Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

VILÁG PRG^gTÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! 78. évfolyam, 292. szám 1988. december 8., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint A költségvetés és az egészségügy Tegnap délután ülést tartott Szegeden, az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja. A betegeskedő Takács Imréné csoportvezető helyett Juratovics Aladár elnökölt, és üdvözölte a megjelenteket, köztük Szilárd Jánost, a SZOTE rektorát, aki az egészségügyr ről és annak pénzügyi vonatkozásairól tájékoztatta a képviselőket. Ennek apropója. hogy a következő ülésszakon a költségvetés témája is a Parlament elé kerül. Bevezetőjében az egyetem rektora elmondta: Szegedhez tartozik Budapest után az ország egészségügyi szempontból legnagyobb régiója (1 millió 900 ezer ember), s a másik sajátosság, hogy megyénk az egyetlen az országban, ahol nincs megyei kórház. Ugyanakkor kiáltó ellentét, hogy ezen a területen a legrosszabbak az emberek egészségi kondíciói. A pénzügyi állapotok érzékeltetésére megemlítette, a reálértékben csökkenő állami hozzájárulás eredményeképp a devizáért beszerezhető műszerek, eszközök értéke felére csökkent. Ugyanakkor kritikus határ alá csökkent az egészségügyben dolgozók reáljövedelme — még az átlagosan ezerforintos legutóbbi bérrendezést beszámítva is. Idézte egy kollégája nemrégiben elhangzott kijelentését, aki — utalva a szakképzett ápolónők lehangoló jövedelmi lehetőségeire — azt mondta, az ezredfordulóra nem marad három műszakos munkát vállaló ápolónő, szilárd János erre megjegyezte, optimistának tartja kollégáját, ő ugyanis csak éveket jósol ennek a folyamatnak. A sajátos megyebeli helyzet jellemzéséül elmondta, hogy azokat a feladatokat, melyeket máshol megyei kórházak látnak el, 80—90 százalékban, Csongrád megyében az orvostudományi egyetem végzi. Ez már csak azért is gazdaságtalan, mert helyzetükből adódóan épp a klinikák betegellátása kerül a legtöbb pénzbe. Az egyetem rektora megemlítette az új klinikai nagyberuházás állapotát is, remélvén, hogy február— márciusban annak nagy része átadható. Megfogalmazta azonban aggályát is: nem tudni, kik fognak ott dolgozni és milyen műszerekkel. A berendezés ugyanis az építkezés 1,2 milliárdos költségeiben nem teljes mértékben szerepel, márpedig központi segítségben nemigen reménykedhetnek az elkövetkezendőkben. A nézet ugyanis az: „Szeged most örüljön, hisz az itteni építkezésre fordították a legutóbbi tervidőszak központi pénzeinek 30 százalékát." Az egyetemet es az egészségügyet érintó további problémák halmazában azt is megemlítette a rektor: 1951-ben az orvostudományi egyetemeket azért választották el a többi egyetemtől, hogy egy főhatósághoz tartozzon. Ehhez képest most összeszámolni is nehéz, hány központi hatósághoz tartoznak a különböző intézmények. A SZOTE rektorának tájékoztatója után Kaján Irén megyei főorvos tett néhány kiegészítést, melyekből talán a leglényegesebb: óriási kárt okoz az egészségügyben az informatikai rendszerek Ülést tartott a megyei képviselőcsoport szinte teljes hiánya. Így ugyanis nem mérhető raktárkészlet, képtelenek gazdálkodni az intézmények és nem tudnak alkalmazkodni a gazdasági mozgásokhoz sem. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese kért szót ezután és arról beszélt: a megyei kórház megszüntetése annak idején kényszerhelyzetben történt, helyette új modellt próbáltak kialakítani, ma már azonban látható, hogy ez tévedés volt. Ha másért nem, azért, mert az intézmény költségvetését teljesen elveszítette Csongrád megye, és ennek máig érezhetők negatív pénzügyi hatásai. Az ezt követő vitában a képviselők kaptak szót. Eke Károly azt indítványozta, hogy a *képviselőcsoport együttes fellépéssel forduljon a minisztériumhoz: annak idején a megyei tanács hozzájárulása nélkül hogyan szüntethették meg a szentesi kórház megyei státusát, hogyan vehették el annak költségvetését a megyétől? Király Zoltán ezután a költségvetési vita szélesebb áttekintését javasolta. Ügy fogalmazott, teljes költségvetési