Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

1988. október 13., csütörtök 3 Szegeden Folytatta vitáját a reformemlékülés A gazdaságirányítási rendszer 1968-as reformjának — akkori szóhasználattal: az új mechanizmusnak — huszadik évfordulója alkalmából kedden Szegeden, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága oktatási igazgatóságán emlékülés kezdődött Tegnap, szerdán a kutatók folytatták munkájukat. Nem az eredeti program szerint. Kedden ugyanis olyan élénk vita követte az első referátumokat, hogy számos előadás tegnap délelőttre „csúszott át". Többen — ügető Emese, Szépkuti István, Sallai Miklós — utaltak arra, hogy a mai viták az 1968as eszmecserékre emlékeztetnek, így nem is annyira újak. Mert jelenleg is a tőkefunkció érvényesülésének hiányáról van szó a gazdaságban. Előbb kénytelenek voltunk felismerni, hogy a szocialista gazdaság nem naturálgazdaság, hanem árutermelő. Ehhez tettük (tesszük) hozzá: a tőke működésére is szükség van. Ügynevezett mezőgazdasági blokk is volt az előadások között: Nagy Lajos, Tóth Ferenc és Váczy Mária a szövetkezeti tulajdonról szóló 1968-as vitát, a földtulajdon-szabályozás néhány kérdését, valamint a mezőgazdaság 1957 utáni irányítási rendszerét, a reform előzményét elemezte. A referátumok előreláthatóan nyomtatásban is megjelennek. A francia nagykövet látogatása Mm. Malitsenko asszony, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete tegnap, szerdán este Szegedre érkezett kétnapos látogatásra. Mai programja során találkozik Szabó Sándorral, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkárával és Lehmann István megyei tanácselnök-helyettessel, majd a városi tanácson beszélgetésen vesz részt Csonka Istvánnal és Müller József nével, a tanácselnök helyetteseivel. Délután felkeresi a József Attila Tudományegyetem Francia Tanszékét, majd megbeszéléseket folytat Csákány Béla rektorral. A késő délutáni órákban Gyulay Endre Szeged-csanádi megyéspüspökkel folytat eszmecserét. Az üllési takarékszövetkezet Támogat és jövedelmezően vállalkozik Nemrégen Üllésen jártam. Akaratlanul is kihallgattam egy beszélgetést míg vártam soromra a pénztárnál: — Nagyon rendesek itt a takarékban. — Talán soron kívül adtak kölcsönt? — Nem. Inkább azért mondom, mert pénzt adtak az új tornaterem építéséhez, de máskor is segítették, már a falút Elgondolkoztam. Azon túl, hogy a lakosság pénzét kezeli, ugyan mivel tudott „máskor is" segíteni. Erről kérdeztem Mészáros Jánost, az Ullés és Vidéke Takarékszövetkezet elnökét, aki 1980. január elsejétől tölti be ezt a tisztet. — Hány éves a takarékszövetkezet? — Jövőre leszünk harmincévesek. Az alapításkor 50 tagunk volt, s a tőkénk 100 ezer forint körül mozgott. Annak idején a környéken három önálló szövetkezet működött, Bordányban, Pusztamérgesen és Üllésen. Ezek 1980-ban egyesültek. A részjegy 700 ezer, a betét pedig megközelítette a 100 millió forintot. Jelenleg 79 millió a részjegy és 350 millió a betét értéke. — Hogyan és miben tudnak segíteni Üllésnek és vidékének? — Mindenekelőtt teljesítettük azt a kormányprogramot, miszerint támogatni kell a háztáji gazdaságokat. Elsők között kezdtük folyósítani a hosszúlejáratú építési kölcsönöket 3 százalékos kamattal. