Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

1988. december 23., péntek i 3 Berekesztették az Országgyűlés ülésszakát Javaslat, szavazás Fölszólalások Mészáros Győző, a terv- és költségvetési bizottság előadója két változtatást is javasolt a törvénymódosítási indítványhoz. Az egyik a jogi, igazgatasi és igazságügyi bizottság kezdeményezése, amelynek értelmében az illetéki ügyintézés idejét három hónapra kell csökkenteni. Ezt az indokolja, hogy az idő múlása következtében előálló vagyonérték-növekedés ne emelje a kivetendő illetéket. A másik indítvány arra vonatkozott, hogy növelt összegű illetéket állapítsanak meg cégbírósági eljárás kezdeményezése esetén. A bizottsági előadó — e két módosítás figyelembevételével — elfogadásra javasolta a kormány előterjesztését. Határozathozatal következett. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosítást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el. A három hónapos ügyintézési idő előírását egyhangúlag jóváhagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt — ellenszavazat nélkül, két tartózkodással — elfogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosítását. Csehák Juciit expozéja Mezey Károly, a téma bi'zottsági előadója felszólalásában kiemelte, hogy a szociális és egészségügyi bizottság ülésén a testület elfogadta és támogatja a tervezetet. Kiss Péter (Fejér m., 13. vk.), a Fejér Megyei Tanács Kórháza Bicskei Rendelőintézetének igazgató főorvosa kifejtette, hogy a jelenlegitől minőségileg eltérő önkormányzati és gazdasági alapon működő társadalombiztosítási, nyugdíjbiztosítási rendszer legfontosabb elvei összhangban vannak a piacgazdálkodással ós ennek intézményeivel. Javasolta, hogy a program kidolgozásakor a munkaadók, érdekképviseleti szervezetek, valamint a kormány képviselői egyeztessék az érdekeket. Koczmann Ferencné (GyőrSopron m., 7. vk.), a pannonhalmi körzeti orvosi rendelő ápolónője hangsúlyozta: társadalmi igazságot szolgáltatunk, ha megnöveljük az alacsony nyugdíjban részesülők juttatását, s javasolta a létminimum alatt élők számára a nyugdíj megnövelését, legalább a minimálbér határáig. Bartalné Bonszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.), a Balassagyarmati Városi Kórház megbízott osztályvezető főorvosa halaszthatatlan feladatnak minősítette a Társadalombiztosítási Alap létrehozását. jB . 1 HL W • ÍÉRÉÉI Hl 'dSk • <jí % A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosítással foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat tárgyalása következett. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter expozéja bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy majdnem száz évvel ezelőtt terjesztette az Országgyűlés elé a magyar társadalombiztosítás átfogó rendszerét megalapozó törvényjavaslatot Baross Gábor miniszter. — A társadalombiztositási célok változatlanok — folytatta a miniszter asszony. — Ma is arra kell törekednünk, hogy a különböző bajok bekövetkezésekor — amelyek nem lettek kevésbé súlyosak, viszont a számuk, fajtájuk szaporodott — legyen a munkáltatók és a munkavállalók járulékaiból állami, törvényes garancia mellett értékálló, biztonságos szolgáltatás. Legyen ez a rendszer világos, érthető, kiszámítható, törvényes. Működjön demokratikusabban, vezesse önkormányzat. Vezetése számoljon el nyilvánosan a járulékfizetők és a Parlament előtt. ELlatusai járjanak, és ne adományként jusson hozzá a bajba jutott ember. Ne teher legyen a gazdaságon. Annak működését, átalakítását ne nehezítse. A járulékok felhasználását a gazdálkodó is befolyásolhassa, ellenőrizhesse. legyen érdekelt a kockázatok csökkentésében, választhasson a különböző biztosítási formák között. A tőke és pénzpiacon töltsön be kiegyensúlyozó szerepet a társadalombiztosítás bankja; legyen meggyőző szerepe a hosszú távú takarékosságban. Ez a munka szorosan uszszefügg más jelentós lépesekkel, a költségvetés, a szociál- és egészségpolitika és a bér reformjával, a politikai .intézményrendszer átalakításával. A javaslatokat több lépésben a jövő év folyamán kívánjuk az Országgyűlés elé terjeszteni. Az 1989. január l-jén megtenni szándékozott lépés — a Társadalombiztosítási Alap megalkotása — a távlati szándékok és az elvégzendő feladatok szempontjából egyaránt a minimálisan szükséges, és az adott feltételek mellett maximálisan lehetséges megoldás. Ezfel már biztositható, hogy megkezdődjék a társadalombiztosítás önálló gazdálkodása, hiszen az önálló működés alapfeltételei adottakká válnak. Már a jövő évben megkezdődik a tartalékalap feltöltése, így a tartalékalap — meghatározott kereteken belül — hasznosulhat — mondotta Csehák Judit. — Nem