Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

1988. november 19., szombat 3 Á pszichológiai kultúra hete A pszichológiai kultúra hetének rendezvenyeit az első három alkalommal Pé­csett rendezték meg. Az utóbbi években azonban a művelődési központok szak­embereinek szervező mun­kája, az Országos Közmű­velődési Központ Módszer­tani Intézetének szakmai, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal anyagi tá­mogatása lehelövé telte, hogy az ország jó néhány városában egy időben lép­jenek a pszichológia külön­böző területeinek képvise­lői ;lz érdeklődök elé. Ez évben először csatla­kozik a rendezvénysorozat­hoz a Csongrád Megyei Ta­nács Művelődési Központja. Szűkebb hazánkban holnap­után, hétfőn kezdődik el a pszichológiai kultúra hete. Hétfőn délelőtt 10 órakor Fodor Katalin pszichológus előadását hallgathatják meg a magyar társadalom lelki­állapotáról. Ezt követően, 11 óra 30-kor Reform és művelődés címmel tart elő­adást Tóth János szocioló­gus. Majd 13 órakor Kováts Zoltán törtenész beszél a magyar társadalom demog­ráfiai helyzetéről. 14 órakor tájékoztató hangzik el a Magyar Demokrata Fórum célkitűzéseiről, taglétszámá­nak alakulásáról, a szegedi elnökség feladatairól. Elö adója Fejer Dénes, a JATE kiadó főszerkesztője, az MDE szegedi elnökségének tagja. A felsorolt előadások helyszíne a Csongrád Me­gyei Tanács Művelődési Központja (Közép fasor 1— 3.) Ugyanezen a napon, tehát holnapután, hétfőn este 6 órakor Földeákon, a műve­lődési házban az öregedés művészetéről beszél Ribár János református lelkész. A pszichológiai kultúra hetének további rendezvé­nyeiről tájékoztatjuk olva­sóinkat. Megalakult az ECHO Korlátolt felelősségű tár­saság alapításáról írtak alá szerződést Budapesten, az Agrobank, a Balatonfüredi Városgazdálkodási Vállalat és az Országos Piackutató Intézet képviselői. Az Echo elnevezésű kft.-t ingatlan­közvetítési tevékenységre hozták létre, 3 millió forin­tos törzstőkével. A budapesti székihelyű válalkozás a Balaton-par­ton, elsősorban Balatonfü­red és Tihany térségében igyekszik felkutatni eladás­ra váró ingatlanokat, ezeket felújítja, s értékesíti, illető­leg bérbe adja hazaiaknak és külföldieknek. Munkája során igyekszik figyelembe venni az ügyfelek igényeit, vállalja az ingatlanok fel­újítását, építését, karbantar­tását, a fenntartási tevé­kenységet is. Fő profiljukon kívül forgalmiérték-becs­lést, társasházak szervezé­sét, ingatlanügyekre vo­natkozó szerződések elkészí­tését, kereskedelmi szállás­helyek értékesítését, tanács­adást vállalnak. Föld-, víz-, s egyél) szennyezések Tegnap, pénteken tartotta ü'.ését a megyei környezet­és természetvédelmi bizott­ság. Elsőként a Tisza Volán környezetvédelmi tevékeny­ségének ismertetésére ke­rült sor. Milyen környezetvédő in­tézkedéseket tettek az utób­bi időkben a Volánnál? A Vállalati telephelyiségek egéstermek - k i bocsa tását mindenképp határértéken beiül akaflfflp «ki«i#l,*%*rt» a fűtést, a ih<Heg Vizet szol­gáltató gáz- és olajégőket, hasonló jellegű berendezé­seket rendszeresen karban­tartják, ellenőriztetik. Szak­értők bevonásával próbál­ják megoldani a hűtöjavító műhely forrasztóhelyiségé­ben keletkező savgözök el­távolítását; ugyanakkor a tűzoltókészülék-javító mű­hely porüritő és töltőhelyi­ségében a légszennyezési forrást