Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

1988. november 2., szerda 104 Dz MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának beszámolója és feladatterve a megyei pártértekezletre (Tervezet) (Folytatás a 3- oldalról.) bért, személytől és beosztástól függetlenül. Növelni szükséges a pártfegyelmi munka párton belüli nyilvánosságát és a bizottság munkájáról a párttagságot és a közvéleményt folyamatosan tájékoztatni kell. f) Megyénkben is nélkü. lozhetetlen a politikai nyilvánosság a párt döntés-előkészítő, információs és tájékoztató munkájában. A •nyilvánosság helyzetét, az ezzel kapcsolatos feladatokat a megyei pártbizottság 1988 októberében áttekintette és állásfoglalását széles körben ismertette. A pártmunka minden szintjén érvényesüljön a nyitottság és a nyilvánosság, a döntéseket demokratikussá kell tenni. Meg kell szüntetni a párt gyakorlatában a titkolózást, az információk megszűrését. elhallgatását és késleltetését. A tisztségviselők, az apparátus és a testületek munkája nem lehet titkos a tagság előtt. A változó követelmények a pártsajtónál is megújulást igényelnek. Ennek tartalmát önálló alkotó műhelymunka, az egyszemélyi vezetés felelőssége jelentse. A helyi pártlapok legyenek a párt reformtörekvéseinek képviselői, támogatói. A főszerkesztő a pártbizottságnak, mint testületnek tartozzon felelősséggel. A megyében működő tömegkommunikációs mühelvekkel érösíteni kell az alkotó partneri viszonyt. A Délmagvarországot olvasottsága, politikai hatása alapián a jövőben is megvei jelentőségű pártlapnak tekintsük. R) A megyei pártbizottság az. elmúlt években értékelte a társadalmi csoportok és rétegek élet- ás munkakörülményeit. a körükben végzett politikai munkát. Szándékainktól eltérően a társadalmi viszonyok gvors változásai. az életviszonyok általános romlása, továbbá határozataink végrehajtásának következetlenségei miatt döntéseink csak részben valósultak meg. Nem tudtuk kellő hangsúllyal képviselni a megyénkben különösen magas arányú értelmiség jogos társadalmi igényeit. Együttműködésünket zavarta a párt értelmiségi politikájának rossz gyakorlata, az ennek következtében esetenként kialakult kölcsönös bizalmatlanság. Az értelmiség belsőleg is erősen differenciált. Egves csoportjaival való kapcsolataink alakításában szerepet játszott az elvi-ideológiai viták időnkénti kerüláse. Szövetségi politikánkban úi típusú társadalmi közmegegyezés kialakítására van szükség. A politikai pluralizmus körülményei között a munkás-paraszt-értelmiség szövetség jellegének és tartalmának is változnia kell. összhangban a hatalom gyakorlásában és a társadalom szerkezetében bekövetkező változásokkal. Alapvető feladatunk a műveltség. a tudás értékteremtő szerepének elismerése és elismertetése. A mai kor követelménveinek megfelelően a szellemi és a fizikai munka úi kapcsolatát kell megteremtenünk. A munkásosztály és a parasztság érdeke is úi típusú, a kölcsönös érdekeken alapuló értelmiségi politika kialakítása. Az értelmiség különösen fontos szerepet kap a politikai kultúra fejlesztése során a különbozp eszmecseréken és vitákon. Egyértelművé kell tennünk, hogv a felelősséggel politizáló fizikai dolgozó a közéletben a szellemi munkáshoz hasonló értelmiségi tevékenységet feit ki h) A tudományos és politikai műhelyekben a sokirányú kutatás, publikálás és a számos fórumon folyó eszmecsere pozitívan hatott a szellemi élet alakulására. A gazdasági, a társadalmi viszonyok úi vonásai tanulmányozásának igénve erősödött. Ugyanakkor feszültséget okozott a valóság által nem igazolt, illuzórikus szocializmusmodellhez kapcsolódó leegyszerűsített eszmék továbbélése a közgondolkodásban és a párton belül is. Társadalomtudományi és kulturális alkotóműhelyeinkben napjainkban még élesebben fogalmazódnak meg társadalmi ellentmondások. és keresik azok megoldási lehetőségeit — amint ez a szegedi szocializmuskonferencia keretében történt. A tanácskozást mi is kezdeményeztük. Ugyanakkor nem rendeztük még eevértelmüen az alkotó műhelyek helvét és a velük való kapcsolatainkat a tudatformáló munkában. Ez iránvú törekvéseinket az esetenkénti adminisztratív intézkedések kedvezőtlenül befolyásolták. gondolunk itt a Ti-' szatái és a Szegedi Egyetem című lapok különböző .