Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

2 1988. november 16., szerda Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) Az írásos előterjesztés a bécsi utólalálktízóról hangsúlyozza: az Európában kibontakozó kedvező külpolitikai irányzatok, a kelet— nyugati kapcsolatok töretlen fejlödesének megőrzése szempontjából rendkívül fontos, hogy a találkozó mielőbb érdemi, gyakorlati kötelezettségeket tartalmazó megállapodással erjen véget. A feltételek lényegében létrejöttek a záródokumentum szövegének véglegesítéséhez — nyitott kérdés még az utórendezvények száma és helyszíne, s függőben van a hagyományos leszerelési, illetve a bizalomerősítési tárgyalások kapcsolatának meghatározása —, s így még az idén befejeződhet a tanácskozás. A dokumentum a továbbiakban a magyar külpolitika aktivitásának néhány fontos állomásáról ad áttekintést, majd leszögezi: az új külpolitikai irányvonal jegyében a Szovjetunió ösztönzi szövetségesei önálló nemzetközi szerepvállalását, aktivitását. E kezdeményezések sorozatába illeszkedik megnövekedett aktivitásunk az európai hagyománvas fegyverkorlátozás területén, ezen belül a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt javaslata, amely a nukleáris eszközökkel nem rendelkező európai országok összefogását szorgalmazza a leszerelés előmozdítása, kontinensünk atomfegyver-mentesítése érdekében. Szűrös Mátyás szóbeli kiegészítőjében először az elmúlt időszak magyar— szovjet kapcsolatainak kiemelkedő eseményéről, Alekszandr Jakovlevnek, az SEKP KB Politikai Bizottsága tágjának, a Központi Bizottság titkárának magyarországi látogatására tért ki. Elmondotta: a megbeszélések tapasztalatai alátámasztották azt a korábbi magyar értékelést, hogy a ket párt törekvéseiben, a feladatok megközelítésében az utóbbi időben teljesebbé vált az összhang. Alekszandr Jakovlev többször hangsúlyozta, hogy hazánk és a Szovjetunió orobilémái nagyon hasonlóak. A szovjet politikus értékelése szerint Magyarország annak idején a szocialista országok közösségében elsőként ismerte föl a társadalmigazdasági változások szükségességét. Jakovlev megjegyezte, hogy Magyarországot akkor bírálat érte a szocialista országok részéről. Ma viszont a Szovjetunióban és Magyarországon együttesen ismerjük el a reformok, a haladás szükségességét. A Szovjetunióban jelenleg a politikai rendszer átalakításának a feladata áll előtérben. Ennek lényege, hogy a tanácsok tényleges hatálommal és igazi felelősséggel rendelkezzenek. Sokan nem értik a reformintézkedéseket, a hatalom gyengülése miatt aggódnak, holott a valóságban a reform a párt politikai élcsapat szerepét erősíti. A szovjet politikus megerősítette: az SZKP Központi Bizottsága a közeljövőben külön ülést szentel a nemzetiségi kérdésnek. Az egészséges nemzeti törekvésekkel párhuzamosan azonban olyan szélsőségek is tapasztalhatók, amelyeket a szovjet vezetés nem tárt elfogadhatónak. A megbeszélések során az SZKP KB titkára kiemelten kezelte az'új külpolitikai gondolkodás gyakorlati érvényesítését, miután — megállapítása szerint — e kategória hitele elsősorban a konkrét eredményektől függ. Hangsúlyozta, hogy a vezetés részéről bátorságra és állandó kezdeményezésekre van szükség. Ez erényes a fegyverzetkor látozás kérdéseire is. A hagyományos erők csökkentéséhez ugyancsak az állandó kezdeményezés a kézenfekvő eszköz. Egybehangzó az a megítélés, hogy a hagyományos fegyverzetkorlátozásban egyoldalú lépéseknek is van értelme, ha a másik fél viszonzását váltják ki, és előremozditják a folyamatot. Az előadó a továbbiakban Grósz Károlynak az elmúlt héten Felipe González meghívására Spanyolországban, valamint Francois Mitterrand elnök vendégeként Franciaországban tett .látogatásáról szólt. Kiemelte: e látogatásoknak az adott különös jelentőséget, hogy a politikai viszonyunk lényegében mindkét országgal problémamentes, de a gazdasági kapcsolatok a spanyol és francia részről egyaránt hangoztatott együttműködési szándék ellenére nem fejlődnek kielégítően. Az előrelépés nyu-' gat-európai kapcsolatrendszerünk egészét kiegyensúlyozottabbá tenné. A magyar átfogó együttműködési szándék mindkét országban kedvező fogadtatásra tálált. Ebben a reformtörekvéseink és külpolitikánk nyitottsága iránti hangsúlyozott rokonszenv mellett nyilvánvalóan szerepet játszik az a körülmény is, hogy az utóbbi időben Spanyolország és Franciaország egyarant élénkíteni igyekszik a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatait, s ehhez hazánkat láthatóan alkalmas partnernek tekintik. A legfelsőbb szintű politikai érintkezések gyakorlatának folytatását illetően egyetértés alakult ki. Felipe González és Francois Mitterrand egyaránt készsegét nyilvánította jövő évi magyarországi látogatására. Ugyancsak megerősítést nyert a kulturális, a tudományos, műszaki és az idegenforgalmi kapcsolatok bővítésére irányuló közős akarat. A spanyol, illetve a francia vezetők elismerően nyilatkoztak a magyar külpolitikai aktivitásról — hangoztatta Szűrös Mátyás. Érdeklődéssel fogadták Grósz Károly tájékoztatóját nemzetközi törekvéseink hátteréről. Mindkét országban támogatásról biztosították a nyugat-európai integrációs intézmények irányába tett kapcsolatépítő lépéseinket. Az Európai Közösségben 1989 első, illetve második felében a soros elnöki tisztséget ellátó González miniszterelnök és Mitterrand elnök egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az 1992re kialakuló egységes belső piac nem fogja hátrányosan érinteni az Európai Gazdasági Közösség és a kívülálló országok, így hazánk kapcsolatai. A spanyol és a francia vezetőkkel fblytatott tárgyalásokon, illetve a madridi és a párizsi sajtókonferencián egyaránt felvetődött — nem magyar kezdeményezésre — a magyar—román viszony kérdése. A Grósz Károly által ismertetett magyar álláspontot González kormányfő, illetve Mitterrand elnök, Michel Rocard miniszterelnök és Laurent Fabius, a francia nemzetgyűlés eln >ke' megértéssel fogadták, s hangsúlyozták országuk elkötő.ezettségét az emberi jogok érvényesülése iránt. Szőrös Mátyás ezt követően a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanáscosa elleni román provokációval foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a magyar sajtó a Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közleményben, illetve az Agerpress román hírügynökség által közzétett közlemény alapján adott tájékoztatást arról, rv-py román hivatalos szervek november 14-én súlyos provokációt követtek el bukaresti nagykövetségünk egyik diplomatája ellen, akit november 19-én kiutasítottak Romániából. — A tények, sőt a román megnyilatkozások kétségbevonhatatlanul tanúsítják, hogy meghatározott politikai célt szolgáló, előre kitervelt forgatókönyv szerint lebonyolított rendőrségi akcióról van szó, amely a magvat—román kapcsolatokba a feszültség újabb elemeit vitle be — hangoztatta Szűrös Mátyás. — A kolozsvári főkonzulátus bezárását követően a román fél ismétellen látványos módon, érvényes nemzetközi jogot sértő lépést tett. Illetékes kormányzati szerveink ismert elvi álláspontunk alapián tettek kísérletet az ügy érdekeinknek megfelelő rendezésére. Hivatalos tiltakozásunk bejelentésével egy időben lehetőséget kívántunk adni a román félnek, hogy a kapcsolatokat szándékoran terhelő lépését visszavonja. Mivel külképviseletünk az érvényes nemzetközi szerződéseknek es nermáknak megfelelően végzi tevékenységét, semmi ckunk nem volt