Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

t 4 1988. október 10., hétfő Szombaton megtartották a szegedi pártértekezletet (folytatás a 3. oldalról.) ván, hogy az értekezlet ele. get tud-e tenni a várakozá­soknak Sürgette az új je­lenségek marxista elemzését ás sérelmezte, hogy a mun­kásság kevesebb figyelmet kap a megérdemeltnél. El­mondta: a fizikai dolgozók nem érzik magukat felelős­nek a helyzetért, mivel nem Üthetnek a műszaki fejlesz­tés elmaradásáról, az adós­ságállomány alakításáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a várois iparszerkeze, tében domináns, nagyrészt nőket foglalkoztató, köny­nyú- és élelmiszeriparban határozottabban kell érvé­nyesíteni a családanyák helyzetét könnyítő nőpoliti­kát. SÓDAR LÁSZLÓ Az állásfoglalás-tervezet­tel kapcsolatban elmondta: néhány pontjában lehetne konkrétabb. Emellett szólt arról, hogy szükség van a párt szervezeti szabályzatá­nak átdolgozására, a tagdíj­fizetési rend átdolgozására. Felvetette: a befizetett tag. dijak egy része maradhas­son az alapszervezeteknél, &i a párt pénzügyi gazdál­kodása ikapjon nagyobb nyilvánosságot. Az ifjúság­gal kapcsolatban elmondta: továbbra is fontosnak tart­ja a KISZ érdekvédelmi munkájának fenntartását, majd a fiatalok képviseleté­ről szólt. Sérelmesnek tar­totta, hogy a pártértekezlet küldöttei közt a 35 év alat­tiak száma a 15 százalékot sem éri el, s kérdéses — mondta —, hogy megfelelő érdekképviseletet kap e ré­teg a pártban. Délután fraknóy Gábor elnökletével folytatta mun­káját a tanácskozás. ANDERLE ADAM Feltette a kérdést, milyen lehetne egy új Szeged, vagy­is, milyen a part új város­politikája. Utalt arra, hogy e tekintetben a pártnakl a közösségépítés szerepét szánná. Majd a néphatalom, önkormányzat kérdéskörét érintve javasolta, hogy olyan tagolt városra van szükség, amelyben a polgá­rok bele tudnak szólni az őket közvetlenül érintő dol­gokba, olyan néphatalmi és önigazgatási intézményeket kell létrehozni — mellőzve a bürokráciát, amelyek tar­talmas közösségi élet meg­teremtését szolgálhatnák. Elképzelhetőnek tartja az egykori kerületi tanácsok mintájára megszervezni ezt a közigazgatást, "s így a la­kóterületi pártbizottságok is megtalálhatnák -helyüket. A pártértekezletet megelőző Tiszá-parti ifjúsági tünteté­sen elhangzott felvetésre is reagált hozzászólásában. A munkásőrség további fenn­tartásának vitájára utalva elmondta, újra kelleno ér­telmezni e testület szerepét. Nem megszüntetni, hahem az egész, nép milíciájává tenni, „szocialista nemzetör­séggé" alakítani. Ez segítsé­get nyújthatna a napjaink­ban oly sokat vitatott alter­natív katonai szolgálat meg­valósításához is. HALASZ JÓZSEF Szóvá tette a pártmunká­ban a közvetlen irányitga. tás tó; a papírközpontúság hibáit, azzal, hogy az embe­ri kapcsolatok hiánya ront­ja a párttagság hangulatát A vezetői felelősségről szól­va kifejtette: nem lehet azonosan elbírálni a végre­hajtó és az irányító felelős­ségét. Beszélt arról is. hogy nemcsak a nyugdijasok és a fiatalok vannak ma már rossz helyzetben, hanem a kétgyerekes átlagcsalád helyzete is sok esetben kri­tikus Elengedhetetlennek tartotta a bérreformot, te­kintettel a főmunkaidőben elérhető jövedelmek ala. csonyságára. Az értelmiség gondjairól szólván hozzátet­te, kevesebb szó esik a s'zükségesnél az aktív fizi­kai munkásság gondjairól. DEBRECZENI PAL Több elhangzott javaslat­tal vitába szallva hangsú­lyozta, hogy jogállamban élünk, és pusztán moralizál­gatással nem lehet erkölcsi normákat megszabni. Az ártatlanság vélelme minden­kinek kijár, a vezetőnek is. Aki nem felel meg, attól meg kell vonni a bizalmat, de veszélyes, ha általánosít­gatunk. A szellemi töke hasznosulásáról