Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

2 1988. november 17., csütörtök Befejeződtek a magyar­spanyol tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) ZÍVS Piac és Magyarország között aláírt egyezmény — mondotta Felipe González spanyol miniszterelnök. González utalt arra is, hogy személy szerint igen nagy érdeklődéssel tekint a közeljövőben esedékes ma­gyarországi útja elé. Kife­jezte reményét, hogy az egyelőre csekély volumenű gazdasági kapcsolatok a to­vábbiakban megerősödnek. Elmondotta, hogy a nyitás lépéseit most tesszük meg. A Magyarország és a Közös Piac közötti egyezmény is az együttműködés megsok­szorozását célozza. Igaz, egy megállapodástól nem várha­tók azonnal eredmények. Kettős feladatot kell elvé­geznünk — mondotta: az egyik az állami hatóságok illetékességébe tartozik, vagyis fel kell tárnunk gaz­daságaink egymást kiegészí­teni képes elemeit, s így el. érhetjük, hogy fokozatosan növekedjék a kereskedel­münk. Másrészt, spanyol részről garantálni kell a megbízható gazdasági együtt­működést a magyar nyitás által kínált lehetőségek ki­használásával. Az akadályok közül Gon­zález az első helyre sorolta a valós helyzet, a játék­szabályok ismertének a hiá­nyát. — Magam például azt tervezem — mondotta —, hogy spanyol üzletemberek társaságában utazom Ma­gyarországra és ily módon a helyzetfelmérés és a Ikap­csolatteremtés sokkal köz­vetlenebbül valósulhat meg. A sajtóértekezletet köve­tően Grósz Károly a spa­nyol képviselőházat kereste fel.. Itt Félix Pons elnök adott, tájékoztatást a tör­vényhozók munkájáról. Szerdán I. János Károly spanyol uralkodó és Zsófia királyné ebéden látta ven­dégül a pártfőtitkár-minisz­terelnököt. Délután Grósz Károly a parlamenti ellenzék képvi­selőivel találkozott. Előbb Antonio Hernandzz Manchá­val. a Spanyol Népi Szövet­ség elnevezésű, jobboldali párt elnökével folylV.tott megbeszélést. Ezt követően — szállásán — Julio An­guitával, a Spanyol Kom. munista Párt főtitkárával találkozott az MSZMP fő­titkára. A partfőtitkár-miniszter­elnök este nagykövetségünk épületében a madridi ma­gyar kolónia tagjaival talál­kozott A szerdai program a Spa­nyol Magánbankok Szövet­ségének Grósz Károly tisz­teletére adott vacsorájával ért véget. Várkonyi Péter latin-amerikai diplomatákat fogadott Várkonyi Péter külügy­miniszter fogadta Argentí­na, Brazília, Kolumbia, Me­xikó, Peru, Uruguay és Ve­nezuela misszióvezetőit, akik átadt&k a latin-ame­rikai nyolcak október 27. és 29. között Punta del Estén tartott csúcstalálkozójának zárónyilatkozatát. A szívélyes légkörű talál­kozón a magyar diplomá. cia vezetője nagy jelentő­ségűnek nevezte a csúcsta­lálkozó eredményeit, mint a latin-amerikai országok önálló egységes politikai BERECZ JA NOS SVÉDORSZÁGBA UTAZOTT Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára a Baloldali Párt­'Kommunisták (VPK) meg­hívására szerdán Svédor­szágba utazott. PALESZTIN ÁLLAM KIKIÁLTÁSA Szerda délutánig 19-re emelkedett azoknak az or­szágoknak a száma, amelyek arculatának kialakítása fe­lé tett újabb lépéseket. Kiemelte, hogy a latin­amerikai államfők újabb találkozója fontos hozzájá­rulás nemcsak a térség or­szágai közötti együttműkö­dés elmélyiteséhez, hanem a nemzetközi béke és biz­tonság erősítéséhez is. Ha­zánk rokonszenvvel kiséri a térség országainak integrá­ciós törekvéseit, és érdekelt a velük való kapcsolatok sokoldalú fejlesztésében — hangsúlyozta külügyminisz­terünk. (MTI) Afganisztán Rakétatámadás -10 hatolt Pesavar (Reuter) Eddig ismeretlen típusú és számú, Afganisztánból kilőtt rakéta csapódott be szerdán a kelet-afganisztáni Kunar tartománnyal hatá­ros Laday Kaga nevű pa­kisztáni faluba. Tíz ember meghalt és tizenöt megse­besült — jelentették a pa­kisztáni kormány