reformra van szükség, s rajtuk, képviselőkön múlik ki tudják-e követelni a kormánytól, hogy a maga kiadásait, s a hatalmi apparátus költségeit faragja le. Azt javasolta, hozzák nyilvánosságra a párt- és a tömegszervezetek kiadásait, ami alapján fölmérhető, van-e lehetőség takarékosságra. Kijelentette, a munkásőrségre fordított kiadásokat teljes mértékben feleslegesnek tartja, de felülvizsgálandónak érzi a honvédelmi szövetségek költségeit is. Megjegyezte: a Csongrád megyei szövetség évi tízmillióval, az ország megyei szövetségei együttesen évi háromszázmillióval gazdálkodnak. Ezek után kíváncsi lenne, mire fordít az országos szövetség további 700 milliót? Azt fogalmazta tehát meg, hogy a szűkös anyagi helyzetben is lehet eredményt elérni alapos pénzügyi átrendeződéssel. Kérte képviselőtársait, forduljanak javaslattal az Országgyűléshez: határozzon meg prioritássorrendet, hogy a felszabadult összegeket mire költsék. Javaslata szerint a sorrend ez lehetne: 1. oktatásügy, 2. egészségügy, 3. szociálpolitika. Részben csatlakozott Király Zoltán érveihez Karácsonyi Sándor, aki azt mondta, nincs értelme ezzel a költségvetéssel foglalkozni, ami nem más, mint csűréscsavarás, mindenféle várható eredmény nélkül. Hozzátette: az egészségügyre jövőre előirányzott, számszerűen ugyan megemelt összeg még a 20 százaléknak jósolt inflációt sem fedezi, különös tekintettel arra, hogy az áremelkedések mértéke egészségügyi vonatkozásban lényegesen több lesz. Megfontolandó további megjegyzést is tett Karácsonyi Sándor, amikor azt mondta: a pénzek elosztásában regionalis szemléletet kell megvalósítani, hiszen az idő túllépett a megyehatárokon. Az egészségügyi dolgozók jövedelmi viszonyaival kapcsolatosan annyit jegyzett még meg: a legutóbbi emelés körülbelül egykilencede volt a reális szükségletnek. Egy újabb hozzászólásában Kajári Irén azt jegyezte meg, hogy az életszínvonal-romlás veszélyezteti legjobban az emberek egészségét. Fölszólalt Bódi György, a megyei pártbizottság osztályvezetője is, aki a költségvetés elosztásáról szóló vitához kapcsolódóan megjegyezte, nem a megyehatárok, hanem a megyék jelenlegi funkciója, viselkedése felett járt el az idő. A képviselőcsoport ülésének további részében Király Zoltán a házszabályok megváltoztatásának tervezetéről számolt be. Elmondta, hogy az erről szóló jelenlegi elkepzelés szerint most csak apró változtatásokra tennének javaslatot. Ilyen lenne, hogy az Elnöki Tanács helyett az Országgyűlés elnöke hívja össze a Parlamentet, hogy két kötelező ülésszak helyett négy legyen évente, s hogy a Minisztertanács tagjaihoz hasonlóan a képviselők is vihessenek magukkal szakértőt az ülésszakokra munkájuk megkönnyítése. segítése érdekében. Megjegyezte meg Király Zoltán, hogy a házszabályok részletesebb, alaposabb átdolgozása az új alkotmány létrehozása utan válik szükségessé. Az ülés befejező részében Juratovics Aladár tájékoztatta képviselőtársait a legközelebbi ülésszakon várható napirendről. B. T. Mihail Gorbacsov fegyverzetkorlátozási és leszerelési Javaslatai az ENSZ-ben Magyarországon is csökkentik a szovjet csapatokat Mihail Gorbacsov szerdán bejelentette, hogy jelentői számú szovjet haderőt és fegyverzetet vonnak ki Magyarországról, Csehszlovákiából és az NDK-ból, és hogy az ideiglenesen meg ottmaradók szervezése, fegyverzete is kizárólag védelmi jellegű lesz. A szovjet politikus ENSZ-beszédében javasolta, hogy január l-jével teljes tűzszünetet és fegyverszállitási tilalmat léptessenek életbe Afganisztánban, és ENSZ-konferencián tárgyaljanak Afganisztán semlegesítéséről, demilitarizálásáról. Az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke kereken egyórás, rendkívüli érdeklődéssel fogadott beszédet mondott szerdán, közép-európai idő szerint késő délután az ENSZ közgyűlésének ülésén. Mint hangoztatta, a Szovjetunió a gyakorlatban is igazolni kívánja a leszerelést célzó politikáját. Ezért úgy döntött, hogy 1991-ig félmillió fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát, és lényegesen mérsékli hagyományos fegyverzetének szintjét