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert anyagi áldozatot hozunk azért, hogy minél többen tudjanak építeni lakást. Az áldozat azt jelenti, ha a pénzt a bankban tartós betétként lekötnénk, ezért 14 és fél százalékos kamatot kapnánk. — Miképpen támogatnak még? — Rendszeresen segítjük a körzetünkbe tartozó tanácsokat anyagilag. Hozzájárultunk már útépítéshez, tornateremhez, idősek napközi otthonának létesítéséhez. A legtöbbet az iskolák kapják, évente félmilliót. Mi fedezzük a községekben a rákszűrés költségeit is, de segítjük a még élő 22 alapító tagunkat havi rendszerességgel. — Fejlödnek-e tovább? — Beléptünk egy korlátolt felelősségű társaságba tíz millió forinttal. Ez Bordányban, Zákányszéken és Zsombón gyümölcsfeldolgozással foglalkozik. Szegeden is tagja vagyunk egy ilyen társaságnak, amelyben hat áfész, és a Déltex folytat külkereskedelmi tevékenységet. Ezek exportálják az NSZK-ba az Üllésen a kézimunka szakkörben készített, majd zsűrizett népművészeti termékeket. Ezek is újabb bevételi források. — Ügy tudom, hogy „betelepülnek" Szegedre is. — Igy igaz. Jövőre, az első félévben nyitunk fiókot a Hunyadi János sugárút 50ben. Itt gyakorlatilag ugyanazt a tevékenységet végezzük, mint Üllésen. Szolgáltatásainkat az egész város beleértve a peremkerületeket is, igénybe vehetik a lakók. Újdonságnak megemlítem, hogy január elsejétől nem kell megváltani az 500 forintos részjegyet, sőt a tagsági viszony sem lesz kötelező. Ha már alkalmam van beszélni, elmondom, hogy szeretnénk nyitni a városban egy népművészeti házat, amelyben termelnek és értékesítenek az emberek. A szándékunk és engedélyünk megvan, csupán az épület hiányzik. — Jövedelmezőek ezek a vállalkozások? — Természetesen. Különben nem csinálnánk. Acs S. Sándor Fórum a kistermelésről Egyebek között erről tanácskoztak tegnap, szerdán délelőtt a Csongrád Megyei Tanácsnál a szakemberek. Hárskúti László, a' MÉM osztályvezetője vázolta fel az országos helyzetképet. Szólt arról, hogy a sorozatosan bekövetkező aszályos évek visszavetették kissé a növény- és a zöldség-gyümölcs termelést. Az állattenyésztés továbbra is megfelelő szinten van. Míg régen a kiskertekben, kisgazdaságokban megtermelt növények, állatok fele került csak eladásra, addig az elmúlt években az árutermelés meghaladta a 75 százalékot. .Éppen ezért a legtöbb kisgazdaság is szakosodott. Arra a kérdésre, hogy milyen szabályozó változások várhatók jövőre, az osztályvezető nem tudott biztos választ adni, hiszen még nem dőlt el a több változat közül, melyiket fogják majd bevezetni. Ügy tűnik, az idén is úgy járunk mint eddig mindig, 'hogy az utolsó utáni pillanatban kerülnek nyilvánosságra a (kis) gazdálkodást döntően befolyásoló rendeletek. Csak nehogy a bizonytalanság kedvét szegje a termelőknek. Hiszen a zöldség, a gyümölcs, a fűszerpaprika, a hagyma nagy része a kisgazdaságokból kerül ki. A munkaigényes kultúrákra ugyanis a nagyüzemek nem vállalkoznak, mert nekik nem kifizetődő. Milyen a Csongrád megyei helyzetkép? Az országos gondoktól szűkebb környezetünk sem mentes. Erről beszélt Kabódi István, a megyei tanács munkatárs:!. A megyei népesség 43 százaléka foglalkozik kistermeléssel, több mint 44 ezer hektárt művelnek meg a magángazdálkodók, 7 milliárd forintos termelési értéket produkálva így. És a gondok? Akadnak helyben is bőven. A műtrágya, a vetőmagvak árának ugrásszerű drágulása, az ésszerűtlen importkorlátozás, a piaci információk hiánya bizony évről évre szorongatja a terKözel másfél millió családot regisztrált a KSH tavaly, akik valamilyen formában mezőgazdasági kistermeléssel foglalkoztak. Ez a lakosság több mint 40 százaléka. Igy érthető a megkülönböztetett figyelem a gazdaságnak e szférája iránt. Ha azt is hozzáveszszUk, hofiy a mezőgazdaság termelési értékének harmadát, 83 milliárd forintot a kistermelők adják, érthető, hogy nem mindegy, milyen változások mennek végbe a háztáji és kisegítő gazdaságokban. melőket. Többen kifogásolják, hogy az új adózási szisztéma túlzottan bonyolult, az adóbevallás elkészítését a kisgazdák nem tudják maguk vállalni. Arról is szólt az előadó, hogy a jövőben célszerű lenne változtatni a hitelfeltételeken, hiszen ma még túlzottan merev előírások szabályozzák. Tovább kellene fokozni az érdekeltséget is, hogy a kistermelés arányát továbbra is fenn