illetéke­sei. Hat külföldi újságíró se­besült meg szerdán az Af­ganisztán északkeleti ré­szén levő Dzsalalábádban az ellenforradalmárok támadá­sát követően — jelentette a kabuli rádió. A sebesülte­ket azonnal egy kabuli kór­házba szállították. A rádió szerint a szovjet, indiai, francia és japán újságírók élete nincs veszélyben. Az afgán kormányerők több tartományban, így Héráiban, Paktiában, Ba­dahsánban, Balhban, Zábul­ban, Nangarharban és Kan­dahárban harci sikereket arattak a lázadó fegyveres csoportok felett, az ellen­forradalmárok közül 505-en vesztették életüket, 450-en pedig megsebesültek — je­lentette a Bahtar hírügy­nökség. Üjabb részleteket közöl­tek a kabuli tájékoztatási eszközök a Dzsalalábádot Torkhammal (lényegében Afganisztánt Pakisztánnal) összekötő útvonal felszaba­dításáról. Az afgán regulá­ris alakulatok a múlt hét végén foglalták vissza ezt a kulcsfontosságú műutat, s a harcok során — mint az újabb jelentésekből kiderül — 140 ellenforradalmár halt meg, 150 pedig megsebesült. A kormányellenes fegyve­resek egyik „szóvivője" Pakisztánban közölte, hogy a „felkelők" visszavonultak az afgán fővárost a Szovjet­unióval összekötő országút­ról, amelynek egyes szaka­szait egy héten keresztül tartották ellenőrzésük alatt. ( Rádiótelex bejelentették, hogy elisme­rik az újonnan kikiáltott független palesztin államot. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK PAKISZTÁNBAN Szerda este bezárták a szavazóhelyiségeket Pakisz­tánban. A választási bizott­ság titkárának közlése sze­rint a szavazás alapjában véve békésen és eröszak­mentesen zajlott le, csupán néhány helyről jelentettek kisebb összetűzéseket a ve­télkedő párto/k tagjai között. Az első becslések szerint a választók 50-60 százaléka élt szavazati jogával. THATCHER WASHINGTONBAN Margaret Thatcher brit kormányfő, alki kedden este érkezett Washingtonba, szerdán megkezdte rövid hivatalos látogatását, Ipar és egészségügy A Parlament ipari bizott­sága Juhász Mihály elnök­letével tartott szerdai ülésén a kormány stabilizációs gaz­dasági munkaprogramjának végrehajtásáról, a vállalko­zási nyereségadóról, a köz­ponti műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavas­latról, továbbá az adó- és árrendszer-módosításnak, az iparban tapasztalt hatásairól tanácskozott. Az írásos jelentésekhez és előterjesztésekhez Harsányi Imre, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese fűzött kiegészítést. Mindenekelőtt elemezte az ország pénzügyi és hitelhelyzetét. Elmondta, hogy az idei bruttó adósság­állomány 17 milliárd, a net­tó pedig 10,4 milliárd dol­lár. Ez a nemzeti jövedelem 85 százalékának megfelelő összeg. A jövő évben hitel­törlesztésre kétmilliárdot, kamatfizetésre további egy­milliárd dollárt kell fordí­tani, miközben a gazdaság 6,5 milliárd dollár export­bevétellel számol. Jelentős tehertételt jelent majd az importliberalizálással össze­függésben a tervezett 5,5 milliárd dollárnyi behozatal. Igy az országnak további je­lentős hiteleket kell felven­nie, az adósságállomány a 90-es évekre tovább nő. Ez egyébként az idén 500 millió dollárral emelkedett, s bár jövőre ennek felét tervezték, de a növekedés várhatóan hasonló lesz az ideihez. Ugyanakkor az előadó ked­vezőnek értékelte az idei exporteredményeket: a kül­kereskedelmi egyenleg je­lenleg több mint 250 millió dolláros aktívumot mulat, szemben a múlt évi 380 mil­liós passzívummal. Annak érdekében, hogy jövőre to­vább javuljanak az eredmé­nyek, a belföldi fogyasztás újabb csökkentése szüksé­ges, valamint a vállalati jö­vedelmek nagyobb elvoná­sa, mert — mint mondta — a vállalati források az idén, mérséklődés helyett inkább emelkedtek. A tervhivatal elnökhelyet­tese szólt arról is, hogy vár­hatóan tovább szűkül a szo­cialista