Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
1988. december 10., azombat 3 A Politikai Főiskola baráti köre Ez év októberében Budapesten megalakult a Politikai Főiskola baráti köre. A baráti kör célja, hogy ápolja az iskola, és egykori hal Igatói közötti kapcsolatokat, összegyűjtse a volt hallgatók tapasztalatait tanulmányaik hasznosításáról, vitafórumokat, tanácskozásukat szervezzen időszerű politikai, társadalmi kérdésekről, amelyek segítik közös politikai feladataink megoldását, a Magyar Szocialista Munkáspárt megújulását. Csongrád megyéből sokan tanultak, és szereztek diplomát a Politikai Főiskolán, illetve elődjében, a Pártföáskolán. E volt hallgatók körében is megvan az igény, hogy igénybe vegyék a politikai intézmény által nyújtandó továbbképzési lehetőségeket, valamint, hogy rendszeresen találkozzanak, és együtt is keressék a válaszokat napjaink feszítő politikai, társadalmi kérdéseire. Ezért kezdeményezi a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága, a propaganda- és művelődési osztály támogatásával a Politikai Főiskola baráti köre Csongrád megyei csoportjának létrehozását Mindehhez kéri a megyében működő pártszervek és -szervezetek egyetértését és támogatását. A megyei csoport működési rendjét programját és alapító gyűlését szervező bizottságnak kell kidolgoznia, illetve megtartania. Szükségesnek látszik egy ügyintéző és képviseleti szerv létrehozása is. Mindezek előkészítése érdekében az MSZMP Csongrád Megyei Bizottság Oktatási Igazgatóságán (Szeged, Bal fasor 39—45.) előzetes megbeszélést tartunk 1988. december 13-án, kedden délután 15 órakor. Kérjük a Politikai Főiskola é6 elődje, a Pártfőiskola volt megyei hallgatóinak és mindazoknak a megjelenését, akik mint pártoló tagok támogatják a kör célkitűzéseit, és tevékenységében részt kívánnak venni. MSZMP Csongrád Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága A diákmozgalom helyzetéről A megyei tanács székházában tegnap, pénteken tartotta soron következő ülését a megyei tanács művelődési és ifjúságpolitikai bizottsága. A résztvevők beszámolót hallgatlak meg a diákmozgalom helyzetéről Csongrád megye iskoláiban — a diákönkormányzat és az átalakulás aktualitásainak figyelembevételével —, s javaslat is hangzott el a további feladatokat illetően. Az ülésen ugyancsak beszámoltak az általános iskolai tanulók egészségi állapotát befolyásoló tényezőkről, valamint az iskolatanácsok megalakulásáról is. ü finn függetlenségi napról A baráti kör ez évi utolsó összejövetelét holnapután, hétfőn délután fél 6kor rendezi meg a városi tanács dísztermében. Megemlekeznek a finn függetlenségi napról, majd kis karácsonyi ünnepséggel búcsúztatják i az idei esztendőt. Forintfordító Mostanában nekem is elég sűrűn teszik fel a kérdést, hogy „Szerinted mennyi az infláció". Válaszom hallatán legtöbb beszélgetőtársam kissé meghökken. Mert „bevett .gyakorlatunk" szerint a leértékelődést a forint százalékos értéktelenedésével szokás jelölni. A mind kevesebbet érő érmét nem szoktuk a másik oldalára fordítani, azaz nem szokás úgy vizsgálni értékcsökkenését, hogy ne csak financiális, gazdasági oldalát nézzük Pedig ha valóságos képet akarnánk kapni az infláció mértékéről, csakis úgy lenne szabad vizsgálni és kalkulálni, hogy az egy forintot termelő, és az egy forinttal-forintból élő emberi tényezőket, a gazdasági mellett a társadalmi értékjelenségeket is figyelembe veszszük. Mert forintjaink manapság már nem csak a „közgazdasági környezet tényezőinek együttes hatása következtében" érnek kevesebbet. hanem sajátos emberi közegünk változásainak következtében is. S ennek az emberi közegnek a devalválódása, leértékelődése sajnos ugyanolyan (ha nem még nagyobb) veszélyt jelent a mai magyar társadalom megélhetésére, mint a tisztán gazdasági tényezők. Forintjainkat ugyanis mindinkább olyan emberek termelik meg, s fogyasztják el, élik fel, kiknek forintális termelőerői, illetve fogyasztói szokásai nem a magasabb, a fejlettebb szinvonalak felé tendálnak. Hiszen forinttermelő népességünk többsége a nehezedő körülmények közepette mind több munkaráfordítással, több erőfeszítéssel, sőt, önkizsákmányolással szerzi pénzét. Amiből aztán egyre kevesebb futja arra, ami igazán elősegítené regenerálódását, testi és szellemi feltöltődését, harmonikus életvitel kialakítását. Túlmunka, rohanás, feszítettség. Közönyösség, vagy az ingerültség levezetésére káros szenvedélyek; önpusztító életmód felé sodródás, túlzó vagy nem is levő igényekkel. — Ha alaposan magunkba, s környezetünkbe nézünk, többnyire ezt látjuk. Olyan tüneteket, amibűi a társadalomkutató már joggal vonhat le afféle következtetést, hogy emberi tényezőink kedvezőtlen irányokba változnak, s mindinkább leértékelődnek. Hovatovább betegnek tekinthető társadalmunk, s a testi és lelki bajainkat mindenki egyre jobban érezheti saját magán. A túlhajtott munkatempó mellett egy idő után sokaknak csökken a munkabírása, a munkaereje értéktelenedik, s ezzel párhuzamosan szaporodnak belső feszültségei; egzisztenciális és morális problémái hatványozódnak. Napjainkra világosan látható (elég csak, ha az egészségügyi, népességi statisztikákat, nyilvántartásokat hívjuk ehhez segítségül), hogy lakosságunk az elmúlt évek, illetve a mostani időszak nagy társadalmi változásaiból adódó tehertételeire nem volt felkészülve sem testileg, sem lelkileg. S éppen ezért mára széles társadalmi rétegeknél kezdenek kimerülni azok a tartalékok, amelyek eddig még magasabb értéken tartottak forintteremtö-fogyasztó népességünket. A gazdaságitársadalmi terhek növekedése közepette az emberek képességei általában elégtelenek ahhoz, hogy egyensúlyukat fenntartsák; ugyanakkor a társadalomtól igen kevés segítséget remélhetnek ehhez. Hogy csak egyetlen példát említsünk: az önálló létfeltételek talán legfontosabbikához, a lakásszerzéshez az egyén mind kevesebb társadalmi támogatást kap(hat), otthonhoz jutási perspektívái igen bizonytalanok még akkor is, ha éjt nappallá téve dolgozik érte. Csoda, ha kilátástalannak véli az egészet, és elmegy a kedve a lakásszerzéstől is, a munkától is, ha meghasonlik saját helyzetével, s fölbómló belső tartása, lelki egyensúlytalansága „feszültséglevezetéseként" egészségkárosító szokások felé viszi a többséget? Sajnos, nem. Mert az önemésztés kevesebb energiába kerül, mint az önépítés. Ez utóbbi ugyanis olyan belső tartást, felkészültséget és életlehetőségeket kíván, amiknek éppen a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportjaink vannak híjával. Azok, akik leginkább teherviselői a nehezedő életfeltételeknek, s akiknek konfliktuselhárító képessége csekélyke, akik nem képesek kiegyensúlyozni a terhelést. Hiba lenne úgy vélekedni, hogy a belső tartás megőrzése, az egyensúly megtartása az egyes emberek testilelki erején múlik csak! Felelősségérzetet, belső morális erőt (úgy is, mint fo+ rintérték-fedezetet) csak akkor lehet elvárni az emberektől, ha