Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-24 / 280. szám

78. évfolyam, 280. szám 1988. november 24.. csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Hetven év A

huszadik század viharos történelme többször is válaszút elé állította a magyar nemzetet. Válsághelyzetekben a kibontakozás kereséseben és megoldásában a szocialista munkásmozgalom állott a magyal" progresszió élére. Hetven évvel ezelőtt az ország helyzete mélyponton volt: a vesztes világháború, a történelmi Magyarország felbomlása gazdasági és társadalmi-politikai csőd szélére juttatta az országot. Az októberi őszirózsás forradalom győzelme lehetőséget teremtett ugyan egy polgári demokráciához, de a néptömegek ki nem elégített igényei és a további — általános kelet-európai és hazai — fonradalmasodása szinte azonnal felvetette a szocialista irányú továbbfejlődés alternatíváját is. Ez a belső társadalmi és politikai helyzet szülte és hozta létre 1918. november 24-én a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulását A külső tényezők is ezt erősítették. A szociális forradalom eredményeképpen Európában új központok alakultak ki, amelyek egyre inkább összekapcsolódtak. A Duna-völgy népei s2ámara a szocialista irányú fejlődes jelentett, jelenthetett olyan lehetőséget hogy a feléledő nacionalizmusokkal szemben, szocialista föderációk keretében kapcsolódjanak egybe. Ez az adott körülmények között találkozott a magyar nemzeti, történelmi érdekekkel is. Ezért a megalakult kommunista párt és az általa hirdetett szocialista eszme, egy szocialista köztársaság kivívása gyorsan népszerűvé vált. A kedvező külső és belső feltételek mellett a szubjektív tenyezpk szerepe is alapvető volt. Már 1918. március 24-én Szovjet-Oroszországban létrejött a Bolsevik Part magyar csoportja, amely november 4-én Moszkvában deklarálta a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakítását. A párt vezetője, Kun Béla, november 17-én érkezett haza Budapestre, és szinte napok alatt a szocialista forradalom híveinek középpontjába került. A hallatlan energiával szerveződő forradalmi baloldali erők 1918—1919-ben olyan egységes kommunista munkáspártot bontakoztattak ki, amely rendkívül széles társadalmi bázisra támaszkodott. Vitában nyerte meg a szocialista munkásmozgalom legjavát, mágnesként vonzotta magához a felkészült magyar értelmiséget. A legteljesebb véleményszabadság mellett vitáztak az utakról (alternatívákról), az eszközökről és a megoldási módokról. Véleményeket ütköztettek, és egységet alakítottak -ki a legfőbb célkitűzésekben. A part a széthulló monarchiában az elszakadásig terjedő önrendelkezési jog lenini elvével lépett fel, amely addig ismeretlen volt Magyarországon. Ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a területi integritás alapján álló MSZDP-vel szemben — amely nemzetiségi csoportokra hullott szét — centrális erőként vonzotta magához és segítette a nemzetiségek és a szomszéd országok kibontakozóban lévő baloldali szocialista, kommunista erőit. De küzdött az ellen is, hogy „a magyarok önrendelkezési jogán erőszakot kövessenek el". Ezek is segítették, hogy hónapok alatt nemcsak tömegpárt lett, hanem a tényleges társadalmi és nemzeti, egyúttal nemzetközi érdekeket képviselő politikai erővé vált az országban. Mindez később is meghatározóvá vált, vagyis történelmi sorsfordulók idején képes volt programjához széles nemzeti bázist teremteni azzal, hogy a szocialista és nemzeti célokat helyesen kapcsolta egybe, programjat ehhez alakította, megújította. Igy a fasizmus előretörésével a 30-as évek közepén politikájában stratégiai váltást hajtott végre, és a nemzeti függetlenség megvédését tűzte zászlajára, amelyet az antifasiszta népfrontpolitika kialakításával kívánt elérni. Gyötrelmes felülvizsgálata volt ez addigi politikájának, amelynek során 1936-ban a Komintern oszlatta fel a' pártot, 1943-ban pedig önfeloszlatással a- Békepártot hozta létre, hogy a háborúellenes nemzeti mozgalmat erősítse. 1944—45-ben az. ország újjáépítésével, 1956—58-ban a szocialista konszolidáció megteremtésével teremtett széles nemzeti konszenzust. A Kommunisták Magyarországi Pártja, illetve utópártjai — az MKP, MDP és MSZMP — nemzetünk történetéhez hasonlóan viharos múltat éltek meg eddig. A KMP az egységes szocialista munkásmozgalomból, a szociáldemokráciából született, vált ki, es kétszer egyesültek: 1919-ben «r 1948-ban. A pártegyesülések tették lehetővé, hogy a jelentős történelmi fordulópontokoh — a szocialista viszonyok megteremtésében — a két part legjobb munkásmozgalmi és politikai hagyományai érvényesülhessenek. Ma a szocialista rendszer megújításának történelmi feladatával szembesülünk. Ehhez új nemzeti összefogás megteremtése a legfőbb célkitűzés, mint a nagy nemzeti sorsfordulóink idején, feladatunit ugyanolyan történelmi léptékű: a megérlelődött társadalmi forradalommal a szocializmus új minőségét kell megteremtenünk. H

