Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-05 / 289. szám

1988. december 10., azombat 105 Immár harmadszor vehettem részt a Petri-tanitványok baráti körének találkozóján. Valamennyi alkalommal azzal a jóleső érzéssel ültem be az orvosok közé, hogy létezik még hazánkban — ha egyre kevesebb is — olyan társaság, amely a zászlajára ar. értékek megőrzését. ápolását és átadását tűzte ki jelszavuk Szellemi életünk aggasztó leépülése közepette egy ilyen mozgalom erőt es reményt adhat, hiszen a tudományos élet reprezentánsainak tömörülése példát mutat más területeknek is. Köztudott, hogy Petri Gábor, mint a szegedi sebészeti klinika volt igazgatója, az egyetem egykori rektora, minden szempontból olyan iskolát teremtett a Tiszu-parti váltósban, aminek hatása kisugárzott Európára. Nos, az elmúlt hét végén a kör tagjai közül közel 200-an jöttek össze az orvosegyetem Apáthy kollégiumának dísztermében. Értékmentők A Petri-család tagjain kívül megjelentek az egyetem vezető professzorai is, köztük a rektorhelyettes, Minkéi Emil. Karácsonyi Sándor, a sebészeti klinika igazgatója beszámolt arról, hogy az elmúlt évek alatt az intézet miként sáfárkodott a Petri-örökséggel. Kötelességének érezte azt is elmondani, a Petri-tanitványok, tehát a klinika kollektívája hogyan fejlesztette tovább a korábbi tudományos eredményeket. A további előadások jól tükrözték, hogy a mester tanítványai jelenleg milyen sebészeti szakterületeket müveinek sikerrel. Kulka Frigyes szólt arról, hogy egy mellkassebész munkája menynyire függ egy altatóorvosétól vagy gégészsebészétől.s miként sokszorozzák meg egymás lehetőségeit. Mint potenciális betegnek is -jólesett hallani, ami a referátumából kicsendült: a Petri; iskola képviselői nemcsak a szúk szakmájukban, hanem az „egész" beteg ember gyógyításában gondolkoznak, és azt az utat keresik, amely a szakterületek orvosainak sikeres együttműködését eredményezheti. Csikós Mihály a nyelőcső, Petri István a gyomor daganatainak sebészi kezeléséről szólt, Gergely Mihály pedig a hasnyálmirigy-betegségek műtéteiről tájékoztatta a hallgatóságot. Az elnöki összefoglalóból számomra is kiderült, a gyomor. és hasnyálmirigybetegségekről elhangzott beszámolók nemzetkőzi teljesítményeket reprezentálnak. 0 A baráti kör tagjai szombaton megkoszorúzták a sebészeti klinikán és a kísérletes sebészeti lintézetben mesterük emléktábláját. A hagyományoknak megfelelően az összejövetelen az NSZKbeli Leibinger és imás műszergyártó cégek bemutatták termékeiket. H. M. A Royal kávéházban Fórum az emberi jogokról Hogy miért éppen ma lesz fórum az emberi jogokról a Royal irodalmi kávéházában? Tulajdonképpen egyszerű: szinte napra pontosan negyven éve, 1948. december 10-én fogadta el az ENSZ közgyűlése az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Am ez önmagában még kevés lenne ahhoz, hogy komoly tudós emberek összegyűljenek és beszélgessenek, vitatkozzanak. Éppen ezért mégsem annyira egyszerű dolog. Hogy mi teszi bonyolulttá, és — bízom benne — érdekfeszítővé? Nemzetközi vonatkozású és hazai indokokat egyaránt lehet keresni e kérdésre. De fölmerülhet az. is: hogyan biztosítják külföldön és itthon az ember alapvető jogait? Magyarország 1976-ban csatlakozott két, 1966-ban megjelent nemzetközi egyezségokmányhoz. — milyen belső jogi szabályozásra volt szükség ahhoz, hogy tartani tudjuk magunkat az egyezményhez? Elképz.elhetö-e ellentmondás az emberi jogok nemzetközi deklarációja, s a hazai belső jogi szabályozás között? Köztudott, hogy Magyarországon új alkotmány készül: miért van erre szükség? Mi az, ami túlhaladott Zoltánfy-képek kerestetnek A szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Magyar Képzőés Iparművészek Szövetsége szegedi csoportjának támogatásával emlékkiállítást rendez a nyáron, 44 éves korában, autóbalesetben