ügyeire". Ezek tanulságait hasznosítanunk kell. Az agitáció és a propaganda cselekvésre mozgósító hatasa gyengült. A pártoktatásban és az agitációs munkában a közvetlenül hasznosítható, az információigénveket gyorsan kielégítő formák a kedveltek. Ez a szerepváltás — a propaganda és az agitáció, valamint a tájékoztatás — segítette a pártszervezetekben a demokratikus politikai esz-, mecserék meghonosodását. A pártszervezetek jelentős részében ma már felismerik, hogy a pártoktatásnak igényesebben kell reagálnia az élet által felvetett úi kérdésekre. A párt megújulásának egyik döntő tényezője a megváltozott politikai körülmények marxista—leninista elemzése, és a megfelelő következtetések levonása. A ma és a közeljövő viszonyaira. ielenségeire ideológiai választ adó elméleti szintézis csak együttes, közös munka eredménye lehet. amelv nem zárja ki a tévedéseket és feltételezi a vitákat. Ennek során támaszkodnunk kell megyénk pártszervezeteire. a tagság egészére, tapasztalataira. a helvi tudományos intézmények ez irányú eredményeire. Csak kétfrontos harcban lehet a párt eszmei, politikai és cselekvési egységet újrateremteni. A társadaloménitésben erősítsük a nemzeti önismeretet. a nemzeti érzést. a szocializmus egyetemes értékei melletti kiállást. A cselekvő hazaszeretet elmélyítése érdekében tudatformáló munkánkban megyénk történelmi emlékeinek. személyiségeinek bemutatásával erősítsük a táihoz. a néphez, a hazához való tartozás kérdését. Jelentőségének megfelelően foglalkozzunk a nemzetiségek helyzetével, különös figyelemmel anyanyelvi kultúrájuk ápolására, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételekre. Az úi gondolkodás, magatartás kialakítása magas szintű ideológiai-politikai műveltséget igényel, amelyben a szervezett oktatás mellett megnő az önképzés jelentősége. Tudományos igényű választ kell adnunk számos úi gazdasági, ideológiai összefüggésre. jelenségre ívagvonérdekelt-séc tőzsde, részvény, .strukturális munkanélküliség, külföldi töke beáramlása, magántulajdon arányának növelése stb.). Gazdaságpolitikai agitációs munkánk során egyértelműen tudatosítsuk a szocializmus építése úi modelljének kialakítását. Az agitáció és a propaganda segítse a reformgondolatok megértését, elfogadását és cselekvő képviseletét. A nártoktatás tartalmi munkája ne szűküljön le a politikai döntések elfogadtatására, a pártszervek döntéseik előkészítésénél is használták fel az oktatásban résztvevők véleményét. tapasztalatait. Az agitáció és a propaganda adjon teret és keretet a nvílt eszmecseréknek. járuljon hozzá az eltérő álláspontok értékeléséhez, vitatkozzon a politikánktól eltérő nézetekkel. 2. A megyei állami szervek a politikai intézményrendszerben meghatározó szerepet töltenek be. Pártszervezeteink döntően az ott dolgozó kommunisták révén valósítják meg politikai céljainkat. A törvényesség és a szakszerűség megfelelő megyénkben. Megbízható, ió színvonalú és eredményes munkával teljesítik feladataikat tanácsaink. igazságügyi és bűnüldöző szerveink. A tapasztalatok azonban az eredmények mellett néhány politikai jelentőségű feszültségre hívják fel a figyelmet. A közvélemény kevésbé érzékeli a törvényesség érvényesülését. Rontja a közállapotok megítélését az