Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 276. szám 1988. november 19., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint n felsőoktatásért való mozgalomról Mit mondanak a képviselők? A József Attila Tudo­mányegyetem bölcsészka­rán lezajlottak az évfo­lyamgyűlések, amelyeken megállapodtak a diákok, milyen formában kívánják november 23—24-én, a költ­ségvetést tárgyaló parla. menti ülésszak 'kezdetén is­mételten nyomatékosítani: a felsőoktatás színvonalának emelése össztársadalmi ér­dek, a jelenlegi állapotok tarthatatlanok, a bajok bel­ső, egyetemi megoldására nincs mód, a parlament ál­lásfoglalása az új költségve­tésről elodázhatatlan. Nem lesz sztrájk — a szónak semmilyen értelmében. A hallgatók és oktatóik előadá­sokon vesznek részt, ame­lyeken áttekintik az orszá­gossá vált mozgalom, hosszú előtörténetét. (A felsőoktatás feltételeinek elégtelenségé­ről sok figyelmeztetés, vala­mint számtalan tanügyi ja­vaslat született az évek so­rán a bölcsészkiaron. és má­sutt Ezeket természetesen minaig továbbították illeté­kes lorumokra. de soha nem történt semmi. Ez a nálunk mindmostanáig szokásos „beszédmód" is magyarázza és indokolja, hogy a jelen­legi korszerűsítési kovetele­sck határozottabb öltöttek.) Fórumot nek az. úgynevezett ideoló­giai tárgyakról, és megbe­szélik, hogy a már szeptem­berben megalakult tanügyi csoportok meddig jutottak a munkában. November 24-én délután az egyetem terüle­tén belül nagygyűlést szer­veznek, amelyen újra meg­fogalmazzák: a felsőoktatás nem lehet a mindenkori konkrét gazdasági helyzet függvénye, és ennek végre valódi garanciái kellenek. Az ország számos felső­oktatási intézményében (Debrecen, Pécs, Miskolc. Budapest, Szolnoki az ott meghatározott formákban azonos célú demonstrációk lesznek. Szegeden az orvos­lyozta, hogy a magyar fel­sőoktatás az elmúlt évtize­dekben rendre a mar ad­vány-elv alapján részesült a javakból, a nemzeti jövede­lemből 0,7—0,8, a költségve­tésből 1,5 százalék „jutott" rá. A hallgatók most 4 szá­zalékos költségvetési része­sedést javasoltak, ami már egy 16 évvel ezelőtti párt­határozat is indokoltnak tartott. • Egyéb követeléseik­ben sincs szó másról, mint a korábbi (1981-es, 1987-es) politikai bizottsági állásfog­lalásokban foglaltak végre­hajtásának igényéről. A dé­kán elmondta, hogy a böl­csészkar 900 hallgatójának, valamint 250 oktatójának és dolgozójának — a béreket nem számítva — évi 4 mil­lió forintból kell „gazdál­kodni". Amikor egyetlen ko­moly szakkönyv ára 6 ezer forint körüli, az általa veze­tett tanszéknek évi 10 ezer forintja van könyvvásárlás­ra. Csak az utóbbi ket év­ben 17 milliót vontak el az egyetem költségvetéséből. Az intézményben lekapcsol­tatlak a nemzetközi, es ha­zai interurbán vonalakat, kizárólag tanszékvezetői en­gedéllyel telefonálhatnak azok az ok tatók-ku tatok, formát akiknek mindennapos mun­rendez- kakapcsolatotN kell tartani könyvkiadókkal, politikai testületekkel, művelődési intézményekkel... Részle­tesen, kategóriánként ismer­tette, mennyi az oktatók fi­zetése. A képviselők elhűl­ve hallgatták a számokat: nem volt tudomásuk róla. hogy ilyen alacsonyak az egyetemi bérek. Kristó pro­fesszor elemzöen levezette: a hallgatók és oktatók nem egyéni, hanem társadalmi érdekből egyetemet. mát, és feladatuk magasla­tán álló diplomásokat. Meg­indokolta. miért stratégiai beruházás, ha a felsőokta­tást kiemelik a nyomorból. A jelenlévő három hallgató kiegészített." érvelését: a diákok lehangoló szociális helyzetéről adtak kénét, s