megszüntették, a légtérbe por gyakorlatilag nem kerül. Megoldották a festőcsarnokban keletkezett hígítógőzök elszívását és le­ki itesét is. Az autóbuszok légszennyezésének csökken­tese — hangsúlyozta az elő­adó — korántsem egyszerű dolog; a vállalat gépjármü­vei általaban korszerűtle­nek. Egy részük a megen­gedhetőnél tobb szennyező­anyagot bocsát ki (ennek oka többnyire az üzem­anyag-ellátó rendszerben keresendő, illetve a motor kopottságával függ össze), de a fönnmaradó hányad nitrogén-oxid-, koromkibo­csátása is jelentős. A nitro­gén-oxid-kibocsátás megen­gedett határértéke három­négyszerese a nyugati orszá­gokban engedélyezett meny. hyiségnek:, tehát nem különö­sebben vigasztaló, ha azt halljuk, hogv a környezet­szennyezés foka határérték alatt marad. Megoldást alighanem az Ikarus 400 tí­pusú autóbuszok gyártása jelentene, de erre néhány évig még bízvást várhatunk. Az autóbuszok üzemelése zajjal jár; a zajcsökkentést egyebek közt a járműmoto­rok cseréjével, korszerű légszűrők felszerelésével Ülést tartott a környezet­és természetvédő bizottság igyekeznek elérni. A gép­járművek mosásából szár­mazó olajos szennyvíz, il­letve a tárolótéri csapadék­víz hatástalanítása érdeké­ben szennyvíztisztítót léte­sTTéttbr -a "'várifllat központi télébén *e& á szentesi üzem­egység "új forgalmi telepén. Hódmezővásárhelyen befe­jezési előtt áll a korszerű szennyvíztisztító mű, a kis­teleki készülőben van, a makói szennyvíztisztítás megoldásának tervei pedig az év végéig elkészülnek. Meglevő csatornahálózatát a vállalat folyamatosan gon­dozza; a veszélyes hulladé­kok tárolása azonban nem mindenütt megoldott. A musóiszupot átmenetileg tá­rolókban helyezik el, épp­úgy, mint a savgyantát. Az éghető hulladékokat konté­nerbe gyűjtik, a fáradt ola­jat, ,a pet róleumot az A fór­nak adják át. Az azbeszt­hulladék. elhelyezésére je­lenleg is keresik u megol­dást a vállalatnál, az ólom­hulladékot pedig a Metallo­globus vállalat szállítja el. A másodjára tárgyait té­ma Szeged környezetvédel­mi helyzete volt. A földvé­delemről szólva megemlí­tette az előadó, hogy csalá­diház-létesítés céljaira éven­ként mintegy öt-tíz hektár­nyi területet kell kivonni a mezőgazdaság használatából. A földterület mennyiségi csökkentését csuk minőségi földvédelemmel (talajjaví­tás, vízrendezés, út- és csa­tornahálózat kiépítése) lehet ellensúlyozni. A lei­színi és talajvizek állapota továbbra sem javult; a Ti­sza bakteriális szennyezett­sége a Maros-torkolat fölött is nagymértékű, a Maros befolyása alatti állapotról nem is beszélve. A Holt­Maros és a gyálai Holt-Ti­sza vízminőségének javítása mindenekelőtt iszapkotrást igényel, vízcserét csak ez­után érdemes végezni. A megye talajvizei szintén igen szennyezettek — rész­ben a mezőgazdaság foko­zott kemizálása, de főleg a csatornázatlan területeken folyt? telkéhkéhfl ^aefinyvíz­sziRkasztái miatt. A Jégtisz­taságról szólva elmondható, ihogy Szeged és környéke levegőminőségének állapo­tát a kén-dioxid-, a szén­monoxid-, illetve a por­szennyeződés határozza meg; a szennyező források száma százon felüli. Az, ipa­ri üzemek zajkibocsátása általában csökken, a közle­kedésből származó zajok te­rén azonban nem mutatko­zik javulás. A városi par­kok faállománya részben elöregedett, részben pedig már nem tudja elviselni