elhunyt Zoltanfy István szegedi festőművész, alkotásaiból. A szervezők szándéka szerint a Horváth Mihály utcai Képtárban '989. februárjában és márciusában bemutatják, a két évtizedes művészpálya keresztmetszetét, a lehető legteljesebb képet íidva e sajátosan egyéni alkotói törekvésről — a fellelhető anyag lehetőségei szerint. A közgyűjteményekben található müvek mellett szükség lenne a magánszemélyeknél lévő festményekre is. Ezért azzal a kéréssel fordulunk azokhoz, akiknek birtokában Zoltanfy-festmény van, hogy postai lapon, vagy levélben jelentkezzen név, lakcím. esetleg telefonszám és az alkotás adatainak * (a festmény címe, mérete, keletkezési dátuma stb.) megjelölésével 1988. december 15-ig a következő címen: Szuromi Pál művészettörténész. .Szeged, Fekete-ház, Somogyi utca 13. 6720. A hagyaték felmérése, a szervezés megindítása, a kiállítás megtervezése, a katalógus elkészítése érdekeben a szervezők kérik a Zoltanfy-múvek tulajdonosait, jelentkezésükkel es a festmények, kiállításra történő felajánlásával segítsék elö a nemes és fontos vállalkozás sikerét. A minél teljesebb művészi pályakép fontos adalékul szolgálhat a fiatalon, tragikus körülmények között megtört alkotói élet hiteles művészettörténeti értékeléséhez. Móra Ferenc Múzeum Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége szegedi csoportja Népfőiskola Zsombón Megkezdte „tanévét" Zsombón, a Wesselényi iskolában működő tanyai népfőiskola. Ezen a télen is hetenként kétszer találkoznak, és neves tudósokkal beszélgetnek. A hangsúly a beszélgetésen van, a vendég néhány perces bevezetője után azonnal kérdés-felelet lesz az estből. Az érdeklődésre jellemző, hogy az. este ti-kor kezdődő foglalkozások igen sokszor tízkor, fél tizenegykor érnek véget A pénteki megnyitón nyilvánvaló lett, rövid lesz az idei tél, mert számos olyan téma akadt, amit legföljebb a következő télen tudnak megtárgyalni. Sokan segítenek a szervezésben Sípos Mihálynak, az iskola igazgatója, a szakszövetkezet és a szegedi Somogyi Könyvtár is. A késedelmes kezdés oka egyébként az volt, hogy az eddigi palackosgáz-fútésról most tértek at a vezetékes gázra, de a szerelés elhúzódott a régiben? Hogyan szabályozza majd a sztrájkjogot, az egyesülési és gyülekezési jogot, napjaink belpolitikai életének sarkalatos pontjait? Milyen jogon tiltott be a rendőrség az. utóbbi időben több tüntetést is? Volt-e hozzá joga, lesz-e az. új alkotmány alapján? Hogyan szabályozzák majd a pártalapítás lehetőségét? Hova fordulhat ilyen típusú jogsérelme esetén a magyar állampolgár? Fordulhat-e bírósághoz, ha szerinte igazságtalanul tartották őrizetben, ha megverte a rendőr, ha nem engedték felvonulni? Kedvcsinálónak talán ennyi is elég. Pedig több lényeges problémakörről még s/.ó sem esett, például a romaniai meneküllek nemzetközi és hazai jogrendszert egyaránt érintő helyzetéről. Ez azonban csak vázlat. Bővebb „megrajzolás": ma este 6 órakor a Royal irodalmi kávéházában. S akik megválaszolják e sor izgalmas kérdést: Nagy Károly professzor és Bodnár László docens a nemzetközi, Szamel Lajos professzor a közigazgatási jog szakértői, valamint f'edor Attila, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke, aki a bírói gyakorlat érdekességeiről tud számot adni. Egy izgalmas beszélgetés reményében vár minden érdeklődőt ma este a műsorvezető: Balogh Tamás Az orgonaszó babonázta meg Négy évtizede, hogy szegedi nemzedékek zenei nevelésén fáradozik, pótolhatatlan közösségeket tart életben, és. öregbíti hírnevét a városnak a zene által. Ez. alkalomból szombaton délután a Deák Ferenc Gimnáziumban jubileumi hangversenyt rendezett a Bartók Bela Művelődési Központ, az ünnepelt vezényelt: Erdős János karnagy. * — Szokatlan kulturális esemény az ünneplésnek ez a formája. Hogyan fogadta ezt a köszöntést? — Meglepett. Ha jól emlékszem, egy beszélgetés alkalmával véletlenül került szóba, mióta vezényelek. Hogy akadt, akinek föltűnt a kerek évforduló, igazán megtisztelő. — Mint tanár, hol kezdte pályafutását? — Szeghy Endre pröfeszszór tartott maga mellett a főiskolán. Nyolc esztendő után, 1956-ban, létszámcsökkentés miatt, a gyakorló iskolába kerültem tanárnak. Akkortól vezetem egyébként az iskola énekkarát, addig a főiskoláé volt az, enyém. Nem maradtam fölnőtt kórus nélkül sem, mert 58-ban vettem át a MAV Haz.