Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

1988. október 12., szerda 5 1 Herpai Zoltán kiállítása A Képcsarnok szegedi Gulácsy Lajos Termében festménybemutatót rendeznek Herpai Zoltán alkotásaiból. A művész színes, színpadi jelenetekre utaló, klasszicizáló alkotásai egy merész és újszerű festői törekvés képviselői, melyek az utóbbi időben sok szakmai vitára adtak lehetőséget, de a közönség egyértelműen mellette voksolt. A 35 festmény mellett 20 egyedi grafikai lap is látható. A bemutató október 13-ától 22-éig tekinthető meg. Levéltári napok A múzeumi hónap rendezvénysorozatán belül immáron hagyomány, hogy levéltári napokat is rendeznek szűkebb pátriánkban: a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága, a TIT megyei szervezete, a makói és a csongrádi városi tanács, továbbá a Magyar Történelmi Társulat Csongrád megyei és szegedi csoportja, valamint a Csongrád Megyei Levéltár ma, szerdán, holnap, csütörtökön, és október 15én, szombaton három városban szervezi meg a levéltári napok programjait. Az idei levéltári napokat ma délelőtt fél 10-kor Rákos Istvánné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg a Csongrád Megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézetében. Az újszegedi épületben ezután Juhász Gyula akadémikus, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója Trianontól a párizsi békeszerződésekig címmel tart előadást, délután 2 órától pedig Szabolcs Ottó kandidátus előadása következik, címe: Hogyan írnak rólunk a külföldi tankönyvek? A levéltári napok első napjától rendezik meg a Történelmi Társulat megyei csoportjának tisztújító közgyűlését is. Ki fizet, ki nem.... Ingyenes nálunk az egészségügyi ellátás? Bevált újságírói fordulattal azt mondhatnám, részint igen, másrészt nem. Ennek azonban semmi értelme. Különösen akkor, amikor kiderül, mert kiderült, hogy például az egyik, munkásnak kell fizetnie a fogászati röntgenfelvételért, a másiknak viszont nem. Az ilyesmi rossz hangulatot szül, utánajártunk, mi is a helyzet? Fogászati rendelő a szegedi kábelgyárban. Míg kint a folyosón várok a soromra, megtudom, itt nemcsak a házon belülieket, fogadják, hanem ide járnak fogorvoshoz a gyufagyáriak és a kéziszerszámgyáriak is. Kertai György fogjo-rvos sejti, milyen ügyben járok. — Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunki, "hogy ezt a rendelőit a kábelgyár a saját pénzén alakította ki, az összes kiadásunkat itt fedezik. Jó ez, mert sokszor olyan anyagokat i is megvásárolhatunk, amire esetleg a kórházi rendelőintézetekben nincs pénz, de manapság már a korszerű fogorvosi ellátás része. Több mint 1200 dolgozó tartozik a mi rendelőnkhöz. Az itteni körzeti feladatok jó részét tehát nekünk kell ellátni. így 'tehermentesítjük az „állami" rendelőket. —• „Ezért cserébe," önöknek fizetniük kell a közpon. ti rendelőben készített röntgenfelvételekért? — Bennünket úgy tartanak számon, mint a maszekokat. Nem nagyon ertem a logikát, hiszen itt épp olyan alapon folyik az ellátás. mint mondjuk a jutagyárban, ahol szintén én vagyok aa üzemorvos:, Olit nem kell a dolgozónak a zsebébe nyúlnia, itt viszont fénytelen fizetni. Először csekket kell kérnie, majd miután bizonyította,, hogy legombolta a 150 /forinrtot, szóba állnak vele. azaz elkészítik a felvételt — Nem próbáltak ez ellen tenni valamit? — Alapellátásról van szó, (mégis igyekszünk megértervi az egészségügy nehéz helyzetét. Csuoán a megkü(lönböztdtés tűnik visszásnak. Fizessen például inindIkét helven ,a bebeg. vagv legyen ingyenes itt is, ott is ez a szolgáltatás. A dolgozók érthető módon háborognak. Egyetértek; velük: Ezt a felemás helyzetet rendezni kell! * A fentiekre mit imond Németh Gizella, a kórházrendelőintézet igazgatóhelyettese? •—' ítatezres dolgozói létszám felett kaphat egy-egy vállalat önálló, állami egészségügyi keretet. Az állami egészségügyi hálózatban dolgozók fizetését a tanácsok adják, ezenkívül az összes költséget ők fedezik. Mi is fizetünk például a kliniká'tól fkért egyes Vizsgalatokért. Gondolom', ez Sgy ligazságos. — Az azonban talán nem, hogy nz üzemeket egy kategóriába veszik a magánpraxist folytatókkal. — IItt valóban úgy tűnik, joghézag keletkezett. A kedvezmény n,em vonatkozik mindenkire. Bár az az igazság. hogy mi 150 forintért csak a film árát számoljuk fel. A munkad.