is. A csökkentések egyoldalúak, és nem érintik a tervezett bécsi európai haderő-csökkentési tárgyalások mandátumát. Elmondotta: a Szovjetunió, szövetségeseivel való megállapodás alapján, az NDK, Csehszlovákia és Magyarország területéről a jelzett időszakban kivon hat harckocsizó hadosztályt, és azokat feloszlatja. Az említett országokban állomásozó szovjet hadseregcsoportok(Folytatás a 2. oldalon.) Némely szakma még ma is kincs Tavaly egy balul sikerült könyvelesi öngólt hozott össze az akkori vezetes. A szankció: 3 millió forint bértömeget megvontak tőlük. Mivel kevesebb volt a pénz, többen otthagyták a vállalatot, s egy alacsonyabb létszámszinten állt be a kényszerű egyensúly. Az új vezető, aki áprilisban kapta a megbízást, nem törődött bele ebbe a helyzetbe. A gazdaságosabb működés érdekében az adminisztratív munkaköröket is csökkentették, s ugyanakkor új piacok felkutatásaba kezdtek. A megyei OTP illetekeseivel megállapodtak egy újfajta lakásépítési programban. Az OTP leromlott, lakhatatlan házakat vesz a Az újság állásajánlatait böngészve feltűnt, hogy a Csomiép szegcdi leányvállalata milyen sok posztra keres embert. Két véglet fordult meg a fejemben, hogy miért. Talán sokan kiléptek tőlük az utóbbi időben, s a pótlásukra törekednek. Ha nem, akkor megszaporodott a munkájuk, s új erőkre van szükség. No de a válságágazatnak titulált építőiparban létezhet ilyen eset? Szekeres István megbízott igazgatótól megtudtam, hogy ha egy kis időcsúszással is, de mindkét feltevésem megalapozott. tő. hogy az ABMH engedé- Az első OTP-s munka a l.vezte. hogy bértömegüket Hámán Kató és a Bem ut2,4 millió forinttal növel- ca sarkán levő ház. amely jék. Tehát augusztustól is- egy részenek bontására most mét lehetőség teremtődött a adtak árajánlatot, s a felletszámbövitesre. Az erede- újítás most van tervasztatileg tervezett 310 fös csa- ion. Amennyiben sikeres pat plusz 66 emberrel gya- lesz a próbálkozás, újabbak rapodhat. Ezért a hirdetés, követik majd. nagy szükség van ácsra, asz- Azzal tisztában vannak, városi tanácstól, s azt velük talosra, hidegburkolóra, hő- hogy az úgynevezett hiányújíttatja fel, s ezeket a la- szigetelőre, kőművesre, mű- szakmákban nehezen kapkásokat értékesíti: Ennek a kövesre, lakatosra, epitészre, nak gyakorlott szakmunkáplusz tevékenységnek, mun- szobafestőre, kubikosra, se kalehetőségnek köszönhe- gédmunkásra. Bővül az iskola Somogyi Károlyné felvételei Alig tíz hónapja vonult fel a Délép a kereskedelmi szakközépiskola bővítéséhez, s ma már a belső szakipari munkákat végzik a szerelők. A József A. sgt.-on épülő, 3 szintes. 8 tantermes iskolát jövőre már benépesítik a diákok, akiknek étkeztetését is biztosíthatjii; majd a kialakított, tágas étteremben. Az építőmunkában r, tiOO-as ipari szakmunkásképző intézet tanulói is részt vesznek, őket örökítettük meg, munka közben sokat. Ellentmondás, hogy amikor a munkanélküliség realitásával ikell számot vetnünk, a szakmunkásképzés nem 'képes egyes szakmákban az utánpótlást biztosítani. Államilag is jobban kellene támogatni, hogy egy helyileg alaposan felmért igény szerint az alkalmas emberek szakmahoz jussanak, s ne a munkanélkülisegélyben találjanak megoldást. Ehhez a vállalatoknál is érdekeltséget kellene teremteni, például adókedvezménnyel. Ugyanis a brigádok nem örülnek az újaknak, hisz a begyakorlási idő alatt kisebb a teljesítményük, foglalkozni keli velük, egyszerűen anyagilag rosszabbul járnak. A főnök rábeszélése esetenként segít, hogy a Romániából jött fiatalembert vegyek be maguk közé, más az ismerősét hozza, s azzal elnézőbb Volna értelme az aJlami segítségnek, hisz rengeteg a 20 év körüli jelentkező, akiknek sikertélen szakmájuk van, vagy „csak" érettségijük, kár lenne őket megfosztani az új pályára állás lehetőségétől. Annál is inkább, mivel a kézimunkaigényes építkezések jó részének átadási határideje az anyaghiány meillett épp a szakmunkáshiány miatt csúszik. Ha ezen nem sikerül változtatni. egy-egy szakmában hónapokig olvashatjuk az álláshirdetést. S nemcsak e vállalat neve alatt. T Sz. I.