a környezeti ártalmukat. A zöldterületek rekonstrukció­ját folyamatosan végzik a szakemberek. F. Cs. Hasonló hullámhosszokon V an időnk rád! Ezt a cseppet sem szokványos állítást táblán hirdet­ték egy óbudai ifjúsági informáci­ós és tanácsadó irodában. Tavaly, ami­kor betévedtem oda, kaphattam (ingyen!) jogi tanácsot, megtudhattam, mi, hol, mi­kor kultúra a fővárosban, s ha kérem, adtak volna életvezetési tanácsot is, aján­lottak volna munkát is. Sokféle szolgálta­tással bizonygatták a jelmondatukat, hogy „Van időnk rád!". — An-it egyeb­ként nyugodtan „ki plakátul hatnának" má­sok is. Például az alkoholizmus ellen küzdő klubokban is. Akár itt Szegeden is. Mindenült, ahol hasonlu sursuak fog­lalkoznak segítő szándékkal egymás prob­lémáival. Lehetett volna ez a mottója a napok­ban a mórahalmi szociális otthon takarí­tásán, megújításán fáradozó fiataloknak is, hiszen volt idejük, energiájuk az idős emberek segítésére. Miért? „Mert segíteni jó. És mert nekem* is van nagymamám' — mondta az egyikük a kendergyárban. S majdnem ugyanezt mondta a család­védelmi hónap egyik szegedi rendezvé­nyén minap egy nagycsaládos, mikor ar­ról kérdeztem, pniért vesz részt az egye­sületük munkájában: „Tudja, a hasonló helyzetben lévők jobban megértik egy­mást, és erősebb bennük az egymást se­gítő ösztön. Ez az, amire lehet még épí­teni." Hogy cz a megértés, ez a segítő ösztön itt, és most a magyar társadalomban mennyire élő és erős még, azon lehet vi­tatkozni, az azonban elvitathatatlan, hogy ez képes embereket megmozdítani (lásd a fenti példák!), éppen ezért kell rá épí­teni. A figyelmet ráirányítani, s hagyni kibontakozni minden belőle fakadó, hoz­zá kapcsolódó kezdeményezést. Egyénit is, közösét is. Vigyázva, hogy még a lát­szatát is elkerüljük annak, hogy netán mindenáron „intézményesíteni", „hivata­losítani", fennhatóság alá vonni, felülről széfvézni, irányítani akarnánk. Merj. éz az, ami. leginkább „alulról" kezdeményez­ve, belső, egyéni lelki kényszerből fa­kadva. spontán szerveződve ér valamit. Éppen azért, mert abból fakad, ami az emberi lét, a humánum legjellemzőbbje, az együttérző —, a törődőképességböl. Abból, hogy az ember képes a másik em­ber iránti érdeklődésre, hasonló sorsok esetén képes beleélni magát a másik helyzetébe, s ha kell, megérzi hogyan, miként lehet segíteni a másikon. Képes arra, mit egyetlen szóval szolidaritásnak nevezünk. S amire — bevallja vagv sem — mindenkinek szüksége van. Egyre ne­hezedő helyzetünkben a mai magyar tár­sadalomban pedig különösképpen! Ahhoz, hogy nagyobb terheinket cipel­ni tudjuk, hogy sokasodó gondjainkon úrrá tudjunk lenni, igenis szükségeltetik az egyenrangú, azonos helyzetű, sorsú, hasonló módon veszélyeztetett, egyforma nehézsegekkel küzdő emberek egymás iránti együttérzése, összetartása, cselekvé­sekben is megnyilvánuló szolidaritása. Mondom ezt annak ellenére — s éppen azért —, mert a szolidaritás emlegetése joideje „kiment a köztudatból", mert úgymond, nem fér össze a társadalmi el­idegenedés problémáival. Ne is ferjen össze, hasson ellenük! Ne tagadjuk, min­den egyénnek, minden családnak vannak gondjai, amiket többnyire könnyebben old meg a mások segítségével, baráti, fa­miliáris támasszal, kisközösségi önsegí­téssel. Ezt az úgynevezett önsegítést kell szorgalmazni, az egymás