Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

^ ' 31LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 305. szám 1988. december 23., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Berekesztették az Országgyűlés ülésszakát Elfogadták a jövedelemadó, az illetékek, a társadalombiztosítási alap módosítását Y il lány i Hílelos előterjesztése Ezután — a napirendnek megfelelően — Villányi ¡Miklós pénzügyminiszter terjesztett be a törvényjavaslatot a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról. Elmondotta: a személyi jövedelemadó törvény 35. paragrafusa előírja, hogy ,.az adó következő évi mértékeire és az alkalmazandó összeghatárokra az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban a Minisztertanács — az ár- és jövedelmi viszonyok változásóra tekintettel — tesz javaslatot". Ez az egyik és elsődleges oka, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti az adótábla módosítási javaslatát. Az idei adóbevételi tervek teljesítéséről elmondotta: a kezdeti aggodalmak ellenére a személyi jövedelemadó ez évben a terv szerinti 58 ahhoz is hozzájárul, hogy az eredetileg tervezett 6—7 százalékos reálbércsökkenés 1989-ben kisebb, 4—5 százalék legyen. A nyugdíj után továbbra sem kell fizetni adót. A kormány azt javasolja, hogy mivel a nyugdíjak az infláció ellensúlyozására jövő évben is növekednek, ha a nyugdíjasok a nyugdíj mellett még dolgoznak, vagy más adóköteles jövedelmük van, akkor az eddigi 96 ezer forint helyett 100 ezer forinttól kezdődően adózzék az egyébként adóköteles jövedelem. — Körülbelül 400 ezer nyugdíjas vállal munkát. A statisztika szerint általában azok, akiknek a nyugdíjuk is magasabb. A rendelkezésre álló kévés információ alapján, ha csak a nyugdíj melletti keresetet számítjuk, s az egyéb jövedelmeket, például 'a szobakiadást, Csütörtökön délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Stadinger István házelnök bejelentette, hogy ezen a napon mindenképpen berekesztik az ülésszakot, több napirendi pont tárgyalásával, illetve az interpellációkkal és a kérdésekkel már a következő évben, a január 10-én folytatódó ülésszakon foglalkoznál; a képviselők. milliárd forintot meghaladja, magánok tatást^ nem, az adóSzerdáig 59 milliárd forint kiesés akkor ,is meghaladja személyi jövedelemadót már a másfél milliárd forintot. A befizettek. A kormány a személyi jövedelemadó 1989. évi módosításának kialakításakor abból indult ki, hogy a nominálbérek jövő évre tervezett 5—7 százalékos növekedését az adó nem semlegesítheti, tehát olyan adó táblát kell kidolgozni, amely az adóterhelést nem növeli. Arra is törekedtek, hogy tompítsák az adótábla szélsőségeit. A jelenlegi adó tábla három kritikus pontja: az adómentes sávot követően magas az induló 20 százalékos elvonás, túlzott a legmagasabb adósávban a 60 százalékos adóterhelés, és a 100—240 ezer forint közötti adósávban is aránytalanul nagy a progresszió. A kormány az adótábla módosítására két változatot terjeszt az Országgyűlés elé. Közös bennük, hogy 11 helyett 8-ra csökkenne az adósávok száma, mérséklődnének a legalsó és a legfelső határon lévő adókulcsok. Az „A" változatban az alsó határon 20 százalékról 18 százalékra, a „B"-ben 17-re, a felső határon pedig 60-ról 58-ra. Ezzel a felső határ a vállalkozási nyereségadóelvonás mértékéhez közelítene. Ennek azért van különös jelentősége, mert 1989től az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartoznak. Lényegesebb változás ennél, hogy az adómentes sáv 55 ezer forintra növekszik, a belső sávokban pedig kétféle módosítást javasolnak. Az A változat a nagyobb jövedelműeket kedvezményezi, a B változat pedig a 240 ezer forint alatti jövedelmeket hozza kedvezőbb helyzetbe. Mindkét változat kevesebb adót hoz, mint az érvényben levő adótábla. Az A változatban 10,5 százalékra csökken az átlagos adóteher, a B változatban 10 százalékra az idei várhatóan 12 százalékról. Ez az udótehercsökkenés 10—12 milliárd forinttal több jövedelmet hagy az