arra, hogy r. tényeket ne hozzuk nyilvánosságra. Szűrös Mátyás végezetül elmondta, hogy a kormány folyamatosan foglalkozik a kérdéssel, s megteszi a szükséges válaszintézkedéseket. A szóbeli kiegészítést követően megkezdődött a napirend első pontja feletti vita. A felszólalók kifejezték egyetértésüket az írásos előterjesztéssel és a szóbeli kiegeszítéssel. Támogatták az MSZMP és a magyar kormány külpolitikai aktivitásának fokozására irányuló törekvéseket, javaslatokat. Maróthy László a mai helyzetben parancsoló szükségszerűségnek nevezte nemzetközi tevékenységünk erősítését és kiszélesítését, hogy országunkat. politikánkat jobban ismerjék a világban,..és mi is tájékozottak legyünk a nemzetközi politika legfontosabb vonásairól. Ezzel kapcsolatban többen is aláhúzták, hogy a magyar külpolitikának dinamikus kapcsolatépítésre kell törekednie mind a Szovjetunióval és a KGST többi országával, mind a nem szocialista világgal. Fock Jenő felhívta a figyelmet arra, hogyha a Szovjetunióban és a többi szocial sta országban dinamikusabbá válik a gazdasági fejlődés, az. jobb lehetőséget teremt számunkra is a KGST-n belüli együttműködés szélesebb körű hasznosítására. Maróthy László az Európai Gazdasági Közösség országaival az utóbbi években kibontakozó kapcsolatok kiszélesítésének jelentőségét hangsúlyozta, hiszen ez is hozzájárulhat a hazai gazdasági kibontakozás tudományos. műszaki feltéleleinek javításához. Horváth István is eredményesnek ítélte Magyarország nemzetközi tevékenységét. de úgy vélte. hogy egyes országok esetében a dinamikus diplomáciai munkát nem követi kellő gazdasági kapcsolatépítés, márpedig e két folyamat csak együtt válik igazán hasznossá. Ehhez, kapcsolódva Grósz Károly felhívta a figyelmet arra is, hogy bizonyos esetekben a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok készítik elő a talajt a politikai-diplomáciai érintkezés kibővítésére. Horváth István szorgalmazta, hogy a magyar külképviseletek kapjanak több hazai információt, tényanyagot a partnerországok befolyásos körcinek tájékoztatására. A vitában sok szó esett a szocialista országokban zajló reformfolyamatokról. Többen — így Maróthy László és Fock Jenő is — rámutattak, hogy ezek a folyamatok a különböző szocialista országokban más és más tartalommal és ütemben bontakoznak ki. A felszólalók egyetértettek a Szovjetunió belső helyzetéről az írásos és a szóbeli előterjesztésben felvázolt értékeléssel, aláhúzva egyebek között azt a tényt, hogy az elmúlt években valóban nőtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának konlliktustűrő képessége. Maróthy László úgy vélte ugyanakkor, hogy sem a Szovjetunióban s más szocialista országokban, sem nálunk nem növekedett kellőképpen a pártok képessége a konfliktusok kezelésére. Erre nem mindig találják meg a helyes módszereket, bál igaz, hogy ez nem egysz.erűen módszertani kérdés, hanem annál sokkal mélyebb politikai probléma. Nagyon fontos tapasztalatként fogalmazódott meg, hogy a konfliktusokkal, a vitákkal nemcsak megfelelő időben, hanem megfelelő heh--fn és közegben kell foglalkozni. s ezek sorában kiemelkedő jelentőségűek a pártok vezető testületeinek fórumai. A felszólalók kiemelték, hogy a mai helyzetben különösen fontos a szocialista üiszágok összefogásának fejlesztése, mert ez nemcsak ezen államok közösségének nemzetközi pozícióit erősíti, hanem hozzájárul belső fejlődésük külső feltéleleinek javításához is. Kárpáti Ferenc ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagállamai politikai, gazdasági és katonai együttműködésének továbbfejlesztéséről szólt. A tagállamok közös fellépése — húzta alá — fontos tényező az európai leszerelési folyamatban, amelyen belül a szocialista