Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

^ VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 242. szám 1988. október 10., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Szombaton megtartották a szegedi pártértekezletet Megújult a pártbizottság — bizalmat kaptak a tisztségviselők Szombaton reggel 8 órakor vette kezdetét a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem Dóm téri okta. tási épületében a szegedi városi pártértekezlet. Mintegy háromszázan vettek rajta részt, kétszázhetvenen szavazati joggal — 216 küldött és a városi pártbizottság tagjai — valamint a meghívottak. A résztvevőket Székely Sándor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának első titkára köszöntötte, s egyúttal javaslatot tett a pártértekezlet elnöki tisztének betöltésére. Javaslatait — Fraknóy Gábor, Oláh Miklós és Schmidt József, a pártbizottság titkárai személyében — a pártértekezlet egyhangúlag elfogadta. A pártértekezlet Fraknóy Gábor elnökletével kezdte meg munkáját. Az elnöki javaslat alapján egyhangúlag elfogadta, hogy az elnökségben helyet foglaljon Borbély Gábor, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság és Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára. Ezt követően •ügyrendi kérdésekben foglaltak állást a résztvevők: az értekezlet nyilvánossága mellett döntve, hozzájárultak a sajtó részvételéhez, valamint elfogadták az előzetesen javasolt napirendet, amely szerint a pártértekezlet elsőként az MSZMP Szeged Városi Bizottsága állásfoglalás-tervezetét vitatja meg, ezt követően szervezeti és személyi kérdésekben határoz. Külön döntést igényelt a munkarend kérdése, hiszen előzetesen már hetvenhárman jelezték hozzászólási szándékukat. A pártértekezlet úgy foglalt állást, két ellenszavazattal és egy tartózkodással, hogy a hozzászólások időtartamát 10 percben maximálja, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az egyes hozzászólásokat követően felmerülő ellenvélemények kifejtésére egy percben minden résztvevő azonnali lehetőséget kapjon. Egyúttal döntés született a szavazatszedő, jelölő-, ügyrendi, mandátumvizsgáló és szerkesztőbizottság tagjairól, majd Kristó Gyulának, a jelölőbizottság megválasztott elnökének javaslatára a pártértekezlet 14 ellenszavazattal úgy döntött, hogy a pártbizottság tisztségviselőit ne a megválasztásra kerülő pártbizottság, hanem közvetlenül a pártértekezlet válassza meg. Ezt követően Székely Sándor fűzött szóbeli kiegészítést a pártértekezlet elé terjesztett állásfoglalás-tervezethez, összefoglalva a tervezet vitájának tapasztalatait. A szóbeli kiegészítőt a vita követte. Az állásfoglalás-tervezet vitáját követően számos konkrét javaslat merült fel a tervezet kiegészítésére. (A szerkesztőbizottság által elvégzett és a pártértekezlet által elfogadott fontosabb módosító sokról lavunkban a közeli napokban beszámolunk.) A vitát Székely Sándor foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a résztvevők mérleaet készítettek, s hozzászólásaik alapot nyújtanak a valódi megújulás helui megindításához. A vitában különben harmincegyen kaptak szót, és 56 egyperces felszólalás hangzott el. A pártértekezlet második napirendje a szervezeti és személyi kérdések megtárgyalása volt. Erre már a késő délutáni órákban került sor. A jelölőbizottság egésznapos folyamatos munkával, folvamatos egyeztetések révén alakította ki azt a jelölőlistát, amelyet végül a pártértekezlet elé terjesztett. Az első titkár személyére egy javaslat szerepelt: Székely Sándor. A három pártbizottsági titkár posztjára hat jelölést fogadott el a pártértekezlet: Fraknóy Gábor, Kulcsár Péter, Oláh Miklós, Papp György, Révész Mihály és Schmidt József került a szavazólapra. A tisztségviselők választása két fordulóban hozta meg a végeredményt, amely szerint a városi pártbizottság elsó titkára ismét Székely Sándor lett, titkárai pedig változatlanul Fraknóy Gábor, Oláh Miklós és Schmidt József. Ezután került sor a*pártbizottság megválasztására. A végleges jelölőlistára felkerültek valamennyien, összesen negyvenkilencen megkapták a szükséges bizalmat (minimum a szavazatok 50 százaléka + 1 fő). Így velük és a korábbi közvetlenül megválasztottakkal, illetve a tisztségviselőkkel együtt a szegedi városi pártbizottságnak öszszesen hetvennégy tagja van. A szegedi pártértekezlet az éjszakai órákban fejezte be munkáját. Székely Sándor szóbeli kiegészítője Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársnők és elvtársak! A párttagság akaratából vagyunk együtt a városi pártértekezleten. Már májusban, az országos pártértekezlet idején jól érzékelhető volt, hogy nemcsak a legfelsőbb szinten sok a tisztáznivaló. A pártéletben, az alapszervezetekben, az üzemi, intézményi pártbizottságokban, a községekben is fölhalmozódtak a pártunk megújulását szorgalmazó kívánságok és elhatározások; rengeteg olyan tapasztalat és kritikai észrevétel halmozódott fel, amely azóta is Kívánja a kollektív megméretést. Pártbizottságunk