Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-09 / 293. szám

fllft&o JF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 293. szám 1988. december 9., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint A tanács visszahívta végrehajtó bizottságát Ismét soron kívüli ülést tartott tegnap a szegedi városi tanacs, ezúttal a ta­nacselnök-helyettes, Cson­ka István maga ellen kért összeférhetetlenségi vizs­gálatának végére téve pontot. A testület ülése e téma lezárásával azonban nem ért véget, a máskor is szokásos „bejelentések" címszó alatt — akkor már a nyilvánosság előtt — a tanács végrehajtó bizott­ságának további munkál­kodását befolyásoló dön­tés is született — hosszas vita után. Etikailag sem kifogásolható Két, névtelen bejelentés, együttesen hat témában hi­relte szét a városban: a tanácselnök-helyettesnek „ügyei" vannak. Miután ő a megyei neb rendelkezésé­re bocsátotta a kért doku­mentumokat, s közben az ügyrendi bizottság vizsgála­tát is kezdeményezte, jó­részt párhuzamosan folyt a bejelentések ellenőrzése. Végeredményüket tekintve egybehangzóan zárultak a vizsgálatok, így az ügyrendi bizottság jelentésének meg­ismerése után a tanácstagok 65:12 arányban arra szavaz­tak, az elnökhelyettes jog­sértést nem követett el, tet­tei etikailag sem kifogásol­hatók. A végeredmény ismere­tében, de a vizsgálat tár­gyát illetően csak híreszte­lésekről tudván, a zárt ta­nácsülést követő sajtótájé­koztatón kértünk informá­ciót a bizottság megbízott vezetőjétől, Ruzicska Lász­lótól; miről is „szólt" a vizs­gálat. Csonka István lakáscseré­jéről azt állította a beje­lentés, hogy édesanyja oda­Nincs összeférhetetlenség az elnökhe­lyettes esetében. €> Újjáválasztásáig a vb ügyvivői szerepet tölt be. €> A nyilvános­ságról is döntöttek. költözése volt az indok, és hogy négy és fél szoba még akkor sem járna egy, a cse­re előtt felújított IKV-ház­ban. A tény: 75 négyzetmé­teres, három és fél szobást cserélt 116 négyzetméteres, három és fél szobásra, a szolgálati út betartásával, megszerezve felettesei jóvá­hagyását, kifizetve a hiva­talosan megállapított kü­lönbözetet. Az elcserélt la­kás fél éve üresen állt, és az átlagostól el nem térő­nek minősítette azt a Mi­nisztertanács Tanácsi Hi­vatalának akkoriban ott járt kiküldöttje. Csonka István édesanyja nem költözött e lakásba. (Családja egyéb­ként öttagú.) Költözött azonban egy kö­zeli lakásba az anyósa, sza­bályszerűen leadva fél in­gatlanrészt a cserét lebo­nyolító Inlaknak. Az egy szoba komfortos lakásba az idős, mozgássérült — ápo­lasra szoruló — asszonnyal együtt költözött az elnök­helyettes egyik nagykorú fia. Az ügyletet a neb jog­szerűnek ítélte, az ügyrendi bizottság pedig nem talált benne etikailag felróható magatartást. Leadott garázsuk helyett az új lakáshoz közelebb le­vő állami , telken kezdtek garázsépítésbe — házilagos kivitelezésben — a Csonka család tagjai — pályázaton elnyerve erre a jogot. Így a bizottság — a tégla be­szerzését is rendben ta­lalván a garázsépítésben sem talált kivetnivalót. Vádként szólt az egyik bejelentés arról is, hogy Csonka István hattyastelepi kertjéhez 800 méteres, zú­zott köves utat építtetett. A tények: a kiskert körül­belül az út hetvenedik mé­terénél van — s a kétezer forintot ugyanúgy befizet­ték Csonkáék, mint a töb­biek. Az át ugyanis tanácsi hozzájárulás nélkül épült. Az idei ipari vásáron ki­állítási tárgy volt több fa­ház — ezek egyikét Csonka István vette meg. Ilyen fa­házhoz bárki hozzájuthatott — az egyik, még ma is el­adatlan —, a lebontás, el­szállítás és a garancia el­vesztése is a vevő kocká­zata volt. A számlák itt is rendben levőnek bizonyul­tak. Nehezebb dolga _ volt az ügyrendi bizottságnak, ami­kor azt kellett vizsgálnia, összeférhetetlen-e az elnök­helyettesi tisztséggel, hogy Csonka István alelnöki sze­repet vállalt a Régi Hun­gária Szálló felújítására lét­rejött részvénytársaságban. A bizottság nemleges vá­laszát arra alapozta, hogy előbbi tisztségében Csonka István nem erőszakolt ki sem személyektől, sem