íjat nem kértjük. Néhány munkahelyen az a gyakorlat, hogy a dolgozó kifizeti ugyan a telvéitelt, de a gyár megtéríti ezt a kiadását. — ön szerint méltányos a megkülönböztetés? — 'Én. azt tudom, hogy dgen csekély az az összeg, ami ebből a csatornából a mi kasszánkba befolyik. * Amit pedig mi érzékelünk, az a közfelháborodás. A rendelőben 150 forint egy röntgenfelvétel, a maszek ugyanezt megcsinálja 70-ért. ö a munkadíjat is felszámolja! (Talán nem ártana tőle valamicskét tanulnunk.) Aztán azt sem ártana eldönteni. kinek jár "ugyanaz a szolgáltatás ingyen, és kinek nem! Meddig lehet ilyetén áldozatokat elvárni a gyáraktól? Vagy miért nem követelünk mindenkitől?! * A kábelgyári fogorvosi rendelőbe járók megnyugtatására, "tolmácsolhatom ;a kábelgyár igazgatójának, Tombáczj Józsefnek az ígérettét, miszerint keresik annak a lehetőségéit, "miként tudnák átvállalni a hátrányos megkülönböztetésből származó terheket. Közbeni, gondolom, az egészségügy is igyekszik eltávolítani ezt a méregfogat. Bodzsár Erzsébet Képele a villamoson Ültünk a „kistanácskozóban" — parányi bizottsága a népfrontnak és meghívottak — hallgattuk a balesetek rémítő statisztikáit. 1986-ban 732 személyi sérüléses baleset, 52 halálos, 1987-ben 963 az összes, 72 a halálos. népfrontmozgalom, a Vöröskereszt, a közlekedésbiztonsági tanácsok baleset-megelőzési propagandája tiszteletre méltó erőfeszítések, ám ami az eredményességet illeti — nézzék a statisztikát! A pontosság kedvéért: MagyarBoldog lehetek, hogy a Vá- országon a baleset-megelőzésárhely—Szeged közti 47-es- si (nemzeti?) program az re ritkán visz utam, — ak- óvodában elkezdődik. Mint kor se biciklivel — mert ez szakemberek mondják, ott a a pár kilométer már olybá tűnik, mintha nem a haladásra, de a halálra készült volna. A lényeg: megyénk az „előkelő első" helyen áll az ország baleseti listáján, s hogy tovább cifrázzam, a közúton többsége ciklis. Vajon közülük hányan vannak, akik sosem karikáznak már Kopáncs, Kishomok felé a kiskertekkarszalagok — és prizmák vásárlására ösztönzik a diákokat. A november l-jei határidőhöz kötött versenyen osztályok vehetnek részt, amelyekben a tanulók több mint fele megvásárolta a jelzések valamelyikét és ezt az osztályfőnök nyílt levelezőlapon igazolja ..." (A jutalom kétnapos kirándulás). Az egyik bizottsági tag rögtön elmondta, több mint száz forint a finn-alapanyag felhasználásával készült karszalag, s jó, ha egyáltalán kapni az üzletekben. Mire végképp eluralkodott volna a tehetetlenség érzete, leghatékonyabb, aztán megy mindenki a maga feje után. Hébe-hóba a nagy hórukk: közlekedésbiztonsági versenyek, a rendőrség, a honvédelmi szövetség, az úttörőszövetség rendezésében, kárvallottak döntő évente egy osztályfőnöki óra szerencsére akkor szólt Ko60 éven fölüli bi- az elemiben, országos akci- uács Katalin főorvasnő. Kluók egy-egy hónap erejéig. bot forszírozott kisebb balLéteznek a különböző szer- esetet szenvedett gyerekek vezeti formák a közmorál számára, elképzeléseinek javításáért, hogy mást ne jgazj nóvuma viszont új be? A gyermekbalesetek hozzak példának, még az if- színfoltja lehetne a sekélyes elemzésekor hasonlóképp jú gárdában is. A várt hatás baleset-megelőzési" propaganszisszentünk. Pedig a rend- elmarad, a propaganda nem- dának, de városunknak is; őrség adatai korántsem tel- zeti méretekben u^yan tő- mindazok a szegedi gyerejesek. Hiányzanak statiszti- megeket érint, vajmi kevés akjk szeretnek rajzolni, kájukból esetek: a tornaórán sikerrel. Az pedig világos, s