oi szagok őszinte készséget mutatnak a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére, az erről szójó tárgyalások sikerre vitelére. Maróthy László felvetette: talán célszerű lenne összehívni a szocialista országok kommunista pártjainak tanácskozását a kö/cs érdekű kérdések megbeszélésére. A vitában többen is elítélően szóltak a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosát ért román provokációról. Nyers Rezső javasolta, hogy a Központi Bizottság is bélyegez/e meg ezt az akciót, és támogassa a kormányt a megfelelő állásfoglalások és intézkedések kialakításában. Ezzel a testület egyetértett. Több felszólaló érintette a/ utóbbi időkben alakult új szervezetek, csoportosulások nemzetközi tevékenységét. Kifejeződött az a vélemény, hogy a párt kisérje figyelemmel és a gyakorlat alapján ítélje meg ezt a munkát. Szűrös Mátyás vitazáró összefoglalója után a Központ í Bizottság a tájékoztatót egyhangúlag tudomásu' vette. Munkarend, -módszer, feladatkörök A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak, munkaközösségeinek és apparátusának feladatkörére vonatkozó javaslat megtárgyalása következett. A témát részletező, a KB tágjaihoz előzőleg írásban eljuttatott anyag leszögezi: a Központi Bizottság alapvetően a XIII. kongresszus és az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján végzi munkáját. A döntések előkészítésénél feltárja és összehangolja a különböző érdekeket, felhasználja a tudomány eredmé-* n.veit, és mérlegeli állásfoglalásainak várható társadalmi és politikai hatását. A testület elsősorban a politikai, stratégiai, irányvonal meghatározására összpontosítja erőfeszítéseit. A párt politikáját a kommunisták, kommunista csoportok útján, elvi-politikai eszközökkel, meggyőzéssel közvetíti. Tiszteletben tártja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot és felelősséget biztosit a kormányzati munkához, és támogatja tevékenységét. A Kozponti Bizottság azt várja a különböző társadalmi szervezetektől és mozgalmaktól, hogy ezek az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és képviseletével járuljanak hozzá a politika alakításához, A part központi testületei az érdekegyeztetés, az érdekek védelme fő szinterének az érdekképvise-' leti szervek egymás közötti, illetőleg e szervek és a kormány egyeztető megbeszéléseit, fórumait tartják. A javaslat további részében a Központi Bizottság hatáskörét, tágjainak és tisztségviselőinek főbb feladatait taglalja. Megállapítja, hogy két kongresszus, illetve országos pártértekezlet között a Központi Bizottság az MSZMP legfelsőbb politikai döntéshozó irányító és ellenőrző testülete, politikai műhelye. A döntés után kisebbségben maradottaknak a testületi határozatot, állásfoglalást kell képviselniük, de joguk, hogy ellenvéleményüket a KB ülésein újra felvessék. kezdeményezzék annak újratárgyalását. A párt elnöke, főtitkára és a KB titkárai feladatkörének ismertetése után a Központi Bizottság munkamódszerével foglalkozik a javaslat. A testület — ha a kérdés társadalmi fontossága indokolja — az egész parttagságra kiterjedő, szervezett partvita alapján dönt. Fontosabb javaslatainak előzetes véleményezésébe bevonja a pártszervezeteket, igényli az alternatív tervezetek, megoldási módok kidolgozását. Biztosítja a javasoltaktól eltérő elgondolások és véle-_ mények ismertetését. Döntéseit a testület kollektíván és demokratikusan hozza. A Központi Bizottság — a nyilvánosságot is felhasználva — fellép a szocialista elvektől idegen magatartás, a szubjektivizmus, a korrupció, a hatalommal való visszaélés minden formája ellen. A vétkesekkel szemben fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez. Munkájáról és döntéseiről a