etven év történelmi taoasztalata azt mutatia, hogy a nemzet előtt álló óriási kihívások leküzdésére csak akkor tudunk megfelelő vá. laczt adni, ha a társadalmi erők összefogtak, és a fő irányokba együtt cselekedtek. Ma ez csak úgy lehetséges, ha a magyar progresszió hagyományait átveszszük, és az új körülmények között kiteljesítve a nemzet, a haladás és a szocializmus üuv»t. összekapcsoljuk. Kanyó Ferenc Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről I. 4 A Központi Bizottság megállapította, hogy a reformfolyamat több szocialista országban a szocializmus fejlődésének mindinkább meghatározó irányává válik. Ez hazai feladataink megvalósításához kedvező nemzetközi politikai hátteret biztosít. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja az elmúlt hónapokban hozott az átalakítási folyamat gyorsítása érdekében. A szovjet mezőgazdaság megújítására tett lépéseket a gazdasági reform fontos részének tekinti. Pártunk és népünk érdeklődéssel, rokonszenvvel követi a nemzetiségi kérdés lenini szellemben történő rendezésére irányuló erőfeszítéseket. A Központi Bizottság úgy látja, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a kormány elkötelezettsége a társadalmi párbeszéd mellett, valamint a szocialista plura'izmus, kereteinek kialakítása, a jogállamiság megteremtése érdekében folytatott következetes politikája fokozatosan létrehozhatja a gazdasági és társadalmi konszolidáció feltételeit. A testület megerősítette: a Magyar Népköztársaság őszintén kívánja, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége eredményesen hajtsa végre a gazdaság, a politikai rendszer és a párt reformját, enyhítse a társadalmi feszültségeket. O A Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa elleni román provokációvá! kapcsolatban a Központi Bizottság egyetértését fejezte ki a Külügyminisztérium tiltakozó jegyzékében kifejtett hivatalos állami állásponttal. Hangsúlyozta: az ilyen magatartást az állami kapcsolatokban megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak tartja. A leghatározottabban visszautasítja, mint a szocializmus elveivel, valamint a magyar —román kapcsolatok fejlesztésének szándékával összeegyeztethetetlen jelenséget. A súlyos incidens minden következményéért a felelősség kizárólag a román illetékeseket terheli. O A Központi Bizottság nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok konstruktív magatartását. Üdvözölte azokat a józan kompromisszumokat, amelyek alapján reális esély nyílik a bécsi utótalálkozó befejezésére az év végéig, és rr.egsezdödhetnek a tárgyalások a politikai, a gazdasági és a humanitárius együttműködés elmélyítéséről. valamint az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról. J A testület kiemelte, hogy a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának budapesti ülésén elfogadott dokumentum A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. november 22-én ülést tartott Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi F.llenörzö Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta cs elfogadta: — Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Grósz Károly előterjesztésében a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó javaslatot; > — Fejti György előterjesztésében az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosítására, az országos és a helyi népszavazási törvény elveire vonatkozó javaslatot, vala-mint a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitájának főbb tapasztalatairól szóló tájékoztatót: — Pál Lénárd előterjesztésében a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot: — Lukács János előterjesztésében a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával kapcsolatos javaslatot. Ezt követően a Központi Bizottság személyi és egyéb ügyeket tárgyalt. A Központi Bizottság a napirendi témák megtárgyalása előtt megemlékezett 1918. november 24-éröl, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulójáról. Grósz Károly, a párt főtitkára megnyitóbeszédében méltatta a kiemelkedő eseményt. megfelelő alapot szolgáltat az előrelépéshez a bizalomés biztonságerősítő folyamatban. A külügyminiszterek tanácskozása egyben a Va;.:ói Szerződés keretében megvalósuló, az egyenrangúság elvén nyugvó külpolitikai egyeztetés újabb sállornása volt. C A magyar külpolitika legutóbbi lépései hasznosan járultak hozza stabilizációs és kibontakozási programunk külső feltételeinek kialakításához. Grosz Károly látogatása Iránban, Ausztriában, Spanyolországban és Franciaországban kapcsolatainkban kiemelkedő esemény volt. A legfelső szintű tárgyalások növelték hazánk nemzetközi tekintélyét, és az együttműködés elmélyítésének ujabb lehetőségeit tárták