Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

Atil 9ihV n ( ° r A l< ; ^ VILÁG PROLETÁRJÁt? EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 262. szám 1988. november 2., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint az Folytatja munkáját MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága kedden megkezdte a bel­politikai helyzetről szóló jelentés, a párt feladataira vonatkozó javaslat vitáját, amelyet Berecz János, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizottság titkára terjesztett elő. A Központi Bizottság szerdán e téma további elemzésével folytatja munkáját, majd megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—1990. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és esz­közrendszeréről szóló jelentést. # • ##•.#•#! a - r OVIVOI tajekoztato Konstruktív vita, a jelen- dekek felszínre kerülésének napirendi pont megtárgya­legi helyzetből való kiút ke- fontosságát Mint mondot­resésének határozott szán- ták: a pártnak ehhez alkal­déka jellemzi a Központi mazkodnia kell, sőt egy lé­Bizottság eszmecseréjét — péssel előbb járva segítenie hangsúlyozta Major László, kell e folyamat kiteljesedé­a KB szóvivője, aki kedden sét. Felelősséggel szóltak a este, még a tanácskozás el- napjainkban nehéz körülmé­ső napirendi pontjának vi- nyek között élő rétegekről, tájával egyidejűleg adott a fiatalok helyzetéről, a jö­rövid tájékoztatót az újság- vőjüket alakító tényezőkről, íróknak. Mint elmondotta: a belpo­litikai helyzetről és a párt feladatairól szóló jelentés került elsőként a testület elé. Berecz János őszinte, kritikus és önkritikus hang­nemű előterjesztésében a mai magyar társadalom va­lamennyi, közvéleményün­ket is foglalkoztató problé­máját érintette, felvázolva azokat a tennivalókat, ame­lyek a jelenlegi helyzetünk­ből való kimozduláshoz szükségesek. Külön szólt a párt legfontosabb feladatai­ról, amelyeket, mint az or­szág vezető politikai erejé­nek, a következő időszakban meg kell oldania. Az előterjesztés természe­tesen nem kínált kész re­cepteket, sőt, sok helyütt a gondolatébresztés, a vita serkentésének nem titkolt szándékával közelített bizo­nyos kérdésekhez. E cél tel­jesült is — tette hozzá a szóvivő —, hiszen az első napirendi pont vitájában harmincan kértek szót. A tájékoztatója időpont­jáig elhangzott felszólaláso­kat jellemezve Major László kiemelte: a testület tagjai nagy hangsúllyal szóltak ar­ról, hogy újfajta nemzeti közmegegyezést kell kialakí­tani. Ugyanakkor figyelmez­tettek arra is, nem mind­egy, kivel, milyen erőkkel szövetkezik a párt. Határo­zottan megfogalmazták: a pártnak vissza kell szerez­nie azt a bizalmat, amely az elmúlt időszakban megfo­gyatkozott iránta. Többen bírálták az előző 15 év so­rán elkövetett gazdaságpoli­tikai hibákat. Mások ugyan­akkor rámutattak: az utób­bi három évtizedet egység­ben kell tekinteni, s olyan időszakként keli számba venni, amelynek során meg­alapoztunk egy nyitott tár­sadalmat, elértük mai fej­lettségi szintünket. Az MTI tudósítóinak kér­désére válaszolva Major László elmondta: hogy az egypártrendszer-többpárt­rendszer kérdéskör is szóba került a vitában. Hozzáfűz­te: ennek kapcsán egységes volt a vélemény, hogy a kő­vetkező pártkongresszusig az országos pártértekezleten elfogadott irányvonalat kell követni, amely szerint a szo­cialista pluralizmust az egy pártrendszer keretei között valósítjuk meg. Egy másik kérdésre vála­szolva szólt arról, hogy mind a beszámoló, mind a felszólalások kiemelték a társadalomban meglévő ér Major László bejelentette, hogy a tervek szerint szer­dán kerül sor a második testület munkájáról. lására. Mint mondotta, a népgazdaság idei várható eredményeiről és az 1989— 90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól szóló jelentést minden bizonnyal hasonló érdeklődés, aktivitás kíséri. A szóvivő utalt arra, hogy a Központi Bizottság ülését követően a rádió, a televízió és a sajtó részletesen tájé­koztatja közvéleményünket a Béketalálkozó Budapesten Az„Együtta helsinki folya­mat továbbviteléért" elne­vezésű nemzetközi béketa­lálkozó céljáról, programjá­ról tájékoztatták a sajtó képviselőit kedden a Fórum Szállóban. Barabás Miklós, az Or­szágos Béketanács főtitkára hangsúlyozta: a