Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

2 1988. november 1., kedd 2 Ülést tartott a városi pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) követni kell a munkadoku­mentumok összeá 11 í tásá ba n. Nagyvari László szerint mi­nél elébb a cselekvésre kell fordítani minden energián­kat. A pártértekezlet morá­lis eröt adott és nvilt szem­benézést. A párttagságnak minden szükséges informá­ciót meg kell adni a párt és intézményei munkájáról, összetételéről. köl tségvetésé­rül — mondta Bodnár Lász­Ióné, s meg kell beszélni az alapszervezetekben is a szer­vezeti korszerűsítést. Berta lstvánné szükségesnek tar­totta. hogv a párt megúju­lását segítő javaslatokat, amelyeket a tagság széles köreiben megfogalmaztak a pártértekezlet előkészítése során, tartsuk számon, kísér­jük figyelemmel, építsük munkaprogramunkba. A kiterjedt vitát Székelv Sándor foglalta össze. A pártbizottság úgv határo­zott: az állásfoglalást pon­tosítva elfogadja, az intéz­kedési tervet szerkezetilea átalakítva hagyja jóvá. (A dokumentumot és az intéz­kedési tervet a véglegesítés után nyilvánosságra hoz­zák) Ezután a testületet Frak­nóy Gábor titkár tájékoztat­ta a szegedi pártszékház fel­újításának körülményeiről és költségeiről. (Olvasóink­nak az elmúlt hét keddién erről részletesen beszámol­tunk. saitótáiékoztató alap­ján) A tájékoztatót a testület tudomásul vette, és egyúttal úgv határozott, kezdeménye­zi. hogv az MSZMP KB a la­kásfelúiítási alapból igénvbe vett 53.9 millió forint egv részének visszapótlását se­gítse elő. Azért nem a tel­jes összeg került szóba, mert korábban a városi pártbi­zottság kezelésében levő épületek kerültek más szer­vek (televízió, illetve rádió) tulajdonába. A pártbizottság emellett szavazott arról is. felkéri a Központi Ellenőr­ző Bizottságot, hogv vizsgál­ja meg. hol történt szabály­talanság az épületfelúiítás lebonyolítása során. s amennyiben szükségesnek látja, kerüljön sor személyi felelősségre vonásra is. Ezt követően Fraknóv Gábor tá­jékoztatót tartott a városi pártbizottság kezelésében levő pártszékházak állapotá­ról. a pártapparátus létszá­máról. fizetéséről, a párton belüli gazdálkodás rendsze­réről. A tegnapi tanácskozáson személyi kérdésekben is dön­tések születtek. A pártbi­zottság tudomásul vette a városi tanács vb-nek azt a döntését, hogv Kiihn Jánost a Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Szakközépis­kola igazgatóiává kinevezte. Ezt követően Ludányi Ist­ván. a városi pártbizottság pártgazdasági osztályának vezetőiét megromlott egész­ségi állapota miatt érdemei elismerése mellett felmen­tette beosztásából, s ideigle­nesen Besenyei Zsoltot. a gazdaságpolitikai osztálv ve­zetőiét bízta meg e teendők ellátásával is. A továbbiak­ban a megyei pártbizottság javaslata alapián úgv dön­tött a városi pártbizottság, hogv pártfegyelmi vizsgála­tot indít Papp Gyula. Szeged megyei városi tanácselnök ügyében. A városi pártbizottság vé­gül titkos szavazással meg­választotta végrehajtó bi­zottságát. Tagjai lettek: Csernay László. Faragó M. Vilmos. Fraknóy Gábor. Gyenessey Edina. Józsa Gusztáv. Kalivoda Imre. Kispál Antalné. Kissné Nó­vák Éva. Papp Györav. Szentgyörgyi Pál. Székely Sándor. Várkonyi Bernát. Zoltánfi Zoltán. Megválasztották a fegyel­mi bizottságot, amelynek el­nöke Tóth Imre. titkára Du­becz György lett. Tagjai: Dáni Mihály. Dénes József­né. Gyárfás Sándor. Hudák János, Mucsi Ferencné. Na­csa Ferenc. Ocskó Zoltán. Ozwald Imre. Sipos István­ná. Szabó László és Tóth Károly. Tanácskozott a SZOT elnöksége Megújult a Videoton televízió­gyártása Az elnökség megvitatta a jövő évi népgazdasági terv­javaslatban foglaltak