és a kilába­lás gyorsításáról szólva ö is fontosnak tartotta a szegedi szellemi potenciál aktivizá­lását, helyi célok érdekében. A pártértekjezlet fórumán jelentette be egy alapítvány létrehozását, amelynek, célja a város fejlődését, felemel­kedését elősegítő, hírnevét gyarapító szellemiség legje­lentősebb képviselőinek er­kölcsi és anyagi elismerése. Az alapítvány ősszegét — 10 millió forintot — a Domet Ecsetgyár, a Szegedi Kábel­gyár, a Konzervgyár, a Sza­lámigyár és Húskombinát, a Szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Vi­dia Kereskedőház és a vá­rosi tanács adta össze. Az alapítvány működéséről ké­sőbb szaikértők bevonásával fognak dönteni. Javasolta még regionális bank és he­lyi külkereskedelmi vállalat létrehozását, hogy minél több haszon maradjon Sze. geden. (Szentgyörgyi Pál egyper­cesében versenypályázat ki­írását javasolta a bankok között: ott helyezzék el az alapítvány tökéjét, ahol ar­ra a legmagasabb kamatot adják.) SZÉPKUTI LASZLÓNÉ Hozzászólásában a párt beLső életével foglalkozott, ö is érintette a bizalmi válság kérdését, a párttagok példa­mutatásának fontosságát, a pártegység megteremtésé­nek szükségességét, és kü­lön is megemlítette a párt. dokumentumok homályos megfogalmazását, a hivatal­noknyelvezetet, amely leg­feljebb az eltérő értelmezést segíti elő. A jövőre nézve elmondta, alaposan ki kell dolgozni az új pártbizottság feladatait, igy azt. hogy csak azt tűzze ki feladatául, amit meg is tud oldani. A vá­lasztással kapcsolatban tett egy javaslatot is: ne legyen túlzott az új testületben az első számú vezetők aránya, és bővítsék tovább a dele­gálási lehetőségeket. TÓTH TAMÁS Szólt arról, hogy napjaink­ban a társadalom minden szintjén konfrontációt ta­pasztalhatunk és sajnos él­nek az alattomos, sandj módszerek. A politikai élet fertőzöttsége miatt radikális megoldásokra van szükség. A pártéletröl szólva kifejtet­te, csak új emberekkel érhe­tő el változás, s javasolta az egyszintű testület létrehozá­sát, amelyben egyértelműen érvényesül a tisztségviselői felelősség. Adjunk bizalmat, operatív intézkedési lehető­séget a megválasztottaknak de ez párosuljon felelősség vállalással. Teljes nyilvános­ságot is kért hozzászólásá­ban és bírálta a Délmagyar ­ország gyakorlatát, amely nem segítette elő a sokat kr: ­tizált „helyi ügyek" nyilvá­nosságra hozatalát. A párt­életről szólva elmondta, hogy erősebb szövetséget kel! kialakítani az ifjúsággal, s párbeszédet kell kezdemé­nyezni a különböző csoporto­sulásokkal. Ugyanakkor vi­tatta a delegálási lehetősé­gek bővítésének szükségessé­gét arra hivatkozva, hogy így mindig ugyanabból a közegből kerülnének ki n testületi tagok, s ez károsan befolyásolná a sokrétű dön­tések meghozatalát. SZABÓ SÁNDOR A meghívást megköszönve elmondta, sok mindennek szeretne hangot adni fölszó­lalásában, vitatkozni ás egyes véleményekkel, de er­re idő hiányában nincs mód. Sok segítő javaslat hangzott el szerinte a vitában, de jó néhány türelmetlen is. Szólt arról a folyamatról, ami az utóbbi hónapokban zajlott le a megyében, s amelynek kö­vetkeztében sor kerül me­gyei pártértekezletre is. A kérdés hasonló átértékelésé­re kerül sor a megye több városában. Az etikai kérdé­sek kapcsán ismertette az MSZMP Csongrád Megyei Végrehajtó Bizottságának határozatát, amely személy re való tekintet nélkül pár'­vizsgálatot rendelt el min den ismert esetben, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonással, illetve bűnvádi feljelentéssel. A gyanakvás légkörét csak a helyzet tel­jes föltárása szüntetheti meg. A vitában fölmerült, a megye és Szeged viszonyai kritizáló észrevételek kap­csán kifejtette abbéli véle­ményét, hogy a megyei páit­vezetés