konferencia jó alkalmat kínál arra, hogy meghatározzák, milyen vá­laszokat lehet adni azokra az új javaslatokra, kezde­ményezésekre, amelyeket Európában, elsősorban a Szovjetunióban fogalmaz­tak meg. Az európai béke­találkozó segítséget adhat annak a gondolatnak a fel­ismertetéséhez is, hogy egy­egy országnak a nemzetközi életben betöltött szerepében ne a katonai erő, hanem az intellektuális produkció, a gazdasági teljesítmény, az emberi jogok korlátozások nélküli kiteljesedéséért folytatott tevékenység le­gyen a meghatározó. A kü­lönböző országokban tevé­kenykedő békemozgalmak együttműködésére is alkal­mat kínál a találkozó. Fon­tos, hogy szakítsanak a ko­rábbi rossz beidegződések­kel a konferencián — fej­tette ki Barabás Miklós —, s ne a résztvevők politikai hovatartozása, hanem a mondanivalója legyen a megítéléskor a legfontosabb szempont. Ezzel egy újsze­rű békemozgalmi gondol­kodásmód alapjait kívánják lefektetni az európai béke­találkozón. A rendezvény nyitó és záró plenáris ülése nyitott lesz az érdeklődők számára, s a közbeeső időben az úgy­nevezett békebazárban és a vitasarokban fejthetik ki véleményüket a béke ügyé­ért tenni akarók. A konfe­rencia Magyarország bemu­tatását is szolgálja, ezért az OBT szorgalmazta: novem­ber 12-én, szombaton este látogassanak el magyar családokhoz a külföldi részt­vevők. Már eddig is számo­san jelezték, hogy készek fogadni a delegátusokat. A külföldiektől 50 dollár, a magyar résztvevőktől pedig 500 forint részvételi díjat kérnek a rendezők. A korábbi gyakorlattól eltérő en a repülőjegyet sem fize­tik ki senkinek — hangoz­tatta az OBT főtitkára. A kérdésekre válaszolva elmondta: a magyar dele­gációban helyet kapnak a kelet—nyugati párbeszéd hálózata kör, a FIDESZ, az Üj Márciusi Front, a Ma­gyar Demokrata Fórum, a Nyilvánosság Klub és kü­lönböző környezetvédő szer­vezetek képviselői is. A ro­mán béketanács levélben jelezte, hogy nem kíván részt venni a konferencián. Lengyelországból többféle békeszervezettől, egyházi körökből, ökológiai mozgal­maktól is érkeznek résztve­vők. (MTI) A válasz: nem! Hétfőn délután 5-től éifé- szövegelemzéssel mutatták lig tartott a JATE-bölesész- ki a diákok, hogv ezek a kar hallgatóinak ülése, ame- pontok nem világosak, nem lyen a Művelődési Miniszté- egyértelműek. és főkéDn riumnak az ismert hallgatói nem egvetértőek az ö köve­követelésekre adott válaszút teléseikkel. Tehát számukra vitatták meg. Ott voltak az elfogadhatatlanok. egyetem vezetői, a minisz- A Dontos szövegelemzések térium képviselői, az ország scves. általunk fontosnak más feLsőoktatási intézmé- vélt következtetéseit idéz­nyeinek küldöttei. Ez utób- 3ük: „Visszautasítjuk az biak arról számoltak be. MM-nek azt az érvelését. hogy diáktársaik teljes egé- me/p a jól bevált recevt sze­szében vagy kiegészítésekkel rint külső okokkal kívánja elfogadják a szegedi bölcsé- magyarázni a magyar okta­szek álláspontját, s a köve- tás katasztrofális helyze­teléseknek közösen mégha- tét.... úgy véljük, a váUáa tározott forrnáiú további de- kialakulásában naau szere­monstrációkkal készek nvo- pe( játszott az MM is azzal matékot adni. Az elmúlt csü- hogy engedelmes és passzív törtökön megkapott nvilvá- vartnere volt az oktatást nos minisztériumi válaszról mindig is maradékokból H­a hétfői ülésre megszületett nanszírozó. nem termelő a szegedi operatív bizottság ágazatként kezelő kormány­álláspontja. A hétórás vita Zati politikának... Az MM részben erről szólt. hiszen a restrikciós politikára mu­elfogadásáról kellett dönteni togat évek óta. miközben a kari ülésnek. maga is több ízben hozzájá­Az operatív bizottság do- rult az itatás gondjainak Q^B MM vezetőinek felelőtlen ki je­lentései nyomán bizalmi vál­ság van kialakulóban. Aki ebben a helyzetben külső okokra hivatkozik, önnön pozícióit veszélyezteti, saiat kompetenciáiét vonia két­ségbe." Az intézményi autonómia. a tanszabadsag és az úi iogi szédmódra. amely általában szabályozás követelésére jellemzi a felsőoktatásról adott választ azért nem fo­szoló kommunikációt, amely gadják el. mert ellentét­a negatívumokat nem léte- ben az MM állításával, a zöknek. a pozitívumokat ve- tantervutasítás ma is ér­dig már elérteknek dekla- vényben van... A tantervi rálja. amely