országokkal az áru­csere lehetősége, annál is inkább, mivel partnereink­kel kiegyenlített áruszállítá­sokra törekszünk, s a közel­múltban a szovjet külkeres­kedelmi cégek is vissza­mondták jelentős magyar exporttételeket. Ezért né­hány helyen kapacitáski­használatlansággal is szá­molni kell. Vlarga Béla pénzügymi­niszter-helyettes mindezzel összhangban az eredetileg 50 százalékosra tervezett vállalkozási nyereségadót eleve 55 százalékosra java­solta a képviselőknek. Azt is kifejtette, hogy mivel szá­mos adó megszűnik, összes­ségében a központosított el­vonások aránya így is mér­séklődik. Ilyen adómérték mellett is indokoltnak tar­totta az előterjesztés a vál­Országg/űlési bizottságok ülése A Domet Ecsetgyár jó kereseti lehetőséggel szalagfűrészeseket, valamint lakatost és műszerészt vesz fel, faipari gépek beállításához. Jelentkezés: Cserzy M, u. 35. munkaügyi osztály. AZ ORSZÁGOS SZAKIPARI VÁLLALAT szegedi kirendeltsége felvételt hirdet: hidegburkoló szakmában magas kereseti lehetőséggel, teljesítménybérezés alapján. Az érdeklődő, jelentkező szaktársakat a Komócsin tér 9. sz. alatti irodánkban várjuk. Lalati osztalékok fizetését az államkasszába. Kócza Imre (Heves me­gye) azzal kezdte felszólalá­sát, hogy kár volt elhalasz­tani az adóról a döntést, •mert a pénzügyi kormány­zat most már az eredeti kul­csot is meg kívánja emelni. Hosszasan fejtegette, hogy az erőteljes elvonások mi­att, nem látható a gazdaság teljesítőképességének növe­kedése, ezért megkérdője­lezte a kormány munkájá­nak hatékonyságát is; úgy fogalmazott: legszívesebben bizalmatlansági indítványt terjesztene elő a kormány­nyal szemben, de erre a házszabályok nem adnak le­hetőséget. Javasolta viszont, hogy a bizottság fejezze ki elégedetlenségét a Minisz­tertanács munkájával kap­csolatban. Kovács Károly (Buda­pest) arról szólt hogy nem látja a kormány munkájá­ban a kibontakozást segítő elemeket. A tervezés válto­zatlanul csak feltételezése­ken alapszik. Hasonló néze­teket vallott Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye), ami­kor úgy fogalmazott, hogy az elmúlt egy év a közgaz­dászok elégedettségét iga­zolja. de ez távol áll a tár­sadalom értékítéletétől. A gazdasági jelzések nagyon rossz képet mutatnak az or­szág helyzetéről — mint mondta —, „a kormáruv el­nökét csődbiztosnak kellene kinevezni". A vitazáróban Harsányi Imre fontosnak nevezte, hogy az A variációval jel­zett gazdaságpolitika a libe­ralizált importtal, az ex­portösztönzéssel hosszabb távna alapozhatja meg a kibontakozást; szemben a B variációval, nmelynek gazdaságpolitikáját jelenleg is folytatjuk * A kormány stabilizációs munkaprogramjának első évében várható gazdasági fejlődést, valamint az 1989. évi gazdaságpolitikai felada­tokat tekintette át az Or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága szerdán a Parlamentben — Pesta Lász­ló elnökletével — tartott ülésén. Az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese felvázolta a gazdaság moz­gásterét befolyásoló ténye­zőket. Egyebek között ki­emelte: az éves nemzeti jö­vedelem háromnegyed részéé kitevő adósságállomány, il­letve az évente fizetendő egymilliárd dolláros kamat­teher, és a kétmilliárd dollá­ros törlesztési kötelezettség korlátozza a gazdaság szer­kezeti átalakításának lehető­ségeit. Jövőre a gazdaság stabilizálása tűzhető ki cé­lul, s több ponton megkez­dődhet a kibontakozás. Az ideihez képest mérsékeltebb terheket rónak a lakosság­ra, a fogyasztás 1, a reálbér 5-6 százalékkal csökken 1989-ben. A szociális és egészségügyi ágazat forráslehetőségei nem adnak módot a szükségletek teljes kielégítéséhe/.. A do­logi költségekhez 8 százalé­kos központi támogatást kapnak az egészségügyi in­tézmények, s központi for­rásból 6 százalékos