általános állampolgári normák leértékelődése. Ennek talaján növekedett a kisebbnagyobb jogtalan előnyök elfogadása, illetve követelése a különböző szolgáltatások területén. Az elmúlt években a szocialista államnak elsősorban hatósági szervei és funkciói erősödtek meg megyénkben is (a gazdasági rendészet. a közterületfelügyelőség. az éoítésfelügvelet. az adófelügvelet stb ). míg a szociális, a szolgáltató funkciók kiteljesedése elmaradt ezek mögött. s ez rontotta a lakossági közérzetet. A tanácsok helvi önkormányzati jellegének erőteljesebb kibontakozását gátolia az a körülmény, hogv ennek lehetősége akkor iött létre, amikor az anyagi feltételek alig biztosítottak. Nem tudunk következetesen érvénvt szerezni annak a társadalmi igénynek, hoev csökkenjen az államigazgatás hatósági jellege, erősödjenek meg egves első fokú apparátusok, szoruljon viszsza a bürokratizmus, emberközpontúbb legyen az ügyintézés. Tanácstagi választási politikánk megszokott gyakorlata folytatódott. Ezért néhány esetben a tisztségviselők megválasztása felülről jött kezdeményezésen alapult, nem pedig a tenvleges helvi érdekviszonyoknak megfelelően történt. A korábbiaknál aktívabb orszáagyülési képviselői megnyilvánulások egy része elkülönül a megyei, a helyi célkitűzésektől. E mellett a képviselők hatáskörének ioci szabálvzatlansága is összeütközesék forrása. A megyei pártértekezletet megelőző vitákban felmerült a megyerendszer problémája is. A mai közigazgatási rendszert többen minősítették elavultnak, az ország társadalmi-gazdasági fejlődését fékező tényezőnek. A regionális együttműködés fejlődött. Kezdeti eredményekről adhatunk számot a tudományos kutatások, a felsőoktatás. a tömegkommunikáció területén. Együttműködtünk olvan nagy fontosságú probléma megoldásában. mint a veszélyes hulladékok tárolása, megsemmisítése. A különböző szolgáltató szervezetek, gazdasági társulások már eddig is túlléplek a megyehatáron. Ezzel együtt nem vagyunk elégedettek az együttműködés színvonalával Megyénket terhelő jelentős nehézségek alakultak ki a középfokú oktatásban. az egészségügyi ellátásban. A bűnüldöző és az igazságügyi szervekkel való elvszerű és korrekt kapcsolatban érvényesül a kölcsönös tájékoztatás, a szakmai tapasztalatok politikai elemzése. az önálló felelősség. A tanácsi testület pártiránvításának számos elemét túlhaladta az idő. Különösen zavaró döntéshozatali mechanizmus az előzetes pártállásfoglalások nagy száma. A tanácsi szervek is gyakran indokolatlanul igénylik a pártszervek politikai állásfoglalását egv-egv döntés meghozatala előtt. A népképviseleti és az önkormányzati szervekben is a párt vezető szerepe érvényesülésének úi módszereit és elveit kell kialakítanunk. Indokolt a jelöltségre alkalmas személvek közéleti tevékenységének lehetőségeit bővíteni. Mind fontosabbá válik a közéleti megméretés. Az egyértelműbb döntéshozatali mechanizmus érdekében indokolt felülvizsgálni a pártbizottságok. illetve más szervek kölcsönös képviseletét a végrehajtó testületekben. Fel kell készülni a kétszintű államigazgatás tartalmúhoz hosszú távon alkalmaz.kodó pártirányítás szervezeti modelljének kialakításához. A pártszervezetek nvúitsanak segítséget ahhoz, hogv a közvetlen úton választott, az. állampolgári akaratból bizalmat kapott párttagok minél kevesebb alkalommal kerüljenek olvan helyzetbe, amikor választóik és a párt mást kérnek tőlük. A megvei pártbizottság indokoltnak tartia a közigazgatás korszerűsítését, szervezeti rendszerének egyszerűsítésével hatékonyságának növelését. Ennek része a túltagolt közigazgatás átszervezése is. A jelenlegi megyerendszerben mindent meg kell tenni a megye kezdeményező- és fogadókészségének fejlesztésére a különböző társadalmi-gazdasági-kulturális