az utóbbi időszakban nem avatkozott bele a sze­gedi pártvezetés munkájába, mindenben megadta a vá­rosnak az önállóságot. Igaz viszont — mondotta —, hogy a tanácsok kapcsolatában fordított tendencia ment végbe, mivel a szegedi vá­rosi tanács korábbi önálló­sága megszűnt. A vitában felvetődött problémákat — gazdasági stabilizáció, szer­kezetváltás, egészségügy, ok­tatás, fiatalok helyzete stb. — egyaránt fontosnak tar­totta, azzal, hogy forrásokat kell találni a legégetőbb gondok megoldására. Ügy vélte, hogy a gazdaság ösz­szefogása a helyi szellemi bázissal segítheti a gazdasag jövedelmezőségének javítá­sát, forrásaink gyarapítását. BÁRDOS KAROLYNÉ Sötét színekkel ecsetelte a közoktatás veszélyes, felada­tainak ellátására lassanként alkalmatlanná tévő helyzetét. Ennek kialakulásában, sze­rinte, a felborult társadalmi értékrend is közrejátszott, az oktatás, a tudás folyamatos leértékelődésével. Szót emelt a pedagógusok érdekében, hozzátéve, hogy Európában a költségvetésből itt jut a leg­kisebb hányad az oktatásra. Ilyen helyzetben igényes szakmai munkát végezni nem lehet. CSONKA ISTVÁN Hozzászólásában elmondta, hogy a várospolitikai célok megvalósítását legtöbb eset­ben a pénzhiány akadályoz­za. A gazdaság teljesítőké­pességének növelésére van szükség, hiszen a pénzeszkö­zök átcsoportosftgatásóval. újraelosztásával eredmeny már nem érhető el. E prob­léma felveti a helyi forrá­sok koncentrálásának szük­ségességét, és a vállalkozás­központú tanácsi gazdálko­dás kialakítását. Szólt a közigazgatás átalakítása kapcsán a megyék helyéről, szerepéről is. Azt kell el­dönteni — mondta —, hogy a megye a kormány szerve legyen vagy a helyi tanácsok szövetsége. Visszautalva egy felszólalásra megemlítette, hogy a kerületi tanácsol; egyes funkcióinak ellátására látják alkalmasnak a lakó­Szavaznak a küldöttek Vasárnap délelőtt a vá­rosi pártszékházban a sze­gedi pártbizottság megvá­lasztott tisztségviselői saj­tótájékoztató kereteben vá­laszoltak a pártértekezlet kapcsán fölmerült kérdé­sekre, amelyek — igazod­va a közvélemény érdeklő­déséhez — leginkább a személyi változásokra, a választás menetére, a zárt ülésen történtekre vonat­koztak. Ekkor hangzott el néhány igencsak beszédes szám is. A korábban 63 fös testület 74 tagúra bő­vült. közülük mindössze huszonketten vettek részt korábban is a testület munkájában. Ilyen nagy személycserékre korábban még nem volt példa. Ér­demes szólni az életkori megoszlásról is. Bar pon­tos átlagéletkorral nem szolgálhatunk, az kiderült a nevekből, hogy nagyon sok 30—40 év közötti új tag került a pártbizottság­ba, s a korábbinál több 30 év alatti is kénviseli a fia­talabb nemzedéket. A jelölésről szólva Szé­kely Sándor elmafndta: előzetes szempontokat nem állapított meg a pártbizott­ság. a jelölőbizottságot csak a küldöttek vélemé­nyei befolyásolhatták a lista elkészítésekor. Ügy érezzük, ez az egyetlen he­Sajtó­tájékoztató lyes út, a személyi kérdé­seknek így kell eldőlniük, nem előzetesen, netán ma­nipulatív módon" — mr.ndta a városi partbi­zottság első titkára. Újsze­rű volt a választás során az is, hogy aki helyet ka­pott a jelölőlistán, s ezt kővetően élvezte a szava­zók ötven százalékának + 1 főnek bizalmát, a párt­bizottság *lagjává vált, vagyis nem korlátozták előzetesen a testület lét­számát. — Az előzetes beszélge­tések. találgatások során fölmerült egy nagyobb tisztújítás lehetősége is. vagyis az, hogy a titkári funkciókban is változásra lehet .számítani? — hang­zott az egyik kérdés. — Végül az eddigi vezetők kaptak bizalmat. — Ez a végeredmény nem jelenti azt, hogy iK­táktól mentesen zajlott a szavazás c tisztségviselők ügyében, hiszen csak az első titkár személyére