Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-10 / 242. szám
t 4 1988. október 10., hétfő Szombaton megtartották a szegedi pártértekezletet (folytatás a 3. oldalról.) ván, hogy az értekezlet ele. get tud-e tenni a várakozásoknak Sürgette az új jelenségek marxista elemzését ás sérelmezte, hogy a munkásság kevesebb figyelmet kap a megérdemeltnél. Elmondta: a fizikai dolgozók nem érzik magukat felelősnek a helyzetért, mivel nem Üthetnek a műszaki fejlesztés elmaradásáról, az adósságállomány alakításáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a várois iparszerkeze, tében domináns, nagyrészt nőket foglalkoztató, könynyú- és élelmiszeriparban határozottabban kell érvényesíteni a családanyák helyzetét könnyítő nőpolitikát. SÓDAR LÁSZLÓ Az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban elmondta: néhány pontjában lehetne konkrétabb. Emellett szólt arról, hogy szükség van a párt szervezeti szabályzatának átdolgozására, a tagdíjfizetési rend átdolgozására. Felvetette: a befizetett tag. dijak egy része maradhasson az alapszervezeteknél, &i a párt pénzügyi gazdálkodása ikapjon nagyobb nyilvánosságot. Az ifjúsággal kapcsolatban elmondta: továbbra is fontosnak tartja a KISZ érdekvédelmi munkájának fenntartását, majd a fiatalok képviseletéről szólt. Sérelmesnek tartotta, hogy a pártértekezlet küldöttei közt a 35 év alattiak száma a 15 százalékot sem éri el, s kérdéses — mondta —, hogy megfelelő érdekképviseletet kap e réteg a pártban. Délután fraknóy Gábor elnökletével folytatta munkáját a tanácskozás. ANDERLE ADAM Feltette a kérdést, milyen lehetne egy új Szeged, vagyis, milyen a part új várospolitikája. Utalt arra, hogy e tekintetben a pártnakl a közösségépítés szerepét szánná. Majd a néphatalom, önkormányzat kérdéskörét érintve javasolta, hogy olyan tagolt városra van szükség, amelyben a polgárok bele tudnak szólni az őket közvetlenül érintő dolgokba, olyan néphatalmi és önigazgatási intézményeket kell létrehozni — mellőzve a bürokráciát, amelyek tartalmas közösségi élet megteremtését szolgálhatnák. Elképzelhetőnek tartja az egykori kerületi tanácsok mintájára megszervezni ezt a közigazgatást, "s így a lakóterületi pártbizottságok is megtalálhatnák -helyüket. A pártértekezletet megelőző Tiszá-parti ifjúsági tüntetésen elhangzott felvetésre is reagált hozzászólásában. A munkásőrség további fenntartásának vitájára utalva elmondta, újra kelleno értelmezni e testület szerepét. Nem megszüntetni, hahem az egész, nép milíciájává tenni, „szocialista nemzetörséggé" alakítani. Ez segítséget nyújthatna a napjainkban oly sokat vitatott alternatív katonai szolgálat megvalósításához is. HALASZ JÓZSEF Szóvá tette a pártmunkában a közvetlen irányitga. tás tó; a papírközpontúság hibáit, azzal, hogy az emberi kapcsolatok hiánya rontja a párttagság hangulatát A vezetői felelősségről szólva kifejtette: nem lehet azonosan elbírálni a végrehajtó és az irányító felelősségét. Beszélt arról is. hogy nemcsak a nyugdijasok és a fiatalok vannak ma már rossz helyzetben, hanem a kétgyerekes átlagcsalád helyzete is sok esetben kritikus Elengedhetetlennek tartotta a bérreformot, tekintettel a főmunkaidőben elérhető jövedelmek ala. csonyságára. Az értelmiség gondjairól szólván hozzátette, kevesebb szó esik a s'zükségesnél az aktív fizikai munkásság gondjairól. DEBRECZENI PAL Több elhangzott javaslattal vitába szallva hangsúlyozta, hogy jogállamban élünk, és pusztán moralizálgatással nem lehet erkölcsi normákat megszabni. Az ártatlanság vélelme mindenkinek kijár, a vezetőnek is. Aki nem felel meg, attól meg kell vonni a bizalmat, de veszélyes, ha általánosítgatunk. A