a tanügyi változtatások igé­lam ilyen feltételeket tud biztosítani, és ezt valaki nem vállalja, „akkor men­jen el dolgozni". Szerinte az állam biztosítja az ingye­nes oktatást, ezért a hallga­tóknak nem tanszabadság kell, hanem kötelező óralá. togatás, folyamatos munka. „Az életben mindenkinek a munkahelyen kell lenni a fizetéséért, az, egyetemisták­nak az egyetem a munka­helyük." Elítéli, ha sztráj­kolnak — mondta a képvi­selő, mert „aki fizet, az pa­rancsol", tehát aki ösztön­díjat kap, annak azért meg kell dolgozni. Mindazonáltal támogatja, hogy a felsőok­tatás helyzete javuljon, en­nek érvényt is tud szerezni, hiszen Cziberz Tibor mi­niszterrel együtt járt egye­temre, valamint krumplit rakodni, mert akkoriban, az ötvenes években, az egyete­mistáknak kellett megke­resni a saját ellátásukra való pénzt. Takács Imréné és Csóká­st Zoltánné képviselők más­féle véleményen voltak. El­mondták, hogy munkatársa­ik, az üzemi dolgozók mind­eddig nem ismerték az egyetemek valóságos helyze­tet, valószínűleg ezért sike­rülhetett a munkások és ér­telmiségiek között ellentéte­ket szítani. Takácsné utalt arra, hogy a Szegedről in­dult hallgatói mozgalom kezdete óta több üzemben mar sikerült pontosan tájé­kozódni a munkásoknak (amikor például elhangzott körükben az adat a tízezer forintos könyvvásárlási ke­retről, egyikük megkérdez­te: ugye, fejenként jut tíz­ezer forint?!), akik azóta tudományi egyetemen is nyét azzal indokolták: töb­bet és ésszerűen, kívánnak tanulni. leik és oktatóik anyagi áldozatát erőfeszítéseit, hasznosan mert szü­rendkívüli és más melyeket megválasztották a hallgatók az irányító operatív bizott­ságot; a JATE természettu­dományi karán saját tan­ügyi program kidolgozásá­ban vállallak részt a diá­kok, akik oktatóikkal együtt 23—24-én ugyanúgy oktatás nélküli munkanapokon feje­z.ik ki egyetértésüket a böl­csészkövetelésekkel ; a ta­nárképző főiskola diákiai ezekkel szintén egyetérte- _ ... nek, es ők is meghatározták ™us-program tdopontjara azon vannak, hogy ne en­szeretnének jó gedjék „egymásnak ugrasz­minőségi diplo. tani a munkásokat és az ér. telmiségieket". A képvise­lőkkel együtt a tájékozott munkások úgy fogalmaz­nak: „ha a felsőoktatás helyzete nem javul, a saját gyerekeink alatt vágjuk a fat." A képviselők megértik, elfogadják és támogatják a hallgatói-oktatói követelé­seket, és a Parlamentben ilyen értelemben emelnek majd szót. „Nem lehetünk meg egymás nélkül. Szeret­ném, ha az én gyerekem úgy nőhetne fel, hogy ne kelljen egymásra acsarkod­ni." — mondta Csókásiné. azért vállalnak, hogy ők ta­nulhasLsanak, nem akarják semmibe venni. Azt is lát­ják, hogy 1992-re a nyugat, európai egyesülés, az Eras­kinyilvánítási fór-én nek máit. Csütörtökön, cl él u tá n a Csongrád megyei képviselők egy része találkozott a sze­gedi bölcsészek megbizottai­val, és Kristó Gyula pro­fesszorral, a kar dékánjá­val. Mivel ez a megbeszélés pregnánsan világított hogy a mozgalom által Magyarország egyetemi ok­tatásának fel kell zárkózni, mert különben végérvénye­sen leszakadunk Európától. Ha minden nyugati egyete­mi diploma azonos értékű lesz. a magyar diploma pe­dig nem tud ilyenné válni, akkor Európa országaihoz ki­Tegnap délután a két sze­gedi egyetem rektora talál­kozott a megye országgyű­lési képviselőivel, & tájékoz­tatták őket intézményeik helyzetéről, ennek az utób­bi 15 évben bekövetkezett változásairól. Hétfőn a mű­velődési miniszter fogadja a hallgatók képviselőit Buda­pesten. Sulyok Erzsébet Szakemberek továbbképzése Újabb