reformok sorában. Fejleszteni kell a megvén belüli horizontális kapcsolatokat a települések, területi szervek, gazdasági egvségek. intézmények között. A hagyományos szervezeti kereteket felül kell vizsgálni: javasoljuk. hogv a Csongrád Megvei Tanács, illetőleg a társadalmi igényektől függően a városi tanácsok keretében alakul ion ki intézményes szervezeti forma a különböző egyesületekkel, önszervező csoportokkal folytatandó politikai eszmecseréhez. Az eddiginél dinamikusabban kell folytatni a regionális gondolkodás és gyakorlat bővítését, a megvék közötti elkülönülés oldását. Kezdeményezzük. hogv a dél-alföldi megvék vezető párt- és más testületei együttesen alakítsanak ki állásfoglalást az egész térséget átfogó legfontosabb feladatokban, azoknak a kölcsönös érdekeken alapuló koordinálásában és megvalósításában (például környezet- és természetvédelem. gazdasági erőforrások közös kiaknázása. szellemi bázisok, oktatás, egészségügy. foglalkoztatás, idegenforgalom stb). Az állami szervek és az állampolgárok viszonyában, mindkét fél jogait és kötelességeit ismertető, hangsúlyozó jogpropagandával szükséges fejleszteni a partneri kapcsolatokat. A lakosság jogait és kötelezettségeit érintő döntések ne alapulhassanak ioggal való visszaélésen. különösen ne testüleli közreműködéssel. Olvan jogalkotás szükséges, amelv nemcsak ártatlanságot vélelmez. hanem védelmet is biztosit. felhasználva a nyilvánosság szerepét A szociális támogatás rendszerében is nagvobb nyilvánosságot, társadalmi ellenőrzést valósítsunk meg. A közvélemény erőteljesebb kontrollja erősítheti azon politikai szándékainkat. hogv az államigazgatás szolgáló jellege erősödjön meg. 3/a) A tömegszervezetek növekvő igénve. hogv a megyében a politikát aktivan befolyásolják. Ez határozottabb érdekképviseletben iut kifejezésre. A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak úi mozgásterének kialakulásával a párt politikai orientáló szerepét a korábbitól eltérő viszonyok között kell érvényesíteni. Valóságos partneri viszony alakuljon ki a párt és a tömegszervezetek között, azok közvetlenül vegyenek részt a különböző vélemények, érdekek megjelenítésében, ütköztetésében és a döntések előkészítésében. Ehhez ki kell dolgozni a tömegszervezetek politikaalakitó funkciójának, működési és érdekegyeztetési mechanizmusának alkotmányos garanciáit is. A párt szerepét nem közvetlenül, nem határozatokkal és utasításokkal, hanem programjával és politikájával, tömegszervezetekben dolgozó kommunisták révén erősítse. A kapcsolatokban növekedjék a testületek szerepe, váljon meghatározóvá a politikaiszövetségi jelleg. A kommunista aktívák működése képezze a politikai irányító es orientáló tevékenység elsődleges színterét, ahol az érvekkel folytatott politizálás, a meggyőzés és az elvtársi eszmecsere legyen a jellemző. b) A Központi Bizottság 1984-es ifjúságpolitikai állásfoglalása olyan időpontban született, amikor a kongresszusi előkészületek, az országgyűlési és tanácstagi választások elvonták a figyelmet a határozatról, a fiatalok helyzetével való foglalkozás háttérbe szorult. Az ifjúságpolitikai állásfoglalás egy jól működő gazdaságra épített. A megjelölt politikai szándékok megvalósításának feltételei azonban nem jöttek létre. A társadalom és a párt részéről sem volt meg a kellő elszántság e reteg problémáinak tényleges kezelésére Mindezek hatására jelentős ifjúsági rétegek távolodtak el eszméinktől, csökkent a párt vonzereje a fiatalok körében, és lazult a párt kapcsolata az ifjúsággal. Kedvezőtlen tendenciák alakultak ki, és erősödtek meg az ifjúság anva. gi helyzetében és társadalmi pozíciójában, amelyek a politika iránti bizalmatlansághoz. távlatvesztéshez is vezettek. Háttérbe szorult a gvérmek