a lehető leatá- irányelvek kizárják a tan­volabb áll az igen—nem jel- szabadság elvének meavaló­legű kijelentésektől. s sulását. mivel azok nem ke­amelynek legfőbb feladata retjellegüek. hanem konk­az információk, gondolatok rét formában is szabályoz­eltakarása". Mivel a minisz- zák az intézményeken belüli térium válasza ebben a be- oktatás belső felépítését". szédmódban fogalmazódott (A tanszabadság elve azt ie­— írják a hallgatók —. ez a lenti, hogv az oktatók szaba­beszédmód is az okok közé don hirdethetnek kollégiu­sorolandó. E bevezető után mokat. és választhatnak diá­— szigorúan követve a mi- kokat, a hallgatók oedig vá­nisztérium dokumentumé- laszthatnak kollégiumokat nak pontjait — részletes és tanárokat.) Mivel tansza­kumentuma a következő cí- szaporodásához Az met kapta: ..Válaszra várva: Mi az oka, hogy Magyaror­szágon a felsőfokú oktatás lábra nem tud kapni'.'" S úgy kezdődik, hogv az oko­kat a szegedi bölcsészhall­gatók szeptember 28-án ki­alakított állásfoglalása már tartalmazta, kivéve egvet: ..nem tértünk ki arra a be­innen, liszán túl Hűvös, dc szép, őszi napsütésben készítette a fotókat So­mogyi Károlyné Tápénál, a Tisza két partján. A Tiszán innen hajókat javitanak-építenek a IMahart szakemberei, a Tiszán túl pedig bejáró épül a kompnak, amely a ma­gas vízállásnál lesz praktikus badság nincs, sem egyetemi autonómia az oktatás tartal­mi kérdéseiben, es mivel nincs világosan kifejtett mi­nisztériumi álláspont ezek­ben az ügyekben — a vá­lasz elfogadhatatlan. Ugyan­ezekért: az oktatasi törvény módosítása szükséges. Az ideológiai tárgvak oktatásá­nak ügyében — ellentétben a minisztériumi válasszal — a diákok fönntartják állás­pontjukat. miszerint ..a marxizmus csupán egy az egyenlők között, akár mint bármely más filozófiai irányzat, akár mint politoló­giai, közgazdaságtani stúdi­um". (A vitában fölszólalt Kristó Gyula professzor, a kar dékánja: javaslatát, mi­szerint a tudományegyete­mek bölcsészkarain a filo­zófia oktatása része az alap­képzésnek. s a Marx előtti, a marxi és a Marx utáni fi­lozófia oktatására, valamint szociológiai és közgazdaság­tani — nem politikai gazda­ságtani ! — képzésre van szükség, a gvülés elfogadta.) A felsőoktatás anyagi helyzete ügyében a hallga­tók kijelentették: támogat­ják a minisztérium törekvé­sét. amelv a költségvetési tá­mogatások reálértékének megőrzését célozza — de en­nél jóval többre van szük­ség. „Az Országgyűlésnek felül kell inzsgálnia az ok­tatás. azon belül a felsőok­tatás költségvetési részese­dését." Ennek növelése elen­gedhetetlen. a költségvetési struktúra megváltoztatásá­val. (A vitában a pécsi ta­nárképző kar képviselője azt javasolta, hogv a hadügvi tárca költségvetési részese­désének csökkentésével, va­lamint az apparátusok fenntartására fordított pén­zekkel lehetne segíteni az oktatásügyön.) Mivel a mi­nisztérium gyakorlati lépé­seit elégtelennek tartiák. a hallgatók űgv határoztak, a Parlamenthez fordulnak a felsőoktatás anyagi helyze­tének javítását célzó javas­lataikkal. A diákok dokumentuma végül leszögezi: bebizonyo­sodott. hogv „a leghangosabb és legkorrektebb eauéni fel­lépés sem lehet elégséges ar­ra. hogy áttörje az általáno­san elterjedt beszédmód kor­látait". A kari gvülés elfogadta a ..választ a válaszra". Megál­lapodtak. hogv az ország fel­sőoktatási intézményei — amelyek csatlakoznak a szegedi kezdeményezéshez — a költségvetést tárgyaló par­lamenti ülé3 kezdetekor két­napos újabb demonstráció­val figyelmeztetnek a ha­laszthatatlan cselekvésre, s követelik a felsőoktatás na­gyobb részesedését a költ­ségvetésből. A demonstráció formájáról a/, u i iá válasz.­tolt operatív bizottság — más egyetemek és főiskolák képviselőivel konzultálva — ezután dönt. Minden más kérdésben is valódi párbe­szédet szeretnének, ezért kí­sérletet tesznek egv Orszó­gos Felsőoktatási Szövetség létrehozására, amelv megva­lósítaná a felsőoktatás min­denkori kizárólagos képvi­seletét. A szövetség alapító okiratát — amelyet a szege­di operatív bizottság és az F.LTE-bölcsészkar Hallgatói önkormányzati Testülete el­készített és vitára bocsátott — ismertették a gvűlésen. Az új érdekképviseleti szö­vetség alakuló ülését még novemberben megtartják S E

Next

/
Thumbnails
Contents