Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-12 / 270. szám

6 1988. november 5., szombat Elnöki vegyértékek Nagy vagy, Lajos.. PUNKOSTI ARPAD: KIVÁLASZTOTTAK Induljunk cl onnan, hogy ezt a könyvét is sokáig sétáltatták a kiadók. A Szépirodalmi elóször lelkesen fölvállalt sorozata, a Magyarország felfedezése valamikor az évtized legelején kötött alkut a szerzővel, ösztöndíjjal is támogatta, és el is fpgadta a kéziratot, mégis az Árkádia jelentette meg. Igaz. közben ezer helyen jelentek meg részletei. sajtópörök és ideológiai kitoloncolások sokaságát is hozva. így talán újabb kálváriákat nem kell járnia. A kötet „klasszikus" borítója is átalakult. majdnem-majdnem az egyszer használható, utána eldobható könyvek födelére hasonlít, a fénvképbetétek is elmaradtak, és olvasás közben is illik kezet mosni, mert a sorok fognak, mégis érdemes kézbe venni. Mindenesetre vessen keresztet, aki egy nekifutásra akarja elolvasni. Megjnt darázsfészekbe nyúlt Punkösti Árpád, mondanánk, ha nem tudnánk, akárhová nyúl. darazsakat talál. Ilyen riportot. így kell elfogadnunk. Élózö könyve, A kihegyezett ember is ebben a bordában szövődött. Vegyésznek tanult, vegyészeiből doktorált, egy évig oktatott is vegyészetet, és csak utána, 1960-ban szegődött el újságírónak. Tanult szakmája szerint hajszálpontosan tudnia kell. milyen szerkezeti fölállásban hány vegyértéke van a szénnek. a kénnek, az ilyen-olyan gyöknek. és mennyire maró a vitriol: mintha mindezt át akarná ültetni riportjaiba is. Az egyszavas könyvcím mögött külön névjegyzékre való téeszclnökök serege húzódik meg. Ha azt mondjuk, ók voltak a természetes kiválasztódás elsó eredménye, igazat mondunk. És akkor is. ha azt mondjuk, rengeteg becsületes, de kis képességű, és nagyon sok tanult, de emberekkel bánni nem tudó. vagy jellemhibás vezető került a szövetkezetek élére, sót sok szélhámost és diktátort is találunk közöttük. Ók a haza és a szocializmus megmentöi — olvassuk a kötet legelső lapján —. és ók az árulói is. Grállovagok és márkás kocsikon furikázó új földesurak. A darazsaknak pedig az a tulajdonságuk, hogy csípnek is. nem csupán mézet gyűjtenek. Rémüldöztem, amikor elóször hallottam. hogy az egész országot átfogó szociográfiát akar írni. de úgy, hogy az elnökök tükréből a técsztörténetet is áttekintse. Hatalmas munka csak rátalálni is arra. aki szokványosságai áradatában különleges tulajdonságokat is hordoz. Rövid ideig a mostani közvélemény-kutató elődjének a munkatársa, ottani módszerek szerint kismillió kérdőívet bocsátott ki magából. Már evvel gyanús lett a mindent látó hivatalok és hatalmasságok előtt, viszont az a szerencse kísérte. hogy elsősorban a föltűnni vágyók vagy a megátalkodott fenegyerekek. ilíctvc a vakvágányra futott egzisztenciák maradtak a mcrítőhálóban. Még nagyobb szerencse, hogy mindenütt akadtak jó tanácsadók is. Csak vinnie kellett a magnetofont hozzájuk, de (gy is megesett, hogy hatalmas beszélgetésekből legföljebb fél mondat került be a könyvbe. Úgy is mondhatnánk, még egy kötetre való összejött. Szigorú a vegyész, ha tisztítania kell vegyületeit. Ami csak keverék bennük, ki kell rostálnia. A vegytiszta könyv viszont nehéz olvasmány. Arra is emlékeznünk kell. aki csak fél mondatával maradt benne. Csábító a kínálat, kiválaszthatom