a belső szabályozás kívülről is találkozik vissza i gázolássá 1. Ezért kellene az eddiginél jobban figyelni arra, hogy a forinttermelő-fogyasztó „emberi közeg" valójában milyen is ma nálunk, menynyire devalválódott, illetve, milyen értékcsökkentö vagy -növelő tényezőivel számolhatunk. Melyek azok a jelenségek, amik arrafelé visznek, hogy meggyengítsék, értéktelenitsék társadalmunk testi-lelki erejét (azaz a forintérme emberi oldalát), s miként lehetne tenni ellenük? A/.!, hiszem, nem elhanyagolandó kérdések s tennivalók. Közösség és egyén számára egyaránt. Mert csak őszinte, nyílt helyzetelemzéssel, ilyetén gondjainkkal való szembenézéssel lehet megállítani majd egyszer inflálódásunkat; gazdasági, egzisztenciális. morális és értékválságainkat. Szabó Magdolna Nyugtalan vállalkozók N em is oly rég kellemesnek Ígérkező felkészületlenségével — félrevezeti mind eseményve voltam hivatalos. A a belföldi, mind a külföldi közvéleményt Vállalkozók Országos Szövetsége a és a befektetőket. „Kiváló Kisvállalkozó" cím elnyerésére A vállalkozások száma és teljesítőkébeküldött pályázatokat értékelte. A leg- pessége már két év óta drasztikusan csökeredményesebb huszonnégy között szege- ken, annak ellenére, hogy a gazdaságon dieket is találhatunk az idén, az Autó- belüli kívánatos arányukat még korántmobil Vegyi Gmk-t. Az ünnepélyes cím- sem érték el. Ennek elhallgatása a tárátadás kapcsán megtudhattuk, nem a fel- sadalom tudatos félrevezetése. A tényektünési vágy hozta létre ezt az elismerési kel ellentétben, a pénzügyi vezetés minformát, hanem a kisvállalkozói kör önbe- den évben a vállalkozások helyzetének csülése, s bizonyítási törekvése, hogy a egyértelmű javítását állította, és állítja közvélemény rosszul általánosít, amikor ma is. egy-egy botrány, elmarasztaló bírósági hír A magánvállalkozók, akik a legtöbbet marad csak meg az emlékezetében. A adják a társadalomnak a kapott támogasemmiböl értéket teremtőket mindig is tasokhoz képest, és akik a legnagyobb gyanakvás, hitetlenkedés fogadja, pedig kockázatot vállalták, fel kell hogv emelcsak arról van szó, hogy aki a saját' >ék a szavukat az 1989. évre tervezett munkájánál többet kockáztat a jövőért, az gazdaságirányítási intézkedések ellen, úgy szeretne a társadalom javára lénv- Felhívásunkkal követeljük a vállalkozási kedni, hogv a maga hasznát is megtalál- nyereségadó tervezett mértékének, a torja. S ők a derékhad. vény rendszerének, a felhalmozott eszköA felszólalások vezérfonalának egy zök szabályozásának korrekt átyondoláhosszabb távú vállalkozási stabilitás igé- sát, a társadalombiztosítás terheinek érnyét éreztem, s óhajt, hogy talán lesz még demi csökkentését, a személyijövedelemolyan gazdálkodási környezet, ameliv adó-törvény, valamint az általános fornemcsak a túlélésre, egy-egy év sikeres- galmi adó törvénye rendszerének és mérségére tud koncentrálni, hanem a jövőre tekének újratárgyalását, a valós hatások is. Az ünnepi pillanatok mellett sem lehet bemutatását, és az egyéb csatornákon arról megfeledkezni, hogy a kisvállalko- történő, valamennyi tervezett elvonás hazások fokozatosan, s az utóbbi időben ro- tározott elutasítását. hamosan romló körülmények között, egy- A jelenlevők egyetértettek a megfogalre lehetetlenebb helyzetbe jutnak. Az mazásokkal. Konkrét tapasztalatok .soreddigi stílus feladásáért meg kell harcol- jáztak elő: Egy gmk-nak, aorták ellenére, ni, s ehhez ma már nem elég a kulisszák hogy szerződött a