Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

4 1988. december 10., szombat Egyvégtében egyvágta „Egyetlen olyan foglalko­zási ág sincs Magyarorszá­gon — az egészségügyön kívül —, ahol a 48 órás hétvégi ügyelet után köz­vetlenül, hétfőn reggel munkába kell állnia a dol­gozónak. Tehát 56 — de esetenként 72 — órás szol­gálatot teljesítenek egy olyan munkakörben, ahol minden pillanatban dönte­ni kell'' — írtam a közel­múltban, az egészségügy­ben dolgozók túlmunkájá­nak, valamint túladóztatá­sának kapcsán. Nem sokkal később hozták tudomásom­ra, hogy az általam emlí­tett 56 és 72 órás egyvégté­ben orvoslás korántsem a maximum a magyar egész­ségügy praxisában. A vá­rostól távol — a végeken — szolgálatot teljesítő dok­torok ügyeleti ideje ezt az óraszámot lényegesen meg­haladja. Az ő kizsákmányo­lásuk enyhítésére született ugyan intézkedés, de úgy tűnik, nem minden község tekint betartandónak egy rendeletet. Nevezetesen az egészségügyi miniszter 1981-ben hozott rendeletét, amelynek értelmében a köz­ségekben meg kell szervez­ni a központi vagy az ösz­szevont körzeti orvosi ügye­letet, annak érdekében hogy egy-egy orvosra kevesebb hétvégi és hétközi ügyelet jusson. Változó székhelyű, összevont ügyelet működé­se esetén lényegesen keve­sebb hétvégén kellene szol­gálatban lenniük. Csongrád megye vala­mennyi körzetében sikerült megszervezni ezt a munka­megosztást, kivéve Móra­halmon és a hozzá tartozó községekben. Ebben a tér­ségben a rendeletet figyel­men kívül hagyták, követ­kezésképpen a mórahalmi, az ásotthalmi, a zákányszé­ki, a rúzsai, az öttömösi, a pusztamérgesi és n doma­széki orvosok 12 napig Könyv Cicciolináról A Reform Lap- és Könyv­kiadó Részvénytársaság gon­dozásában még karácsony előtt napvilágot lát Zalat­nay Sarolta Cicciolináról írott könyve. A 320 ezer pél­dányban megjelenő könyv kiadásának az engedélyét kétszer utasította vissza a Kiadói Főigazgatóság — el­sősorban a függelékként ösz­szefoglalt szexuális tanácso­kat jelölve meg a kiadható­ság akadályaként. Az inkri­minált részeket azóta eltá­volították a könyvből. Műsorajánlat Van Szegeden egy ember, aki kereken négy évtized­del ezelőtt, 1948 november 5-én a Tisza Szállóban kezd­te meg máig tartó, nemzedé­kek zenei világát formáló ténykedését. Kodály Zoltán jelenlétében maga Ferencsik János vezényelte 1954-ben azt a Psalmuf Hungaricust, melynek elsajátíttatása az ő nevéhez fűződik. Igen: ER­DŐS JÁNOSról van szó. Aki 1957 óta vezeti a főiskola gyakorló általános iskolájá­nak gyermekkarát, 1958-ban egyik megalapítója, majd 29 éven át egyik betanítója Szeged oratóriumegyüttesé­nek. a Zenebarátok kórusá­nak. amelynek 1983-ban ne­gyedszázados történetét is megírta. 1974 óta a KOTA megyei szervezetének titká­ra, idén tavasszal a szegedi kórusmozgalom 125 éves év­fordulója alkalmából megír­ta a szegedi kóruskultúra történetét is. Erdős János 40 éves karnagyi jubileuma al­kalmaból a Bartók Béla Mű­velődési Központ ÜANG­VERSKNYt rendez három kórus felléptével ma, szom­baton délután 5 órai kezdet­tel a Deák Ferenc Gimnázi­umi József Attila sgt. 118— 120) színháztermében és aulájában. Közreműködik a Juhási Gyula Tanárképző Főiskola 1. számú gyakorló iskolájának Bartók gyer­mekkórusa, a Szegedi ifjú Zenebarátok Kórusa és a MAV Hazánk Énekkara, to­vábbá Péterffy Gabriella, Somlai Valéria és Delley Jó­zsef (zongora). A hangver­senyen adományokat gyűjte­nek az erdélyi