vár­ható hatásait a dolgozók életszínvonalára. Megállapí­totta, hogy változatlanul je­lentős eltérés van a kor­mányzati elképzelések és a szakszervezetek igényei kö­zött a terv egyes, a dolgozó­kat közvetlenül érintő kér­déseiben. Sajnálattal látta, hogy a korábban elhangzott szakszervezeti javaslatok el­lenére a terv a- bruttó ha­zai termék (a GDP) stagná­lásával számol. A szakszer­vezetek véleménye szerint a hazai piac szerepének erő­sítése lehetne a gazdasági növekedés egyik forrása. A gazdasúg jövedelemtermelő képességét azokon a terüle­teken lehetne növelni, ahol jelentősebb import és költ­ségvetési támogatás nélkül elégíthetők ki a belföldi igé­nyek. Mivel a szakszerveze­tek lehetőséget látnak a gaz­dasági növekedésre, nem tudják elfogadni a reálbé­rek általuk ismert terve­zeit csökkentését sem. Az elnökség nem ért egyet a ma tervezett árszínvonal-emel­kedéssel, s különösen annak összetételével sem. A ter­vezett árváltozások ugyanis olyan terheket jelentenének a dolgozókra, amelyek a szakszervezetek álláspontja szerint — változatlan gaz­dasági és szociálpolitikai kö­rülmények között — jövőre nem vállalhatók. A fellé-' telezett és tervezett áremel­kedésekkel szemben a szak­szervezetek a maguk részé­ről a tervben szereplőnél je­lentősebb és a terheket job­ban mérséklő szociálpolitikai kompenzálást támogatnak. Szükségesnek tartják az alapvető fogyasztási cikkek központi áremelésének tel­jes körű kompenzációját. Ezzel kapcsolatban a vi­tában több szakma képvise­lője is elmondta, hogy a tagság teherviselő képessége határához érkezett, a reál­bér csökkenésének megál­lítását igényli. Arra is rá­mutattak, hogy a lakosság terhei az idén várhatóan az eredetileg tervezettnél job­ban nőnek, s ez nem foly­tatható tovább. Szükséges­nek tartják az idei gazda­sági folyamatok korrekt elemzését. Többen jelezték a tagság fokozódó bizalmat­lanságát, mert eddig nem Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. A tes­tület november 4-re, péntekre összehívta a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát. Javasolta, hogy a szaktanács kö­vetkező ülésén foglal­kozzék időszerű gazda­sági. társadalmi témák­kal: szervezeti és sze­mélyi kérdéseket vitas­son meg; s döntsön az országos szakszervezeti tanácskozás összehívá­sáról, munkaprogramjá­ról. A szakszervezetek háromnaposra tervezett országos értekezletének időpontjául az elnökség december 2—4-ét java­solja. igazolódtak a gazdaságirá­nyítás ez évi elképzelései, a gazdaságban nem tapasztal­ható lényeges elmozdulás. Több ágazati szakszervezet vezetője világos és hatá­rozott programot sürgetett a szerkezetátalakítás irányaira. Kovács László, a bányász­szakszervezet főtitkára meg­gondolandónak tartja vég­kielégítés rendszerének be­vezetését azok számára, aki­ket munkahelyük megszű nése miatt bocsátanak el. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének kom­penzálására tett szakszerve­zeti javaslatok közül többen a fix összegű ellentételezés mellett szóltak, mert, mint mondták, a bérek meghatá­rozott százalékú emelése ép­pen azok számára jelentene legkevésbé megoldást, akik­nek a legalacsonyabb a bé­re, s akiket az áremelések leginkább sújtanak. A fix összegű kompenzálásra több­féle lehetőség is kínálkozik abszolút összegben — a ko­rábbi húspénzhez hasonlóan —, vagy az adórendszer vál­toztatásával, az alkalmazotti kedvezmény emelésével. A szakszervezetek a létmini­mum alatti nyugdijak eseté­ben az áremelések teljes körű kompenzálását tartják szükségesnek. A felhalmo­zódott bérfeszültségek, jo­gos béi igények miatt a kom­penzálások mellett népgaz­dasági szirten a bértömeg két százalékának