nagykereskedelmi válmögötti érdekegyeztetés, a nyilvánosság lalattal, százezer méternyi textilierejére is szükség van. Simsa Péter, a át csak fogyasztói áron kaphatott meg. VOSZ elnöke az alábbi felhívást olvasta fel. s adta át az újságíróknak: A VOSZ FELHÍVÁSA A VOSZ elnöksége, felismerve a közeiTöbb százezer forintnyi többletköltség, csak emiatt. A külföldről behozott varrógépek vámkedvezményének elszámolásáról a vámusok és a Pénzügyminisztérium egymásnak ellentmondó álláspontot képjóvő gazdaságpolitikai döntéseinek rend- viselnek. Egy-egy munkahely megteremtékívüli súlyát, felelőssége tudatában kötelességének érzi — miután eddigi szakmai észrevételei a kormánynál nem találtak meghallgatásra —. hogy véleményével a nyilvánossághoz forduljon. Mindenki számára világossá kívánjuk tenni, hogy a tervezett gazdaságirányítási se szintén sok pénzébe kerülne az államnak, itt egy közösiség vállalja át ezt a terhet. Nem lenne szabad ezt figyelmen kívül hagyni, s csak az elvonásokra koncentrálni úgy, hogy visszaosztásról szó sincs. Egy építőipari kisszövetkezet 1986ban négy évre lekötötte a kapacitását. intézkedések nem szolgálják a kormány ezért akkor még dicséret járt. Most maáltal meghirdetett kibontakozást, sőt ép- gukra vessenek, hogy a vállalt ánakon pen ellenkezőleg, a gazdaság valamennyi nem tudják azt teljesíteni. Csak a hatószektorának szétzilálását, a jövő felélését «ági árváltozást lehet továbbhárítani a eredményezik. vevőre, de a saját felmérések szerint ez A kormány elképzelései és előterjeszté- csak a 15 százalékát teszi ki az összárválsei szerint a megtermelt nyereség 70-80 tozásnak. Csak egy szállító, például az százalékának elvonása után a fennmaradó nyereséghányadból kell biztosítani a dolgozók anyagi ösztönzését, a vezetők érdekeltségét, a tulajdonosi osztalékot és a termelési színvonal fenntartását fejlesztését. Nyilvánvaló, hogy ilyen arányok mellett elképzelhetetlen az újonnan elfogaEpfa, az idén tizenötször emelt arat. Így 200 milliÓ6 árdifferencia halmozódott fel. Ezt kéne szép szóval, vagy bírósági végzéssel elfogadtatni az épittetőkkel. Áthidaló megoldásként hitelre lenne szükség, az elnök tíznél több banknál járt, 24 százalékra kapott is, innen-onnan. De létedott társasági törvény funkcionálása, és zik-e olyan nyereséges vállalkozás, ami a gazdasági megújulást eredményező szer- ezt a költséget is fedezi? összefoglalva: a kezetváltás. gazdaság többi résztvevője nem egyenAz elvonások" mértékén tűi elfogadha- rangú partnerként kezeli a vállalkozókat, tatlannak tartjuk azok tervezett módsze- s ezen szeretnének mielőbb változtatni rét is. A megtévesztően költségek közé TJ öviden a szegediekről: az Autorejtett, vagy a nyereségadózást megelőző K mobil Vegyi Gmk 1983-ban 5 főelvonási megoldások a már többször ku- vei alakult meg, autós vegyipari darcot vallott központositott alapképzés cikkek gyártására. Most vagyonuk 40 milújraélesztését jelentik Ezek a módszerek lió forintnyi. Jelenleg 20 ember 80 millió alkalmasak arra, hogy megtévesszék mind forintos termelési értéket állit elő egy a gazdálkodókat, mind a munkavállaló- évben. Az idén hét új termékkel jelenkat, elhitetve velük azt, hogy hatásuk tek meg, s ugyanennyire megvan az élném a közvetlen fogyasztást, az életszin- képzelés, bármikor piacra lépnek vele, ha von.al csökkenését eredményezi. holott érdekük ügy kívánja. A tőké« export keezek közvetlenül, és az infláció gerjesz- vesebb a tavalyinál, mert nem jár rá