van egy kis idejük a napelszenvedett ficamok, a fá- mint a nap, hogy a manap- köziben vagy otthon, színest ság működő formák (a népfront baleset-megelőzési bizottsága is) többre nem képesek annál, amit eddig tettek. Legfeljebb életszerűbb ötletekkel állhatnak elő. rámászó attrakciók törései, a liftajtóba szorult kis lábak, és még vajon mifélék? Baleset-megelőzés. Az kérem, a világ legegyszerűbb dolga — ott a kistanácskozóban, az asztal mellől nézve. De ott is csak addig, míg az ember percekre elképzeli az foghatnának és a témakörben szerzett emléknyomaikat rajzlapra vethetnék. Ezeket a kis rajzokat, a legsikerültebbeket az. egész város láthatná, a villamosokon, buKézről-kézre járt a Bé- szo,kon, mondjuk egy diszkót kés megyei népfrontosok föl hívása, színes, 8 darabból idillt: autóban, gyalogosan álló öntapadós tiltó matrivillamoson és buszon közlekedünk, és utazunk figyelmesen, a szabályokat (a kazalszám lévőket) betartjuk, vigyázunk önmagunkra, és a másikra, a védtelen kisebbekre, öregjeinkre. Nem így van, persze, hogy nem így, mert mindenki siet, rohan, ideges türelmetlen, mert elavult az ország úthálózata, gépkocsiparkja, mert fütyülünk az íratlan szabályokra, cák. Grafikussal terveztették, az egyes példányokon a legjellemzőbb baleseti forrásokat látni. A megrendelőt keres forgalmazóra (a matricák darabja 2 forint "körül lenne). A fénymásolt példányokat mindenki megnézte, s rögtön látszott az arcokon, hogy nem sok reményt fűznek az ötlet fölkarolásához. Kinek van erre pénze maaz olykor bugyuta, idétlen napság? Hasonló kétségek propagandára. (Lásd: tévé- merültek föl az Országos reklám filmkockáit, a biz- Közlekedésbiztonsági Tanács tosítókban stócokban tornyo- titkársága felhívása olvasasuló fölhívásokat pályaud- takor. Ebben a legfrissebb varok elsárgult plakátjait. A akcióban fényvisszaverő hirdető fénymásolat mellett. Dicsőség lenne a szerzőnek (hisz természetesen a neve is szerepelne a képen) pluszmunkát nem adna az ötlet senkinek, mert a gyerekek felhívás maguk gondoskodnának a gyartora, képek cseréjéről. íme, egy fillér nélkül önszervezésben létrejövő és nem fölülről működtetett látszatakció! örvendtünk volna, ha nem ébred az újabb kétely: mi lesz, ha például a Szegedi Közlekedési Vállalat beleegyezik a rajzok reklámozásába — pénzért? Kérem, ha a gyerekek kopogtatnak a rajzokkal, fogadják őket — ingyen! Mag Edit Evadnyitás a szimfonikusokkal Az idei hangversenvévad laminventio. a tökéletes tárnyitókoncertjét hétfőn este salgási technika zenekar s tartották a Szegedi Nemze- szólista között, nem csuoán ti Színházban. Városunk szimfonikusainak élén ezúttal a vendégkarmester. Erdélyi Miklós állt. aki két hatalmas remekművet tűzötr műsorára, elsőként Mozart c-moll zongoraversenvét (K. 491.). majd Schubert VIL szimfóniáját (C-dúr). A versenymű szólistájaként a nemzetközi versenveken többszörösen díjat nyert Kiss Gyulát hallottuk. Mozart egyik legszebb zongorakoncertje — nem véletlen hogv Beethovennek is kedvence volt — talán éoDen azért hagy különösen mély lenyomatot belső világunkban. mert a pazar dalgyönyörködtetés felső foken. hanem egyúttal megrázó, mély költői tartalomnak is közvetítője. Bepillantást enged ez a muzsika a lélel: napfény nélküli tartományaiba. A magány a bárat szelíd remegése, vagv a dacos felháborodás, keserű nekifeszülés. indulat számomra meghatározó hangulatok e remekműben. Mozart csuoa dúr-világban ragyogó zongoraversenyei között csak két moll-hangneműt találunk Ezt. s a d-moll koncertet Annál a Mozartnál, akinél a legkeservesebb életszakaszaiban is mosolyog, s kacag a muzsika, hangsúlyozott 90 évvel ezelőtt. 1898. október 12-én született Budapesten. ÉletDálvaia összeforrott a kommunista mozgalommal, a párttal. 