szellemi töke hasznosulásáról és a kilábalás gyorsításáról szólva ö is fontosnak tartotta a szegedi szellemi potenciál aktivizálását, helyi célok érdekében. A pártértekjezlet fórumán jelentette be egy alapítvány létrehozását, amelynek, célja a város fejlődését, felemelkedését elősegítő, hírnevét gyarapító szellemiség legjelentősebb képviselőinek erkölcsi és anyagi elismerése. Az alapítvány ősszegét — 10 millió forintot — a Domet Ecsetgyár, a Szegedi Kábelgyár, a Konzervgyár, a Szalámigyár és Húskombinát, a Szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Vidia Kereskedőház és a városi tanács adta össze. Az alapítvány működéséről később szaikértők bevonásával fognak dönteni. Javasolta még regionális bank és helyi külkereskedelmi vállalat létrehozását, hogy minél több haszon maradjon Sze. geden. (Szentgyörgyi Pál egypercesében versenypályázat kiírását javasolta a bankok között: ott helyezzék el az alapítvány tökéjét, ahol arra a legmagasabb kamatot adják.) SZÉPKUTI LASZLÓNÉ Hozzászólásában a párt beLső életével foglalkozott, ö is érintette a bizalmi válság kérdését, a párttagok példamutatásának fontosságát, a pártegység megteremtésének szükségességét, és külön is megemlítette a párt. dokumentumok homályos megfogalmazását, a hivatalnoknyelvezetet, amely legfeljebb az eltérő értelmezést segíti elő. A jövőre nézve elmondta, alaposan ki kell dolgozni az új pártbizottság feladatait, igy azt. hogy csak azt tűzze ki feladatául, amit meg is tud oldani. A választással kapcsolatban tett egy javaslatot is: ne legyen túlzott az új testületben az első számú vezetők aránya, és bővítsék tovább a delegálási lehetőségeket. TÓTH TAMÁS Szólt arról, hogy napjainkban a társadalom minden szintjén konfrontációt tapasztalhatunk és sajnos élnek az alattomos, sandj módszerek. A politikai élet fertőzöttsége miatt radikális megoldásokra van szükség. A pártéletröl szólva kifejtette, csak új emberekkel érhető el változás, s javasolta az egyszintű testület létrehozását, amelyben egyértelműen érvényesül a tisztségviselői felelősség. Adjunk bizalmat, operatív intézkedési lehetőséget a megválasztottaknak de ez párosuljon felelősség vállalással. Teljes nyilvánosságot is kért hozzászólásában és bírálta a Délmagyar ország gyakorlatát, amely nem segítette elő a sokat kr: tizált „helyi ügyek" nyilvánosságra hozatalát. A pártéletről szólva elmondta, hogy erősebb szövetséget kel! kialakítani az ifjúsággal, s párbeszédet kell kezdeményezni a különböző csoportosulásokkal. Ugyanakkor vitatta a delegálási lehetőségek bővítésének szükségességét arra hivatkozva, hogy így mindig ugyanabból a közegből kerülnének ki n testületi tagok, s ez károsan befolyásolná a sokrétű döntések meghozatalát. SZABÓ SÁNDOR A meghívást megköszönve elmondta, sok mindennek szeretne hangot adni fölszólalásában, vitatkozni ás egyes véleményekkel, de erre idő hiányában nincs mód. Sok segítő javaslat hangzott el szerinte a vitában, de jó néhány türelmetlen is. Szólt arról a folyamatról, ami az utóbbi hónapokban zajlott le a megyében, s amelynek következtében sor kerül megyei pártértekezletre is. A kérdés hasonló átértékelésére kerül sor a megye több városában. Az etikai kérdések kapcsán ismertette az MSZMP Csongrád Megyei Végrehajtó Bizottságának határozatát, amely személy re való tekintet nélkül pár'vizsgálatot rendelt el min den ismert esetben, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonással, illetve bűnvádi feljelentéssel. A gyanakvás légkörét csak a helyzet teljes föltárása szüntetheti meg. A vitában fölmerült, a megye és Szeged viszonyai kritizáló észrevételek kapcsán kifejtette abbéli