tudjuk tartani a megyében. Kár, hogy vásárlóként ezzel nem mindig érthetünk egyet. Hiszen néhéz elképzelni, hogy a 60—70 forintos barackból, a 40 forintos meggyből alig-alig marad a termelőnek valami. A tájékoztatókat a résztvevő szakemberek konzultációja zárta. R. G. Új elképzelések a hitelpolitikában Sokakat érdeklő kérdés, miként kívánja a jövőben a pénzügyi kormányzat szabályozni a lakossági bankok tevékenységét, a betétgyűjtés és a hitelfelvétel feltételeit. A Pénzügyminisztériumban kapott tájékoztatás szerint a lakossági bankok csak akkor tölthetik be hatékonyan szerepüket, ha tényleges verseny alakul ki közöttük, s olyan betét- és hitelkonstrukciókat ajánlanak, amelyek ügyfeleik igényeinek legjobban megfelelnek. A verseny kialakulása érdekében a tervek szerint a jövőben nemcsak az OTP és a takarékszövetkezetek, hanem a kereskedelmi bankok is gyűjtenek majd betéteket és nyújtanak hiteleket magánszemélyeknek. Ettől azt várják, hogy nem kell tartani bizonyos hitelfajták megszűnésétől, sőt, arra is lehet számítani, hogy a piacon maradás érdekében a bankok bővítik a ibetételhelyezési és hitelfelvételi lehetőségek körét. Elképzelhető, hogy az egyes intézményeknél eltérőek lesznek a kamatok is. A 'betéttulajdonosok joggal várják, hogy pénzük értékállóságát a mindenkori kamat biztosítsa, ám erre megalapozottan tartanak igényt a hitelnyújtók is. Ezért számolni kell azzal, hogy a kölcsönkamatok is a betétkamatokhoz hasonló ütemben növekednek. Ez különösen az építkezőket, lakásvásárlókat érinti, hiszen a kedvezményes, általában három százalékos kamat eddig szinte természetes volt. Mint a Pénzügyminisztériumban elmondták, az elképzelések szerint az eddigiéknél jobban elkülönül a lakáslétesítők számára nyújtott hitel és a támogatás. Ez utóbbit a rászorulók természetesen továbbra is megkapják. Akik kifejezetten lakásépítésre vagy -vásárlásra takarékoskodnak, azok előnyös feltételeket élveznek majd a törlesztések meghatározásánál, s a szociálpolitikai juttatásokat is megkapják. Szívbetegek és barátaik klubja A városi Vöröskereszt kezdeményezésére és szervezésében tegnap, csütörtökön megalakult Szegeden a szívbetegek és barátaik klubja. Az alakuló ülésre egyelőre azokat a szívbetegeket hívták meg, akiket a közelmúltban kezeltek a deszki rehabilitációs intézetben. A klub programjai, foglalkozásai ezentúl szerdánként lesznek. A tanácsadásokon a szívbetegek életmódjával, lelki problémáik megoldásával, a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos pszichés és jogi kérdésekkel kívánnak többek között foglalkozni Kéthetente tervezik a gyógytorna-foglalkozásokat a sportcsarnokban, és a tagság igényének megfelelően számos más életvitelük változását figyelembe vevő programot szerveznek majd. Az év hátra lévő három hónapjában társadalmi segítséget kérnek, mert anyagi támogatásra csak a jövő esztendőben számíthatnak. A kluib elsődleges feladatának tekintik a szívbetegek további rehabilitációját. Éppen e cél érdekében szeretnék, ha nemcsak a sorstársak, hanem az őket támogatni vágyók is tagjai lennének a szívbetegek és barátaik klubjának Ha rádiós újságíró volnék, azt mondanám a szerkesztőnek: van néhány felvételrészletem, ami az eseményről szóló tudósításból kimaradt, de a hallgatóság figyelmére még érdemes. Ha a televízióban keresném kenyeremet, azt a címet választanám: ami a vágóasztalon maradt... Az írott sajtó munkatársaként a jegyzeteimet lapozgattam az itt következő epizódok közreadása előtt. A tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén készültek a feljegyzések. * Beteltek a szálláshelyek, melyek az ideiglenesen vagy hosszabb ideig Szegeden tartózkodó román állampolgárokat fogadhatják. Az algyői barakkban hetvenen férnek el, a vízművek Kátay utcai munkásszállóján négy szoba