1918 novemberében részt vett a KMP megalakításában. munkatársa a Vörös Üjságnak. a Tanácsköztársaság megdöntése utón Bécsbe emigrált. Publicisztikai tevékenységet fejtett ki. dolgozott a pártpropagandában. a marxista—leninista ideológia hazai alkalmazásában. és ezek a párt jelentős vezetőiévé emelték. Képességei a pártkongresszusokon. a Kommunista Internacionálé VI. kongresszusán Í1928) bontakoztak ki. 1930-ban illegális munkára hazatért, de letartóztatták és háromévi fegyházbüntetésre ítélték. 1932 decemberétől 1934 januárjáig a Csillag börtönben raboskodott. Kiszabadulása után a Szovjetunióba ment. és hazatéRévai Józsefre emlékezünk réséig a Külföldi Bizottságban dolgozott. A Szovjetunióból 1944 november 5-én érkezett Szegedre, és ettől kezdve az MKP Ideiglenes Központi Vezetőségében dolgozott. Megbízták egv demokratikus napilap megjelenésének előkészítésével A Délmagyarország 1944. november 19-én a szerveződő Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapjaként jelent meg. Az MKP képviseletében szerkesztője, neve 1945. április 7-ig szerepelt a lap címoldalán. Az MNFF fő szervezője, és a koalíciót alkotó öt párt vezetői között az MKP-t ő képviselte. A népfrontos politika teoretikusa. a koalíciós pártharcok politikusa. tevékenységének fő színtere a Parlament lett. Itt 1944. december közepétől 1958-ig Szegedet képviselte. a választókerület listavezetője. az MKP par'amenti frakcióiának einöke. Kapcsolata Szegeddel mindvégig megmaradt. A Délmagvarországba számos alkalommal cikket írt. Nagygyűlések, ünnepi évfordulók. választási nagygyűlések. üzemi gyűlések vezérszónoka. Országos és helyi ügyekben itt is kifejtette véleményét. Sokszor megfordult Szegeden, élő kapcsolata volt a munkásokkal. ismerte Szeged haladó és munkásmozgalmi hagyományait. kapcsolatot talált az értelmiség jelentős helyi egyéniségeivel Irodalmárként nagyra értékelte a város haladó irodalmi hagyományait. Országos politikai vezetőként. kultűrpolitikuskeni az 1950-es években látszott szerepe ellentmondásos. szerepe volt a párt kultúrpolitikájának torzulásaiban. Hosszú időn át a Szabad Nép főszerkesztője. a párt agitációs és propagandabizottságának vezetője, az MTA Kossuth-díjas tiszteletbeli tagja. 1949—1953 között népművelési miniszter. 1953— 1958-ig az Elnöki Tanács elnökhelyettese. 1945—1953 között a párt Politkai Bizottságának tagja. 1956 júliusában ismét beválasztották a PB-ba. az ellenforradalom leverése után az MSZMP Központi Eizottságába. Tevékenységét 1957 augusztusától súlyosbodó betegsége mindjobban gátolta. 1976. október 12-én. születése 80. évfordulója alkalmából Szegeden iskolát neveztek el róla. jelentősége van. amikor moll-hangnemre komorodik. Kiss Gvula előadasában éppen ezt a megdöbbentő drámai töltetet hiányoltuk Nem mozgott honosán a evönvörűségesen sok arcú hangulatgazdag témák világában. Az ő megfogalmazásának — s ez ellen a karmester sem tett semmit — nem volt hullámhossza a iaihangok felfogására. Éppen ezért fakónak, nem igazán kedvvel álmodottnak. hanem inkább elegánsan rutinosnak tűnt ez az interpretáció, amelv nem mutatta meg azokat a mélységeket és magasságokat. amelyeket Mozart géniusza belelehelt. Nem így Schubert VII. szimfóniájának a tolmácsolása. amelv viszont vigaszként. kárpótlásként hatott. Nem. azaz utóbb szereztem tudomást Erdélyi Miklós Schubertról szóló könyvéről, tehát arról, hogv megkülönböztetett érdeklődéssel fordul a komponista felé. Am abból is. ahogvan eldirigálta életre keltette szimfóniáját. az első hangtól az utolsóig. egyértelműen világo'sá vált számomra, hogv az előadó tel jes szívével szereti ezt a kompozíciót, a legapróbb részleteiről is kedvvel teli. színes, árnyalt elképzelése van. egyszóval ellentétben a szólistával, otthonosan, bensőséges barátsággal mozog a műalkotás káprázatos, szép tájain. A grandiózus kompozíció érdekfeszítő. számos, különösen szépen megoldott részlettel (például a második tételben) andalító interpretációjához nagyban hozzájárult a szegedi szimfonikusok míves közreműködése. főként a fafúvósok kiemelkedő szép szereplése. Berényi Bogáta