Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
3 1988. december 22., csütörtök Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka kifejtette* csak ügy lehet ezen a területen előbbre lépni, ha a bérekben is elismerjük a - lakásszerzés és a lakásfenntartás költségeit. De amíg ez nem valósul meg — s valószínűleg az után sem —, az állam nem vonulhat ki teljesen a lakásellátás finanszírozásából. Végezetül elfogadásra ajánlotta a költségvetést. Ennek okaként az idei pozitív tendenciákat, a bizalmi válság elkerülését, és egy esetlegesen átdolgozott költségvetés hasonló eredményeit cm li tette. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.), a Budapest Fővárosi Tanács Kórház Rendelőintézetének csoportvezető főorvosa szerint elismerés illeti azt a törekvést, hogy jövőre a szociális és egészségügyi kiadásokra nagyobb összeget szán a költségvetés. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tervezett 17,7 milliárd forintos növekedés fele a társadalombiztosítási járulék emelkedésének kompenzálására szolgál. A megmaradó másik fele — ami az elmúlt évekhez képest mintegy 15 százalékos emelkedést jelent — lenne hivatott ellensúlyozni az évtizedek során felhalmozódott hiányosságokat. Ez a látszólag hatalmas összeg sem lesz elég a gondok megoldására — .mondotta. A képviselőnő szerint a hirdetett és vArt reformpknak ellentmond a bemutatott költségvetés. Változatlanul azt a kevésbé igazolt és rpegalapozott r^nériykedést sugallja, hogy majd a termeles »megeiénkülése biztosit nagyobb jövedelmet, és több tőkét a szolgáltatás és a szellemi ágazat számára is. Javasolta egységes, átfogó szociálpolitikai törvény kidolgozását. Kérte, hogy az 1988-as költségvetés teljesítésének elszámolásakor kapjon az Országgyűlés részletes elemzést az összes állami nagyberuházás pénzügyi helyzetéről és várható további költségeiről. Deák Géza (Hajdú-Bihar megye, 14. vk), a Földesi Rákóczi Mgtsz elnöke szerint nem valóságos, érdemi választási lehetőségeket, hanem pusztán technikai alternatívákat terjesztettek a képviselők elé a költségvetési törvényjavaslat előkészítői. Ügy tűnik, hogy a törvényjavaslat nem vizsgálja elég alaposan az államháztartás oldaláról a költségvetést. A képviselő javaslata értelmében nagyító alá kellene venni — a takarékosság jegyében — az államháztartást, az apparátust, különböző bürokratikus képződményeikkel együtt. Társadalmi ellenőrzés mellett — szakértők bevonásával — alternatív költségvetést kell készíteni. Szigethy Dezső (Győr-Sopron megye, 14. vk), a Sopron-kőszeghegyaljai Intézőbizottság főtitkára önálló idegenforgalmi törvény megalkotásának gondolatát ajánlotta az Országgyűlés figyelmébe. Véleménye szerint e törvény biztosíthatna a hatékonyan működő irányítási rendszer szervezeti feltételeit, és a szilárd közgazdasági környezetet. A fejlesztés forrásait azzal lehet előteremteni, ha az idegenforgalom többletbevétele nem kerül be az újraelosztási folyamatba, hanem azt teljes mértékben felhasználhatják az idegenforgalmi hivatalok. Ily módon költségvetési támogatás nélkül is biztosithatók a bővített újratermelés feltételei. Tóth László (Csongrád m„ 12. vk.), a Szegvári Puskin Mgtsz elnökhelyettese bevezetőben a mezőgazdaság helyzetét elemezte. Különös hangsúllyal szólt arról, hogy a gazdasági szabályozásnak a legtökéletesebb versenyéi tevékenységsemlegesség mellett is vissza kell tükröznie azokat a sajátosságokat, amelyek a mezőgazdasági termelés elidegeníthetetlen velejárói. E sajátosságoknak tükröződniük kell az ár-, az adó-, a támogatás- és a hitelpolitikában egyaránt. Hangot adott annak a Véleményének; is. hogy a lakásalapról szóló tőrvény javaslat a költségvetési törvénytervezetnek sem az egyes, sem a hármas változatában nem felel meg a társadalmi igazságosságnak. A