megfelelő központi béremelést is szük­ségesnek tartanak a szak­szervezetek Elhangzott, hogy a szakszervezeti bér- és szo­ciálpolitikai igények, s a kormányzati elképzelések között mintegy 20-25 mil­liárd forint a különbség. Az elnökség foglalkozott az Országos Érdekegyeztető Tanács feladatkörére, ügy­rendjére készült tervezettel. Megállapította, hogy a ta­nács a kialakuló szocialista piacgazdaságban az érdek­egyeztetés egyik fontos fó­ruma lehet. Hangsúlyozta, hogy a tanács működése mellett a szakszervezetek változatlanul érdekeltek a kormány és a SZOT vezetői­nek további találkozóiban. A szakszervezeti mozga­lom az OÉT munkájában a kormány, a kamara és a szakszervezetek hármas rendszerét tartja szükséges­nek. Ebbe a rendszerbe be­letartozhat a szövetkezeti szektor egy képviselőjének részvétele is. A kisiparosok, a kiskereskedők és a vállal­kozók képviseletét viszont a kamarán keresztül látná megoldhatónak. Az elnök ség véleménye szerint a ta­nács elnöki tisztét a kor­mány, a kamara és a szak­szervezetek képviselői egy­mást váltva tölthetnék be. KOSZORÚZÁS Az 1918-as polgári demok­ratikus — őszirózsás — for­radalom győzelmének 70. év­fordulója alkalmából hétfőn délelőtt koszorúzást ünnep­éget rendeztek Károlyi Mi­hály, Magyarország első köz­társasági elnöke szobránál és sírboltjánál. FELSZÁMOLJÁK A HAJÓGYÁRAT Az év végéig felszámol­ják a gdanski Lenin hajó­gyárat, amely az utóbbi években sokkal kevésbé ha­jóiról, mint inkább arról volt híres, hogy a legkülön­félébb gazdasági és politi­kai sztrájkok tűzfészkeként működött, az egykori „Szo­lidaritás" elnöke, Lech Wa­lesa munkahelye volt. A gyár felszámolásáról hozott döntés azonban nem politi­kai, hanem kizárólag gaz­dasági alapú elhatározás volt. VADEMELÉS Imelda Marcos, az egy­kori Fülöp-szigeti diktátor felesége tagadja a vádat Televíziógyártásának meg­újításával ünnepli fennál­lásának 50. évfordulóját a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A világszínvonalú színestévé­rsalád gyártására 1,8 mil­liárd forintos költséggel létrehozott technológiai sor átadása és a fél évszáza­dos jubileum alkalmából hétfőn rendezett ünnepsé­gen részt vett Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke is. A főtitkár-miniszterelnök délelőtt érkezett Székesfe­hérvárra, ahol a Videoton központjában a vállalat ve­zetői — Kázsmér János ve­zérigazgató és Horváth Gás­pár, a vállalati pártbizottság titkára —, valamint Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, Horváth Ferenc ipa­ri minisztériumi államtitkár és Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnö­ke fogadta. Grósz Ká­roly tájékoztatást hall­gatott meg az évi 20 milliárd forint termelési ér­téket előállító, 20 ezer dol­gozót foglalkoztató Videoton eredményeiről, munkájáról, gondjairól, s azokról a mar megvalósított, illetve terve­zett műszaki, gazdasági, szervezeti intézkedésekről, változtatásokról, amelyek­nek célja a nagyvállalat vi­lágpiaci versenyképességé­nek a megőrzése, illetve ja­vítása. Mint a vezérigazgató elmondta, bár a Videoton még az idén is tovább nö­velte mind szocialista, mind konvertibilis kivitelét, s vál­tozatlanul az ország legna­gyobb exportáló válhrlatai közé tartozik, a jövőt te­kintve növekvő gondokkal kell számolnia. Az elodázha­tatlan fejlesztésekre felvett hitelek kamatai miatt ugyan­is már 1989-ben nagyon te­temesen megnőnek a válla­lat pénzügyi terhei. A Videoton 1990-ig, öt év alatt mintegy 12 milliárd fo­rintot költött, illetve költ műszaki-technológiai fejlesz­tésre. Ebből az összegből újította meg a francia Thom­son vállalattal együttműköd­ve szinestelevízió-gyártúsát, kezdte meg optikai