menekültek támogatására. A TITOKZATOS EGYIP­TOM cimmgl képzőművésze­ti foglalkozást rendeznek a múzeumi matinék-sorozat­ban Szekeres Ferenc vezeté­sével ma, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a Fekete­házban. * MIKULAS-BAL lesz a Zsombói József Attila Mű­velődési Házban ma, szom­baton este 7 órai kezdettel. Közreműködik a Gyuris-ze­nekar. Ugyanitt holnap, va­sárnap délelőtt fél 11 tői a helybeli Gyümölcsös Szak­szövetkezet nyugdíjasainak találkozóját rendezik meg. KÖZÉPISKOLÁS KÓ­RUSTALALKOZÓ-HANG­VERSENYt rendeznek Ság­vári Endre születésének 75. évfordulója alkalmából a JATE Ságvári Endre Gya­korló Gimnáziumának Hu­nyadi János sugárút 2. szám alatti disztermében. Közre­működik a Békési Szegedi Kiss István Gimnázium, az orosházi Táncsics gimnázi­um és a Sagvári gyakorló gimnázium kórusa, valamint a Rúzsa Sándor népzenei együttes. Vezényel Sebes­tyénné Farkas lloAa, Mo­solygó Miklós. Martonné Szécsi Eva és Szécsi József. Az 1940-ben készült, VISSZA AZ ÚTON cimű magyar filmet vetítik a Gru­ber László Filmklubban holnap, vasárnap délelőtt 9 és 11 órai kezdettel a Sza­badság moziban. A BENKÓ-DIX1ELAND BAND KONCERTJÉT ren­dezik meg december 5-én hétfőn este H órai kezdettel a JATE Szabadidő Központ­jában (Toldi u. 2 ) A hang­versenyre korlátozott szám­ban klubtagsági igazolvány­nyal nem rendelkezők is be­léphetnek. VIDEOTANFOLYAM in­dul a TIT-ben: az első fog­lalkozást december 5-én, hétfőn reggel 8 órai kezdet­tel rendezik meg a Kárász utca 11. szám alatti klubban. Félig magyar, félig perzsa művész, KAZANLAR AMIN EMIL kiállítása nyílik meg december 5-én, hétfőn este 6 órakor a JATE Szabadidő Központjában. A tárlatot Mihálffy Balazs — vagyis Abdel Rahman, a magyaror­szági iszlám sejkje nyitja meg. A kiállítást az érdek­lődök január 5-ig, a szabad­idő központ nyitva tartási ideje alatt tekinthetik meg. Offenbach Hoffmann me­séi cimű operájának szep­tember 15-' bemutató elő­adását sugározza a SZEGE­DI NEMZETI SZÍNHAZbóI, felvételről a Bartók rádió december 5-én, hétfőn dél­után fél 5 órai kezdettel ügyelnek és rendelnek egy­végtében, beteghez hívásra készen. A 2 ezer 900 lelket szám­láló Zákányszék orvosától. Jobba Györgytől kérdez­tem: miért nem tették szó­vá immáron hét esztendeje a miniszteri rendelet szabo­tál ását? A doktor úr válasz he­lyett egy vaskos dosszié! tett elém. Hét esztendő „szó vátételeinek" gyűjteményét. A szöveg mindenütt ugyan­az, csak az alatta levő dá­tumok változnak. „Az egészségügyi minisz­ter 1982. január l-jével el­rendelte a napi 5 órás ren­delési időt napszaki beosz­tásban, valamint az 5 napos munkahetet, központi ügye­lettel. Ennek értelmében a szolgálati idő délelőtt 8— 12-ig és délután 15—16 ig van. Az 5 napos munkahét a község minden egészség­ügyi dolgozójánál megvaló­sult, kivéve a körzeti or­vost. Ugyanis a hivatkozott rendelet ellenére a közpon­ti ügyelet még mindig nincs felállítva, és így a körzeti orvos ugyan 5 napos mun­kahét szerint dolgozik, de továbbra is változatlanul 12 napig van folyamatosan szolgálatban." Jobba doktor először 1983-ban a községi tanács­nak, majd 84-ben a közsé­gi pártbizottságnak, 86-ban ismét a községi tanácsnak, 88-ban pedig a Csongrád megyei egészségügyi osz­tálynak jelezte panaszát. Immáron belefáradt a jel­zésekbe, no meg már nincs is hová fordulnia. Tovább­ra is szolgálja havi 12x24 órán át, éjjel-nappal a ha­zát és a betegeit. Teszi ezt hétköznap 