testület tájékoztatja a párt tagjait, az állami szervek és a társadalmi szervezetek vezető testületeit, az ország lakosságát. A pártsajtó és a Pártszervezetek Tájékoztatója útján gondoskodik a párttagság részletesebb tájékoztatásáról. Indokolt esetben a testület zárt ülést tart. Részletesen foglalkozik a javaslat a KB mellett működő új munkabizottságok létrehozásával, a régiek megszüntetésével, valamint a KB apparátusának korszerűsítésével. Eszerint a jelenlegi nyolc osztályt megszünteti, és az apparátust munkájúnak."" feladatainak igényei szerint szervezik meg. Ennek megfelelően a tervek szerint a jövőben hat osztály működik: a Központi Bizottság Irodája, a Társadalompolitikai Osztály (ennek hatáskörébe tartozik majd a többi között a társadalmi szervezetekkel, tömegmozgalmakkal és egyesületekkel való politikai együttműködés, valamint a tájékoztatás és sajtópolitika), a Partpolitikai Osztály, a Gazdaság- és Szociálpolitikai Osztály, a Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya, valamint a Gazdálkodási Osztály. A párt elnöke. főtitkára és a KB titkárai feladataik ellátásához munkacsoportokat vesznek igénybe. Grósz Károly szóbeli kiegészítője A Kozponti Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjét, munkamódszerét, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörét vázoló írásos előterjesztéshez Grósz Károly fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: az előterjesztés elfogadásával, a határozat végrehajtásával a part társadalmi befolyását kívánják növelni, mégpedig úgy, hogy az MSZMP ügyintéző pártból mindinkább politizáló párttá váljék. Ez bizonyos önmérsékletet jelent a napi ügyek intézésé ben. de nagyobb következetességet. határozottságot, nyíltságot a társadalmat foglalkoztató és a társadalom életét befolyásoló legfontosabb politikai kérdésekben. Olyan ajánlás előterjesztését tartották indokoltnak — hangoztatta a főtitkár —, amely, ha meghonosodik, akkor növekszik a választott testületek szerepe, mindenekelőtt a Központi Bizottságé. Ehhez remélhetőleg társul az apparátus szakértelme és nagyobb szervezettsége Ezt kell a Közpon ti Bizottság tagjainak, tisztségviselőinek kiegészíteniük közéleti tevékenységükkel. A KB a politikai döntések fóruma, a Politikai Bizottság a Központi Bizottság előkészítő és végrehajtó szerve — mondotta Grósz Karoly. Külön kiemelte a főtitkár a Központi Bizottság és az Országgyűlés viszonyát. Már az előkészítő viták is felszínre hozták, hogy a Központi Bizottságnak szorosan együtt kell dolgoznia a Parlamentben dolgozó kommunista közösségekkel, mégpedig a törvényalkotó n.unkában, a törvények végrehajtását, a kormányzati munkát ellenőrző tevékenységében. Rámutatott arra, hogy a kormányzatnak szabadabb kezet kell adni feladatai ellátásában, támogatni kell a kormányt, búr lehetnek részkérdések, amelyekben a Központi Bizottság álláspontja eltér a kormány napi döntésétől. A kormány akkor tudja eredményesen betölteni e rendkívül bonyolult és nehéz időszakban a feladatát, ha teljes politikai bizalmat érez a Központi Bizottság részéről, szabadabb kezet kap a gyakorlati folyamatok irányításában, miközben a Központi Bizottság vállalja. hogv a kormányzati szándékot, törekvést igyekszik elfogadtatni a pártmoz Kaimon belül. segíti megteremteni a társadalmi háttér' t. A Központi Bizottság apparátusának átalakítását illetően Grósz Károly bejelentette, hogy ezt két lépcsőben tervezik megvalósítani: december 31-éig az osztályokat szervezik át. majd március 3t-éig ezek létszámát vizsgálják meg. Ez utóbbiról szólva elmondta. hogy a KB-ban jelenleg 249 politikai munkatárs dolgozik: ez a létszám a korábbi 10 százalékos csökkentés után alakult ki. Üjabb 8 10 százalékkal