Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-22 / 304. szám

1988. december 23., péntek i 3 Hz Országgyűlés ülésszakának második napja matizmus nem működik, hiszen hiányzik a tulajdonos. Saját vezetői tapasztalatai alapján a képviselők elé tárta állami gazdaságok „kórlapját". Hangsúlyozta: a gazdaságok pénzügyi helyzete sokkal rosszabb annál, mint ahogy ez a tájékoztatókon elhangzik. Nagy részük felélte tartalékait, és inem képes az egyszerű újratermelem biztosítására sem, a mezőgazdaságot érintő folyamatos jövedelemkivonás mialt. A kereskedelmi bankok már beszüntették idei finanszírozási tevékenységüket, rövid lejáratra sem adnak hiteleket, s januárra sem hajlandók szerződést előkészíteni. Sorra1' mennek tönkre az eddig jól működő ipari együttműködések, az iparvállalatok megrendeléseinek hiányában és a fizetésképtelenség miatt. A mezőgazdasági vállalatok a támogatások csökkentéséből, illetve az ipari árak emelkedéséből adódó mezőgazdasági árnövekedésnek nem tudnak érvényt szerezni monopolhelyzetben lévő partnereikkel szemben. Az állami gazdaságok megfogalmazzák azt az igényüket is, hogy a föld kerüljön a gazdaságok tulaj donába. Eszmecsere a szünetben Börcsök Dezső (Budapest 38. vk.), a Budapesti Elektromos Művek vezérigazgatója szerint az idei terv várható alakulásából megállapíthatók a magyar gazdaság neuralgikus pontjai, s ezek a jövő évi költségvetést is döntő mértékben- befolyásolják. Súlyos gazdaságpolitikai hiba volt,az árreform elhalasztása, mert ennek következtében nem a tervezettnek megfelelően alakult a termelői árszínvonal a gazdálkodó egységeknél. Nehezményezte a társadalombiztosítási kiadások helytelen megtervezését is, utalva a táppénzek nagyságára, amely a bányászsztrájk indokai között szerepelt. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság égető problémája,' az inflációs nyomás felerősödésének veszélye változatlanul fennmaradt. Fodor Pál (Csongrád m., 15. vk.), a Szegedi Szalámigyár és Hűskombinát makói gyárának igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a most beterjesztett költségvetés-tervezetet még annyira sem részletes, mint az előző évi volt, bár az 1989-es három variációt is tartalmaz. A változatok közötti eltérések nem nagyok, szinte lényegtelenek. Ilyen Nagy László felvételei rendszerben nem lehet érdemben dönteni — mondta. Ezért javasolta, hogy már a következő évben szülessen meg a költségvetési reform, „s a költségvetés elfogadása soronként történjen, mert akkor lehet igazából dönteni". Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára Király Zoltán felszólalásával kapcsolatban szükségesnek tartott bizonyos pontosításokat. Elmondta: a Király Zoltán által említett témákban a bizottság ülésén nem foglaltak állást, mert a vita túlságosan elhúzódott. Csupán abban állapodtak meg, hogy a javaslatok kerüljenek a reformbizottság elé. Ezt mind a 19 jelen levő bizottsági tag elfogadta. Szavaira Király Zoltán reagált. Értetlenségének adott hangot a kérdés Bölcsey György által történt felvetésének módja miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pótadó 3 százalékos mértékére vonatkozó indítványt a bizottság megszavazta. A reformcsomagtervvel kapcsolatban pedig úgy döntöttek a bizottságban, hogy azt egyetértőleg továbbítsák a reformbizottsághoz. Villányi Miklós válasza A vitában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért Villányi Miklós pénzügyminiszter kapott szót. Válaszában elmondotta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete feletti vitában számos vélemény, javaslat hangzott el, és meglehetősen sok kritika is érte a kormányt. Az tény, hogy a jelenlegi költségvetési tervezési rendszer elavult. Meg kell tehát változtatni, s erre a tervezett költségvetési reform végrehajtása ¡keretében kerül sor. Helyeselte azokat a javaslatokat, amelyek a kormányzati munka feletti parlamenti ellenőrzés javítását, szélesítését szorgalmazták. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormányzás továbbra is a kormány dolga, azt nem veheti át az Országgyűlés. A továbbiakban elmondotta, hogy a kormány elhatározott célja a társadalom működéséhez szükséges kiadások számottevő csökkentése. Hozzálátnak például hétezer jogszabály felülvizsgálatához. Az első ütemben, január végéig a társasági törvénnyel, valamint a vállalkozási nyereségadótörvénnyel hozzák összhangba a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályokat, valamint elvégzik a lehetséges egyszerűsítéseket, megszünWv* I&f!r WM v Fm llfcÉi J|r * sJi 1 UKriH/f ü' HH tetik a felesleges párhuzamosságokat. A jövő esztendő első félévéig, vagyis a má-. sodik ütemben már hozzálátnak a felesleges előírások jelentós mértékű csökkentéséhez, s az év végéig hefejezik ezt a kiterjedt munkát. Villányi Miklós kijelentette, hogy számos olyan képviselői javaslat hangzott el — például a szellemi erőforrások ésszerűbb kihasználása, a lakásgazdálkodás, lakásfelújítás, tatarozás jelenlegi rendszerének átalakítása, az idegenforgalomban levő lehetőségek jobb kihasználása —, amelyekkel a kormányzat egyetért, s mindent megtesz megvalósításukért Szükség van az úgynevezett háttérintézmények racionalizálására, a felesleges, párhuzamos intézmények megszüntetésére is. Ugyancsak lényeges a gazdaságtalanul működő állami eszközök űj működési formájának kialakítása, beleértve azt is, hogy a feleslegessé vált vagyont értékesítsék. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy már a jövő évi költségvetésben 6,5 milliárd forintos bevétellel számolnak ilyen eszközök értékesítéséből. Arra is utalt, hogy a párt vezető testületei is nyitottak a tulajdonukban levő eszközök ésszerű hasznosítására. Már kidolgozták az erre vonatkozó koncepciót. Képviselő} eszrevetelekkel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta, hógy a kormány a Parlament kérésére kész a jövő esztendőben részletesen számot adni a nagyberuházások helyzetéről. A tervezett költségvetési reformot érintve a pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az önmagában nem fog több jövedelmet hozni a népgazdaságnak. Arról van szó, hogy a reform eredményeként növekedni fog a tisztánlátás, áttekinthetőbbé válik a költségvetés és megteremtődnek a nagyobb jovedelemtermeIés.hez szükséges feltételek. A kormány hajlandó arra, hogy jövőre év közben beszámol a tervezett támogatáscsökkentési program végrehajtásáról. A társadalmi, központi államigazgatási szervek támogatásainak mintegy 20 százalékos leépítésére jövőre sor kerül. A kormány kész jövőre beszámolni a külkereskedelem — többek között a szocialista külkereskedelem — helyzetéről. Villányi Miklós a vita főbb témaköreit érintvs hangsúlyozta, hogy Magyarországon a mezőgazdaságpolitika protekcionista voll és az is marad mindaddig, amíg az agrárvilág protekcionizmusa környezetünkben fennmarad. Ugyanakkor azonban az agrárterületeken is jelentős változások mentek végbe, az agrárgazdaságot idehaza körülvevő környezet is lényegesen változott, és ezekhez a mezőgazdaságnak js alkalmazkodnia kell. Ez új agrárpolitika kidolgozását igényli. A vitában elhangzott megjegyzésekre reflektálva kiemelte: jövőre 9 milliárd forinttal csökken az agrárszektort érintő támogatások összege. Ennek azonban túlnyomó többségét az áremelések kiegyenlítik, így az agrárgazdaság vállalatainak jövedelme nem mérséklődik. Kritika érte a mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok folyó finanszírozásával kapcsolatos idei gyakorlatot. Ennek kapcsán a miniszter úgy vélekedett, hogy az ágazati vezetés és a bankok közötti megállapodások ezen a helyzeten lényegesen javíthatnak. A vállalatokat terhelő nagymértékű adónövekedésről kifejtette: a vállalati nyereségekből centralizált hányad 1987-ben 76 százalék volt, idén ez körülbelül 62 százalék