100. hétvégén 300 forintért, amiből az adózás után 20—50 forint marad ügyeletenként. A mórahalmi körzet töb­bi községében ugyanilyen embert próbáló munkatem­póban és ügyeleti rendben gyógyít még 10 kollégája. Kalocsai Katalin Tanpör Tisztelettel kérem szer­kesztőimet, egyetlen szót ne szedesseneK dóit betűvel, mert kiderült, a dőlt betű sérti a folporosokét, és en­gem is bepörölhetnek. A vi­lág minden kincséért ne tudják, hol zajlott az egész, mert az a tárca, ami miatt a föltehetően sorozatnak ter­vezett pör elindult — ha be­üt, majd jöhet a többi új­ság is! —, csak annyit irt, hogy egyik Tisza-parti vá­rosunkban történt. Tegyük inkább az egészet a világ legmélyebb tavának a leg­fenekére, mondjuk, a Zöld Békák országába. Kérem ol­vasóimat, vegyék ezt a hely­meghatározást is pontatlan­nak, mert úgy tudom, a vi­lág legnagyobb tavának a legközepén nincs békanyál, ebben pedig bőven volt, de ezt csak nagyon halkan merem mondani, mert meg­eshet, hogy emiatt kell majd vádat állanom. Az azonban biztos, hogy a pont, a vesz­sző és a nagybetű nem sér­tette a pörbe hívókat, avval tehát nem kell takarékos­kodnunk. A;z új bekezdés se. Eddig. Vitaféle támad a tárgya­lás legelején, bár nem tu­dom, bíróság épületében le­het-e egyáltalán vita. A té­véhíradó fölvételt akar ké­szíteni, a föl porosok nagyon ellenzik, az alpörösök na­gyon támogatnák, végül ar­ra hivatkozva, hogy a ka­mera zavarná a jelenlevők és megidézettek lelki nyu­galmát, a tanácsvezető bí­ró elutasítja a televíziót. Kiderült ugyan, hogy a bí­róság és a tanúk jobban megzavarták a vádlók lelki nyugalmát, de őket nem tiltották ki a tárgyalásról Miután a felperesek és jo­gi képviselőik mindent elö­vezettek, ami rájuk nézve sértő, és kérdésekre is vá­laszoltak — jó két óra telt el evvel —, jöhetett az első tanú. Az osztályfőnök állt a pulpitus elé, ós átadt3 a borítékba zárt. lepecsételt osztálykönyvet. Az igazga­tóhelyettes hozta külön ko­csival, és nyilván a teljes megbízhatóság jegyében, nem volt hajlandó magával hozni a pör többi szereplő­jét. Ök jöhettek busszal, mint más szegény etmber. Megeshetett volna, hogy a pöcsét alá, a borítékba még Blikkfangos cím lehetne még: Személyiség a sa­vanyúkáposztában: Besavanyított személyiség: Fagy­lalt és káposzta: Fagylalt helyett káposzta; Halk sza­vú tanárnő; Támadd tanáraidat!; Egy pálya utolsó órá­ja; Hármast érdemel, négyest kap, mégis pöröl: Hány pontot bukott a fölvételin?; összeomlott a hátország; Lesz-e harmadik forduló?; és végül: Mit ugat az új­ság? Azért maradok mégis a legegyszerűbbnél, mert mindenféle hatásvadászat távolcsik tőlem, meg azért is, mert ez a pör nem csupán tanügyünk pöre, ha­nem tanítanivaló is lesz. Ezért szervezett a bíróság a két forduló után harmadikat is, de kilátásba helyez­te, ho,-»!y negyedik és ötödik nap is rámehet meg. Amelyiken én ott voltam, az fél kilenckor kezdődött, és háromnegyed ötkor ért véget, alig fél órát szánva ebédre. Pólay Elemér halálára Gyászol az egyetem. No­vember 30-án, alkotóerejé­nek teljében elhunyt Pólay Elemér ny. egyetemi tanár, a római jogi tanszék volt vezetője, nemzetközi hirne­vü tudós, a magyar jogi romanisztika nesztora. Zomborban született 1915. augusztus 23-án; is­koláit, . jogi tanulmányait Miskolcon végezte. 