Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

1988. december 2., péntek 3 1 Egyezkedik a tanács és a szakszervezet Ha valóban így van, tehát teljesen üres a „kincstár", mi szükség lehet arra, hogy leüljenek a városi tanács és a szegedi szakszervezeti bi­zottság képviselői tárgyalni? Nemrég egy megbeszélésen (mely a torony alatt zaj­lott) kiderült, nem múlt el fölöttünk teljesen haszonta­lanul az idő. Bár az is két­ségtelen, hogy kézzelfogható eredménye aligha volt a ta­lálkozónak. Tegyük félre most a prak­ticizmusunkat, és nézzük — az elvek szintjén — mire jutottak a tanácsiak és szakszervezetisek? Gondo­lom, a szakszervezet — tit­kon — abban reménykedett, hogy így, év vége táján lesz valami kis pénzmaradványa tanács kasszájában, melyet szét lehelne oszlani a hát­rányos ágazatokban: az egészségügyben, az oktatás­ban és a közművelődésben. Mint kiderült, ez csupán hiú ábránd volt, hiszen ilyen maradványok nincse­nek. Az idei költségvetés — a 2,9 milliárd forint — már a szinten tartáshoz, az in­tézmények normális műkö­déséhez sem volt elegendő. Sárkány István, a városi ta­nács pénzügyi osztályának helyettes vezetője azt is el­mondta, hogy ez az össaeg jövőre sem haladja meg na­gyon a 3,2 milliárd forin­tot. Kiemelt terület lesz to­vabbra is az egészségügyi alapellátás, az oktatás. De mit ér az ilyesféle pri­oritás, ha nincs pénz, tette fel a kérdési Dobóczky Ká­rolyné, a városi szakszerve­zeti bizottság titkára. Mire Müller Józsefné, a szegedi tanács elnökének helyettese szenvedélyesen megjegyezte: ebben az országban a hu­mán ágazat sosem kapta meg a kormányzattól azt az összeget, melyre feltétlenül szükség volna. Tűzoltó­munkával próbáltuk a hé­zagokat tömködni, ami oda­vezetett, hogy a járulékos beruházások igen gyakran egy egész ötéves tervet kés­lek. Az elvonások ugyan­csuk nem kedveztek az egészségügynek, a kultúrá­nak. Hm, elvonások! Öriási fantommá vált mindannyi­unk előtt ez az „átkos" in­tézkedés. Abban pedig a tanácsiak és a szakszervezet is egyetértett, hogy tanácsi önállóságra és stabil pénz­gazdálkodásra van szükség. Ezt mi csak megerősíteni tudjuk — legfőképpen azért — mert akkor már nem le­het sem a minisztériumokra, sem a megyére, sem pedig a kormányzatra mutogatni, ha netán patthelyzetbe kerül a város. Ehhez természete­sen szükségeltetik a költség­vetési reform, ami sza­Már a padlás is kisöpörve... bad(abb) kezet adhat majd a tanácsoknak abban, mire, mennyit költenek. Mi lesz addig? Legtragi­kusabb helyzetben talán az egészségügy van. Rózsa Já­nos, az EDSZ városi bizott­ságának titkára talány nél­kül fogalmazott. Elodázha­tatlan a megyei kórház megépítése. Hovatovább ve­szélybe került az alapellátás. Azt már Csergő Tibor vá­rosi főorvos mondta el, hogy eddig még tudtak gyógyszereket adni a bete­geknek, egyetlen műtétet sem mondtak le, de félő, hamarosan katasztrofális lesz a helyzet. A szakszervezetisek fir­tatták az okokat. A város egyértelműen fogalmazott. A megyei pénzekből nem a feladatok arányában része­sülnek. Több példát is hal­lottunk erre. A műszerbe­szerzés összegét miért nem osztja le „igazságosan" a megye Szegednek? A me­gye miért vindikál magának költségvetési, pénzügyi elő­jogokat? Többen felvetették, a pártiskolát miért nem ad­ják át a városnak oktatási célokra. Végzengzetként pedig csak annyit, hogy vészhelyzetben még az is segíthet, ha a szellemi erők összegeződnek. A tanács és a szakszervezet megbeszélésén erre történt kísérlet. B. E. Megyei pártértekezlet előtt Bizalom és