szabad lebecsülnünk azt a tényt sem — folytatta —, hogy a kifizetések biztonsága garantált; sőt, év végén biztos tartalékalapot is tudunk képezni, még akkor is, ha a járulékbevételek nem biztosítanak többletet. Mód nyílik az önálló gazdálkodásra oly módon is, hogy a társadalombiztosítás jogszabályban meghatározott bevételeivel maga gazdálkodik, az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztető rqódon átmeneti likviditási többle, tét a pénzpiacon biztonságos formában befektetheti. Az önálló alap megalkotásával biztos bázisa teremtődik azoknak a számításoknak, amelyeket elvégezve a következő év folyamán a szociálpolitikai ellátásokat a biztosítási típusú kiadásoktól el lehet választani, sőt a különböző biztosítási ágak — nyugdíj, rokkantbetegségi stb. — szétválasztására is mód nyílik. E munkákkal párhuzamosan 1989 első felében kerül majd sor a társadalombiztosítás intézményének helyét, szerepét, irányítását és felügyeletét meghatározó törvény megalkotására — mondotta. Csehák Judit javasolta, hogy a költségvetési beszámolóval egy időben kapjon a társadalombiztosítás pénzügyeiről is tájékoztatást a Parlament. Az egyes ellátások kiegészítéséről fél év elteltével, az árak emelkedésének és a bevételekrkiadások alakulásának ismeretében lehet majd dönteni. Ez a megoldás garanciát ad arra az esetre is, ha a bérek vagy az árak eltérnek a tervezett mértéktől. Végezetül a másik előterjesztését megindokolva elmondta: az 1975. évi II. törvény módosítását azért kérik, mert korlátoz.ó paragrafusokat szeretnének törölni. A térítési díjrendszer változása miatt a családi pótlék kifizetésének korlátait, az egységes járulékfizetés miatt pedig az egységes ellátást még bizonyos körben akadályozó bekezdéseket szükséges hatályon kívül helyezni. Határozathozatal Mivel ehhez a • napirendi ponthoz hozzászólásra többen nem jelentkeztek, Csehák Judit összegezte á vitában elhangzottakat. Mindenekelőtt megköszönte a hozzászólásokból is kicsendülő jobbító szándékot, s azt a segítséget is, amelyet a törvényjavaslat előkészítése siTrán a Parlament szociális és egészségügyi bizottságától kaptak. Ugyancsak köszönetet mondott a vitában elhangzott, követelményeket megfogalmazó javaslatokért, amelyek markánsabbá tették a jövő társadalombiztosításáról felvázolt képet. Ezután rövid tájékoztatást adott arról, hogy nemcsak a tárca foglalkozik a társadalombiztosítás átalakításával, hanem külföldi biztosítási szakértőket is felkértek a magyar társadalombiztosítás és egészségügyi finanszírozás átvizsgálására. Ezzel a munkával várhatóan a jövő évben végeznek. Határozathozatal következett: az Országgyűlés először a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Majd ugyancsak egyhangúlag határozott az 1975. évi II. törvény módosításáról. gi Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályának vezetője a törvényjavaslat vitájának egyedüli hozzászólójaként kedvezményes elbírálást kért az élelmiszer-kiskereskedelem számára. Több hozzászóló nem lévén, Czibere Tibor válaszában reagált a kulturális bizottság, és Hellner Károly képviselő hozzászólására. A külföldiek magyarországi befektetéséről, a Ptk módosításáról Czibere Tibor előterjesztése Ezután következett a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czibere Tibor művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Elöljáróban kifejtette: a gazdaság és a szakmai képzéssel foglalkozó iskolák kapcsolata arra a tényre épül,'hogy az iskolák agyakorlati oktatással kapcsolatos feladataikat a gazdálkodó szervezőtek nélkül nem tudják eredményesen ellátni. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetnek a részvétele a gyakorlati oktatásban szakember-utánpótlást teremtő beruházás. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati oktatást közvetlen részvétellel, illetve szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésével támogatják. A szakmunkásképzési alapba befolyt összegből kizárólag a szakmunkásképzéssel kapcsolatos kiadások egy részét lehet fedezni, illetőleg a szakmunkásképzés fejlesztésére. lehet fordítani. A gyakorlati oktatásban való közreműködés, illetőleg a szakmunkásképzési hozzájárulás fizetése egymástól független. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek viselik a gyakorlati oktatás költségeit, ezen felül kötelesek szakmunkásképzési hozzájárulást is fizetni. Azok a gazdálkodó szervezetek azonban, amelyek a gyakorlati oktatásban nem vesznek részt, a szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésén kívül közvetlen ráfordítás nélkül jutnak szakképzett munkaerőhöz. A törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek számára előírja a gyakorlati oktatás költségeihez való hozzájárulás kötelezettségét. A hozzájárulás a szakmunkásképzési alapba való kötelező befizetés 0,25—0,35 százalékos mértékénél magasabb. Ez azonban az esetek többségében nem jelent befizetési kötelezettségnövekedést. A művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy a szakképzési alapba befolyt öszszegből az állami költségvetés nem részesedik, azt kizárólag az arányos költségviselésre,- a fennmaradó öszszeget pedig a gyakorlati oktatás feltételeinek javítására lehet fordítani. Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), a kulturális bizottság elnöke a testület álláspontját tolmácsolva elmondta, hogy egyértelműen elfogadták a szakképzési alap létrehozásának szükségességét és mértékét. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar GazdasáEzt követően a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslat és a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg a Parlament Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében. A vitában felszólalt: Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója; Bánáti András (Pést m., 5. vk.) és Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.). A vitában elhangzottakra Kulcsár Kálmán válaszolt, majd Tallóssy Frigyes a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében állást foglalt az elhangzott javaslatokkal kapcsolatban. Ezután szavazás következett. Végül az Országgyűlés a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt általánosságban és részleteiben — egy ellenszavazattal, tartózkodás nélkül — elfogadta. A Polgári törvénykönyv ' módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt — általánosságban és részleteiben — ugyancsak egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. Az ülésszak harmadik napjának utolsó napirendi pontjaként a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg -az Országgyűlés Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter előterjesztésében. Hozzászóló nem volt; az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszaka — időlegesen — befejezte munkáját. Amint azt Stadinger István még korábban bejelentette, az ülést január 10-én folytatják a már megszavazott napirend hátralévő pontjainak megtárgyalásával. Sajtótájékoztató Az ülés egyik szünetében Villányi Miklós és Puskás Sándor válaszolt az újságírók kérdéseire. A rögtönzött sajtótájékoztatón ott volt Marosán György, a kormány szóvivője és Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője. Villányi Miklós az elfogadott költségvetés jellemzéseként elmondta, hogy az — eltérően az eddigiektől — az egyensúly javítását elsősorban a támogatások leépítésével és kevésbé az elvonások növelésével kívánja megoldani. Ezt az is aláhúzza, hogy amíg tavaly 70 százalék felett volt a nyereségből való központosítás, az idén 62 százalékra csökkent, s a jövő évben pedig a 4 százalékos pótadóval együtt is mindössze 58 százalék lesz. Puskás Sándor kifejtette: a terv- és költségvetési bizottság az elökészitő munka során arra törekedett, hogy az 50 százalékos vállalkozói nyereségadó mellett a vállalkozói szféra számára kedvező közgazdasági környezetet teremtve olyan költségvetési változatot alakítson ki, amely ezt a szférát nem terheli tovább. Villányi Miklós méltatta a Parlament bölcsességét, azt, hogy ilyen körülmények között is konszenzusra törekedett. Azt tartotta elsődlegesnek, hogy a gazdaság fejlődése töretlen legyen. Szóba került a tájékoztatón az a híresztelés, mely szerint jövőre 25 százalékos forgalmi adóval terhelik a külföldről behozott árukat. Villányi Miklós válaszában leszögezte, a kormánynak nincs felhatalmazása arra, hogy a lakosság széles rétegeit érintő módosítást léptessen életbe az általános forgalmi adóval kapcsolatban. Ilyen esetben a Parlamentnek kell megszavazni a törvénymódosítást. Az újságírók kérdésére a pénzügyminiszter elmondta, hogy személyes véleménye szerint csak 1990 után kerülhet sor a családi jövedelemadó bevezetésére, ugyanis az adótörvények még ennél csekélyebb módosítása is á legtöbb országban legalább két évet igényel. Arra a kérdésre, hogy a társadalmi szervezetek 500 millió forintnyi támogatáscsókkentése milyen konkrét aranyok szerinl történik majd, a miniszter válasza: egyelőre még nincs pontos felosztás, hiszen erre idő sem lehetett szerda óta. Semmiképpen sem cél — mondotta —, hogy a társadalom politikai rendszeréhez szorosan hozzátartozó szervezetek gazdaságilag lehetetlen helyzetbe kerüljenek. A munkásőrségre, mint fegyveres testületre vonatkozó gazdasági döntéseket csak akkor lehet meghozni, ha előbb politikai döntés Is születik a munkásőrség létéről, hovatartozásáról — szögezte le