tervezet társadalmi fogadtatása azért kedvezőtlen — mondta —„ mert országszerte közismert, hogy a lakásépítés, az önálló életkezdés szociálpolitikai és hitelezési gyakorlatában évtizedekig hátrányban volt a vidéki a várossal szemben. üevcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.), az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára felszólalásában utalt arra, hogy szűk a kormány és a gazdaság mozgástere, ezért nem lehet minden, a költségvetéssel szemben támasztott igényt kielégíteni. Még akkor sem, hogy ha ezeknek a követeléseknek a nagy része megalapozott, jogos. Emlékeztetett arra, hogy a Pénzügyminisztérium kompromiszszum-készségéről adott tanúbizonyságot amikor az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának az 1989. évi állami költségvetés módosításával kapcsolatos javaslatát tárgyalási alapként fogadta el. Kiemelte: a legfontosabb követelmény a költségvetési egyensúly fenntartása, mert ellenkező esetben ellenőrizhetetlen infláció alakulhat ki, s ezt senki sem kívánja. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) a Fővárosi Szabó ErVin Könyvtár főkönyvtárvezetője ismertette a választói által hozzá eljuttatott levelet, amelyben tiltakoznak a kormány lakbéremelési terve ellen. Véleményük szerint alapvetően elhibázott a házkezelés jelenlegi rendszere, s ennek terheit most a kormány a bérlakásokban .élőkre akarja hárítani. A továbbiakban elmondotta, hogy a ' beterjesztett költségvetési változatok közül a másodikat javasolja elfogadásra. A negyedik változat kérdésében — mivel túl rövid idő áljt rendelkezésre — még nem tudott állást foglalni. A költségvetés második változata kedvező a kulturális ágazat számára. Végül a közgyűjteményeknél tapasztalható áldatlan állapotra hívta fel a figyelmet. Mag Pál (Csongrád m., 11. vk.), a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója a költségvetés legszilárdabb pontjának a hiány elfogadható mérT'kű szinten tartását nevezte. Rámutatott: az a tisztességes szándék! amely a terhek megosztására törekszik a költségvetés, a vállalatok és a lakosság' között, viszonylag rövid távon tartható csak. A vállalatok törekvése ugyanis az. hogy a terhek a fogyasztói árakban megjelenjenek. A továbbiakban emlékeztetett arra. hogy már a bizottsági ülésen kifogásolta az elvonás mértékét, s az ott kapott válaszokat példákkal alátámasztva cáfolta, ezért a terv- és költségvetési bizottság kompromiszezumos javaslatát támogatja. Péter Szigfrid (Tolna megye. 1. vk ), az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára utalt arra a két felhívásra, amely Tolna megyéből indult el, s a költségvetési pénzeszközök eddigi elosztási rendjét kifo-> gásolta. E felhívásokat a megyei első titkár szerint az a helyzet, szülte, hogy bár a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs programja, és az országos pártértekezlet a kibontakozás alapvető feltételének a szellepni. értelmiségi munka anyagi, erkölcsi elismerését jelölte meg, a deklarációkat követően a pénzügyi, gazdasági intézkedések egy része nem ezt szolgálta. A költségvetési kiadások csökkentésére tett kezdeményezések még mindig bátortalanok — állapította meg —r, s az állami háttérintézmények támogatásának további csökkentését javasolta. Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.), a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Gépgyártástechnikai Szerelőipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója elmondotta: a jelenlegi költségvetési tervezetek szerint csupán 16,5 százalékkal bővül az oktatási ágazat költségvetése. Ebből — figyelembe véve a fogyasztói árváltozásokat — csak arra futja, hogy a jelenlegi körülmé.nyeket fenntartsák. Arra kérte a pénzügyi kormányzatot, hogy vizsgálja felül az oktatásra előirányzott jövő évi költségkeretet, s növelje meg az oktatás fejlesztésére szánt összeget Olyan megoldást is elfogadhatónak tartott a képviselő, hogy a költségvetés átdolgozásának elkerülése érdekében a kormány a költségvetési tartalékból különítsen el erre a célra pénzt. Csontos Jánosné (BorsodAbaúj-Zemplén m., 11. vk.), az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese megállapította, hogy- a korábbi hibás, dogmatikus ideológia és az erre alapozott téves politika az úgynevezett nem termelő területek leromlásához vezetett Magyarországon. Ez a szemlélet a jelek szerint túléli az újabb közgazdasági felismeréseket — vélekedett. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazda-sági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi kamatpolitikát, amely az eg^ik legnagyobb inflációgerjesztő hatású tényező. Kedvezőtlen hatásai a többi között érezhetőek a vállalkozási kedv csökkenésében. Szorgalmazta a kamatpolitika mielőbbi felülvizsgálatát; a lakossági betétek utáni kamatprémiumok, -felárak és egyéb kompenzációs intézkedések megszüntetését. Rámutatott, hogy a költségvetésnek nagy terhet jelent a csaknem háromnegyed millió állami lakás üzemeltetése, fenntartása, felújítása. Mielőbb megkell szabadulni e teher egy részétől; fel kell gyorsítani az állami bérlakások eladását. Állást foglalt egy nyugdíjtörvény, mielőbbi kidolgozása mellett; s javasolta, hogy amíg e magas szintű jogszabály nem készül el, az Országgyűlés tárgyalja a nyugdíjrendszer mindennemű változásait. Varga János (Tolna m., 6. vk.), az Iregszemcsei Egyetértés Mgtsz elnöke a költségvetéssel kapcsolatban megállapította, hogy nagyon kevés az új elem, igazi előrelépésről nem lehet beszélni. A lakosság egyre nehezebben tűri, hogy minden helyi fejlesztéshez anyagilag is hozzá kell járulnia, legyen az kórház, iskola vagy óvoda. Ezzel szemben egyáltalán nem lehet tapasztalni a költségvetésből élők fokozottabb takarékoskodását. Felvetette a képviselő, hogy egyre csökkennek a mezőgazdaság számára nyújtott költségvetési támogatások. Végre már tiszta képet kellene kapni arról — szorgalmazta —, hogy mit nyújt a népgazdaság a mezőgazdaságnak, s az mit tesz ie a költségvetés asztalára. Juhár János (Pest m., 24. vk.) pomázi körzeti orvos elöljáróban bejelentette, hogy — elfogadhatóbb nem , lévén — a terv- és költségvetési bizottság által javasolt negyedik variációt támogatja Ezután a képvi Jó hangulati alapot jelentett az Országgyűlés karácsonyközeli ülésszakának indításánál a márciusi nemzeti ünnep munkaszüneti nappá nyilvánítása. Az indítványt Grósz Károly és Huszár István képviselők nyújtották be. Már a felolvasás befejezésekor Bánffy György hangos „megadjuk"-kal lelkesedett. Természetes volt a Tisztelt Ház egyhangú támogatása és az erős taps. Hetek óta folyt a hangos találgatás a niost megszervezendő infrastrukturális csúcsminisztérium vezetőjének személyéről. Nos, a tippelők közül kevesen találtak. Meglepően sokan akarták a távozó Urbán Lajos lés/vagy Somogyi László hivatalban maradását. Karácsonyi Sándor Csongrád megyei képviselő keze is akkor volt a magasban, amikor azok szavaztak, akik nem helyeselték a volt közlekedési miniszter kormányból való távozását. „Nagyon nagy Á gumicsónak tudású, hozzáértő embernek ismerem. Sajnálom, hogy nem lesz beleszólása a következő időszakban a kormányzati döntésekbe" — indokolta állásfoglalását a szünetben Karácsonyi Sándor. Derzsi András — az új miniszter — a személyéről történt szavazás közben kellemetlen pillanatokat volt kénytelen átélni. Feltűnően sokan — a második számolás után 128-an — tartózkodtak a képviselők közül az „ítélet" kimondásától. Ennek aiapvető oka az volt, hogy nem ismerték a honatyák a jelöltet. Ugyan' vagy fél órával előbb kiosztottak közöttük háromnegyed gépelt oldalnyi