szülőföldem elnökeit is. hadd vegyem elö elóször mégis hajlékot és kenyeret adó újabb hazám tejeseit, fökolomposait és tisztességes vezetőit. Hadd rójam föl mindjárt hivatalos fakabátként. hogy Gyuris Szilveszter nem osztályvezetője, csak osztályvezető-helyettese volt a megyei tanácsnak. Ekkora tengerben csak egy morzsa tévedés, ki ne kiabálja más. fíenák Imréről (Ásotthalom) az áll írva, hogy írástudatlan cseléd volt azelőtt, dc bölcsésséggcl hangoztatta. a tagsággal is törődni kell. mert a gazdaságnak csak az egyik fele gép. Elnökként is mezítláb járt. amikor bejött Szegedre a kis vasúttal. csak idebent lépett bele a papucsába. Verekedés miatt bezárták 'mert szeretett inni) de legalább kétszáz aláírással levél ment Rákosihoz. hogy engedjék ki az elnöküket. Ki is engedték. Bertus Pálról (Fábiansebestyén) csak annyi, hogv Berki Sándor mezöszilasi elnökről Földeáki Bélának nyilatkozott. Egri József (Balástya) a bünrossz kübekházi szövetkezetből indult, miként l'app Elemér (Szatymaz) a hasonló minősítésű tápaiból. Nagy Sándor (Balástya) neve többször is előbukkan hasonló tömörségben, emeljük ki azt az egyet, amikor repülögéptartálv. illetve bontási anyag vételénél pálinkával vesztegetett. Azt bizonyította. egyik helyre azért adtak egy liter pálinkát, hogy dobják föl a kocsira a tartályt, a szegedi tanácsnak pedig nem a tégláért küldtek öt litert, hanem azért kértek, mert egy autóbuszra való külföldi vendég érkezett. László Jenóról (Eperjes) Is csak annyi. hogy osztályidegen volt. ezért kellett kizárni a szövetkezetből. a Kossuth-díjas Kiss Tamásról (Eperjes. Tömörkény) pedig annyi, hogy megszegte az alapszabályt, tíz disznót hizlalt, pedig csak ötöt lett volna szabad. Szerencsére nem tudódott ki mindjárt, különben nem vehetett volna részt a harmadik pártkongresszuson. A tömörkényi halastó az ö nevéhez is kötődik. Á sor végén említödik Virágos Kiss István (Szentes) is. de ő is igen röviden. Kiegészítő példa csak arra. hogy mindenütt található olyan elnöki per. „amelyet az én szük közírói agyam képtelen megérteni." Bizony-bizony vékonyka a termés, ha tudjuk, több kurzuson át is tudósítója volt Csongrád megyének Pünkösd Árpád. A szatymazi elnökháborút se hozta cló még egyszer, pedig forgatókönyvet is írt belőle, és a film pályadíjat is nyert, és a sokáig sztárként emlegetett forráskúti elnökről sincsen szó benne. Egyoldalú lehetne a kép akkor is. ha más tájakról kiadós riportok is jönnek, hiszen minden érintett maga mondja magáról az igét — legföljebb nem a könyv szerzőjének, hanem valamelyik kollégájának —. és senki nem bolond annyira, hogy magát rossz színben tüntesse föl. mégse lett dicsóségkönvv a kötetből. Eló-elöjönnck a nőügyek is. a kártyázások, dorbézolások. vadászatok is. Székely nevű községből majdnem teljes levelet közöl, amelv szerint a fejlettebb nemzetgazdaságok a legtiibh tőkét a virágzó ágazatokba fektetik he. hiszen onnan várják a gyors és biztos eredményt, tuílunk viszont a gyöngéket agyontámogatjuk, az erősektől pedig el ionunk. Utal arra is a levél, högv vannak elnökök, akik bármiféle pörben képtelenek elbukni, annyira Ötletteltnek és parancsteljesítók. Sajnos. a szemlélet a mostani — az akkori — liberálisabb időkben se Változott, ók erkölcsi hullává solta nem válhattak, velük szemben szinte