szovjet agrárgazda­sági szakemberek csoportját várja továbbképzésre a Ve­zető és Továbbképző Intézet, amely a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem keretében tevékenykedik. Jogelődje, a MÉM Mérnök- és Vezető Továbbképző Intézet tavaly szervezte meg az első tan­folyamot, ezen mintegy 300­an vettek részt a Szovjet­unió Kárpáton túli területe­in gazdálkodó mezőgazdaság gi nagyüzemek vezetői, ve­zető beosztású szakemberei közül. A tanfolyam, amely egyébként magyar nyelvű volt, olyan sikeresnek bizo­nyult, hogy az idén újabb csoportok érkezését várják a Szovjetunióból. Ezúttal orosz nyelven folyik majd a kép­zés. Grósz Károly második napja Párizsban Kegyeletes megemlékezés- magyar, illetve francia him­sel kezdődött a hivatalos lá- nuszt. A katonák feszes sor­togatáson Franciaországban fala előtt ellépve indult az tartózkodó Grósz Károly ismeretlen katona síremléké­második, pénteki munkanap- hez Grósz Károly, akinek ja: tisztelettel adózya a fran- koszorúját gyászinduló hang­cia hősöknek, koszorút he- jai mellett helyezték el az lyezett el az ismeretién ka- emlékezés lángjának köze­tona sírján. lében. A volt frontharcosok . A. Diadalív, a híres Arc de államtitkára, André Méric * Triomphe boltozata alatt lo- megkérte a magyar vendé­bog az örök láng, amelyet gét, hogy írja be nevét az minden nap más-más front- emlékhely aranykönyvébe, harcos egyesület gyújt meg Ezt és a Marseillaise refrén­jelképesen. Az ide érkező fő- jét követően Grósz Károly titkár-miniszterelnököt a pá- kézfogással üdvözölte a ko­rizsi helyőrség parancsnoka szorúzáson részt vevők egy fogadta, akinek társasagában csoportjának tagjait, a volt meghallgatta a díszegység frontharcosokat, parancsnokának jelentését, s az ezt követően elhangzó (Folytatás a 2. oldalon.) Fölgyorsultak a megyei pártértekezlet előkészületei A párt-végrehajtóbizottság ütéséről Az MSZMP Csongrád me­gyei végrehajtó bizottsága tegnap tartotta soros ülését, melyen időszerű belpolitikai kérdésekkel foglalkozott; mindenekelőtt a megyei pártértekezlet előkészületei­vel. A végrehajtó bizottság tagjai beszámoltak szemé­lyes tapasztalataikról, a kül­döttcsoportokkal való talál­kozásokról, valamint a je­lölést előkészítő munka ál­lásáról. A testület elégedet­ten nyugtázta, hogy a párt­értekezlet iránti érdeklődés növekszik, a küldöttek és a küldöttcsoportok széles kör­ben végeznek konzultációt, és aktívan tudakolják a be­számolótervezetről választó­ik véleményét, s igen vál­tozatos formákat találnak a megnyilatkozásra. Rendkívül élénk a részvétel a személyi javaslatok kialakításában. Szeged kivételével már va­lamennyi városban közös ta­nácskozásra jöttek össze a küldöttcsoportok. így is tapasztalható azon­ban némi késedelem, ami elsősorban a pártértekezlet összehívásának elhúzódásá­val függ össze. A végrehaj­tó bizottság kifejezte azt az igényét, hogy továbbra is minél szélesebb körben ha­ladjon a szellemi előkészü­let, s támogat minden olyan kezdeményezést, amely párt­szerű keretek között ezt elő­segíti. A jelölést előkészítő bi­zottság a legközelebbi me­gyei pártbizottsági ülésen ad számot a testületnek, mun­kájának tapasztalatairól, és a párttagságnak a jelöléshez való hozzájárulásáról. Ezt az ülést november 25-ére tervezik, s az előzetesen ösz­szeállitott jelölési listát ez­után rögtön nyilvánosságra hozzák. A végrehajtó bizott­ság pártolóan fogadta azt a javaslatot, hogy ezen a lis­tán rpindenki szerepeljen, akinek neve a beszélgetése­ken számottevő támogatás­sal szóba került. Több