véleményét, hogy a megyei páitvezetés az utóbbi időszakban nem avatkozott bele a szegedi pártvezetés munkájába, mindenben megadta a városnak az önállóságot. Igaz viszont — mondotta —, hogy a tanácsok kapcsolatában fordított tendencia ment végbe, mivel a szegedi városi tanács korábbi önállósága megszűnt. A vitában felvetődött problémákat — gazdasági stabilizáció, szerkezetváltás, egészségügy, oktatás, fiatalok helyzete stb. — egyaránt fontosnak tartotta, azzal, hogy forrásokat kell találni a legégetőbb gondok megoldására. Ügy vélte, hogy a gazdaság öszszefogása a helyi szellemi bázissal segítheti a gazdasag jövedelmezőségének javítását, forrásaink gyarapítását. BÁRDOS KAROLYNÉ Sötét színekkel ecsetelte a közoktatás veszélyes, feladatainak ellátására lassanként alkalmatlanná tévő helyzetét. Ennek kialakulásában, szerinte, a felborult társadalmi értékrend is közrejátszott, az oktatás, a tudás folyamatos leértékelődésével. Szót emelt a pedagógusok érdekében, hozzátéve, hogy Európában a költségvetésből itt jut a legkisebb hányad az oktatásra. Ilyen helyzetben igényes szakmai munkát végezni nem lehet. CSONKA ISTVÁN Hozzászólásában elmondta, hogy a várospolitikai célok megvalósítását legtöbb esetben a pénzhiány akadályozza. A gazdaság teljesítőképességének növelésére van szükség, hiszen a pénzeszközök átcsoportosftgatásóval. újraelosztásával eredmeny már nem érhető el. E probléma felveti a helyi források koncentrálásának szükségességét, és a vállalkozásközpontú tanácsi gazdálkodás kialakítását. Szólt a közigazgatás átalakítása kapcsán a megyék helyéről, szerepéről is. Azt kell eldönteni — mondta —, hogy a megye a kormány szerve legyen vagy a helyi tanácsok szövetsége. Visszautalva egy felszólalásra megemlítette, hogy a kerületi tanácsol; egyes funkcióinak ellátására látják alkalmasnak a lakóSzavaznak a küldöttek Vasárnap délelőtt a városi pártszékházban a szegedi pártbizottság megválasztott tisztségviselői sajtótájékoztató kereteben válaszoltak a pártértekezlet kapcsán fölmerült kérdésekre, amelyek — igazodva a közvélemény érdeklődéséhez — leginkább a személyi változásokra, a választás menetére, a zárt ülésen történtekre vonatkoztak. Ekkor hangzott el néhány igencsak beszédes szám is. A korábban 63 fös testület 74 tagúra bővült. közülük mindössze huszonketten vettek részt korábban is a testület munkájában. Ilyen nagy személycserékre korábban még nem volt példa. Érdemes szólni az életkori megoszlásról is. Bar pontos átlagéletkorral nem szolgálhatunk, az kiderült a nevekből, hogy nagyon sok 30—40 év közötti új tag került a pártbizottságba, s a korábbinál több 30 év alatti is kénviseli a fiatalabb nemzedéket. A jelölésről szólva Székely Sándor elmafndta: előzetes szempontokat nem állapított meg a pártbizottság. a jelölőbizottságot csak a küldöttek véleményei befolyásolhatták a lista elkészítésekor. Ügy érezzük, ez az egyetlen heSajtótájékoztató lyes út, a személyi kérdéseknek így kell eldőlniük, nem előzetesen, netán manipulatív módon" — mr.ndta a városi partbizottság első titkára. Újszerű volt a választás során az is, hogy aki helyet kapott a jelölőlistán, s ezt kővetően élvezte a szavazók ötven százalékának + 1 főnek bizalmát, a pártbizottság *lagjává vált, vagyis nem korlátozták előzetesen a testület létszámát. — Az előzetes beszélgetések. találgatások során fölmerült egy nagyobb tisztújítás lehetősége is. vagyis az, hogy a titkári funkciókban is változásra lehet .számítani? — hangzott az egyik kérdés. — Végül az eddigi vezetők kaptak bizalmat. — Ez a végeredmény nem jelenti azt, hogy iKtáktól mentesen zajlott a szavazás c tisztségviselők ügyében, hiszen