Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

2 1988. november 16., szerda Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) Az írásos előterjesztés a bécsi utólalálktízóról hang­súlyozza: az Európában ki­bontakozó kedvező külpoli­tikai irányzatok, a kelet— nyugati kapcsolatok töret­len fejlödesének megőrzése szempontjából rendkívül fontos, hogy a találkozó mi­előbb érdemi, gyakorlati kötelezettségeket tartalmazó megállapodással erjen vé­get. A feltételek lényegében létrejöttek a záródokumen­tum szövegének véglegesíté­séhez — nyitott kérdés még az utórendezvények száma és helyszíne, s függőben van a hagyományos lesze­relési, illetve a bizalomerő­sítési tárgyalások kapcsola­tának meghatározása —, s így még az idén befejeződ­het a tanácskozás. A dokumentum a továb­biakban a magyar külpoliti­ka aktivitásának néhány fontos állomásáról ad átte­kintést, majd leszögezi: az új külpolitikai irányvonal jegyében a Szovjetunió ösz­tönzi szövetségesei önálló nemzetközi szerepvállalását, aktivitását. E kezdeménye­zések sorozatába illeszkedik megnövekedett aktivitásunk az európai hagyománvas fegyverkorlátozás területén, ezen belül a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt javas­lata, amely a nukleáris esz­közökkel nem rendelkező európai országok összefogá­sát szorgalmazza a leszere­lés előmozdítása, kontinen­sünk atomfegyver-mentesí­tése érdekében. Szűrös Mátyás szóbeli ki­egészítőjében először az el­múlt időszak magyar— szovjet kapcsolatainak ki­emelkedő eseményéről, Alekszandr Jakovlevnek, az SEKP KB Politikai Bizott­sága tágjának, a Központi Bizottság titkárának ma­gyarországi látogatására tért ki. Elmondotta: a meg­beszélések tapasztalatai alá­támasztották azt a korábbi magyar értékelést, hogy a ket párt törekvéseiben, a feladatok megközelítésé­ben az utóbbi időben telje­sebbé vált az összhang. Alekszandr Jakovlev több­ször hangsúlyozta, hogy ha­zánk és a Szovjetunió orob­ilémái nagyon hasonlóak. A szovjet politikus értékelése szerint Magyarország annak idején a szocialista orszá­gok közösségében elsőként ismerte föl a társadalmi­gazdasági változások szük­ségességét. Jakovlev megje­gyezte, hogy Magyarorszá­got akkor bírálat érte a szocialista országok részé­ről. Ma viszont a Szovjet­unióban és Magyarországon együttesen ismerjük el a re­formok, a haladás szüksé­gességét. A Szovjetunióban jelen­leg a politikai rendszer át­alakításának a feladata áll előtérben. Ennek lényege, hogy a tanácsok tényleges hatálommal és igazi felelős­séggel rendelkezzenek. So­kan nem értik a reformin­tézkedéseket, a hatalom gyengülése miatt aggódnak, holott a valóságban a re­form a párt politikai élcsa­pat szerepét erősíti. A szovjet politikus meg­erősítette: az SZKP Köz­ponti Bizottsága a közeljö­vőben külön ülést szentel a nemzetiségi kérdésnek. Az egészséges nemzeti törekvé­sekkel párhuzamosan azon­ban olyan szélsőségek is ta­pasztalhatók, amelyeket a szovjet vezetés nem tárt el­fogadhatónak. A megbeszélések során az SZKP KB titkára kiemel­ten kezelte az'új külpoliti­kai gondolkodás gyakor­lati érvényesítését, miután — megállapítása szerint — e kategória hitele elsősor­ban a konkrét eredmények­től függ. Hangsúlyozta, hogy a vezetés részéről bátorság­ra és állandó kezdeménye­zésekre van szükség. Ez er­ényes a fegyverzetkor látozás kérdéseire is. A ha­gyományos erők csökkenté­séhez ugyancsak az állandó kezdeményezés a kézenfek­vő eszköz. Egybehangzó az a megítélés, hogy a hagyo­mányos fegyverzetkorláto­zásban egyoldalú lépések­nek is van értelme, ha a másik fél viszonzását vált­ják ki, és előremozditják a folyamatot. Az előadó a továbbiak­ban Grósz Károlynak az el­múlt héten Felipe González meghívására Spanyolor­szágban, valamint Francois Mitterrand elnök vendége­ként Franciaországban tett .látogatásáról szólt. Kiemel­te: e látogatásoknak az adott különös jelentőséget, hogy a politikai viszonyunk lényegében mindkét ország­gal problémamentes, de a gazdasági kapcsolatok a spanyol és francia rész­ről egyaránt hangoztatott együttműködési szándék el­lenére nem fejlődnek kielé­gítően. Az előrelépés nyu-' gat-európai kapcsolat­rendszerünk egészét ki­egyensúlyozottabbá tenné. A magyar átfogó együttműkö­dési szándék mindkét or­szágban kedvező fogadta­tásra tálált. Ebben a re­formtörekvéseink és külpo­litikánk nyitottsága iránti hangsúlyozott rokonszenv mellett nyilvánvalóan sze­repet játszik az a körül­mény is, hogy az utóbbi időben Spanyolország és Franciaország egyarant élénkíteni igyekszik a szo­cialista országokhoz fűződő kapcsolatait, s ehhez hazán­kat láthatóan alkalmas part­nernek tekintik. A legfelsőbb szintű poli­tikai érintkezések gyakor­latának folytatását illető­en egyetértés alakult ki. Felipe González és Francois Mitterrand egyaránt kész­segét nyilvánította jövő évi magyarországi látogatásá­ra. Ugyancsak megerősítést nyert a kulturális, a tudo­mányos, műszaki és az ide­genforgalmi kapcsolatok bővítésére irányuló közős akarat. A spanyol, illetve a fran­cia vezetők elismerően nyi­latkoztak a magyar külpoli­tikai aktivitásról — han­goztatta Szűrös Mátyás. Ér­deklődéssel fogadták Grósz Károly tájékoztatóját nem­zetközi törekvéseink hátte­réről. Mindkét országban tá­mogatásról biztosították a nyugat-európai integráci­ós intézmények irányába tett kapcsolatépítő lépése­inket. Az Európai Közösség­ben 1989 első, illetve máso­dik felében a soros elnöki tisztséget ellátó González miniszterelnök és Mitter­rand elnök egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az 1992­re kialakuló egységes belső piac nem fogja hátrányo­san érinteni az Európai Gazdasági Közösség és a kívülálló országok, így ha­zánk kapcsolatai. A spanyol és a francia vezetőkkel fblytatott tár­gyalásokon, illetve a madri­di és a párizsi sajtókonfe­rencián egyaránt felvetődött — nem magyar kezdemé­nyezésre — a magyar—ro­mán viszony kérdése. A Grósz Károly által is­mertetett magyar álláspon­tot González kormányfő, il­letve Mitterrand elnök, Mi­chel Rocard miniszterelnök és Laurent Fabius, a fran­cia nemzetgyűlés eln >ke' megértéssel fogadták, s hangsúlyozták országuk el­kötő.ezettségét az emberi jogok érvényesülése iránt. Szőrös Mátyás ezt köve­tően a Magyar Népköztár­saság bukaresti nagykövet­ségének kereskedelmi taná­scosa elleni román provoká­cióval foglalkozott. Emlé­keztetett arra, hogy a ma­gyar sajtó a Külügyminisz­térium által az MTI-hez el­juttatott közleményben, il­letve az Agerpress román hírügynökség által közzé­tett közlemény alapján adott tájékoztatást arról, rv-py román hivatalos szer­vek november 14-én súlyos provokációt követtek el bu­karesti nagykövetségünk egyik diplomatája ellen, akit november 19-én kiuta­sítottak Romániából. — A tények, sőt a román megnyilatkozások kétségbe­vonhatatlanul tanúsítják, hogy meghatározott politikai célt szolgáló, előre kiter­velt forgatókönyv szerint lebonyolított rendőrségi ak­cióról van szó, amely a ma­gvat—román kapcsolatokba a feszültség újabb elemeit vitle be — hangoztatta Szűrös Mátyás. — A kolozs­vári főkonzulátus bezárását követően a román fél ismé­tellen látványos módon, ér­vényes nemzetközi jogot sértő lépést tett. Illetékes kormányzati szerveink is­mert elvi álláspontunk alapián tettek kísérletet az ügy érdekeinknek megfelelő rendezésére. Hivatalos tilta­kozásunk bejelentésével egy időben lehetőséget kíván­tunk adni a román félnek, hogy a kapcsolatokat szán­dékoran terhelő lépését visszavonja. Mivel külkép­viseletünk az érvényes nemzetközi szerződéseknek es nermáknak megfelelően végzi tevékenységét, semmi ckunk nem volt arra, hogy r. tényeket