tes­tületektől olyan döntéseket, •melyeket alelnöki posztján kamatoztathatott volna. Szeged tanácselnök-helyet­tese a sajtótájékoztatón el­mondotta: noha ő meg volt, és meg van arról győződ­ve, hogy körültekintően járt el, a vizsgálat tanulságai (Folytatás a 2. oldalon.) Ahol segít a hideg ... Az örményországi földrengésnek több mint 160 ezer áldozata van Magyar vezetők részvéttávirata — A Vöröskereszt segély­küldeménye a földrengés károsultjainak Az orményországi súlyos földrengésnek eddig már több mint 160 ezer halálos áldozata van, és feltehetőleg a mentési munkálatok előre­haladtával még további ál­dozatok kerülnek elő a ro­mok alól — tájékoztatták az MTI moszkvai irodáját Je­revánból. Az Armenpressz hírügynökség közlése szerint a megdöbbentő számokat a helyszínen tartózkodó Jev­genyij Csazov szovjet egész­ségügyi miniszter ismertette. A helyzet rendkívül sú­lyos voltát jelzi, hogy a je­reváni beszámoló szerint a 330 ezer lakosú Leninakán­ban (Örményország második legnagyobb városában) a la­kások több mint háromne­gyede romba dőlt, a közel­ben fekvő, 20 ezer lakosú Szpitak várusa pedig gya­korlatilag a földdel vált egyenlővé a heves földmoz­gás következtében. A leg­frissebb örményországi ada­tok szerint az epicentrum­ban, amely mintegy 25 kilo­méterre volt Iájninakántól Grosz Károly, az MSZMP fótitkára, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Miniszter­tanács elnöke csütörtökön táviratban fejezte ki részvé­tét az Örményországban történt súlyos természeti ka­tasztrófa miatt Mihail Gor­bacsovnak, az SZKP KB fő­titkárának. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének, és Nyikolaj Kizskovnak, a Miniszterta­nács elnökének. több mint tízes erősségű földrengést mértek a Mer­calli-skálán. Az örmény fő­városban hatos erősségű rengéseket mértek, a város­ban nincsenek károk és nem sérült meg a Jerevántól nem messze fekvő atomerő­mű sem. Az Armenpressz tájékozta­tása szerint még. szerdán haladéktalanul- katonai egy­ségeket vezényeltek a ka­tasztrófa sújtotta térsegbe a mentési munkálatok meg­gyorsítása és a károk fel­számolása érdekében. Ör­ményországban az emberek ezrével adnak vért a szeren­csétlenül jártak megsegít&é­re. A jereváni kórházakba eddig csaknem két és fél­ezer sebesültet szállítottak át a tragédia színhelyéről, ahova egyébként nagyszámú mentőautót, helikoptert é.s más mentő eszközt irányí­tottak. A természeti csapas hely­színén tartózkodik Nyikolaj Rizskov kormányfő, és oda tart Mihail Gorbacsov ul­lamíő is, aki megszakította külföldi útjut a tragikus esemény miatt. Rizskov Szuren Arutyunján örmény púrtvezetö kíséretében fel­kereste a földrengés sújtot­ta területeket. A rendkívü­li kormánybizottság tagja­ként tartózkodik a helyszí­nen Nyikolaj Szljunykov KB-titkár, Dmitrij Jazov (Folytatás a 2. oldalon.) Mihálytelki változások A Pannónia Szőrmekikésri'" és Kereskedelmi Vállalat szegedi gyára idei termelésének 40 százalékát tőkés piacokon értékesítette. Itthon is megnövekedett a kereslet az irhabundák k>" lönbözö fajtái iránt. Nagyon so'.-an gondolják úgy, hogy a:: elegáns kabát manapság jobb értékmegőrző, mint a romlékony bankjegy. Az idei hi­degnek indult tél „se-ithe'1" megrendelőket toborozni. Ha még néhány fokkal hidegebb lesz két-három hónapig, akkor elképzelhető, hogy a jövő évi termelésük kétharmada konvertibilis valutáért talal vevőre, A Pannóniában Schmidt Andrea örökített meg egy munkamozzanatot Az időjárás nem kedve­zett idén a mezőgazdaság­nak, a Mihálytelki Uj Élet Tsz-ben elsősorban a kuko­rica és a fűszerpaprika okozta a legnagyobb csaló­dást. Az élöbbi 3 tonnás hektáronkénti hozama még féltermésnék sem mondha­tó. A fűszerpaprikát az idén csak a háztájiban ter­melték, s azt sem tudták öntözni. A gyér termés még az eltöltött idő „órabérét" sem fedezte a tagoknak, nem hogy hasznot hozott volna. A növénytermesztés egészét a búza és a napra­forgó mentette meg a vesz­teségtől. A szárítós gazdaság Ü10 vagonnyi paprikára szer­ződött a környező szövetke­zetekkel, s