ár.ik énekkart. Közben Vaszy visszakerült Szegedre, és megpezsdi tette az egész város zenei életét. Szécsi Józseffel kerestük meg oratóriumkórus-alapitás ügyében. Voltak ennek Szegeden hagyományai, szerettük volna föleleveníteni. Ne felejtse el, indult a szabadteri is. Ez a pár év rendkívül lelkesítő volt, a város zenei életének termékeny időszaka. Ügyhogy, bár érzékenyen érintett a létszámcsökkentés, hamar megszerettem az új munkakörömet, s lelkesített engem is az emberekben akkor megnövekedett közreműködési vágy. Még egy emlékezetes eseményt hadd idézzek, a 60-as országos dalostalálkozót. Több mint 50 énekkar lépett föl a Dóm színpadán. — Mit hozott a következő évtized? — Tanítottam, vezettem a kórusaimat, s elvégeztem az egyetem pedagógia szakát. A 60-as és a 70-es évek között kezdődtek az azóta rendszeres külföldi szerepléseim. A gyakorló iskola gyerekkórusával Lengyelországba utaztunk először. Megjegyzem, ezek a vállalkozások szülői áldozatok nélkül lehetetlenek lennének. — Most, hadd soroljak néhány tényt: betanítója a Zenebarátok kórusának, 71ben megalapítja az Ifjú Zenebarátok Kórusát, 74ben lett a KÓTA megyei szervezetének titkára, ugyanerre az időre esik. tehát az 1970—80 közötti évtizedre, hogy másodszor is megkapja a Szocialista Kultúráért kitüntetést, városi alkotói díjban részesül első alkalommal, kiváló tanúrnak minősítették. Fesztiválok. sikerek, szóval pályájának csúcspontján minden megadatott... — Legjobban az élő kórusmozgalomnak örülök. Vegyük példának az Ifjú Zenebarátokét. Ezt azért kezdeményeztem, hogy legyen meg a folyamatosság az énekkarok működésében, maradjon meg a közösség az azt igénylő tagoknak. Az. ifjúsági kórusaink szépen dolgoznak, inkább a •középnemzedéket hiányolt: ih. — A jelenlegi körülmény:k nem csinálnak kedvet az énekléshez. — Nézze, az utóbbi évtizedekben a kulturális aga zat egy dologhoz hozzászokhatott, a pénztelenséghez. A mi esetünk, a közös énekléíy mozgalma szerintem három feltételtől függ: kellenek a kórustagok, kétségtelenül szükségesek a nagy egyéniségek a közösségek vezetéséhez, és nélkülözhetetlenek a mecénások. Gondoljon a Démászra. a Juhász Gyula, a Bartók Béla Művelődési Központra, a MAV Művelődési Házra. Egyébként úgy tapasztaltam, a város és a megye tanácsi vezetői körében is mindig voltak pártfogóink — Kóruskrónikás hogyan lett? — Régóta gyújtóm arz adatokat, újságcikkeket, meghívókat, a város kórusmozgalmának dokumentumait. 1983-tól, mióta nyugdíjas vagyok, több lett az. időm is. A Somogyi Könyvtárban végzett kutatásaim és saját tapasztalataim közreadásával az. volt a célom, hogy az. idén kerek évfordulós, 125 éves szegedi kórusmozgalmat megörökítsem, hogy alapot adjak egy mélyreható elemzésnek. — Milyen munkák férnek a nyugdíjas karnagy hétköznapjdiba? — Van egy nagyon megtisztelő megbízatásom, fölkértek Szeged zenei életének felszabadulás utáni korszaka megírására, a városmonográfia készülő kötetéhez. Most adtam le a Filharmónia újabb hangversenykalauz-füzetét. elJátom a KÓTA titkári feladatait, s természetesen tartom kórusaimnak a próbákat. * Siófokon a szülői ház a templom mellett állt. Onnan szűrődött ki a gyönyörű orgonamuzsika, amely megbabonázta a kisfiút. . . a kamasz a kőszegi tanítóképzőben már vezényel... a diák hadifogoly esténként a Szózatot tanítja sorstársainak, hu