ne hozzuk nyil­vánosságra. Szűrös Mátyás végezetül elmondta, hogy a kormány folyamatosan foglalkozik a kérdéssel, s megteszi a szükséges válaszintézkedé­seket. A szóbeli kiegészítést kö­vetően megkezdődött a na­pirend első pontja feletti vita. A felszólalók kifejezték egyetértésüket az írásos elő­terjesztéssel és a szóbeli kiegeszítéssel. Támogatták az MSZMP és a magyar kormány külpolitikai akti­vitásának fokozására irá­nyuló törekvéseket, javasla­tokat. Maróthy László a mai helyzetben parancsoló szükségszerűségnek nevezte nemzetközi tevékenységünk erősítését és kiszélesítését, hogy országunkat. politi­kánkat jobban ismerjék a világban,..és mi is tájéko­zottak legyünk a nemzetkö­zi politika legfontosabb vo­násairól. Ezzel kapcsolatban többen is aláhúzták, hogy a magyar külpolitikának di­namikus kapcsolatépítésre kell törekednie mind a Szovjetunióval és a KGST többi országával, mind a nem szocialista világgal. Fock Jenő felhívta a figyel­met arra, hogyha a Szov­jetunióban és a többi szo­cial sta országban dinami­kusabbá válik a gazdasági fejlődés, az. jobb lehetőséget teremt számunkra is a KGST-n belüli együttmű­ködés szélesebb körű hasz­nosítására. Maróthy László az Európai Gazdasági Kö­zösség országaival az utób­bi években kibontakozó kapcsolatok kiszélesítésének jelentőségét hangsúlyozta, hiszen ez is hozzájárulhat a hazai gazdasági kibontako­zás tudományos. műszaki feltéleleinek javításához. Horváth István is ered­ményesnek ítélte Magyaror­szág nemzetközi tevékenysé­gét. de úgy vélte. hogy egyes országok esetében a dinamikus diplomáciai munkát nem követi kellő gazdasági kapcsolatépítés, márpedig e két folyamat csak együtt válik igazán hasznossá. Ehhez, kapcsolód­va Grósz Károly felhívta a figyelmet arra is, hogy bi­zonyos esetekben a gazda­sági-kereskedelmi kapcsola­tok készítik elő a talajt a politikai-diplomáciai érint­kezés kibővítésére. Horváth István szorgalmazta, hogy a magyar külképviseletek kapjanak több hazai infor­mációt, tényanyagot a part­nerországok befolyásos kö­rcinek tájékoztatására. A vitában sok szó esett a szocialista országokban zajló reformfolyamatokról. Többen — így Maróthy László és Fock Jenő is — rámutattak, hogy ezek a fo­lyamatok a különböző szo­cialista országokban más és más tartalommal és ütem­ben bontakoznak ki. A fel­szólalók egyetértettek a Szovjetunió belső helyzeté­ről az írásos és a szóbeli előterjesztésben felvázolt értékeléssel, aláhúzva egye­bek között azt a tényt, hogy az elmúlt években va­lóban nőtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának konlliktustűrő képessége. Maróthy László úgy vélte ugyanakkor, hogy sem a Szovjetunióban s más szo­cialista országokban, sem nálunk nem növekedett kel­lőképpen a pártok képessége a konfliktusok kezelésére. Erre nem mindig találják meg a helyes módszereket, bál igaz, hogy ez nem egy­sz.erűen módszertani kérdés, hanem annál sokkal mé­lyebb politikai probléma. Nagyon fontos tapasztalat­ként fogalmazódott meg, hogy a konfliktusokkal, a vitákkal nemcsak megfelelő időben, hanem megfelelő heh--fn és közegben kell fog­lalkozni. s ezek sorában ki­emelkedő jelentőségűek a pártok vezető testületeinek fórumai. A felszólalók kiemelték, hogy a mai helyzetben kü­lönösen fontos a szocialista üiszágok összefogásának fejlesztése, mert ez nem­csak ezen államok közös­ségének nemzetközi pozí­cióit erősíti, hanem hozzá­járul belső fejlődésük külső feltéleleinek javításához is. Kárpáti Ferenc ezzel kap­csolatban a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai, gazdasági és katonai együtt­működésének továbbfejlesz­téséről szólt. A tagállamok közös fellépése — húzta alá — fontos tényező az euró­pai leszerelési folyamatban, amelyen belül a szocialista oi szagok őszinte készséget mutatnak a hagyományos fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentésére, az erről szójó tárgyalások sikerre vitelére. Maróthy László felvetette: talán célszerű lenne összehívni a szocia­lista országok kommunista pártjainak tanácskozását a kö/cs érdekű kérdések meg­beszélésére. A vitában többen is el­ítélően szóltak a bukaresti magyar nagykövetség keres­kedelmi tanácsosát ért ro­mán provokációról. Nyers Rezső javasolta, hogy a Központi Bizottság is bélye­gez/e meg ezt az akciót, és támogassa a kormányt a megfelelő állásfoglalások és intézkedések kialakításában. Ezzel a testület egyetértett. Több felszólaló érintette a/ utóbbi időkben alakult új szervezetek, csoportosu­lások nemzetközi tevékeny­ségét. Kifejeződött az a vé­lemény, hogy a párt kisér­je figyelemmel és a gya­korlat alapján ítélje meg ezt a munkát. Szűrös Mátyás vitazáró összefoglalója után a Köz­pont í Bizottság a tájékoz­tatót egyhangúlag tudomá­su' vette. Munkarend, -módszer, feladatkörök A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munka­rendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak, munkaközösségeinek és ap­parátusának feladatkörére vonatkozó javaslat megtár­gyalása következett. A témát részletező, a KB tágjaihoz előzőleg írásban eljuttatott anyag leszögezi: a Központi Bizottság alapvetően a XIII. kongresszus és az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján végzi munkáját. A döntések előkészítésénél fel­tárja és összehangolja a kü­lönböző érdekeket, felhasz­nálja a tudomány eredmé-* n.veit, és mérlegeli állásfog­lalásainak várható társadal­mi és politikai hatását. A testület elsősorban a politi­kai, stratégiai, irányvonal meghatározására összponto­sítja erőfeszítéseit. A párt politikáját a kommunisták, kommunista csoportok útján, elvi-politikai eszközökkel, meggyőzéssel közvetíti. Tisz­teletben tártja az Országgyű­lés kizárólagos törvényalko­tói szerepét. A Miniszterta­nácsnak önállóságot és fele­lősséget biztosit a kormány­zati munkához, és támogatja tevékenységét. A Kozponti Bizottság azt várja a különböző társadal­mi szervezetektől és mozgal­maktól, hogy ezek az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és képviseletével járuljanak hozzá a politika alakításához, A part közpon­ti testületei az érdekegyez­tetés, az érdekek védelme fő szinterének az érdekképvise-' leti szervek egymás közötti, illetőleg e szervek és a kor­mány egyeztető megbeszélé­seit, fórumait tartják. A javaslat további részé­ben a Központi Bizottság hatáskörét, tágjainak és tisztségviselőinek főbb fel­adatait taglalja. Megállapít­ja, hogy két kongresszus, il­letve országos pártértekezlet között a Központi Bizottság az MSZMP legfelsőbb politi­kai döntéshozó irányító és ellenőrző testülete, politikai műhelye. A döntés után kisebbségben maradottaknak a testületi határozatot, állás­foglalást kell képviselniük, de joguk, hogy ellenvélemé­nyüket a KB ülésein újra felvessék. kezdeményezzék annak újratárgyalását. A párt elnöke, főtitkára és a KB titkárai feladatköré­nek ismertetése után a Köz­ponti Bizottság munkamód­szerével foglalkozik a javas­lat. A testület — ha a kér­dés társadalmi fontossága indokolja — az egész part­tagságra kiterjedő, szervezett partvita alapján dönt. Fon­tosabb javaslatainak előze­tes véleményezésébe bevonja a pártszervezeteket, igényli az alternatív tervezetek, megoldási módok kidolgozá­sát. Biztosítja a javasoltaktól eltérő elgondolások és véle-_ mények ismertetését. Dönté­seit a testület kollektíván és demokratikusan hozza. A Központi Bizottság — a nyilvánosságot is felhasznál­va — fellép a szocialista el­vektől idegen magatartás, a szubjektivizmus, a korrupció, a hatalommal való vissza­élés minden formája ellen. A vétkesekkel szemben fe­gyelmi felelősségre vonást kezdeményez. Munkájáról és döntéseiről