béreme­lésre nyílik lehetőség. Figye­lembe véve, hogy a fogyasz­tói árszínvonal jövőre 12-15 százalékkal növekszik, a for­rások reálértékének megtar­tása nem válik lehetségessé a szociális és egészségügyi ágazatban. A beruházásokra a Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó in­tézmények 350 millió forint­tal többet fordíthatnak, imint az idén A szociálpolitikai intézke­désekre 16 milliárd forint jut jövőre, ez az alapvető termékek körében 50-70 szá­zalékos ellentételezésre ad lehetőséget. A tájékoztatót követően a képviselők kérdéseket intéz­tek az Országos Tervhivatal elnökhelyetteséhez. Válaszá­ban Cravero Róbert kifej­tette: a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa azt javasolja, hogy jövőre 8 milliárd fo­rintot fordítsanak központi béremelésre. Ezzel szemben a kormáríy úgy ítéli meg, hogy erre a célra csak két­milliárd forint vonható el a költségvetésből. A tanácsok működési költségeik átcso­portosításával fejlesztése­Ket terveznek jövöre a ke­zelésükben lévő egészségügyi intézményeknél. A legfonto­sabb gazdaságpolitikai cél a gazdaság jövedelemtermelő képességének fokozása, a gazdasági szerkezet korsze­rűsítésével az exportstruktú­ra átrendezése. Azok a vál­lalatok, amelyek képesek lesznek az új követelmé­nyekihez való alkalmazkodás­ra, nagyobb mozgásteret kapnak a bérben, a behoza­talban. Mivel a vállalati tá­mogatások leépítése után a gazdálkodó egységek egy része működésképtelenné vá­lik, a mainál nagyobb mun­kanélküliség alakulhat ki. A pályakezdők elhelyezkedési gondjainak orvoslására a foglalkoztatási alapból 700­800 millió forintot fordíta­nak át- és továbbképzésre. A Honvédelmi Minisztérium költségvetése reálértékben 10 százalékkal csökken jö­vőre, a Belügyminisztériumé viszont 17 milliárd, forintról 23 milliárd forintra nő. A bruttó adósságállomány ösz­szege 1988-ban 17 milliárd dollár körül alakul, a köve­teléseink összege 6 milliárd dollár. A mai ismeretek szerint mintegy 400 millió dollár behajthatósága bi­zonytalan. Fűzi István, az Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára elmondotta: az egészségügyben dolgozók bérlemaradásának elkerülé­sére javasolják, hogy a 6 százalékos átlagos béremelés mellett 1989. január l-jétől összesen 2,5 milliárd forintot kapjon az egészségügy bér­rendezésre. A vitában felszólalók kö­zül Sinkovics Mátyás (Bu­dapest) korábbi felszólalásai­ra emlékeztetve ismételten kérte, hogy az egészségügy jelentőségének megfelelő tá­mogatást kapjon a központi forrásokból. Javasolta, hogy a Belügyminisztérium jövő­re tervezett költségvetés nö­vekményének egy részét cso­portosítsák át az oktatás, a művelődés és az egészségügy területére. Nyomatékkal szólt az egészségügyi dolgozók tarthatatlan bérhelyzetéről, s hangsúlyozta: a gyógyító intézmények a dologi ki­adásaikból nem tudnak a bérek / növelésére áldozni, mert már így is lehetetlen­né válik egyes kórházi osz­tályok működése a pénzszű­ke miatt. Eke Károly (Csongrád megye) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kül­földi tőke beáramlását szá­mos bürokratikus akadály nehezíti. Dobos Józsefné (Heves megye) felvetette, hol voltak a közgazdászok, a fe­lelős vezetők akkor, amikor a rossz gazdaságpolitikai döntések megszülettek. A gazdaságot nehéz helyzetbe hozó, elhibázott lépésekért nyilvánosan még senki sem vállalta a felelősséget — mutatott rá a képviselő. Radnai Gábor (Budapest) a költségvetés tervezett kor­szerűsítésével kapcsolatban megjegyezte: máig sincs él­• döntve, hogy a bérreformot mikor vezetik be. Egyetér­tett a közptonti támogatási rendszer fokozatos megszün­tetésével, de hozzátette: kí­vánatos, hogy a béreket olyan mértékben emeljék, amennyire évről évre a la­kosság terhei növekednek

Next

/
Thumbnails
Contents