lesz, és jövőre éz a központosítás 58 százalékra csökken. A vitában nem esett szó arról sem, hogy a 4 százalékos különadó bevezetése 10 milliárd forintos többletbevételt jelent, ugyanakkor 1989-ben 16 milllárcKforinttal kevesebb adót vonnak el a vállalatoktól. E-z együttesen mérsékli a vállalatok nyereségéből való centralizációt. Elmondotta, hogy a kormánynak nincs szándékában kivonulni a lakáspolitikából —, ez teljesen irreális célkitűzés lenne. A kamatpolitikával kapcsolatos kritikai észrevételekre válaszolva hangoztatta: a kamatnövekedés az infláció miatt következett be. A kamatcsökkentés csakis az infláció alakulásával lehet arányban. A vitában felmerült eg>' konszolidációs csomagterv kimunkálása is. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós azt az álláspontot képviselte, hogy célszerű lenne a kormány stabilizációs programjának erre vonatkozó rendelkezéseit külön csokorba gyűjteni, s esetleg kiegészíteni azokat a felmerült javaslatokkal. Számos bírálat érte n kormányzatot a lakossági devizapolitikával kapcsolatos magatartásáért is — mondta a miniszter Utalt arra, hogy a kormány a közelmúltban áttekintette az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, s azt tartaná kívánatosnak, ha nagyobb egyetértés fogadná azt a politikát, amely elsődleges feladatnak tekinti a forint védelmét, s a forint vásárlóerejének erősítése révén kívánja megszilárdítani a gazdaságot. Villányi Miklós végezetül elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottságnak a Parlament elé terjesztett négyes számú tervezete összhangban van a kormány költségvetési reformprogramjával, figyelembe veszi a 20 milliárd forintos költségvetési hiányt, a javaslatban szereplő támogatási csökkentések a jövő évi gazdaság- és pénzügypolitikái törekvéseket nem keresztezik, ezért a kormány nevében elfogadásra ajánlotta. Ezt követően Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság előadója lépett a mikrofonhoz. Beszámolt arról, hogy a szünetben a bizottság megvitatta a Király Zoltán által előterjesztett, úgynevezett támogatási csomagtervet Kedvezőnek értékelte, hogy ezek az indítványok olyan szándékokat támogatnak, amelyek összhangban állnak a bizottság és a kormány szándékaival. Ugyancsak méltányolta a bizottság, hógy a javaslattevők figyelembe vették a rendelkezésre álló idő hiányát, ezért ők is a négyes számú változatot találták elfogadhatónak. Fönntartották viszont igényüket, hogy n bizottság és a kormány vizsgálja meg javaslatukat a következő évben. Puskás Sándor kitért arra is: Vorca Ferenc felvetette, hogy a négyes számú változa'ban szereplő, a tanácsok tamogatását 500 millióval csökkentő elképzeléssel nem ért egyet. Helyette javaslatot telt a társadalmi szervezetek támogatásának ugyanilyen mértékű csökkentéséle. A bizottság ílven rövid idő alatt nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben, ezért eredeti indítványát tartotta fenn. Nem változtatott a bizottság a 4 százalékos különadót aiánló tervezetén sem. Egyetértett azonban azzal, hogy a vitatott kérdéseket a reformbizottság a jövő évben tárgyalja meg, és foglaljon ál'ást. Kérte az Országgyűlést, hogy a terv- é* költségvetési bizottság által előterjesztett, négves számú változatot fogadják el. Ezután a törvényjavaslat és az azt módosító, kiegészítő indítványok fölött szavazott az Országgyűlés. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Király Zoltán javaslatát a támogatási albizottság létrehozására és működésére vonatkozóan, a reformbizottságnak atadta. A költségvetési törvényjavaslat kifejezetten szövegszerű módosítására nem tettek külön indítványt a képviselők Ezért először Vona Ferenc javaslatáról — a tanácsok támogatásának érintetlenül hagyásáról — szavaztak. Ezzel a javaslattal a kormány és a költségvetési bizottság nem értett egyet, a képviselő azonban fenntartotta indítványát. A képviselők 150 igenlő, 165 ellenszavazattal és 25 tartózkodással, nem fogadták cl a kormány álláspontját. Az elnök Villányi Miklósnak adta meg ezután a szót, aki kifejtette, hogy Vona Ferenc nem a költségvetési egyenleg rovására javasolta a tanácsi támogatások csökkentésének elhagyását, hanem egyúttal indítványozta a társadalmi szervek támogatásának mérséklését. Ezért kérte, hogy e két javaslatról együtt szavazzon az Országgyűlés. A Parlament kétséget kizáró többséggel, 57 ellenszavazattal és 17 tartózkodással úgy döntött, hogy a tanácsok támogatását a költségvetés kiadási oldalán 500 millió forinttal megtartja, és helyette ennyivel csökkenti a társadalmi szervek támogatását. Ezt követően a terv- és költségvetési bizottság négyes számú változatáról döntöttek a képviselők. Kétséget kizáró többséggel — 31 ellenszavazattal és 13 tartózkodással — voksoltak a változat mellett. Ez feleslegessé tette, hogy különkülön szavazzanak a másik három változatról. Szavaztak a pénzügyminiszternek a tartalék felhasználására vonatkozó kiegészítő javaslatáról is. Ezt kétséget kizáró többséggel — 15 ellenszavazattal és 17 tartózkodással— fogadták el. Döntöttek arról is, hogy a már részleteiben elfogadott törvényjavaslatot általánosságban is elfogadják-e. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetéséről szóló javaslat negyedik változatát — a már elfogadott részletekkel — általánosságban, kétséget kizáró többséggel — 26 ellenszavazattal és 6 tartózkodással — törvényre emelte. Végül a vállalkozások 1989. évi. eredménye után fizetendő egyszeri kiegészítő adóról szavaztak a képviselők. A törvényjavaslatot a pénzügyminiszter terjesztette be, a terv- és költségvetési •bizottság pedig azt javasolta, hogy a nyereségadó alapja után 4 százalékos kiegészítő adókötelezettséget állapítson meg a törvény. Az Országgyűlés a kiegészítő adóról szóló törvényjavaslatot kétségei kizáró többséggel — 41 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — fogadta el. Tájékoztató a pápai üzenetről Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően az Országgyűlés tájékoztatást hallgatott meg a nemzeti kisebbségek Jogainak tiszteletben tartását célzó pápai üzenetről. Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP KB titkára elmondta — mint arról a kepviselők a sajtóból már értesülhettek —, hogy december 9-én a Vatikán sajtóértekezlet keretében nyilvánosságra hozta II. János Pál pápa 1989. január l-jén elmondandó újévi üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje síkraszáll a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért. A dokumentumot diplomáciai úton eljuttatták a magyar kormányhoz is. Szűrös Mátyás ismertette a pápai üzenet lényegét Eszerint az üzenet egyértelműen állást foglal a. nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzése mellett, kiemelve, hogy azok biztosítása az államok feladata és felelőssége. Hangsúlyozza, hogy jogállamban a nemzeti kisebbségeknek különleges jogokat kell biztosítani, s ezeket a létezéshez, a diszkriminációtól mentes állampolgári jogegyenlőséghez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra fejlesztéséhez, a más államok területén élő, de azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal történő kapcsolattartáshoz való jogban, valamint a vallásszabadságban összegezi. A pápai üzenet gondolatmenete, az abban megfogalmazott igények egybecsengenek a magyar politika olyan alapvető céljaival, mint a humánus szocialista társadalom, a demokratikus jogállam megteremtése. Külön is hangsúlyozni szerelném, hogy az üzenet a jogok igénylését összeköti a nemzetiségek alapvető kötelezettségeivel, így az állampolgári és társadalmi lojalitás érvényesítésével. A külügyi bizottság tájékoztatóját az Országgyűlés elfogadta. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Stadinger. István, iJakab Róbertne, Horváth Lajos és Vida Miklós — befejeződött