felelősség Kísérleti „KRESZ-ezők" Elégedettek lehetnek ma- gyakorlati haszna ós van ¡káig kötelezően 30 órát ve­gukkál a megyei tanács ám! A gyakorlati vizsga pe- zetni: készülőben van egy ¡közlekedési osztályának dig halasztható az érettségi, rendelet, mely szerint a ta­munkatársai: az új ¡közüli a felvételi, vagy a munkába nuló és az oktató kölcsönös közlekedési törvény szente­síti és általánosan kiter­jeszti azt, amit ők 3 évvel ezelőtt kísérletként és kü­lön engedélyekkel elkezd­itek. A riasztó baleseti adatok­iból kiindulva és felismerve, állás utánra — három éven megállapodása alapján 20 belül újabb elméleti vizsga óra után gyakorlati vizsgá­kényszere nélkül. ra mehet a jelölt. (S vala­„ , ... . . . miképp az oktatót is osztó­Szegeden ez ido szerint 6. nözhet?k vé részesedhet :ni1űr + H mnavühan rfrt„Qh_ a fennmaradó orak dijából.) Tavaly egyébként száz kö­¡kiserletet megyében, s közülük 67-en vizsgára mehettek 20 óra vezetés Csongrád megyében továb­bi 4 középiskolában „kre­szeznék", s ahol az igazga- ^tolás^T' to nemcsak helyesli a szan- ^^ Csongrad hogy az iskolai tantervek- dékot, s elfogadja a kifeje­'böl egyre inkább kiszorul a zetten e korosztálynak ki­diákok közlekedési neveié- dolgozott tematikát, hanem "u^VNem Tessz"krány." se — szaktanar sem akad helyet is tud adni, ott meg HÍ™««-;H0. ^ !í,m,i™ hozzá —, elhatározták: a hi- az órarendbe is sikerül be­vatásos gépjárművezető- építeni a foglalkozásokat. Td'emT'TiataTkorban képző intézményeket és a Az érdeklődést mutatja, • középiskolákat közelebb hogy a szentesi mezőgazda- mondatra ihozzák egymáshoz. A har- sági szakiskolában minden madik osztályosokat „céloz- harmadikos jelentkezett. A iták meg" —, hiszen ők már szegedi Bebrits-ben a diá­iul vannak a 16. életévü- kok Hü százaléka akar nem kön, de még előttte az érett- csupán vasutas, hanem sza­ségi hajrának, könnyebben bályos közúti közlekedő is lenni. rászánják magukat arra, hogy szinte az iskolai ej­•bizonyítja: a járművezetés olyan szenvedély, amelyet el­kezdeni. S hogy a bevezető visszatérjünk: aligha véletlenül fogalmaz úgy a közlekedési törvény, hogy az általános iskolák­ban a segéd-mqtorkerékpá­ros, a középiskolákban pe­dig a személygépkocsi­vezetői engedély megszer­Nagy nehézséget nem okoz zesére meg kell teremteni a a feltételeket. foglaltságok keretei (között a neki = a/ e)méleli képzés tagiatok szerint -eze£ Az érdeklődő iskolák és a mar kuskoruktol „motori- oktatóközösségek fordul­zált" gyerekek a felnőttek- janak bizalommal a megyei nel jobb eredményeket közlekedési osztályhoz!.. . Ehhez persze szüleik jó- produkálnak. Az oktatók és ilyhez szükséges vizsgál már diákkorukban Jetegyék. váhagyása is kell, hiszen az vizsgáztatók véleményét fi­elméleti órákért a 60U fo- gyelembe véve a kötelező rintot, s az 500 forintos óraszámot le is csökkentet­vizsgadijat (plusz 200-at az ték: a ¡kísérlet első évében okmánybélyegre) így is meg 120 diákot, tavaly már ez­ikell fizetniük. (De mégsem ret oktattak a módosított te­öt-öt és fél ezer forintot matika szerint. Január else­egy összegben, mint a jogo- jétől — úgy hírlik — e P. K. Közeledve a megyei párt­értekezlethez, közéletünk egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a párt belső életét, szervezetét, vezető szerepét, módszerét megújító kérdé­sek felé. Az ezzel egy idő­ben kibontakozó társadalmi mozgás, melyet a különböző önszerveződő csoportok ak­tív megjelenése is jellemez, az állampolgárok egy részé­ben elbizonytalanodást, ese­tenként