támogatásának lehetőségeit kell keresni és előnyben ré­szesíteni —, ha úgy tetszik, társadalmi méretűen. Azt, hogy legyünk nyitottab­bak, érzékenyebbek mások iránt, a ki­mondott vagy ki sem nyilvánított segit­ségvárás iránt. Sajátunk és mások felis. mert érdekei alapján ösztönződjünk akti­vitásra. cselekvő segítségadásra. A sú­lyosbodó gondokhoz ne csak úgy álljunk hozzá, hoav passzív, egyéni áldnzatvál­lalók legyünk, hanem úgy, hogy aktívan, egymást támogatva —, s nemcsak „köz­ponti segítséget" várva — valamiféle szo­lidáris magatartást tanúsítsunk, s ennek alapján lesznek önsegilö érdekvédelmi csoportosulásaink. Amire már vannak példák, kezdeményezések (talán elég, ha csak az alkoholizmusellenes klubokat, a fogyatékosok egyesüléseit, a nagycsaládo­sok szerveződéseit említem). Ám még ke­vesek. Ahhoz, hogy több legyen, tágítani kellene az érdekvédelem kereteit, meg­adni a demokratikus úton való érvénye­sülés lehetőségeit. Még akkor is, ha ez a szociálpolitikában a helyi tanácsok jog­köreit is érintené, s intézményi reformo­kat is jelentene. Nem kellene ettől félni. Az önsegítő közősségek, az érdekvédelmi egyesületek létrejöttét nemcsak engedé­lyezni kellene, hanem segiteni is széle­sebb körűvé válásukul, .. eredményessé­gükkel, fontosságukkal, aranyos támoga­tással. Bízva az elsődleges szoíidaritásér­zés, az önsegélyezés pozitívumaiban. Ami­ből a „profit" elsősorban a hasonló hely­zetű kisközösségeké lenne w ám társadal­mi méretűén. P ersze, csak akkor, ha van (lesz.) elég figyelmünk, időnk egymásra, az önsegítő csoportokra. Ha az „in­tézményes és hivatalos"' szociálpolitika partnereiként tudjuk őket kezelni, támo­gatást adva nekik, támogatást várva tő­lük. Ha elhisszük, hogy a társadalmi mé­retűre duzzadó rivalizálás, egymásra irigykedés, vagy éppen a „kaparj kurta" szemlélet nem vezet ióra; ha belátjuk, hogy sokasodó társadalompolitikai gond­jaink megoldásához életünk mind több területén elengedhetetlen az az érzület és magatartás mit szolidaritásnak neveznek. Sz. M. A strandidény mérlege | Elnapolt elöntés Tegnap, pénteken elnök­választó közgyűlésre voltak hivatalosak a Zákányszék! Egyetértés Szakszövetkezet tagjai. Két sikertelen for­duló után ez lelt volna a harmadik. A fél éve tárté döntésképtelenség tovább­tart, hisz a jelenlévő aktív és nvugdiios korú tagság arányából kiszámított ha­tározatképességet jelentő 664 tagból húsz hibádzott. A 9 órára összehívott, a kol­lektív bölcsességet megtes­tesítő fórum 12 óráig várt. majd az emberek hazamen­tek. A témára meg a negye­dik forduló előtt visszaté­rünk Immár jó 2 hónapja vé­get ért a strandszezon; a fürdővállalat el is készítet­te a mérleget, melyből ki­derül: milyen volt az idei nyár, milyen mérleggel zárt szezont a vállalat'' Az úgynevezett idényfür­dők bevétele több mint 1 millió forinttal nőtt tavaly­hoz képest — tájékoztatott Fodor Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes és Tölgye­si Béla vállalatigazgató. — Ki kell hangsúlyozni min­denekelőtt • az idén nem nőitek a szolgáltatásárak, s a több hónapos kánikula kifejezetten strundolásra csábította az embereket. Ugyanakkor a fürdővállalat több új szolgáltatási is be­vezetett az erre alkalmas területeken; e tényezők in­dokolják a bevételnöveke­dést. Ugyanakkor ki kell je­lenteni, hogy a