a testület tájékoztatja a párt tagjait, az állami szervek és a társadalmi szervezetek ve­zető testületeit, az ország lakosságát. A pártsajtó és a Pártszervezetek Tájékoztató­ja útján gondoskodik a párt­tagság részletesebb tájékoz­tatásáról. Indokolt esetben a testület zárt ülést tart. Részletesen foglalkozik a javaslat a KB mellett műkö­dő új munkabizottságok lét­rehozásával, a régiek meg­szüntetésével, valamint a KB apparátusának korszerűsíté­sével. Eszerint a jelenlegi nyolc osztályt megszünteti, és az apparátust munkájú­nak."" feladatainak igényei szerint szervezik meg. Ennek megfelelően a tervek szerint a jövőben hat osztály műkö­dik: a Központi Bizottság Irodája, a Társadalompoliti­kai Osztály (ennek hatáskö­rébe tartozik majd a többi között a társadalmi szerve­zetekkel, tömegmozgalmak­kal és egyesületekkel való politikai együttműködés, va­lamint a tájékoztatás és sajtópolitika), a Partpoliti­kai Osztály, a Gazdaság- és Szociálpolitikai Osztály, a Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya, valamint a Gazdál­kodási Osztály. A párt elnö­ke. főtitkára és a KB titká­rai feladataik ellátásához munkacsoportokat vesznek igénybe. Grósz Károly szóbeli kiegészítője A Kozponti Bizottság és a Politikai Bizottság mun­karendjét, munkamódsze­rét, a KB munkabizottsá­gainak és apparátusának feladatkörét vázoló írásos előterjesztéshez Grósz Ká­roly fűzött szóbeli kiegészí­tést. Rámutatott: az előter­jesztés elfogadásával, a ha­tározat végrehajtásával a part társadalmi befolyását kívánják növelni, mégpedig úgy, hogy az MSZMP ügy­intéző pártból mindinkább politizáló párttá váljék. Ez bizonyos önmérsékletet je­lent a napi ügyek intézésé ben. de nagyobb következe­tességet. határozottságot, nyíltságot a társadalmat foglalkoztató és a társada­lom életét befolyásoló leg­fontosabb politikai kérdé­sekben. Olyan ajánlás előterjesz­tését tartották indokoltnak — hangoztatta a főtitkár —, amely, ha meghonosodik, akkor növekszik a választott testületek szerepe, minde­nekelőtt a Központi Bizott­ságé. Ehhez remélhetőleg társul az apparátus szakér­telme és nagyobb szerve­zettsége Ezt kell a Közpon ti Bizottság tagjainak, tiszt­ségviselőinek kiegészíteni­ük közéleti tevékenységük­kel. A KB a politikai dön­tések fóruma, a Politikai Bizottság a Központi Bi­zottság előkészítő és végre­hajtó szerve — mondotta Grósz Karoly. Külön kiemelte a főtitkár a Központi Bizottság és az Országgyűlés viszonyát. Már az előkészítő viták is felszínre hozták, hogy a Központi Bizottságnak szo­rosan együtt kell dolgoznia a Parlamentben dolgozó kommunista közösségekkel, mégpedig a törvényalkotó n.unkában, a törvények végrehajtását, a kormányza­ti munkát ellenőrző tevé­kenységében. Rámutatott arra, hogy a kormányzatnak szabadabb kezet kell adni feladatai ellátásában, támo­gatni kell a kormányt, búr lehetnek részkérdések, ame­lyekben a Központi Bizott­ság álláspontja eltér a kor­mány napi döntésétől. A kormány akkor tudja ered­ményesen betölteni e rend­kívül bonyolult és nehéz időszakban a feladatát, ha teljes politikai bizalmat érez a Központi Bizottság részéről, szabadabb kezet kap a gyakorlati folyama­tok irányításában, miközben a Központi Bizottság vállal­ja. hogv a kormányzati szándékot, törekvést igyek­szik elfogadtatni a párt­moz Kaimon belül. segíti megteremteni a társadalmi háttér' t. A Központi Bizottság ap­parátusának átalakítását il­letően Grósz Károly beje­lentette, hogy ezt két lép­csőben tervezik megvalósí­tani: december 31-éig az osztályokat szervezik át. majd március 3t-éig ezek létszámát vizsgálják meg. Ez utóbbiról szólva elmond­ta. hogy a KB-ban jelenleg 249 politikai munkatárs dolgozik: ez a létszám a ko­rábbi 10 százalékos csök­kentés után alakult ki. Üjabb 8 10 százalékkal

Next

/
Thumbnails
Contents