aggodalmat váltott ki. A társadalmat ma nem­csak a múlttal kapcsolatban, hanem a jelennel, sőt a jövőt illetően is nagyfokú megosz­tottság jellemzi. Tapasztal­ható esetenként a párton be­lül az eltérő álláspont visz­szautasitó bírálata mellett, ingerült elitélése is. Ennek ellenére hiszem, hogy bizal­mat és felelősségérzetet, jö­vőbeni egységet kovácsolnak a Csongrád megyei kommu­nisták közötti viták. „A megérett gazdasági ­társadalmi változások »leve­zénylése« érdekében szemé­lyében is megújult új párt­testületre van szükség" — ezzel a sokszor megfogalma­zott igénnyel teljes mérték­ben azonosulok. De az előbb már említett ellentmondások néhány észrevétel megfo­galmazására késztetnek. A megtartott városi párt­értekezleteken (Szegeden, Makón, Szentesen) a testü­letek személyi összetétele a korábbiakhoz képest meg­változott. A kommunisták megyei tanácskozását előké­szítő beszélgetések alapján összeállított személyi javas­lat is arról tanúskodik, hogy a változások igenlésében egységes a párttagság. A küldöttek jelentős módosítá­sokat javasolnak a leendő párttestület összetételére. A névsort olvasva és elfogad­va az az alapvető igény, hogy a vezetésbe felkészült, meg­oldásra váró kérdéseket leg­jobban ismerő személyek kerüljenek — több gondola­tot ébreszt. Például a hata­lommegosztás igénye és a „kiválasztottak" egyfajta koncentrációja ellentmon­dásnak tűnik. Miről van szó? A pártértekezlet előkészítése kapcsán sokszor fogalmazó­dott meg: a vezetésbe ne ke­rüljenek „tisztséghalmozók". Úgy tűnik, a küldöttválasz­tások során ezt több helyen másod- vagy harmadrendű­nek tekintették. Tudom, hogy ilyen és hasonló észre­vételek önkéntelenül emlé­kezetünkbe juttatják a ko­rábbi pártértekezletek elő­készületeit, a különböző sta­tisztikai követelményeknek eleget tevő küldöttválasztá­sokat. Ezek korlátai, demok­ráciát szűkítő megoldásai is­mertek. Szerencsére nem­csak az idő, hanem a gya­sítványt is adó taníolyamo­Ikért!). Ebben a különválasz­tott tanfolyam- és vizsga­rendszerben az a jó, hogy a Csongrád megyei tapaszta­latot országosan hasznosít­ják: akinek elég a 88 óra körülbelül kétharmada is. diá'k 17 éves korára elmé- továbbléphet, a gyakorlati •leiben mindent tud a köz- vizsgáért „hajthat". Ez Jekedésről és azért ennek utóbbihoz sem kell már so­Egyházi vezetők megbeszélése Jan Paulsen, az adven­tisták európai szervezeté­körű megbeszélésen átte kintették az együttműködés nek elnöke november 25. és továbbfejlesztésének lehe­december 1. között a Ma- tőségeit. A magyarországi Ad- adventista egyházból évek vendége- kel ezelőtt kiszakadt cso­tartózko- port ügyében Paulsen el­ad­ko­rábbi állásfoglalását, éle- szerint o világszervezet Magyarországon — mint minden más országban — csak egy egyházszervezetet ismer el gyarországi Hetednapi ventista Egyház ként hazánkban dott. Megbeszéléseket foly- nök megerősítette az tátott a magyar adventista ventista világszervezet egyház vezetőivel, ismer­kedett a gyülekezetek tével. Az Állami Egyházügyi Hivatalban Sarkadi Nagy Barna elnökhelyettessel ta­lálkozott a szívélyes lég Nagyobb játékkínálat A Triál Sport-, Játék- és építő viszont kevesebb van Hangszerkereskedelmi Vál- mint az elmúlt évben ka­lalat vezetői csütörtökön a rácsony előtt, karácsonyi játék- és sport­szerkínálatról tartottak A téli sportszerek közül „ , a tavalyihoz hasonló a kí­u após- nd]at siiécekből, ezekhez a , kötéseket a napokban kez­dik árusítani. Ródlikból, . .. , főként a hagyományos tí­cember 21-eig, naponta — * . , . «¡¡««„¡„n