tovább tompultak a társadalom védekező reflexei. Előjönnek olyan aranybölcsességek is, mint cz: mindegy, mi történik, csak ne történjen semmi. A paraszti eredet filozofikus kiszólásai is: Int mindenki csak annyit lép, amennyit muszáj, ez maga a halál, vagy a demokrácia nem közpofázás. Tagadhatatlan együttérzés is kiérezhetó a könyvből. noha a kiválasztott elnökökföl. köztük az ejtőernyős káderekről szól. Az együttérzés ilyen szemlélet mellett is a társadalmi váltást elszenvedő parasztságnak szól. néha egészen egyszerű konzekvenciákkal: nem leltet embereket lemészárolni csak azért, hogy én maradjak egyedül. Kíváncsi az ember, hogyan fejezi be munkáját az az ember, aki jelen pillanatban talán a legtöbbet tudja a termelőszövetkezetekről. Arról még nem beszél, hogy visszaminősülhetnek szakszövetkezetté vagy kisszövetkezetté, esetleg részvénytársasággá alakulhatnak. Egyik elnök tömör mondataival szegi be: Ez a rendszer ... Összeveretett velem húsz vagy ötven téeszt. de nem fog szétveretni egyet sem: ilyen esztelen elvonások mellett én kilátástalannak látom a jövőt. Ez az elnök maga kéri a nyugdíjaztatását. Ez is egy vegyérték. Nem az a legoptimistább befejezés. (Árkádia.) HORVÁTH DEZSŐ ..Király apád bölcs is voll. nagy is volt. s az anatómia tudományában is jeleskedett — gondolj csak a pártütők és ármánykodók oly szakszerűen leüttetett fejére —. de te. óh Lajos, még nevezetesebb uralkodóvá válhatsz." — kenegette új királya máját az előírt hájjal ama névtelen, de egykoron közkedveltnek számító kódexmásoló barát. „Ha pedig azt szeretnéd, hogy a fcleltetésre. no meg tudománváladásra szánt általános iskolai tankönyvekben Nagy Lajos címmel kezdődjék a rólad szóló fejezet ... no. akkor nem árt. ha jól fölkötöd páncélhacukádat. mert már itt kopogtat ajtónkon a humunizmus. s ahogy elnézem a várárok partjára állított királyi pilácsok fényét — egyre világosabb lesz a mi középkorunk is." Lajos pedig (ki király volt. s bőszen hitte. Nagy lesz...) megfogadta a jó szót. Hadakozott száz határban, hogy kinccsel tömje fenséges bukszáját, s miközben számtalan hétpecsétes — no, meg szigorúan bizalmas, bizalmas, saját kezű felbontásra... stb. — okiratban pallérozta a feudális szipolyozás rendszerét, törvényekkel támogatta a kiváltságokat, ügyelt arra Is. hogy a kenyér mellé — lia vaj nem is —. de Cirkusz jussék dögivei. A nép meg (hisz azért nép. az istenadta) bekapta eme bizonááyos gumikukoricáat. s ugv járt a Nemzeti Lovagi Tornakra. mintha ettól lenne kisebb a kilenced, könnyebben tűrhető a tized, hogy az áfáról, meg szjáról — mint a feudalizmusban túl kegyetlen kalodának minősített találmányról — ne is szóljak. Hogy rablóvárak rabló urától rettegett a puszta? Sebaj, hisz száz deli legény állt sorompóba hogy bizonyítsa: a magyarok kopjája a legkopjább kopja. Számolatlanul küldték vissza a városszéli céhek silány portékáit a szász, bajor meg velencei kalmárok? Hát aztán? Amíg Toldi tanítgatja ájult zuhanásra a cseh vitézt. gond nent lehet. Hogy kincstárunk cifrább, mint a vak koldus rongyos gúnyáján a folt? Ki törődik ezzel. amíg... No. ki? — kutattam én is a választ egérrágta kódexek lapjain — mint illik. a sorok között —. de csak annyit sikerült kisilabizálni a díszéV iniciálék árnyékából, hogy biz elég sokan. Volt. HORVÁTH