egyetértéssel és rokonszenvvel fogadta a megújulási készséget, a cselekvő tenniakarást. s amint érzékelte, hogy általános pártközvéleményről van szó, június 29-én egyöntetűen kinyilvánította akaratát. A városi döntéshez nem kis lelkierő kellett, politikai megérzés és főleg felelősségvállalás — ám mindenekelőtt a párttagsággal való eleven kapcsolat táplálta a testületi meggyőződést. Semmi okunk az ünneplésre. Munkaértekezletre gyűltünk össze. A döntés hatalmas felelősséget rakott a vállunkra. Mai értekezleAz elnökség: Szabó Sándor, Borbély Gábor. Fraknóy Gábor és Székely Sándor tünk iránt ugyanis felfokozott érdeklődés és vele szemben erőteljes várakozás van. Ránk figyelnek a megye városai és — talán nem túlzok — messzibb vidékek is. Igyekezzünk ennek megfelelni minden olyan kérdésben, amelyben döntő szavunk és hatáskörünk, illetékességünk van vagy lehet. Ez sem egyszerű dolog, mert a körülmények igen bonyolultak. A gazdasági helyzet új és új szorongatásai, főbenjáró kérdések ideológiai tisztázatlansága, a fölvállalások súlya és tömege, munkánk fogyatékosságai egyaránt nehezítik és bonyolítják a helyzetet. A magunk felelősségébe tartozó kettős feladatrendszert úgy fogalmazhatjuk meg: el kell végeznünk az új helyzetnek és a realitásoknak megfelelően a városi programokban szükségessé vált módosításokat, és az országos pártértekezlet szellemében a pártélet megújítását, beleértve a testületek szellemi felfrissítését és személyi megújítását is. Szembe kell néznünk azzal a körülménnyel, hogy helyileg ;s sok feszültség támadt gazdasági, kulturális és politikai életünk nyilvánvaló zavarai miatt, és súlyos etikai problémák is megterhelték a közéletet. Ezt a felismerést visszaigazolta és gazdagon illusztrálta a pártértekezlet előkészítéseként összeállított és széles körű nyilvánosságra bocsátott állásfoglalástervezet, amely azután közei egy hónapos vitában formálódott. E vita kétségtelenné tette, hogy városunk egész lakossága érdekelt vállalkozásunkban. Nemcsak a város párttagsága — egész lakossága is figyel ránk. A helyzetelemzés ebben a kritikai és építkező folyamatban vált következtetésekre és feladatmeghatározásra alkalmassá; a feladatrendszer pedig majd a n-.ai napon kap markáns hangsúlyt. Szóbeli kiegészítésemben elsősorban ehhez kívá" nok hozzájárulni néhány fontos, csomópont érzékeltetésével. Először: Megkerülhetetlen és elsőrangú indítékunk kel! hogy legyen az ifjúság és a párt viszonya. Nézzünk szembe azzal a szomorú helyzettel és igazsággal, hogy az ifjúságra csekély és csökkenő a párt befolyása, a fiatalság jelentős rétegei nem ismerik eszményeinke», más ideálok után kutatnak, más mozgástereket keresnek. Miként változtathatjuk meg ezt a folyamatot? Csakis úgy, ha pontosan megismerjük törekvéseiket, és garantáljuk érdekeik érvényesülését, tevékenységükhöz a sajáto? mozgástereket, biztosítjuk számukra a természetes .izommozgás" feltételei'.. Több anyagi eszköz szükséges ehhez, s egyúttal szigorúbb követelménytámasztás a társadalmilag hasznos tevékenységre. Meggyőző, követhető és támogatható politikai gyakorlatra, nyíltságra, egyenrangú partneri viszonyra kell törekednünk. Végtelen türelmet, szeretetet és megértést kell tanúsítanunk az iránt, amiben az ifjúság új és más! Üjra meg kell nyerni a bizalmát Az általánosságok és általánosítások nem vezetnek el áz ifjúság megértéséhez, kezdeményezéseinek lenézése és a vállveregetés lehetetlenné teszi a hozzá való közeledést. Az ifjúság meg nem értése nem csak a jövőtől való elzárkózás, hanem a jelenlegi problémáink elnehezedésének veszélyét is magában hordozza: A jövőt nem nekik, hanem velük kell építeni! Másodszor: A reform és a megújulás gondolatát és összefüggését frázissá váló általánosságából cselekvésünk mindennapos mozgatórugóivá kell tennünk. Nem maradhatunk meg pusztán retorikai fogásoknál. A reformirányok kimunkálása megkezdődött, számos elcmüK tapintható és tiszta. Zavarok elsősorban a „míivi" modernség miatt támadnak, vagy azért, mert gyakran nem vagyunk elég fogékonyak és igényesek valóban merész elképzelések iránt. Nem deklamációra van SZÜKség, hanem tényleges cselekedetekre! A megújulás nem kinyilatkoztatás, hanem készség, képesség és tett dolga! S mindhárom csak demokratikus légkörben lenetséges. A demokrácia lényege pedig a magas fokú tolerancia, a mások gondolatába való beleélés, közös dolgaink együttes megoldása. Ma még sok a pótcselekvés és a tiszteletkör. S el ne feledjük: társadalmunk szocialista irányú fejlődése nem indukálható néhány hórukkal, hanem csak folytonos reformgondolkodással, a megújulási készség mindennapos újrateremtésével és céltudatos, szorgalmas munkával. Egymás iránti figyelemmel, tapintattal, szigorral. Harmadszor: Az önállóság és a felelősség ikertestvéri6égének tisztelete múlhatatlanul időszerű, mind az egyéni, mind a kollektív cselekvésben. Városi méretekben ez azt jelenti: saját területünkön minden ponton (Folytatás a 2 oldalon)