áll rendelkezésükre. Az ez idő szerint egyetlen megoldás: az IKV váltólakásaiból átadni néhányat a családosoknak. Van köztük hétgyerekes is ... Hosszabb távon gondolkodva azonban további lakásmegoldások is szóba jönnek. Az áttelepülők lakáskérelmet adhatnak be, illetve köthetnek eltartási szerződést olyanokkal, akiknek lakásuk van, de gondozójuk nincs. A városi tanács vbtitkára azért kérte, hogy e lehetőségről tájékoztassuk olvasóinkat, hátha volnának Szegeden, akik ilyen feltételekkel befogadnának Jegyzetlapok, epizódok romániai magyarokat. Akiket egyébként megkérdezésük után azonnali segélyben részesítenek, és ideiglenes szálláson helyeznek el, az egészségügyi osztály munkatársai ugyanis hét végi és éjszakai ügyeletet tartanak. Jelenleg körülbelül háromszázan vannak a Csongrád megyébe érkezettek. — többségük Szegeden. * Sorsok — néhány mondatban elbeszélve, néhány számadattal jellemezve. Hánytagú a család, hol laknak most, egy főre jutó jövedelmük, milyen lakást vásárolnak, milyen mértékben van tanácsi támogatásra szükségük, menynyit javasol a lakásosztály, s mennyit a lakásügyi társadalmi bizottság... Gyermektelen, fiatal házaspár, jövedelmű.k személyenként 5284 forint. Ezzel túllépik a jövedelemhatárt, tehát felmentést kérnek. És kapnak. Támogatást is, kölcsön formájában. Segíthet rajtuk. Nem részesíthető azonban támogatásban az, akinek a jövedelme a tanácsrendeletben rögzített jövedelmi határt több mint 10 százalékkal meghaladja. Nem kap hát támogatást az, akinél ez a plusz akárcsak 12 forint is. Az embernek összeszorul a torka, mert azt olvassa: az igénylő állami gondozott volt. Nincs szülője, aki segíthetné. ö már csak abban bízhat: ezt a szigorú tíz százalékot talán egyszer felemelik. .. * Még mindig lakástámogatás — de már egy korábbi nebvizsgálat utóélete. Annak idején a népi ellenőrök a vizsgált 54 támogatási határozatból 12-őt találtak hibásnak. Közülül; négy érintett család már visszafizette a tanácsi támogatást, illetve törlesztik azt. Egy esetben a neb megállapításai voltak tévesek, négy kérelmező támogatását a vb továbbra is indokoltnak tartja, három esetben pedig visszavonja a támogatást. Az ügy ezzel lezárható. A szünetben, a folyosón valaki újra felidézi az egyik vb-tag véleményét, miszerint ő, a vb-tag ismeri az egyik támogatottat, aki tényleg nem tart igényt arra, hogy a volt (és iszákos) férjtől gyermektartást kapjon. Tehát az illető jogosult a támogatásra. Ezek szerint — mondja a beszélgetőpartner — az elvált férj most a tanács költségére ihat tovább... * Elkészült a Marostői városrész 3. és 4. ütemének részletes rendezési terve. A 22 hektáros területen, a Rózsa Ferenc sugárút és a Bagoly utca mentén zártsorú beépítésre lesz lehetőség, a belterületi határ mellett a telkek oldalhatárán álló családi házak épülhetnek, a tervezési területnek a Belváros felé eső sarkait pedig két-há rom szintes társashazak építésére jelölték ki. A lakóterület minden pontjáról könnyen megközelíthető közkerteket átriumházak veszik majd körül. A Hargitai, Fülemüle, Bagoly utca között két hektárnyi területet közintézmények és közpark részére jelölték ki. Ott 1987-ben épült már egy ABC, az idén pedig postahivatal is. Van hely még egy százszemélyes óvodának (vagy 50—50 személyes óvodának és bölcsődének), szolgáltatólétesítményeknek, a 4. ütem területén pedig 16 tantermes iskolának. Ami az egyes, ezután készülő lakóépületek építészeti színvonalát illeti, a követelmények magasabbak lesznek. S hogy teljesíthetők is legyenek, a helyi városrendezési és építészeti sajátosságokat tükröző, rajzos mellékletekkel kiegészített szabályozási előírás is készül; mely orientálja az építtetőket és tervezőket, az építésügyi hatóságot is — az igényesebb építészeti környezet kialakítására. Ügy legyen! P. K.