fel. Alekszandr Jakovlevvel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával Budapesten folytatott megbeszélések megerősítették, hogy a két párt alapvetően azonosan ítéli meg a nemzetközi kérdéseket és a szocialista építés napirenden levő feladatait. Z A Központi Bizottság támogatja a magyar diplomácia törekvését, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében kialakult államközi kapcsolatok mellett a kontinens politikai pártjainak két- és sokoldalú együttműködése is járuljon hozzá az európai egység erősítéséhez. Indokoltnak torija a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt közös kezdeményezésének kibővítését, azt, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésébe minél több ország pártjai kapcsolódjanak be. T A Központi Bizottság ' ' üdvözli a Palesztin Nemzeti Tanácsnak a palesztin áilam kikiáltását kimondó határozatát, amely a polesz1 n nép önrendelkezési joganak gyakorlati megvalósítására irányul. A' Palesztin Nemzeti Tanács legutóbbi döntései eredményesen járulhatnak hozza a közel-keleti kérdés igazságos rendezéséhez. kezlet között a part legfelső politikai irányító, döntéshozó és ellenőrző testülete. A párttagság egészét érintő kérdésekről kizárólag a Központi Bizottság jogosult dönteni. A Politikai Bizottság feladata a Központi Bizottság elöntéseinek előkészítése, és a határozatok végrehajtásának megszervezése; a Központi Euottság ülései között a púit vezető szerve, dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Munkájáért a Központi Bizottságnak felelős, arról rendszeresen beszámol. O A Központi Bizottság a megújult politikai tevékenységének követel menyeihez igazodó, azonos jogállású munkabizottságok lélrehozását határozta el: nemzetközi, jogi és közigazgatáspolitikai bizottságul, láisadalompolitikai bizottságot, partpolitikai bizottságot, valamint gazdaság- és szociálpolitikai bizottságot alakit Emellett szükségeinek tartja közgazdasági, művelődéspolitikai, szövetkezetoolitikai és tudománypolitikai munkaközösségek működését. Tanácsadó testületét a korábbi döntésénők megfelelően hozza létre O A központi apparátus munkája, szervezeti telepítése a megújuló politikai tevékenységhez igazodjon. Létszáma további 8-10 százalékkal csökkenjen. A Központi Bizottság apparátusának az eddigi nyolc osztályát megszünteti. A jövőben hat osztály keretében, egymással rugalmasan együttműködő munkacsoportok látják el a központi apparátus feladatait. A Központi Bizottság apparátusa a testület munkaszervezete, annak munkáját hivatott szolgálni Nem irúnyithatia az alsóbb pártszerveket, sem azok apparátusait. II. Az MSZMP országos értekezlete óta a Központi Bizottság számos kezdeményezést tett a part működésének korszerűsítésére annak érdekében, hogy vezető szerepe hatékonyan érvényesüljön a társadalomban Ezek sorába illeszkedik a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság feladatainak meghatározása, munkamódszerének, ügyrendjének megújítása, a munkabizottságok, a munkaközösségek, a tanácsadó testület tevékenységének és a központi pártapparátus Szervezetének, működésének szabályozása. 4 A Központi Bizottság kizárólag a párt szerveit és szervezeteit irányítja. A társadalom más szervezete hez a párttagok. . a kommunista csoportok koz reműkódésével, mozgalmi eszközökkel közvetíti a párt politikáját. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizái ólagos törvényalkotói szerepét A Minisztertanácsnak önállóságot biztosít a kormányzati munkában, támogatja a kormány tevékenységet A Kö/ponti Bizottság azt várja, hogy az autonóm társadalmi szervezetek és mozgalmak az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és kifejezésével felelősen járuljanak hozzá a politika alakításához. Szükségesnek látja, hogy az érdekek védelmének és egyeztetésének fő színtereivé a különböző érdekeket Képviselő szervezetek egymás közötti és a kormánynyal folytatott megbeszélése: váljanak A Kozponti Bizottság két kongresszus vagy pártérte 4 A Központi Bizottság '" megtárgyalta az alkotmány néhány rendelkezésének módosítására előterjesztett javaslatot. Megállapította: az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően folyik az alkotmány átfogó felülvizsgálata, és az új alkotmány koncepciójának kialakítása. Ezzel egyidejűleg — a politikai szükségletekkél összhangban — indokolttá vált több olyan törvény előkészítése, amely alkotmányos előírásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról, a népszavazásról szóló törvenyek megalkotása, az Alkotmánybíróság létrehozása, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése. A Központi Bizottság támogatja, hogv a Minisztertanács — a folyamatban levő törvényhozói munkához igazodóan — kezdeményezze az Országgyűlésnél az alkot mány egyes rendelkezeseinek a módosítását. (Folytalas a 2 oldalon,) A