csak az első titkár személyére történt egyes jelölés. A titkárok esetében már hat név került papírra, s végül csak kétfordulós szavazás után dóit el, hogy kik tölthetik be a jövőben is ezeket a funkciókat — kaptuk a választ. Most jegyezzünk le újabb számokat, amelyek a tanácskozáson részt vett küldöttek aktivitását, s mi tagadás, kitartását, „állóképességét" is jelzik: a 270 szavazati joggal rendelkező küldött közül 265en adtak le érvényes szavazatot este 10 óra után, vagyis több mint 14 órával a tanácskozás megkezdését követően. S még valami: e sajtótájékoztatón ismét szóba került a nyíltság, a nyilvánosság kérdése, hiszen az MSZMP első olyan szegedi pártértekezletére került sor, amelynek dokumentumtervezetét, r. jelöltek listáját már korábban városszerte megismerhették, vitathatták párttagok és pártonkivüliek egyaránt. Bár volt olyan nézet, hogy talán hiba ennyire „utcára vinni" a párt belső ügyeit, a pártbizottság vezetesének álláspontja az, hogu ilyen szórványos ellenkezések esetén is csakis ilyen politizálás felel meg a mar. kor követelményeinek, s a jövőben minden fórumon ezt a módszert érdemes követni. . területi központok létrehozását, amelyekhez kapcsolódhatnának a lakóterületi pártszervek is. Válaszolt a Tömörkény gimnázium oktatóinak felvetésére is és az igazgató kinevezése ügyében kialakult állapotot valóban tarthatatlannak minősítette, de hivatkozott arra, hogy ezt ma nagyon bonyolult rendeletek szabályozzák. Végül u városfejlesztési koncepció k'alakításának szükségességét említette, mert valóben szükség van a rendezési terv korszerűsítésére. BORBÉLY GABOR Az MSZMP KB nevében köszöntötte a tanácskozást, amely megítélése szerint sokrétű, felelősségteljes vitát folytatott. Egy felvetésre reagálva elmondta, hogy a helyi pártértekezletek összehívásának kérdésében a KB elvi álláspontja az, hogy e>:: az adott kommunista közösségre bízza, milyen formákban, fórumokon tudja megoldani problémáit, majd az országos pártértekezlet kapcsán kifejtette, május óta a párt kettős kötődésben él — megindult a változtatás. s megkezdődött az ehhez kapcsolódó eszközrendszer kialakítása is. Keressük, milyen módszerek vihetők tovább céljaink megvalósítása érdekében, s mivel kell szakítanunk — mondta. Az országos pártértekezlet állásfoglalása mindannyiunk számára programot ad, s ehhe:' való viszonyunk dönti cl hogy hová tartozunk. Jelenleg átmeneti időszakban élünk, mivel a végleges programot a XIV. konp.es/szusnak kell kidolgoznia A pártegységgél kapcsolatban azt a véleményét hangoztatta, hogy a politikai centrumot kell erősíteni, míg a megújulásról szólva hangsúlyozta, ez csak kemény ónvizsgálattal hozhat eredményt. Kifejtette, nem ért egyet a munkásőrség átszervezésére vonatkozó javaslattal. TOMBACZ JÓZSEE A kábelgyár példájára h:vatkozva, ahol vezetői hibákból régebben két válsághelyzet alakult ki, most pedig eredményesen működik évek óta a gyár, méltatta a vezetés felelősségét, illetve fontosságát. Az állásfoglalás-tervezetről elmondta, hiányolja belőle a jó, illelvu rossz eredmények okainak elemzését. GAL BÉLA Több korábbi felszólaláshoz csatlakozva hangsúlyozta, hogy az oktatás feltételrendszere nemhogy javu'.t volna, inkább romlott az utóbbi években. Ha ezen nem ;cgit a társadalom, saját gyermekeink jövőjét veszélyeztetjük. A vitára kitűzött idö ezzel lejárt. ..Eauperces" lehetősetjeivel élve Gyenessey Edina és Szilágyi Akos kérte a Vártértekezletet. hoau lilén egy fiatal szót kaohassoil. Az indítványt megszavazták. SZEMÖK ARPAD Elmondta, hogy a szocializmusképről gondolkodva mindenképp a pluralizmus mellett voksol, maid kifogásolta hogy az MSZMP nao-