J „¡¡«¡ím.,n i. pusuakbol 55 ezret hoznak saj tótá jékoztatót ten, az Erzsébet úti ideiglenes raktáráru­házban, ahol ezúttal is de­szombuton és vasárnap — várják a vásárlókat. A tájékoztatón elmond­ták, hogy az idén a tava­lorgalomba, ez lényegesen több, mint a múlt évben. A kormányozható import szánkókból ezúttal nem elmúlt években sem voltak kelendőek, ár­kedvezménnyel tudott csak túladni rajtuk a Triál. A vállalat az lyival azonos mennyteegu a magasabb "fo­jatekot hoznak forgalomba. ó • mtatt ugyanis s ennek nagy része mar az w üzletekben van. Utánpótlás várható még a hazai és kí­nai import plüssjátékok­ból, csehszlovák autópá­lyákból, gyermekjárművek- A vállalat az ideiglenes bői és modellautókból. áruházban játék- és sport­Ezekből a játékokból ősz- szerkínálatának csaknem szességében többet kínul- teljes választékát árusítja nak, mint tavaly. Nagyobb karácsonyig, de lehet kap­a választék elemes játé- ni ebben az üzletben több­kokból is. Lego- és match- fajta híradástechnikai cik­box-, valamint vasútmodel- kel és kozmetikai terméket lező játék baba és fém is ¡'korlat is túlhaladta ezt a •módszert. Bar úgy tűnik, hogy még nem alakult "ki egészséges „önmegtartózta­tás", s vannak, akik ma is ügy gondolják: nélkülük semmi sem menne rendjén, mindenütt ott kell ienniük, hallatniuk kell szavukat, mert ök a legrátermetteb­bek, a legalkalmasabbak. Ezek előrebocsátásával mi­lyen választ lehet adni a fel­tett kérdésre? Az előkészítő bizottság által közzétett ja­vaslat szerint a jelölésre ajánlottak 14 százaléka párt­funkcionárius, közel egyötö­de valamilyen üzemi, hiva­tali, intézményi vagy terü­leti partszerv tagja. Ugy vé­lem, ez probléma és ezt ke­zelhetővé kell tenni. Ez ter­mészetesen párton belüli ügy, és nem az egyes társa­dalmi rétegek arányos, vagy aránytalan képviselete (ha egyáltalán ez a terminológia elfogadható és használható a jövőben). A politikai irányítás jövő­beni filozófiája szerint a hatékony politikai befolyá­solás sarkalatos kérdése, hogy az adott munkahelyen, területen dolgozó és élő kommunisták kerüljenek döntési helyzetbe. Az irá­nyítás alakult át — mely­ről mai értelemben beszé­lünk — a döntési képesség­re való felkészítéssé. Ha ezt elfogadjuk, akkor úgy vé­lem, az is követelmény, hogy szűnjön meg a kölcsönös képviselet a munkamegosz­tás különböző szintjein el­helyezkedő párttestületek között. Mozgásterünket tá"­githatjuk ki azzal, hogy mi­nél több rátermett kommu­nista kerül választott tiszt­ségbe. Helyes és szükséges a jö­vőbeni testületi munka jel­lege szempontjából a jelöl­tek összetételét vizsgálni most, amikor nagy léptekkel haladunk a társadalmasítás irányába, közeledve a marxi vagy azt is meghaladó „dol­gozó" testületek kialakítása felé. A társadalmi munka is teljes embert kíván, és va­lósággal kizárja a funkció­halmozás lehetőségét. A pártmozgalom ilyen típusú formálása további megfon­tolásokat kíván. Hiszen mind a döntés-előkészítés, mind a végrehajtás szervezése — szemben jelenlegi gyakorla­tunkkal — a testületi mun­ka szerves részévé válik. A párttestület mint döntési központ átalakul. Ez az egyik legnagyobb horderejű változós az eddig emiitettek közül. Ugyanis nemcsak dol­gozó testületekre, hanem hatékonyan, rugalmasan működő szervezetekre van szükség, s megyei szinten a mai struktúra megváltozta­tására. Ügy vélem, a közeli jövőben megszüntethető a végrehajtó bizottság, és majd kisebb létszámú párt­bizottság irányítja a politi­kai munkát Csongrád me­gyében. Természetesen a