ennek még felét sem sikerült felvásárolni. Vagyiis az élelmiszer-feldol­gozásra IÍS átgyűrűzött az időjárás okozta kiesés. Sze­rencsére már korábban ke­resték a szárító egész éves kihasználásának módját, bővítették a száritmányiaik körét. Pritamin paprikát, hagymát, sárgarépát dol­goztak fel a gépsoron. Most egy új üzemcsarnokot ren­deznek be exportpsomago­lasru, így a jövőben nem­csak zsákos, hanem igény szerinti nagysagú kiszere­lésben szállítanak a kül­piacra. Nyereséges volt ez a •tevékenység, nem véletlen, hogy ezt fejlesztik. Másik fő tevékenységi kö­rük a baromfinevelés és -féldolgozás is érdekes el­lentmondást vetett fel a szövetkezeten beilül. Az üzemben évente másfél millió csirkét vágnak, s ér­tékesítenék, tisztes haszon­nal. Ugyanakkor a közös­ben 'felhagytak a csirkene­veléssel, mert drágábban tudták megtermelni, mint másoktól felvásárolni. Há­rom épületből kettőt sike­rült vállalkozóknak átad ni, s a harmadikra Is keres­nek jelentkezőt. A háztáji integráció erősítését jelzi, hogy a jövő évre már 800 ezer csirkére kötöttek első­sorban kívül állókkal szer­ződést. A kertészet elsősorban a magas eszközérték terhei miatt évek óta veszteséges. Emiatt az idén már vállal­kozói rerfdszerben üzemel­tetik úgy, hogy az árbevétel 8 százaléka a tagé. Most már, hogy az egyén számá­ra sem mindegy az ered­mény, kiderült, hogy a ko­rábbi létszám 60 százaléka is megbirkózik a feladattal. A 10 millió forintos pro­duktumjavulás eredmé­nye, hogy a közös gazdaság egy veszteségforrástól ily módon megszabadult. Azért ellentmondás is akad. Az őszi haj tatásra fél hektár •terület üresen maradt, mert a tag számolt, s arra jött rá, hogy az már egy olyan magasabb jövedelemrészt jelentene számára, melynek adója érdektelenné teszi a további gürcölésben. Inkább megállt, s majd jövőre ikezd újból neki. A téesz vezetői ennek nem örülnek, hisz ezt a területet nem tudák elkülöníteni a tobbi.töl, ugyanúgy fűteni kell rá, minden haszon nélkül. Rá­beszéléssel ma már nem le­het célt érni, így a kérdés megoldása várat magára. Az új utak mindig jár­hatnak az előbbihez ha­sonló ellentmondással, de a gazdaság jövedelmezősé­gének fenntartása nem en­ged megállást. A termelés többi területén is fokozato­san nyereségre ösztönző vállalkozási formákat igye­keznek bevezetni. Egyelőre a „bérmunkás létet" meg­szokott tagság egy része még fél a kockázattól, s ne­hezen áll rá erre a nagyobb jövedelemmel kecsegtető, s egyben fegyelmezettebb munkát kívánó rendszerre. Elképzelhető, hogy emiatt több külső vállalkozót kell bevonni a termelésbe. A tésztaüzem és a esi-' szóló, lakatosrészleg ered­ményei szintén javultak az idén. Szükség is van rá, hisz az alaptevékenységben például a szarvasmarha-tar­tás jelenleg is 1 millió fo­rint veszteséggel jár, s azt valamivel kompenzálni kell. S hogy miért nem szüntetik meg a hizómarhatantást? Egy érv szól csak a meg­tartása mellett: szerves trágyára szükség van. Az eddigiekből is kitűnik, a leggyengébb pontja a gaz­dálkodásnak épp az alapte­vékenység. Bár egyre szű­külnek a fejlesztési forrá­sok, ezen is változtatni sze­retnének. A hároméves me­liorációs és öntözésfejlesz­tési program 'keretében 700 hektáros területen próbál­ják a természeti erőket megzabolázni. Az idén 25 millió forintot érő szemes­termény-szárítóval gazda­godták. A területükön dol­gozó olajosok kártérítését használták fel erre a célra. Az előrelépés lehetséges módjának tartják a közös tőkebefektelest. Területtel és 1 millió forinttal leptek be a Cserepes sori piac működtetésére alakult kft.­be. A termeltetést és érté­kesítést segítő, s esetleg ex­portpiacot feltáró Tisza­coop Kft.-ben 5 millió fo­rinttal részesednek. A pillanatfelvétel egy szö­vetkezet egy évének válto­zásain keresztül is példáz­za, a szinten maradást, vagy jobb esetben a fejlődést rengeteg momentum befo­lyásolja. Egy biztos, ami ta­valy még elég volt, jövőre már kevés az érvényesülés­hez, s a módszert minden­kinek házon belül kell meg­találnia T Hz. I

Next

/
Thumbnails
Contents