1938­ban vendéghallgató volt a berlini egyetemen, ahol Ko­schaker professzortól sajá­tította el a római jog ku­tatásának metodikáját. Bí­rósági szolgálata idején a debreceni jogi karon habi­litálták magántanárrá 1946­ban; tárgyát előbb alma materében, a miskolci jog­akadémián. aunak meg­szűntével pedig a szegedi jo­gi karon művelte. Több mint négy évtizedes pro­fesszori működése alatt joghallgatók ezrei tanulták tőle a modern jogrendsze­rek, különösen a magánjog alapját képező klasszikus római jogot. Tisztségek so­rát viselte; nehéz időkben (1955—1957) volt az egye­tem oktatási rektorhelyet­tese. Fő kutatási területe az ókori római jog volt — fog­lalkozott oéldául a Draetor jogfejlesztő szerepével, a római jog normarendszeré­vel. a római jogászok gon­dolkodásmódjával, az iniu­riával mint igaz patrióta, könyvet irt a Verespatakon talált dáciai viaszostáblák­ról —, emellett foglalkoz­tatta a római jog németor­szági és hazai továbbélése, az úgynevezett pandektisz­tika; szívesen publikált fel­sőoktatási szakcikkeket is. 1985-ben, amikor munka­társai és tanítványai em­lékkönyvvel tisztelegtek előtte, személyi bibliográ­fiájában közel száz müvet, köztük 7 könyvet sorolhat­tak föl, s ezek száma csak növekedett. Társszerzője a Római jog hazai (1974) és NDK-beli tankönyvének (G. Hartel—E. Pólay: Römi­sches Recht und römische Rechtsgeschichte. Weimar, 1987). Előadásai szemléletesek voltak; kis. szemináriumá­ban más jogi stúdiumok­nak is nevelt fiatalokat. Munkatársaival, kartársai­val szívesen osztotta meg gondolatait. Mindene volt az egyetem: az oktatás és a tudomány. Pólay Elemér profesz­szort a József Attila Tu dományegyetem saját ha­lottjának tekinti: t:neté­se december 7-én (szer­dán) lesz a Belvárosi te­metőben. Búcsúztatása 9.30 órahcb kezdődik az egyetem központi épüle­tének előcsarnokában. József Attila Tudo­mányegyetem Állam, és Jogtudományi Kar beleboszorkányoskodtak vol­na valami félrevezető meg­jegyzéseket. Előállt tehát az osztályfőnök, és előadta, amit tudott. Úgy tűnt ugyan, hogy a fölpörösök tanúja ienne, kénytelen volt elmon­dani olyasmiket is, hogy az újságtárcában elmarasztalt fiú kedvéért, aki története­sen a párttitkár fia, illetve a volt párttitkár fia, elha­lasztották a tornaterem téli szünetre tervezett föl újítá­sát, és a tavaszi szünethez kapcsolódva egy hét szabad­sagot Kapott még, hogy föl­vételire készül hessen. Ta­nulmányi versenyek legma­gasabb fordulója előtt adtak ilyen hallgatólagos szabad­ságot, de fölvételi előtt más nem kaphatott. Igaz, addig úgy tudta a fiú, hogy a ta­vaszi szünet utáni héten kapta meg az edzésre szóló pótszabadságát, de az osz­tályfőnök jobban tudta, és a naplóval is igazolta, hogy előtte volt. Jót? utána a testnevelés tanára, aki a fölvételire fölkészítést vál­lalta, és el is kísérte min­den vizsgára. Lám, ő tud legtöbbet a lelki kondí­cióról, a többi tanár nem kísérget. Ö semmit nem tu­dott a külön szabadságról, és egyenesen károsnak mi­nősítette, ha megkapta, mint ahogy megítélése szerint az is káros volt, hogy a fiú közben testépítő gyakorlato­kat is végzett A fölvételin rugalmas izommunkára van szükség, a testépítés gya­korlatai viszont megmereví­tik az izmokat. Eddig ügy tudtuk, egy pontot bukott csupán a fölvételin, és ezt az egy pontot is a tárca ki­váltotta lélektani és tömeg­lélektani hatásnak tulajdo­nítottuk. de kiderült, csak az egyik fölvétel,in bukott egyet, a másikon jóval töb­bet. Brek, brek, szúrom közbe kappanbéka hangon. hogy elhihető legyen, a Zöld Bé­kák hazájában járunk. Mert a békanyál most kezdett