majd hazajönnek, eléneklik... A tanárkurnagv hú maradt második otthonához, a volt fűiskolához. ahová először vezetett az útiu, hú maradt a városhoz, Szegedhez. M. E. Karácsonyi énekek A céget október 5-én jegyezték be, s első kiadványát tegnap kézbe vehettük, meghallgathattuk: a Nóvum Kiadó és Szolgáltató Kft Karácsonyi énekek címú hangkazettája hihetetlenül rövid idő alatt készült, majdnem teljes egészében szegedi — művészeti és technikai Novum-kazetta — erők felhasználásával. (Az ideiglenesen a Szent István tér 3. szám alatt berendezkedett irodában naponta, 2-töl 6-ig árusítják is, csütörtöktől.) A Gyüdi Sándor Száz éve született Stern Dávid A szegedi munkásmozgalom egy tevékeny és a megszokottól némileg eltérő életpályát befutó alakjáról, Stern Dávidról emlékezünk meg, aki 1888. december 5én az Arad megyei Háromalmáson (Románia) született. Apja a családdal az első világháború előtt költözött az Alföldre és Abonyban telepedett le. Fia, Dávid 1917-ben Szegedre került és mint divatáru-kereskeciősegéd különböző cégeknél kereste meg szűkös .kenyerét. A kor forradalmi légköre öt is izgalomba hozta. A szegedi kulturális élet vonzásába került, amely ezekben az időkben ugyancsak tele volt a változások igénylésével. Stern Dávid színházlátogató, irodalomkedvelő, mozgékony fiatalemberként élt itt, és a politikai mozgalmak is.von zották. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi csoportjának tagja lett, és nyomban a szociáldemokrata pártba is belépett. Tevékenységéről a családjánál megmaradt iratai és a s/.egedi munkásszínjátszás életéről készült számos fénykép tanúskodik. Munkásságára felfigyeltek, a pártban a kultúrbizottság tagja lelt. es 1943-ban a végrehajtó bizottságba is beválasztották. A Hét vezér utcai munkásotthon második otthonává vált. ahol színjátszóból rendezővé fejlődött. A harmincas években az ő rendezésében adták elő Gorkij: Éjjeli menedékhely, Bródy Sándor: A tanítónő, Heymans: Remény című darabjait. Lelkesedése, áldozatkészsége nem ismert határt 1944. április első napjaiban 358 ismert baloldali gondolkodású férfit és aszsznnyt hurcoltak el Szegedről. Stern Dávidot társaival N a gy kan i zsár a .szállították. 1944 júliusában Sárvárról kelt az utolsó, családjához írott levele. A családtagok tudomása szerint megtagadta a menetelést Ausztria irányába, amiért a kísérő német őrség egyik katonája agyonlőtte. Neve sem a szegedi zsinagóga mártíroknak szenteli emléktábláján, sem a belvárosi zsidótemető emlékkövein nincs felvésve. Családja az 1978-ban elhunyt özvegyének, Pleskó Máriának sírkövére vésette fel Stern Dávid adatait. Teteme ismeretlen helyen nyugszik. Emlékének ezzel a néhány sorral áldozunk. O F vezette Canticum kórus és Peskó György orgonaművész produkcióit a budavári evangélikus templomban vették fel; csak Peskó György és a templom nem szegedi, a hangmérnöktől (Tóth Zoltán) a sokszorosítókig (Telekom gmk) mindenki. A kamarukórus remekel, sem őket, sem Peskó Györgyöt nem kell bemutatni a közönségnek, a felvétel profi színvonalú, az anyag jól szerkesztett — a kazetta jó szívvel ajánlható karácsonyi hangulatteremtőnek. Vagyis a Nóvum első terméke minden bizonnyal sikeres lesz. A kft. célja a szegedi szellemi termékek, értékek felderítése és terjesztése — az egész országban. A könyvkiadás és -forgalmazás mellett engedélye van videoes hangkazetták gyártására és forgalmazására. Pillanatnyilag a sándorfalvi Budai Sándor citerazenekar felvételeit készítik elö, ,s a kft. megbízásából több köteten is dolgoznak már a szerzők. A könyvek valószínűleg aktualitásukkal jelentenek majd szenzációt, hiszen három héttel a kéziratok leadása után megjelenhetnek. Uj terjesztési formákat is „bevet" a kft., hogy minél előbb láthassuk, hallhassuk, olvashassuk Szeged — ezzel is pezsdülő — szellemi életenek produktumait 1 fr