száraz életrajzot, de ez természetesen kevés a felelős döntéshez. (Karácsonyi Sándor ezt a bemutatási módszert — joggal — felháborítónak tartotta.) Végül is Derzsi András december 30-án leteheti a hivatali esküt, és január elsejétől szervezi, irányítja az új mihisztériumot, Nem kevesebben, mint negyvenketten jelentkeztek hozzászólásra a várva várt költségvetési vitában. Az első nap után megállapítható, hogy nem éles á hangnem. A gondok sorolása mellett egy kevés bizalom is megfogalmazódik. A kupolateremben zajlott a következő beszélgetés. Csupán nem hivatalos volta miatt hallgatom el a szereplők nevét. Az egyik minisztérium vezető munkatársát arról faggatták, hogy „átmegy-e" a szavazáson az 1989-es költségvetés. Magabiztosan igenelt. Aztán szóba került, hogy a terv- és költségvetési bizottság a támogatások leépítésére, a tervezetben szereplő három variáció mellett egy negyediket javasolt. „Ez lesz a költségvetést átvivő gumicsónak" — érkezett a válasz. BŐLE István selői munkáról szólva szinte lehetetlennek ítélte, hogy egy országgyűlési ülésszakra két hét alatt felkészüljenek. Ez abban az esetben még nehezebb, amikor olyan magy fontosságú javaslatok szerepelnek a napirenden, mint az állami költségvetés témaköre. A továbbiakban a most tárgyalt napirendhez egy, csak áttételesen kapcsolódó kérdéskörről, a családvédelemről beszélt. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 4. vk.), a Borsod Megyei Kórház Gyermekegészségügy! Központ "¡gazgátója, megyei szakfőorvos az általános költségvetési vitához kapcsolódva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyes tárcák érdemi megrövidítése nélkül is fel lehet kutatni deficitcsökkentő forrásokat. Hangoztatta: nem elsősorban a félelmetes mértékű korrupcióra gondol, hanem arra a mindennapos gyakorlatra, hogy — központi vagy intézményi keretekből — nagyfokú pazarlást folytatnak. A képviselő szóvá tette az indokolatlan reprezentációs kiadásokat, a díszvacsorákat, a közpénzen való italozást, a luxusüdültetéseket és a tanulmányutak, konferenciák nyakló nélküli szervezését. Szerinte az ilyen felesleges kiadások évente több milliárd forintot emésztenek föl. Indítványozta, hogy a minisztériumok és más testületek évente számoljanak be az Országgyűlésnek reprezentációs megtakarításaikról. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az MSZMP XX. kerületi bizottságának titkára úgy vélte, hogy a beterjesztett három költségvetési variáció egyike sem megfelelő, ugyanis a lakásalap létrehozása — meggyőződése szerint — nem oldja meg a lakásproblémát; a vagyonadó — mivel nem illeszkedik szhrvesen a magyar adórendszerbe — szintén elfogadhatatlan, s irritáló a kettes variációban szereplő pótadó mértéke is. A terv- és költségvetési bizottság javaslata azonban már tárgyalási alapot jelenthet, s hajlik arra, hogy ezt elfogadja. Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.), a Magyar Úttörők Szövetsége XX. kerületi elnökségének elnöke az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának véleményét tolmácsolta felszólalásában, a testület megbízásából. Elöljáróban kiemelte: az oktatás, a foglalkoztatás, a lakáshoz jutás, a gyermeknevelés terén az elmúlt esztendőkben súlyos gondok halmozódtak fel. A költségvetési tervjavaslatban azonban ezeket a kérdéseket nem kezelik súlyuknak megfelelően. A felszólaló utalt arra, hogy a kormány stabilizációs munkaprogramjához olyan költségvetési stratégia kapcsolódik, amelynek egyik újabb eleme a támogatások leépítése. Ez az elgondolás elfogadható — mondotta—, de az már kevésbé, hogy ennek a pénzügyi stratégiának a komplex rendszerét nem volt módjuk megismerni a képviselőknek. Szólt arról is, hogy a központi lakásalap létrehozását nem fogadta jó szívvel áz ifjúsági és sportbizottság, mert tagjai úgy vélik: ez a megoldás nem segíti a fiatalok lakáshoz jutását, viszont szélesiti az elvonások körét. Sztrapak Ferenc (BácsKiskun megye, 5. vk.), a Népszabadság főszerkesztőhelyettese szerint a költségj vetési kényszerpályáról kevezető utat, a jelenlegi Parlament cselekvési szabadságát erősen korlátozzák az ország külföldi kötelezettségei. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának első munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Studingei István, Vída Miklós, Horváth Lajos és Jakab Róbertné — befejeződött. A Parlament szerda reggel folytatja a költségvetési törvénytervezet vitáját. Az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány megalakulásának 44. évfordulója alkalmából, kedden délután a Parlament előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással, ünnepi külsőségek között felvonták az állami zászlót. Derzsi András sajtótájékoztatója Az ülés szünetében nemzetközi 'sajtótájékoztatót tartott Derzsi András, a megválasztott közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter. A tájékoztatón részt vett Nagyiványi András, az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke, Marosán György kormányszóvivő és Faragó András. az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője. Bemutatkozásként Derzsi András elmondta: 43 éves, építőmérnök, jelenleg a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának vezető-. je. Az új megbízatást, elsősorban azért Vállalta, mert ismeri a szakterület jelentős részét, s reméli, hogy bebi: zonyíthatja szakmai hozzáértését. Kifejtette: az új tárca programját, legfontosabb feladatait azok az igények . fogják meghatározni, amelyeket az átalakulóban levő gazdaság támaszt a termelő infrastruktúrával szemben. A tájékoztatón szóba kerültek az összevont szakterületek gondjai, az i(tak, a vasútvonalak rossz állapota, Derzsi András 1945-ben született Kolozsvárott. A Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karának közlekedcsépitö szakán 1988-ban szerzett diplomát, építőmérnök. Az Altalános Épülettervező Vállalatnál tervező-szerkesztő mérnökként kezdte pályáját, munkáival több közlekedési és városrendezési tervpályázaton nyert dijat. A Fővárosi Tanács Közlekedési FüigazKatösáKán 1972-től dolgozott. A BMK épitésmérnöki karának városépítés-várősgazdasóz szakán 1978-ban végzett, majd az MSZMP Pulitrkai Főiskolájának területfejlesztési szakait szerzett diplomát 1989-ban. Ugyanettől az évtől töltötte be a Fovárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának vezetői tisztségét, 1988-ban a Fővárosi Tanács tagjává választották. 1972-töl tagja az MSZMP-nek, nős, egy gyermeke van. a tarthatatlan telefonhelyzet. Derzsi • András hangsúlyozta: a fejlesztési, fenntartási lehetőségek nem nőnek azzal, hogy a tárcákat összevonták. Véleménye szeriht a meglevő források racionálisabb felhasználásával, korszerű tudású, saját munkáj'ukat jól értő, vállalkozó típusú munkatársak együttműködésével lehet csak előrelépni. Az öszszevont három szakterületben még nagyon sok kihasználható tartalék van. Az új szervezeti struktúrával kapcsolatban a megválasztott miniszter elmondta. hogy nem cél a létszám nagyarányú leépítése, ám bizonyos funkciók összevonása következtében a két minisztérium apparátusának 20-25 százaléka fölöslegessé válik. A sajtótájékoztatón Faragó András bejelentette, hogy az Országgyűlés nem párttag képviselői indítványozták önálló képviselői csoport létrehozását. Indokként azt jelölték meg, hogy a párttag képviselők rendszeresen kapnak kiegészítő információ.kat, s ilyesfajta ismeretekre a nem párttagoknak is szüijségük van. A sajtóiroda vezetője elmondta, hogy az önálló képviselői csoport létrehozása gz új házszabály szerint lehetséges lesz, de csak önszerveződéssel jűhet létre.