je­lenleginél kisebb létszámmal és kevesebb, vagy társadal­mi tisztségű titkárral s az igények szerint az aktívák­ból szerveződő munkacso­portok sokaságával. A meg­választandó megyei pártbi­zottság létszámának es ösz­szetételének meghatározása­kor mar most érdemes vol­na erre is gondolni. Azt mondjuk, s ez így igaz: forradalmi időszakot élünk, amikor mar nem le­het a régi módon élni, nem elégséges régi módon dolgoz­ni és gondolkodni. Számom­ra úgy tűnik, mintha egy­szerre túl sokan lennének a „reformerek", azok, akik a változásokért kiáltanak, de közülük alig néhányan képe­sek a jövő tartalmi köve­telményeinek felvázolására. Nem elégséges csak a meg­újulást, a nyilvánosságot, a reformgondolkodást hangoz tatni. A vezetői alkalmasság lényeges eleme a változási irányok konkrét felvázolásá­nak képessége. Sokan mondják, hogy a kisebbségben levők erőseb­ben hangoztatják vélemé­nyüket azokénál, akik a ha­talom sáncain belül vannak. Ezt nem tudom magamévá tenni, de elgondolkoztam azon; megyénkben hogyan állunk a hangerővel? Azt, hogy a politizáláshoz jobban értők, felkészültebbek, vagy csupán a lehetőségekhez könnyebben hozzáférők gyakrabban hallatják hang­jukat, én nem tartom baj­nak. A problémát abban vé­lem fölfedezni, ha az őket hallgatók egy része nem ér­veikre figyel, hanem a tó­nusra; vagy ha szereplésvá­gyat emlegetnek, s a meg­nyilvánulások mögött vala­mi egyéni érdeket keresnek. A minap megjelent egyik cikkben arról elmélkedett a szerző: milyen jó dolog, hogy nálunk van gondolatszabad­ság. Ennek kapcsán említet­te a közelmúltban 19 aláíró nevével megjelent felhívást. A gondolatszabadság jegyé­ben viszorít vajon miért ki­fogásolta — mintha soha nem látott volna ilyet —, hogy a levél közlésével egy időben a válasz is megfo­galmazódott? A nem mindenkor biztató jelek ellenére optimista va­gyok. Mindezt arra alapo­zom, hogy bar igen sok a nyűgösködés, az egymásra mutogatás, sőt néha még a társadalom különböző réte­gei közötti feszültségek szí­tása is — a talponmaradás belső kényszere erösebb ezeknél. A párttagság egész­ségesen gondolkodó döntő hányada elutasítja az ön­marcangoló, vagy éppen ön­kritika nélküli megnyilatko­zásokat. Nem követi azokat, akik a múlt teljes megtaga­dása ürügyén és okán a kommunisták pozícióinak teljes feladását ajánlják megoldásként mai bajaink­ra. Nehézségeink megoldásá­nak módja a fejlettség mai szintjén nem lehet azonos a korábban alkalmazottakkal. A társadalmi fejlődés során, a nagyfokú elmaradottság miatt gyakran a felépítmény vette át azt a szerepet, amit más országban a gazdaság, mint motor produkált. Ma azonban — bár a politikai intézményrendszer szinte forradalmi jellegű átalakítá­sának igénye fogalmazódik meg — a viszonyok mások. A gondjainkból való kilába­lás döntő eszközének a gaz­daság megújulását kell te­kinteni. Ez a reálértelmiség szerepét és felelősségét nö­veli. Ennek tudatosítása, a bizalom és a felelősség gya­rapítása a politika számára döntő jelentőségű, s ennek érvényesítése a vezető testü­letek kialakításánál úgy vélem — a megújulást, a fel­emelkedést hozó jövő egyik lényeges záloga. Pcrjési József Elismerés Az MHSZ főtitkára elis­merésben részesítette az MHSZ Dunaújvárosi Köny­nyűbűvárklub sportolóit, akik a közelmúltban a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia felkérésére részt vettek a bölcskei Duna-szakaszon a víz alatti régészeti feltárás­ban. Munkájuk során több mint 40, régészetileg igen értékes leletet emeltek ki a Dunából

Next

/
Thumbnails
Contents