tör­tént egyes jelölés. A titká­rok esetében már hat név került papírra, s végül csak kétfordulós szavazás után dóit el, hogy kik tölthetik be a jövőben is ezeket a funkciókat — kaptuk a választ. Most jegyezzünk le újabb számokat, amelyek a tanácskozáson részt vett küldöttek aktivitását, s mi tagadás, kitartását, „ál­lóképességét" is jelzik: a 270 szavazati joggal ren­delkező küldött közül 265­en adtak le érvényes sza­vazatot este 10 óra után, vagyis több mint 14 órával a tanácskozás megkezdé­sét követően. S még valami: e sajtó­tájékoztatón ismét szóba került a nyíltság, a nyil­vánosság kérdése, hiszen az MSZMP első olyan sze­gedi pártértekezletére ke­rült sor, amelynek doku­mentumtervezetét, r. jelöl­tek listáját már korábban városszerte megismerhet­ték, vitathatták párttagok és pártonkivüliek egyaránt. Bár volt olyan nézet, hogy talán hiba ennyire „utcára vinni" a párt belső ügyeit, a pártbizottság vezetesének álláspontja az, hogu ilyen szórványos ellenkezések esetén is csakis ilyen po­litizálás felel meg a mar. kor követelményeinek, s a jövőben minden fórumon ezt a módszert érdemes követni. . területi központok létrehozá­sát, amelyekhez kapcsolód­hatnának a lakóterületi pártszervek is. Válaszolt a Tömörkény gimnázium okta­tóinak felvetésére is és az igazgató kinevezése ügyében kialakult állapotot valóban tarthatatlannak minősítette, de hivatkozott arra, hogy ezt ma nagyon bonyolult rende­letek szabályozzák. Végül u városfejlesztési koncepció k'­alakításának szükségességét említette, mert valóben szükség van a rendezési terv korszerűsítésére. BORBÉLY GABOR Az MSZMP KB nevében köszöntötte a tanácskozást, amely megítélése szerint sokrétű, felelősségteljes vitát folytatott. Egy felvetésre reagálva elmondta, hogy a helyi pártértekezletek össze­hívásának kérdésében a KB elvi álláspontja az, hogy e>:: az adott kommunista közös­ségre bízza, milyen formák­ban, fórumokon tudja meg­oldani problémáit, majd az országos pártértekezlet kap­csán kifejtette, május óta a párt kettős kötődésben él — megindult a változtatás. s megkezdődött az ehhez kap­csolódó eszközrendszer ki­alakítása is. Keressük, mi­lyen módszerek vihetők to­vább céljaink megvalósítása érdekében, s mivel kell sza­kítanunk — mondta. Az or­szágos pártértekezlet állás­foglalása mindannyiunk szá­mára programot ad, s ehhe:' való viszonyunk dönti cl hogy hová tartozunk. Jelen­leg átmeneti időszakban élünk, mivel a végleges programot a XIV. konp.es/­szusnak kell kidolgoznia A pártegységgél kapcsolatban azt a véleményét hangoztat­ta, hogy a politikai centru­mot kell erősíteni, míg a megújulásról szólva hangsú­lyozta, ez csak kemény ón­vizsgálattal hozhat ered­ményt. Kifejtette, nem ért egyet a munkásőrség átszer­vezésére vonatkozó javaslat­tal. TOMBACZ JÓZSEE A kábelgyár példájára h:­vatkozva, ahol vezetői hi­bákból régebben két válság­helyzet alakult ki, most pe­dig eredményesen működik évek óta a gyár, méltatta a vezetés felelősségét, illetve fontosságát. Az állásfogla­lás-tervezetről elmondta, hiányolja belőle a jó, illelvu rossz eredmények okainak elemzését. GAL BÉLA Több korábbi felszólalás­hoz csatlakozva hangsúlyoz­ta, hogy az oktatás feltétel­rendszere nemhogy javu'.t volna, inkább romlott az utóbbi években. Ha ezen nem ;cgit a társadalom, sa­ját gyermekeink jövőjét ve­szélyeztetjük. A vitára kitűzött idö ezzel lejárt. ..Eauperces" lehetőse­tjeivel élve Gyenessey Edina és Szilágyi Akos kérte a Vártértekezletet. hoau lilén egy fiatal szót kaohassoil. Az indítványt megszavazták. SZEMÖK ARPAD Elmondta, hogy a szocia­lizmusképről gondolkodva mindenképp a pluralizmus mellett voksol, maid kifogá­solta hogy az MSZMP nao-

Next

/
Thumbnails
Contents