ZOLTÁN RAJZA ki tíz ujjal mutogatott Frankföld, no meg Italia felé duzzogva panaszolván: ott immár felüté fejét a humanizmus, míg a Duna-Tisza közén csak csetlikbotlik a feudális kibontakozás. Mások csapatokba szerveződve alakítottak szövetségeket, s mire hármat rikkantott a kakas Lajos várának tövében, zászlót bontott az Üjfeudalista Fórum mellett a Kiszipolyoznunk Frontja épúgy. mint a Fiatal Deli Leventék Szövetsége. S hogy a kamarai okiratmásolok se hízhassanak mindennapi léhaságban, levelek (feljelentő, órmánykodó. sopánkodó, névtelen — ahogy illik) borítottak már a királyi vár minden szegletét. A sok panasztól tán ki is csorudl Lajos királyunk kék Dunája, ha épp nem szabályozzák gát-, no meg rendeletügvileg. „Na. te okos barát, most súgd fenséges fülembe, miként legyek Nagy azokban az oskolás könyvekben." — sóhajtott Lajos egy feudális szombat gyér hasznát számolgatva. „Mert Toldi... no. az már nincs, s elhullottak az aranykopjás gyerekek. Aki meg maradt..." — legyintett a fenséges kéz. mintegy jelezve: negyed fabatkát sem ér a lovagi torna, hisz már a szopós bornyú is tudja — fél tallérért akár ötször is ki/uhan nyergéből, kit korábban féltuéat felbőszült bika sem riasztott! „Kenyér ... no meg cirkusz." — dörzsölte tokáját az immár Királyi Szaktanácsokat Osztó Operatív Bizottság elnöke. „Mondom: kenyér és cirkusz. S kell-e annál nagyobb kalamajka. héthatárra szóló vircsaft. mint ami a lovagi sorompók között történik. A dolgod csak égv fenséges nagyúr; veresd bilincsbe, tépesd tüzes fogóval. ki kopjájával ármánykodott, s ha azon tűnődik a laposhasú jobbágy, mely vitáz lábára kerül spanyolcsizma, kit űznek el örökre a lovagi mezőkről, már nem az üres padláson bóklászik könnyeit hullajtva. Mert, hogy kenyér... Nós. ez ügyben még számos vizsgálat szükségeltetik. De addig... S Lajos (ki király volt. s remélte. Nagy lesz) ugv itta eme jótanácsokat. mint kefék ügyes kötóje a szőlő mámorító levét. Mire pedig lombját vesztette a királyi erdők összes tölgye, perzekútorok. alabárdos vitézek hajkurászták a lovagokat, bekukkantva minden páncél mögé. Amíg az alvégi jobbágy a2ért nyöszörgött. hogy miként fabrikáltak tudós urak háromszor nyolcból huszonötöt (plusz feudális géemká ingyen robotban), addig terjedelmes jelentés boncolta keményen, ki bűnösebb, a zöld pajzsos levente, mert húsz aranyért homokba fordult, ezzel segítve lila tollforgós komáját, vagy az a vitéz, ki tört kopjával hadonászott némi dézsma reményében, nehogy kibillentse nyergéből Bulldogképű Izidort, elvágván ezzel annak itáliai portvaútját. Llgve. mily bonyolult? Pedig arról meg nem is szóltam, hogy vajon rr.iért lelt bajt azon a mezőn egy perzekútor. hol a Nemesi Ellenőrző Bizottság korábban csak árvalányhajat, meg pirospozsgás pipacsot talált. A nép (mert. mint már jegyeztem: azért nép. az istenadta) csak bámult... csak bámult, rágta a sok nyíltságot, meg információt — s hitte, lesz még szóld, megtisztulás és lágy kenyér... S rágná biz ma is. de jött Kolombusz, s bejelentette (miként egy meséhez illik): a középkornak vége. álmodjatok szépeket. jó éjszakát gyerekek. Árni pedig Lajos Nagy-ságát illeti... No. erről talán majd egy másik mesében... Í • - • BÁTYI /.OLTÁN Schmidt Andrea: Ablakaink w" ' _ ,fev. .>'« - ' - magg * ; ; rm vrf^mmtoúm^m*