tö­ményedni. Es ekkor állt elő, harma­dik tanúként a magyarta­nár, halovány arccal, és halk szavakkal. Az volt a benyo­másom, ha nagyon mérges, akkor se emeli, inkább lej­jebb ejti a hangját, ami a maga nemében is ritkaság lehet. Meggyőződésemmé vált, ez a nagyszerű ember akkora plecsnit érdemelt volna kitüntetésként, hogy belegörnyedjen, és nem meghurcoltatást diákja ál­tal. Ezt is azért mondom csak, hogy ki ne derülhes­sen. kiről beszélek. Szemé­re hányták, hogy egyest ad annak a diáknak, aki nem irja meg a dolgozatát, mert éppen nincsen jelen. Kide­rült, az csak egy jelet kap, és ezer alkalmat, hogy pó­tolja, vagy szóban számol­jon be. Ha délután van ide­je, délután, ha este, akkor este. Aki tehát ezek után is egyest kapott, az nem volt hajlandó élni a mindenkire kötelező renddel. Az a ta­nárnő, aki ennyit vállal még ráadásnak, csak azért, hogy diákjai megérdemeljék je­gyeiket, második plecsnit is érdemelne. Súgja valaki pör közben, magyarból tizen­nyolcan fölvételiztek, és mind a tizennyolcat fölvet­ték, tehát szorgalmának, kö­telességtudatának megvan a megérdemelt' haszna, egyes­egyedül annál a diákjánál bukott meg, amelyik testne­velésből fölvételizett. El­mondta azt is, természetesen meg akarta adni neki is a négyest, hiszen tudta, a föl­vételibe minden tárgy bele­számit. de azt akarta, hogy meg is érdemelje. A fiú nem volt ennyire igényes, neki az is elég volt, hogy a tanács­elnök kenetes példázatára kapta meg a négyest. Kide­rült, hogy a fiú most hagy föl először vad flegmájával, és még arra is hajlandó, hogy csupasz asztalára holmi papirosokat fektessen, és jegyzeteljen, nekivörösödve; apja pedig úgy elfehéredik, hogy úgy is marad. És az is kiderül, hogy a többszörös bizottsági véleményekkel is alátámasztott érettségi is csak négyest érdemelt volna, de ötöst kapott érte a fiú, mint — „természetesen" — akármelyik osztálytársa ka­pott volna. Megrenditően őszinte volt ez a tanúvallo­más. Azt ugyan szembesí­téskor is el kell majd mon­dania a tanárnőnek a legkö­zelebbi tárgyaláson, bele a tanácselnök szemébe, mit mondott ő, és hogyan mond­ta. Mondta-e például, hogy vezetőtársa kedvéért volt kénytelen olyat tenni, amit a saját lánya érdekében soha meg nem tett volna? És föl­tehetően azt is, amit mar ak­kor se értett: miért marad­jon közöttünk az, amit állí­tólag a szülök kértek? Ta­lán az igazgatóhelyettes előtt is meg kell ismételnie azt a mondatát, hogy az al­jas hatalom lealjasitja az embert — de kérem megint a szerkesztőket, ezt se szed­jék dölt betűkkel, akkor se, ha mindenki tudja, ha aljas a hatalom, a békanyál legfe­nekére is képes lehúzni az embert. A Zöld Békák földjén fo­lyó pörön természetesen zöld újságírók is voltak, sőt ők voltak a legtöbben, de én le­hettem közöttük a legzöl­debb, mert olyasmit kezd­tem latolgatni, a hátország annyira összeomlott, hogy a harmadik forduló előtt visszalépnek a vádlók. Ha­talmas erővel dúl bennem mindig a dac, ha fogadást ajánlanak, de most megad­tam magamat: fél feketébe fogadtam. Arra alapoztam, hogy hazamenvén, nekies­nek a tanácselnökiek, miért mondotta ő ezt meg ezt, és ő egyébként se lesz hajlandó kockáztatni vastapssal visz­szaszavazott elnökségét, az igazgatóhelyettes pedig meg­gondolja, hogy ennyi meg ennyi savanyú káposztáért se játszhatna el egy ország előtt a pedagógusbecsületet, de ez közöttünk maradjon. A kávé el van vetve. II. D.

Next

/
Thumbnails
Contents