozgalmainak hagyományos évi egyeztetöértekezlete Budapesten. Az ötnapos tanácskozáson a Bolgár Hazafias Front, a Csehszlovák Nemzeti Front, a Kubai Forradalmi Védelmi Bizottságok, a Lengyel Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom, az NDK Nemzeti Frontja, a Román Szocialista Demokrácia és Egység Frontja, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének kepviselöi vesznek részt A külföldi küldöttségek részére elsőként Huszár István, az MSZMP KB tagja, a HNF OT főtitkára adott tájékoztatást a Magyar Népköztársaság időszerű belpolitikai kérdéseiről és a népfront tevékenységéről. (MTI) Együttműködés az autóbuszexportban Az Ikarus Karosszéria-és Járműgyár, valamint a Mogürt Gépjármúkülkereskedelmi Vállalat együttműködési szerződést kötött a szocialista export, s az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére. A két vállalat a megállapodás alapján már az idén közösen intézi az autóbuszok kivitelét a szocialista országokba, valamint a járművek garanciális és vevőszolgálati ellátását, a szükséges pótalkatrész-szállításokat. A szerződés révén a Mogürt érdekelt az Ikarus szocialista exportból származó eredményében, a termelő vállalat pedig felelősséget vállal az exportpiacok pótalkatrészellátásáért. Az egyezmény keretében az idén mintegy 20 milliárd forint értékű áruforgalmat bonyolít le a két cég. A tervek szerint 1989-ben több mint 10 ezer darab Ikarusautóbuszt szállítanak a szocialista országokba. Ennek zöme a Szovjetunióban talál gazdára, kisebb mennyiséget exportálnak az NDKba, Csehszlovákiába, Lengyelországba és Bulgáriába. A Mogürt és az Ikarus a kereskedelmi kapcsolatok szélesítése mellett a gyártási együttműködést is fejleszti. A két vállalat korlátolt felelősségű társaságot hozott létre egyedi, illetve kissorozatú autóbuszok gyártására, és konvertibilis valutáért történő értékesítésére. Az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. törzstőkéje 240 millió forint, amelyből az Ikarus 60, a Mogürt 40 százalékkal részesedik. Az új cég működéséhez az Ikarus biztosítja az epületet és a berendezéseket, a Mugürt pedig a szükséges forgóeszközöket. Az Ikarusban a múlt esztendőben mintegy 130 millió forint értékű autóbuszt állítottak elő egyedileg vagy kis sorozatban tőkés piacra. A gyártás a ktf.-ben az idén várhatóan eléri a 250-300 millió forint értéket, mivel mintegy 30 millió forintért új termelőberendezéseket állítanak munkába, s szervezési intézkedésekkel is növelik, a termelés hatékonyságát. (MTI) *