korosztálv problémáival való foglalkozás. A megyei pártbizottság egész tevékenységében alapvető stratégiai kérdésként kell megjelennie az ifjúság helyzetével, szerepével és jövőjével kapcsolatos bonyolult kérdéskörnek. Egymásra torlódó feszültségekkel is számolni kell. A fiatalok felhalmozódott problémáinak megoldása döntően gazdasági teljesítőképességünk alakulásától is függ. de már most rá kell irányítani a figyelmet — mindenekelőtt a kozponti szerveknél — a legégetőbb kérdések megoldására. Gondolunk az o,ktatás- és a foglalkoztatáspolitika, a laKáshoz jutás, a gyermeknevelés stb. kérdéseire. A problémák csökkentése érdekében kezdeményezzük országosan mielőbb az ifjúság élethelyzetét érintő minimális állami garanciák kialakítását, különös tekintettel a fiatalok első lakáshoz, munkahelyhez jutásának jogára. Az anyagi lehetőségekkel összhangban értékmegőrző automatizmusokat kell életbe léptetni, különösen a gyermeknevelés érdekében Nagyobb figyelmet kell fordítani az úttörőmozgalom megújulására is. c) A KISZ munkájában tapasztalható működési zavarok alapvetően a politikai intézményrendszer fogyatékosságaira vezethetők viszsza. Ennek eleme, hogy a KISZ tevékenységében nem érvényesült sem a politikai, sem az érdekvédelmi funkció. A pártbizottság sem tudta megújítani ifjúságpolitikai tevékenységét, ezért a jövőben az ifjúsággal való szövetséget új alapokra kell helyezni. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani az ifjúság eszmei-politikai megnyerésére. Be kell vonni a KISZ-t a megyei társadalmi, politikai döntések meghozatalába. Támogatunk olyan ifjúsági szerveződéseket és ezzel összhangban álló intézményrendszert, amely növeli a fiatalok önkormányzati, közösségszervező és érdekérvényesítési lehetőségeit. A politikai munka színvonalának javításával a társadalmi környezet szemléletének formálásával növelni szükséges minden területen fiatalok vezető funkcióba kerülését. A közelgő tanácstagi, képviselői, párt- és tömegszervezeti választásokon erre tudatosan fel kell készülni. A párt és a KISZ kapcsolatában új elvek és módszerek kidolgozása szükséges. melyben a stratégiai szövetség meghatározó, taktikai és szervezeti kérdésekben a KISZ önállósága érvényesüljön. A megújuló pártmozgalom elképzelhetetlen a Párt politikája iránt elkötelezett, a fiatalok jelentős részének bizalmát élvező ifjúsági szervezet nélkül. Biztosítsuk az ifjúságpolitikai szempontok párton belül történő, markánsabb érvényesülését, Támogatjuk az ifjúsági szövetség munkájának mélyreható és alapos korszerűsítési törekvéseit, tagoltabb ifjúsági struktúra kialakítását. A különböző jellegű ifjúsági szerveződések által teremtett kihívásoknak a KTSZ csak akkor tud megfelelni, ha az új helyzetnek megfelelő, elkötelezett, a szocialista célokkal összhangban álló programot, és azt szolgáló szervezeti kereteket alakít ki. A KISZ-ben folyó felelős politizálás önkritikus szellemet igényel. amely megköveteli tagjaitól a saját sorsukért érzett felelősség erősítését. A KlSZ-szervezetek a mozgalmi-politikai munkával kivívott tekintélyre alapozva legyenek a helyi közélet kezdeménye, ző, cselekvő és programalkotó tényezői. d) A pártbizottság nagyra értékeli a munkásőrség állományának áldozatos munkáját. Munkásöreink példaadóan teljesitik önként vállalt kötelezettségeiket. Társadalmunknak továbbra is szüksége van a munkásőrség sokoldalú, közérdeket szolgáló tevékenységére (a néphatalom védelme, társadalmi önvédelem, természeti csapások elhárítása stb). A nehezedő körülmények ellenére az állományépítő munka folyamatosan biztosított a munkásőregységeknél. A munkásőrök továbbra is vállaljanak részt társadalmi-gazdasági célkitűzéseink megvalósításában, fokozzák közéleti tevékeny • ségüket M ' J