tároló­eszköz-gyártási programjá­nak a megvalósítását, az automatikagyártús meghono­sítását, s készült fel a rá­diótelefon-előállítás megkez­désére. A tájékoztatót követően a főtitkár-miniszterelnök meg­jegyezte: vegyes vállalatok alapítása Magyarországon még mindig bonyolult, és hosszadalmas. A számos bü­rokratikus procedúra gyak­ran kedvét szegi a külföldi ( Rádiótelex hogy dollárszázmilliókat loptak el országuktól és a pénzzel azóta is üzletelnek az Egyesült Államokban. A New York-i ügyészség a kö­zelmúltban emelt vádat a Marcos házaspár ellen, s a vádiratot hétfőn adták át a Hawaii-szigetekről beidé­zett Imelda Marcosnak. Fér­jének is meg kellett volna jelennie, de a 71 éves ex­diktátor egészségi állapota miatt halasztást kapott. KÍNAI—MAGYAR MEGBESZÉLÉSEK Li Hszi-ming, a KKP KB Politikai Bizottságának tag­ja hétfőn fogadta Pacsek József altábornagyot, a Ma­gvar Néphadsereg vezérkari főnökét, honvédelmi minisz­terhelyettest és az általa ve­zetett katonai küldöttséget. PANIK PORTUGÁLIÁBAN Egy portugál rádióadó va­sárnap műsorára tűzte a H. G Wells A világok hábo vállalkozóknak. Ezen az ál­lapoton — mondotta — vál­toztatni kell, mert az adott eljárási rend már az együtt­működés, a gazdasági fejlő­dés kerékkötője. Szükség van az ügyek intézésének korszerűsítésére, egyszerűbbé tételére. Ugyanakkor felhív­ta a figyelmet arra is, hogy piacaink és jó hírnevünk megőrzése érdekében nagyon fontos, hogy termékeink mi­nősége javuljon kifogásta­lan legyen. A tájékoztatót követően Grósz Károly, a Videoton vezetőinek kalauzolásával gyárlátogatásra indult. Első­ként azt az üzemrészt ke­reste fel, amelyben az első holland gyártmányú CD-Ie­mezgyártó gépsor hamaro­san megkezdi a sorozatgyár­tást. Az első székesfehérvá­ri lézerlemezek még az idén az üzletekbe kerülnek. A CD-lemezek gyártására — külföldi tőkével — létreho­zott Glória Kft. évi 6 mil­lió lemezt készít majd. A gyárlátogatást követően történt meg az űj szí­nestelevízió-gyártó technoló­giai sor felavatása, illetve üzembe helyezése. Az NR 001 Videoton Thomson feliratot viselő nemzetiszínű szalagot Grósz Károly vágta el. A televiziógyártús megújí­tását szolgáló technológiát a francia Thomson cég egyik NSZK-beli gyárától vásá­rolta a Videoton. A készü­lékeket a Thomson és a Vi­deoton szakemberei közösen fejlesztették ki, figyelembe véve az itthoni igényeket, valamint a hazai üzemek­ben és a szocialista orszá­gokban előállított alkatré­szek felhasználásának lehe­tőségeit. A Thomson sok segítséget adott a munkához. Egyebek között a célműsze­rek kifejlesztéséhez és a szakemberek képzéséhez. Az automatikus rendszerek se­gítségével a világpiacon is versenyképes készülékeket tud előállítani a Vi­deoton. A tévékészülé­kenként korábban 23 órás szerelési idő az új gép­soron öt órára csökken. A berendezések korszerűségére jellemző, hogy egy automa­ta 20 másodperc alatt 300 parányi alkatrész beültetésé­re képes. A korszerű belső felépítésű, és szemre is tet­szetős, formatervezett ká­vájú készülékekből az idén 20 ezer kerül a hazai üzle­tekbe. A Videoton egyéb­ként televiziógyártásának korszerűsítésével — a régi, valamint a hétfőn átadott új szerelősoron — évi félmillió televízió gyártására lesz ké­pes. Az avatóünnepség után rúja" című regénye alapján készüli hangjátékot, amely 50 évvel ezelőtt. Orsón Wel­les rendezésében, szerte Amerikában pánikot váltott ki. A darab az akkorihoz hasonló hatást gyakorolt most Portugáliában is. Fél évszázada Orsón Welles a rendkívüli rádióközlemények stílusában többször be­mondta azt a hírt, hogy űr­lényekkel együtt meteorit csapódott New York városá­ra. Tömegek adtak hitelt ennek a