adótésével is ez irányba hatnak. A terme'őerök ilyen rendszerű és mértékű kizsákmányolása a történe'em során már bebizonyította, hogy évtizedekre visszaveti a gazdasági-társadalmi fejlőkedvezmény, jövőre ismét növelni fogják, ha erre jár a preferencia. Erre mondják azt: a szabályozókhoz való alkalmazkodás. Két, külföldi befektetőket is magában foglaló vegyes vállalat megalakítása dést. A jelenleg teret nyerő, rövid távú csak a döntésükön múlik. Uglvan a toköltúégvetésre szűkült gazdaságpolitika vábbfejlődést csak ígv látnák biztosítottmindnyájunk holnapjának kenyeret pusz- nak, de hogy kivárnak, s még gondolkodtítja. , nak róla, arra a VOSZ-ülésen hallottak A kormánv vállalkozásbarátnak hirde- szolgálnak magyarázatul. Mindenesetre, tett de valójában vállalkozá.sellenes gva- büszkék a „Kiváló Kisvállalkozó" címre, korláta — visszaélve az állampolgárok ki- s szeretnék, ha azok. is maradhatnának, szolgáltatottságával, a Parlament objektív T. Sz. I. Siavazoft a vállalati tanács a Csomiép igazgatóját A Csongrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál tegnap, pénteken rendkívüli vállalati tanácsülést tartottak. A gyülekező tagok egyike tökmaggal kínálta társait .Viccesen ezt tette hozzá: inkább ezt köpködjük, mint egymást. Valóban, a tárgyalt, téma fontosságához iméltó, kulturált elintézési módját választották Boldizsár Sándor igazgató felmentésének, aki a korábbi, november 29-i vb-ülésen jelentette be lemondási szándékát. A tagok ekkor elfogadták ezt. A 'mostani ülés ennek az áktusnak a tör vény esi tését jelentette. Ugyanis ehhez a megyei tanács vb, vállalati párt- és a szakszervezeti testület előzetes egyetértése szükséges, melyet meg is adtak. A 25 tagból három igazoltan távol maradt, köztük Boldizsár Sándor is, aki szabadságon volt. A titkos szavazás eredményeként egy ellenszavazattal a vállalati tanács elfogadta a közös megegyezésen alapuló felmondásból adódó, igazgatói tisztségből való felmentést. Az igazgatói állásra pályázatot hirdetnek, az átmeneti időszakban Dómján András műszaki igazgatóhelyettes megbízott igazgatóként irányítja az 1200 fős vállalatot. Egyben a vt megbízta, hogy a 6 hónap felmondási időre új munkaszerződést kössön Boldizsár Sándorral, akit az elképzemegfelelő fizetéssel meliorációs fejlesztőként alkalmaznak. Az okokat a vt-elnok, a megbízott igazgató, a vállalati szakszervezeti és a párttitkár által elmondottak alapján röviden úgy foglalhatnánk helyzete megtételére, az úgynevezett „téglaügy" csak egy morális momentum. A gazdálkodásban a romlás jelei mutatkoztak, a vállalatvezetés egysége megbomlott, s ha most nem szánták volna el magukat a változtatásra, a helyzet kritikussá válhatott volna. A vezetés dolga nem az, hogy egymással foglalkozzanak, hanem egységes elképzelés szerint a gazdalések szerint a beosztásnak ságosabb termelés feltételeit mielőbb megteremteni. E változtatások véghezvitelét az elvesztett tekintély miatt elképzelhetetlennek tartották a régi módon. A téglaügyet illetékes fórumokon vizsgálták, s ezért össze: A vállalat az elmarasztalást már megszorított e lépés kapta a volt igazgató, így a vt a magánélet részeként kezelte az esetet. A vállalat érdekében döntöttek, s nem Boldizsár Sándor ellen. Emberséges hozzáállásukkal nem kívánták akadályozni a tisztességes visszavonulásban. A vállalat és igazgató útjai elváltak, s valóban senkinek sem érdeke, hogy a maguk módján ne érvényesülhessenek: most már külön-külön. T. ttz. I.