állampolgároknál, és számításban nagyságrendi tévedés nem lehet. Ez minimum 1,5 milliárd forint tanácsi bevételkiesést jelentene. A kormány azért sem támogatja a nyugdíj mellett elért jövedelmek nagyobb kedvezményét, mert szociálpolitikai szempontok alapján sem a magasabb jövedelmű nyugdijasok kedvezményét lenne célszerű növelni. Ha >enne forrás, akkor azt az alacsony nyugdijak növelésére kellene felhasználni. Egyébként az adómértékék csökkentése a nyugdíj melletti jövedelmeket is ugyanolyan mértékben kedvezőbb helyzetbe hozza, mint az aktív keresőkét. Az adótábla progressziójának mérséklése és az adóterhelés csökkentése mellett javítja a személyi jövedelemadó működéskörnyezetét, így tovább csökkenti teljesítményt fékező hatását a liberalizáltabb bérgazdálkodás, az egészségügyben és az oktatásban a túlóra és az ügyeleti dijak emelése, és az is, hogy 1989-től költségtérítés jellegű, tehát adómentes lesz a bányamentési pótlék. — A személyi jövedelemadó-módosítások sora mindezzel nem fejeződik be. Mint ahogy arról az Országgyűlés állást foglalt, egy teljes adóév tapasztalatai alapján, a jövő év első félévének végén értékelni kell az adóreformot, válas'zt kell adni a felmerült elvi és gyakorlati kérdésekre, ki kell dolgozni a családi jövedelemadózás modelljét. Meg kell vizsgálni a kivételek, kedvezmények leépítésével egyidejűleg az adómérték további csökkentésének a lehetőségét is. Erre és más, az adórendszert módosító ajánlásokra 1989-ben részletesen visszatérünk — mondotta Villányi Miklós, kérve az Országgyűlést, hogy a személyi jövedelemadó törvénymódosítási javaslatát megvitatva az A és B változatok közül válassza ki a megfelelőt, és hagyja jóvá a törvényt. Vita a törvénymódosítási javaslatról Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.), az adóügyi ad hoc bizottság előadója emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi kormányzat három menetben tervezi korrigálni az adórendszert. Most vagyunk a második fázisban, és a koncepcionális felülvizsgálatra egy adóév eltelte után, 1989. első felében kerül sor. Leszögezte, hogy a szükséges teljesítményösztönző hatás eléréséhez maximum 4—5 adókulcs fogadható el. A kormány által felkínált két változat közül a B variáns elfogadását javasolta Gágyor Pál. Hátránya ugyanakkor a B változatnak, hogy — szemben az A változattal — nem tartalmazza a kétgyermekesek családi pótlékának emelését. Gágyor Pál utalt arra: Banffy György képviselő javasolta, hogy ezt vegyék be a B variánsba is. Közölte, hogy Bánffy képviselő egyelőre elállt az indítványtól, és megállapodtak abban, hogy tavasszal, a koncepcionális felülvizsgálat során visszatérnek rá. A kormány elkepzelése szerint a nyugdijasok esetében 96 ezer forintról 100 ezer forintra kellene emelni az adóküszöb értékét. Az ad hoc bizottság szerint ez nem elegendő, mert továbbra is kizárnak vele olyan rétegeket az értékteremtő folyamatból, amelyek a legtöbb erőforrással rendelkeznek. A bizottság szerint az adóküszöb értékét 120 ezer forintra kellene emelni. Az ad hoc bizottság előadója elmondta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságban 108 ezer forintos javaslatot fogadtak el. Gágyor Pál kérte, hogy a menynyi ben a képviselők nem fogadnák el a 120 ezer forintot, az elnök tegye fel szavazásra a 108 ezer forintos indítványt is. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.) az Ácsai Nagyközségi Közös Tanács elnöke a választópolgárokkal folytatott konzultációk alapján a személyi jövedelemadórendszer néhány kedvezőtlen vonására hívta fel a fi' gyeimet. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a tervezetnek mind az A, mind a P változata teljesjtmény-visz.szatartó hatású. A közvélemény általában — rövid távú érdekeit szem előtt tartva — a B változatot részesiti előnyben. Ugyanakkor azt is megfogalmazták, hogv ha a kormány iráni megvan a bizalom, néhány évig vállalni kell a1 nagyobb terheket jelentő A változatot, amely gyorsabb elmozdulást hozhat a gazdasági mélypontról. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar küldöttség Moszkvában Az MSZMP pártmunkásküldöttsége Tabajdi Csabával, a KB külügyi osztályvezető-helyettesével az elen december 19. és 21. között konzultációkat folytatott Moszkvában. A partmunkásküldöttség szovjet partnereivel megvitatta az európai együttműködés időszerű kérdéseit, különös tekintettel a Szovjetunió egyoldalú leszerelési lépéseinek bejelentését követően kialakult új helyzetre. Áttekintették az európai pártközi együttműködés lehetséges űj formáit, a kelet- és nyugat-európai integrációs folyamatok új jelenségeit, és a nemzetiségi kérdés kezelését az egyes szocialista országokban. Véleményt cseréltek az MSZMP és az SZKP együttmúködesének időszerű kérdéseiről is. (MTI) A döntéshozatal előkészítésére Tudományos-koordinációs szakbizottság alakult A szomszédos megyékben bevált, remélhetőleg Csongrád sem lesz kivétel. Tegnap Szegeden megalakult a megyei tanács vb tudományos koordinációs szakbizottsága. Már hallom is a cinikusok hangját: „Na, még egy bizottság". A tegnapi első találkozón ennek a testületnek a tagjai amellett tettek hitet, hogy nem akarnak „bizottságosdit" játszani. ha úgy érzik munkájuk nem lesz erdemi, akkor feloszlunak. Mi az alapfunkciója a kutatókból — többek ' között egyetemi oktatókból, orvosokból, mérnökökből — álló teamnek? A tanács általános és ágazati terveihez, a feladatokhoz ötleteket, javaslatokat vár, ¡gén hasznos lenne, ha a döntéshozók elé minél több tudományosan megalapozott alternatíva kerülhetne a szakbizottság áldásos tevékenységének köszönhetően. Az elképzelések szerint a kutatói fantázia szabadon szárnyalhat ebben a munkában, amely hozzájárulhat, ahhoz, hogy a tudomány odakerülhessen a fontos kérdésekben mérlegelők asztalára. A szakkérdések koordinálásán kívül a testület az információk áramoltatásával is foglalkozik, ugyanakkor elvárja, hogy javaslatainak érvényesüléséről visszajelzés érkezzen. A tegnap létrejött szakmai közösség feltett szándéka, hogy közreműködjék a megye érdekeit szolgáló kutatási témák feltárásában; támogatja a kutatás és a gyakorlat képviselőinek kon zultaciós tanácskozásait, ;i tudományos eredmények publicitását. Ha az adott helyzet úgy kívánja ad hoc bizottságot hoznak létre, koordinálják a döntés-előkészítő folyamatban a szükséges véleményezést. Az alakuló ülésen hangsúlyozták a Szegedi Akadémiai Bizottsággal, valamint a szomszédos megyék hasonló szakterületeivel való szoros együttműködés szándékát. V. F. S. Tőkés társat cserélt a Skála Társat cserélt a színes televíziót gyártó budapesti Selectronic Kft.-ben a Skála, amely két évvel ezelőtt az ITT-céggel alapította meg vegyes vállalatát. Az ITT helyére a finn Nokia cég lépett, megvásárolva annak a vegyes vállalatba adott alaptőkéjét. A tőkerészt azért értékesítette az egyesült államokbeli konszern — legalábbis a magyar partnereket 'így tájékoztatták —, mert az ITT kivonul Európából. A finn Nokia eddig jószerivel ismeretlen volt hazánkban, sőt, másutt se nagyon ismert, mivel termékeinek nagy részét más, neves cégek — így az IBM, az Ericsson, a Control Data — márkaneve alatt hozza forgalomba. A Nokia a világ egyik vezető rádiótelefongyártója. Nyugat-Európában a harmadik legnagyobb televíziógyártó, amely ezeken kívül egyebek közt személyi számitógépeket, komputerképernyőket. a bankoknak pénzkezelő automatákat gyárt Csaknem 30 ezer embert foglalkoztat, termékeinek több mint 60 százalékát exportálja. Az ITT-nél kiterjedtebb profillal kíván részt venni a most már magyar—finn vegyes vállalattá alakult üzletben A Selectronic Kft.-ben folytatják a színes televíziókészülékek gyártását, a berendezéseket ITT—Nokia márkanévvel hozzák forgalomba itthon és külföldön. Bővül a vegyes vállalatnál gyártott ügyvitel-technikai berendezések választéka, és különféle telekommunikációs berendezések gyártását is előkészítik. A Skála közvetítésével, a Mufyar Ka beimúvekkel pustaikábelgyártó vegyes vállalat létrehozásáról tárgyalnak