feldolgozásnak. A portugál verzióban a becsa­pódás helyeként Braga sze­repelt. Az észak-portugáliai kisváros lakói közül sokan arra a helyre siettek, ahol a rádió jelentése szerint el­lenséges szándékú marsla­kók szálltak le. Többen a rendőrséget és a tűzoltókat riasztották, de voltak olva nok is, akik autójukba szálltak és elmenekültek a városból. Később mintegy 200 fős tömeg gyűlt össze a helyi rádióadónál, hogy a megtévesztő műsor sugárzá­sa ellen tiltakozzék Grósz Károly megtekintette az új üzemet: nagy érdeklő­déssel figyelte a televízió­gyártás egyes mozzanatait, a világszínvonalon dolgozó automatákat. Ezt követően a nagyvállalat 1980-ban meg­nyílt, korszerű oktatási és művelődési központját ke­reste fel. Ennek sportcsar­noka adott otthont az 50 éves fennállás alkalmából rendezett jubileumi ünnep­ségnek is. Marton Zoltán vezérigaz­gató-helyettes köszöntő sza­vai után Demeter Béla nyu­galmazott vezérigazgató-he­lyettes szólt az 1938-ban ala­kított Vadásztöltény-, Gyu­tacs- és Fémárugyár Rt.-böl alakult Videoton öt évtize­des fejlődéséről, történelmé­nek néhány jelentős állo­másáról, majd Kázsmér Já­nos vezérigazgató ismertette a jelen eredményeit, és a megújulás terveit. Bevezető­ben arról szólt, hogy a 80­as évek elején bebizonyoso­dott, a Videoton monoliti­kus szervezete, patriárchá­lis vezetési rendszere túl lassú a világ változásaihoz, a vállalat reformra szorul, fel kell gyorsítani a fejlő­dését, az országban végbe­menő reformfolyamatokkal összhangban piacban, pénz­ben gondolkodó munkatár­sakra. műszaki és szervezeli megújulásra van szükség-j. Az ünnepségen mondott rövid beszédében Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a fél évszázad nem elörege­dést, hanem fiatalodást ered­ményezett a Videotonnál. E vállalat, mondotta, a mai nehéz és bonyolult gazdasá­gi helyzetben is a magyar népgazdaság egyik büszkesé­ge. Különösen elismerésre méltó — példaértékű — az a módszer, ahogyan a veze­tői a 80-as években je­lentkező gondok okát nem elsősorban a külső körülmé­nyekben, hanem saját alkal­mazkodóképességük nem megfelelő voltában keres­ték. Ezt követően — a szük­séges következtetések levo­nása után — kialakították saját kibontakozási prog­ramjukat. E székesfehérvári példa is azt mutatja — han­goztatta Grósz Károly —. hogy a jövő érdekében jó programokra, s főképp jobb, hatékonyabb munkára van szükség. A továbbiakban ar­ról szólt, hogy a jövő kö­vetelménye, az előrehaladás záloga csakis a nagyobb tu­dás, a fegyelmezett munka, és nem utolsósorban az ön­bizalom lehet. Hinni kell abban, hogy túljutunk a ne­hézségeken. A kormány négy évet kér arra, hogy a meg­torpant fejlődés ismét meg­induljon, hogy gondjaink csökkenjenek. Ebben a fo­lyamatban most, leginkább az időnek vagyunk szűké­ben, s ezt az időt úgy kell kihasználnunk, hogy az egymással szembeni köve­telmények megfelelő türe­lemmel is párosuljanak. Az országban ma divat a szá­monkérés, s nemegyszer olyan számlákat is ki akar­nak velünk egyenlíttetni, ame­lyekkel nem vagyunk adó­sok. Hozzátette: a kiegyen­lítésre váró számlákat ren­dezi majd a vezetés, de az alaptalan követeléseknek és igényeknek, főként pedig a zsarolásnak nem enged. Végezetül Grósz Károly arról szólt, hogy a pártnak és a kormánynak van prog­ramja a kibontakozásra, a megújulásra, ez azonban ál­dozatvállalással is jár. De áldozatvállalás nélkül ű még soha, sehol nem szüle­tett — hangoztatta Grósz Károly, majd további jó munkát kívánt a Videoton kollektívájának, és átnyúj­totta a Minisztertanács által alapított jubileumi oklevelet a vállalatnak. Az. ünnepség kitüntetések átadásával fejeződött be

Next

/
Thumbnails
Contents