fürdöágazal tevé'kénysége ezzel együtt évek óta veszteséges. A belépőt, napijegyet váltók száma örvendetesen növekedett, a .kabinok ki­használtsága viszont a ta­valyi szinten maradt. (Több mini ezer slrandkabinnal rendelkezik a vállalat, s valamivel kevesebb, . mint háromszázat adott ki belő lük.) Az újszegedi partfür­dő és a Sziksós-tó 'kemping­je vetélkedéséből idén a partlurdő került ki győzte­sen; még szerencse, hogy bármely terület is a győz­tes, egyazon kasszába folyik a pénz. A Sziki-kemping visszaszorulásának oka az is lehet, hogy míg tavaly — csúcsidőben — félóránként jártak ide autóbuszok, eb­ben az évben jóval ritkáb­ban, sőt az SZKV meg is szüntette Sziki-járatait. A kemping melletti kútfúrás is nagymértékben zavarta az üdülőket. A partfürdő kempingje viszont más években nem tapasztalt vi­rágzásnak .indult, ami nem csoda: kevés ehhez fogha­tó folyóparti, s ugyanakkor szinte „belvárosi" kemping található az országban, ahol a tisztaság megfelelő, az el­látás ragyogó, s ahol a kü­lönféle rendezvények is el­férnek — ilyen volt az idén például a motorostalálkozó. Szlksós-fürdő nudista strandja nagy forgalmat bo­nyolított le, de ez a „kieső" kempingvendégeket csak kevéssé pótolta; egyébként megjegyzendő: a napi jegyes Sziki-látogatók száma hat­ezerrel meghaladta a tava lyit Hogyan működött a stran­dokon a vendéglátás? A pa­vilonok száma, s az árbevé­tel egyaránt növekedett — e részterület tehát nyere­séggel zárta az idényt. A hurkát-kolbászt, üdítőket, egyebet áruló pavilonokat a tavalyi évtől szerződéses módon üzemeltetik, ami —, s ez egyértelműen kiderült a nyáron — a vállalatnak, s a szerződött feleknek álta­lában kölcsönösen előnyös. Egyedül a Sziksós-tavi ABC-bolt üzemeltetését kel­lett „szabadkasszássá" ala­kítani, ez azonban nem meglepő; az általános jel­legű árukészletet tartó ABC­üzletek általában kis ha­szonkulccsal dolgoznak A hajóforgalomból, az ál­lóhajók, úszóházak látoga­tásából származó bevételek a tavalyi szinten maradtak — e terület bevétele, mint­egy félmillió forint A nye­reséges működés esélyét nagymértékben rontja a té­li tárolás óriási tehertétele — 800 ezer forintba kerül a teleltetés —, a hajók, úszó­.házak karbantartása, időn­kénti felújítása. (Csak az Odessza motoros rendbetéte ie 534 ezer forintot visz el Föltétlenül meg kell em­líteni — mint forgalomío­kozó tényezőt — a l'ölújí­tott, pancsoló- és úszóme­dencével, óriáscsuszdával ellátott SZUE-t is, ami nagy népszerűségnek örvendett a nyáron felnőttek, gyerekek részéről egyaránt. A vállalat tulajdonában úgynevezett állandó fürdők is vannak, ezek bevétele'ke­reken 1 millióval volt több a tavaly nyárihoz képest. Ezen belül azonban példá­ul a gőzfürdő forgalma ne­gyedévenként 250 ezer fo­rinttal csökkent — az ott dolgozó orvosok ugyanis újabban az SZTK központi intézetében rendelnek, a gyógymódok helyszíni föl­írására tehát nincs mód. A gőzfürdő épületének felújí­tását egyébként a régi Hun­gária rendbetétele után ter­vezik; s mindenekelőtt a gyógyszolgáltalások /kap­nak itt majd nagy teret. Az újszegedi termálfürdővel nagy tervei vannak a válla­latnak: egyelőre ideiglenes fóliafolyosó, belátható időn belül pedig állandó folyosó kúti majd össze a fürdőt cs a szomszédban levő gyógy­szállót Farkas Csaba * 1

Next

/
Thumbnails
Contents