búzafehérje Növelte a búzafehérje ter­melését a Budapesti Szesz­ipari Vállalat keményítő­gyára, amely az idén a ta­valyinál többet ad a hazai és a külföldi vevőknek az értékes anyagból. A diabe­tikus élelmiszerek készítésé­nél, különösen a cukorbete­gek táplálékainál nélkülöz­hetetlen lisztjavító anyag­ból, az úgynevezett vitális glutinból az idén 105 va­gonnal gyártanak, negyedé­vel többet, mint 1987-ben. ... ,, , mindenfajta más kapcsoló­valtott sokfele reakció kö­zött olyan is van, amely dasi lehetőség is meggatolo­semmiféle közös érdeket dik. nem szolgál, s amelynek a jelek, szerint a tájékozatlan­ság a szülője — részleteseb­ben is felidézzük az ott el­hangzottakat. Kristó Gyula tájékoztatójában Juratovics Aladár képvi­selő azt mondta, hogy az oktatás megfelelő színvona­lának biztosítása állami fel­adat, és az oktatásban dol­gozóké. De: „Magyarorszá­összefoglaló gon nem kötelező egyetem­hangsú- re járni" Ha a magvar ál­Várkonyi Péter Portugáliába utazott Várkonyi Péter külügymi- ra hivatalos látogatásra pén­niszter Joao de Deus Pinhei- . , „„ , „ ...... „ . . .. . teken reggel Portugauaba ro, a Portugál Koztarsasag külügyminisztere meghívásé- utazott (MTI) A termék nagy részét, kö­rülbelül 95-96 százalékát — a külkereskedelmi szerveze­tek közreműködésével — a konvertibilis elszámolású piacokon értékesítik. Külö­nösen a holland vevő elé­gedett a gyár termékével, oda kerül a búzafehérje nagy része, kisebb mennyi­séget vesznek meg svéd, svájci és angol kereskedők. A bűzafehérjét sok helyen, különösen az északi orszá­gokban használják elősze­retettel lisztjavitóként, mi­vel búzájuk a kedvezőtle­nebb éghajlati adottságok miatt a miénknél általában gyengébb minőségű. Az utóbbi időben hazánkban is több fogy a termékből, mi­vel a sütőiparban és a ven­déglátásban diabetikus mékekicel növelik tot ter­kínála­Fölmerült az is: néhány helyen vitatták, hogy a je­lenlegi megyei pártbizottság tagjai szavazati joggal ve­hetnek-e részt a pártértekez­leten? A szervezeti rend és az eddigi általános gyakor­lat szerint ez természetes forma. Mindemellett ez a testület dolgozta ki a be­számolótervezetet; mandá­tuma az új pb megválasztá­sáig érvényes — tehát a döntéshozatalnál való mel­lőzése semmiképpen nem lenne indokolt és magyaráz­ható. A pártértekezlet ügyrend­jének meghatározása magá­ra a pártértekezletre tarto­zik. Ügyrendi kérdésekben is javasolja azonban a végre­hajtó bizottság a küldöttcso­portok előzetes konzultáció­ját, és esetleges állásfoglalá­sát, hogy magán a pártérte­kezleten a javasolt varián­sok készen álljanak döntés­Mint aktuális kérdés, föl­merült a vb-ülésen a riasz­tó- és gázfegyverek, mint önvédelmi eszközök hasz­nálatára vonatkozó törvény­javaslat sorsa is. A testület tagjai egységesen arra az álláspontra jutottak —, bár ebben nem történt szava­zás —, hogy a lakosság kö­réből összegyűjtött vélemé­nyek ellenkeznek az ilyen eszközök szabad forgalmazá­sának gyakorlatával. Ezek az eszközök több veszélyt je­lentenek, mint amennyivel a biztonságérzethez hozzájá­rulnának. Félő, hogy in­kább agresszív szándékú em­berek szereznék be és alkal­maznák. Ezek a „fegyverek" könnyen átalakíthatók, ké­születlen helyzetben pedig védelemre alkalmatlanok. A vb állásfoglalása: fölhívja a Csongrád megyei képviselő­csoport figyelmét az ebben rejlő veszélyre, és kéri tő­lük, hogy amikor ebben a kérdésben az Országgyűlé­sen szavaznak, vegyék fi­gyelembe a közvélemény erőteljes aggodalmait és el­lenkezését ) * í

Next

/
Thumbnails
Contents